Augusztus

Augusztus vagy „Kisasszony hava… a boldogságos szűz Mária tiszteletére”, bár „Kisasszony napja” (ti. szűz Mária napja) a következő hónapra esik. Tulajdonképpen a következő hónapot „Nagyasszony Havának” kellene hívni, de mégsincs erről szó. Ez a vonatkozás – írja Bod Péter – „nem világos”.

„A római tanács Augusztusnak (Szűz hava) nevezte az Augustus császár tiszteletére, mivel ebben a hónapban nagy dolgokat cselekedett”.

Erre a hónapra esik „az Úr színe változása… annak emlékezetére, hogy halála előtt Krisztus átalváltozott. Alkalmatossága pedig az volt, hogy ama dicsőséges magyar vitéz Hunyadi János Nádor Fejérvárat a török ellen nemcsak megtartotta, hanem Muhamet császárt is alatta megverte 1456. esztendőben, mellyel az egész keresztyénséget megörvendeztette. Szentelik augusztus 6. napján” ezt az ünnepet. Ehhez a török elleni győzelemhez kapcsolódik a déli harangszó, amint majd később látni fogjuk.

Ugyanerre a hónapra esik még „Nagy Boldogasszony” napja, amelyet „B. Szűzmária mennybemenetelének emlékére Augusztus 15. napján” tartanak. „Ezt az ünnepet a görögök hívják Szűzmária elaluvása ünnepének, mert úgy tartják, hogy rendes és csendes halállal megholt”.

Végül augusztus utolsó vasárnapján ünnepeljük magyarnyelvű református egyházunkban az „újzsenge”, illetve az „újkenyér” gondviselés–ajándékozta hála–alkalmát. Felbecsülhetetlen evangéliumhirdetési és hallgatási lehetőség a lelki és a testi kenyér összefüggésében. Számba vehetjük anyagi javainkat, s az urvacsorai asztal körül tehetünk bizonyságot a mennyei Atya gondviselésének kifogyhatatlanságáról és páratlanságáról. Ő mindenkire felhozza a maga napját, de a hívők serege meg is köszöni gyermeki háládatossággal az imádság teljesítését: „A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” (Máté 6,11; 6, 33; János 6, 22 skk.).

***

Forrás: Tőkés István: Hétköznapok - ünnepnapok
Magyar Elektronikus Könyvtár

***

Kisasszony haváról és abban való INNEPEKRŐL

Miért nevezték Kisasszony havának? Bizonyos, hogy a boldogságos Szűz Mária tisztességére, de minthogy Kisasszony napja a jövő hólnapban esik, ebben pedig Nagyb. asszony napja; miért nem nevezték Nagyasszony havának? nem elég világos. A rómaiak régen mondották sextilisnek, mert hatodik volt márciushoz; de osztán a római tanács nevezte augustusnak az Augustus császár tisztességére, mivel abban az hólnapban nagy dolgokat cselekedett.

Micsoda nevezetes innepek vagynak ebben? Ezek:

ÚR SZÍNEVÁLTOZÁSA. Transfiguratio Domini. Volt ugyan ezen innepnek valami emlékezete annak előtte is, de az III. Kálikstus pápa szerzette és tette ezt közönségessé annak emlékezetére, hogy a Kristus halála előtt általváltozott. Alkalmatossága pedig ennek a' volt, hogy ama dicsőséges magyar vitéz, Hunyadi János Nándorfejérvárat a török ellen nemcsak megtartotta, hanem Muhamet császárt is alatta megverte 1456. eszt., mellyel az egész keresztyénséget megörvendeztette. (...)

ISTVÁN KIRÁLY NAPJA. A magyaroknak első keresztyén királyok és a keresztyén vallásnak a magyarok között való megfundálója, s erre nézve méltán mondatik magyarok apostoloknak. Született Esztergomban az hitelesebb írók szerént 969. eszt. Gejzától és Saroltától. Sokat munkálódott a magyarok keresztyén hitben való megerősíttetésekben, püspökségeket állított fel, templomokat épített, azokba jövedelmet s papokat rendelt. Holt meg 1038. eszt., a szentek közé íratott 1084. eszt., emlékezete szenteltetett XX-dik napján ezen hónapnak. (...)

***

Forrás: Bod Péter: Szent Heortokrátes avagy a keresztyének között előforduló innepeknek és a rendes kalendáriomban feljegyeztetett szenteknek rövid históriájok (1757)
Ungarisches Medien und Informationszentrum

***

Jeles napok:

• Szent István király - Újkenyér