augusztus 1. : | Zsolt 64-66; 1Kor 1,1-17 |
augusztus 2. : | Zsolt 67-69; 1Kor 1,18-31 |
augusztus 3. : | Zsolt 70-72; 1Kor 2 |
augusztus 4. : | Zsolt 73-74; 1Kor 3 |
augusztus 5. : | Zsolt 75-77; 1Kor 4 |
augusztus 6. : | Zsolt 78-80; 1Kor 5 |
augusztus 7. : | Zsolt 81-83; 1Kor 6 |
augusztus 8. : | Zsolt 84-86; 1Kor 7 |
augusztus 9. : | Zsolt 87-89; 1Kor 8 |
augusztus 10. : | Zsolt 90-91; 1Kor 9 |
augusztus 11. : | Zsolt 92-94; 1Kor 10 |
augusztus 12. : | Zsolt 95-97; 1Kor 11 |
augusztus 13. : | Zsolt 98-100; 1Kor 12 |
augusztus 14. : | Zsolt 101-103; 1Kor 13 |
augusztus 15. : | Zsolt 104-106; 1Kor 14 |
augusztus 16. : | Zsolt 107-109; 1Kor 15,1-28 |
augusztus 17. : | Zsolt 110-112; 1Kor 15,29-58 |
augusztus 18. : | Zsolt 113-115; 1Kor 16 |
augusztus 19. : | Zsolt 116-118; 2Kor 1 |
augusztus 20. : | Zsolt 119-120; 2Kor 2 |
augusztus 21. : | Zsolt 121-123; 2Kor 3 |
augusztus 22. : | Zsolt 124-126; 2Kor 4 |
augusztus 23. : | Zsolt 127-129; 2Kor 5 |
augusztus 24. : | Zsolt 130-132; 2Kor 6 |
augusztus 25. : | Zsolt 133-135; 2Kor 7 |
augusztus 26. : | Zsolt 136-137; 2Kor 8 |
augusztus 27. : | Zsolt 138-140; 2Kor 9 |
augusztus 28. : | Zsolt 141-143; 2Kor 10 |
augusztus 29. : | Zsolt 144-145; 2Kor 11 |
augusztus 30. : | Zsolt 146-147; 2Kor 12 |
augusztus 31. : | Zsolt 148-150; 2Kor 13 |
2009. július 31., péntek
Bibliaolvasó - augusztus
Bibliaolvasó 2 - augusztus
1. | ApCsel 13,1-12 | Jn 1,1-14 |
2. | ApCsel 13,26-31 | Jn 1,15-28 |
3. | ApCsel 13,44-52 | Jn 1,29-34 |
4. | ApCsel 14,8-18 | Jn 1,35-42 |
5. | ApCsel 14,19-28 | Jn 1,43-51 |
6. | ApCsel 16,6-12 | Jn 2,1-11 |
7. | ApCsel 16,14-24 | Jn 2,12-17 |
8. | ApCsel 16,25-40 | Jn 2,18-25 |
9. | ApCsel 17,1-15 | Jn 3,1-13 |
10. | ApCsel 17,16-21 | Jn 3,14-21 |
11. | ApCsel 17,22-34 | Jn 3,22-36 |
12. | ApCsel 18,1-11 | Jn 4,1-15 |
13. | ApCsel 18,24-28 | Jn 4,16-26 |
14. | ApCsel 19,1-10 | Jn 4,27-38 |
15. | ApCsel 19,11-20 | Jn 4,39-42 |
16. | ApCsel 20,6-12 | Jn 4,43-54 |
17. | ApCsel 20,17-27 | Jn 5,1-9 |
18. | ApCsel 20,28-38 | Jn 5,10-16 |
19. | ApCsel 21,8-17 | Jn 5,17-31 |
20. | ApCsel 21,27-36 | Jn 5,32-47 |
21. | ApCsel 22,1-16 | Jn 6,1-14 |
22. | ApCsel 25,1-12 | Jn 6,15-21 |
23. | ApCsel 25,13-22 | Jn 6,22-35 |
24. | ApCsel 25,23-27 | Jn 6,36-47 |
25. | ApCsel 26,1-15 | Jn 6,48-58 |
26. | ApCsel 26,19-32 | Jn 6,59-71 |
27. | ApCsel 27,1-11 | Jn 7,1-13 |
28. | ApCsel 27,14-26 | Jn 7,14-24 |
29. | ApCsel 27,27-44 | Jn 7,25-31 |
30. | ApCsel 28,1-10 | Jn 7,32-39 |
31. | ApCsel 28,11-31 | Jn 7,40-53 |
(Forrás: William Barclay: The Plain Man’s Book of Prayers, London 1959.)
Patriarhul Daniel a primit un Audi A8
IPS Teodosie - cercetat de DNA
Arhiepiscopul Tomisului, ÎPS Teodosie, s-a prezentat, joi, la Parchetul General, pentru a fi audiat în urma dezvăluirilor ziarului "România Liberă", potrivit căruia fi cerut bani şi cadouri pentru a-l ajuta pe un reporter să se înscrie la facultate şi să devină preot, însă este cercetat şi de DNA, conform unui document citat de NewsIn.
ÎPS Teodosie este cercetat de procurorii Direcţiei Naţionale Anticorupţie pentru abuz în serviciu în formă calificată, înşelăciune şi trafic de influenţă, potrivit unui document intrat în posesia NewsIn.
Dosarul de la DNA este cel de-al doilea constituit împotriva arhiepiscopului Tomisului, după cel în care Teodosie este anchetat de Parchetul General pentru luare de mită şi complicitate la fals intelectual.
Potrivit informaţiilor NewsIn, Teodosie a fost reclamat la DNA pe 19 mai 2009, de către Traian Chircu, fiind acuzat de abuz în serviciu contra intereselor persoanelor, abuz în serviciu contra intereselor publice, înşelăciune şi trafic de influenţă, dosarul fiind în faza actelor premergătoare.
Arhiepiscopul Tomisului, ÎPS Teodosie, s-a prezentat, joi, la Parchetul General, pentru a fi audiat în urma dezvăluirilor ziarului "România Liberă", potrivit căruia fi cerut bani şi cadouri pentru a-l ajuta pe un reporter să se înscrie la facultate şi să devină preot.
Potrivit unor surse judiciare, ÎPS Teodosie s-a mai prezentat o dată la Parchetul General, luna aceasta, când ar fi refuzat să facă orice fel de declaraţie.
Dosarul în care este cercetat ÎPS Teodosie, Arhiepiscopul Tomisului, a ajuns la Parchetul Înaltei Curţi de Casaţie şi Justiţie, după ce Parchetul de pe lângă Tribunalul Constanţa şi-a declinat competenţa în acest caz, în mai, întrucât ÎPS Teodosie are calitatea de Înalt prelat.
Parchetul de pe lângă Tribunalul Constanţa şi-a declinat competenţa în acest caz după ce a primit o adresă de la Arhiepiscopia Tomisului în care se precizează oficial calitatea Înaltului prelat. Arhiepiscopul Tomisului face parte din Marele Cler, iar, potrivit legii, ierarhii care aparţin acestei categorii pot fi cercetaţi numai de către Parchetul General.
Potrivit purtătorului de cuvânt al Parchetului Tribunalului Constanţa, Adina Florea, instituţia s-a autosesizat pentru infracţiunea de luare de mită şi complicitate la fals intelectual. Parchetul se autosesizase şi faţă de inspectorul Biroului Catehizare, părintele Emil Cosmin Brăescu, pentru săvârşirea infracţiunilor de complicitate la luare de mită şi fals intelectual.
Ancheta publicată în "România liberă" descrie modul în care Arhiepiscopul Tomisului, ÎPS Teodosie, ar fi cerut bani şi cadouri pentru a-l ajuta pe unul dintre reporteri să se înscrie la Facultate de Teologie (unde este decan) şi să devină preot, deşi nu avea pregătirea necesară.
IPS Pimen - platit de Securitate pt. spionaj
Religia, impinsa usor afara din scoli
În pachetul de legi pentru educaţie, religia s-ar putea preda în clasele I-XII doar dacă va fi aleasă de elev sau de părinte.
În Codul de legi al educaţiei există două variante de articole care decid soarta disciplinei religie. Încă nu s-a decis dacă să fie obligatorie sau nu, pentru a nu deranja Patriarhia. Astfel, în documentul care se discută în grupul de lucru apar cele două versiuni. “A: Planurile-cadru ale învăţământului preuniversitar (n.r. - ceea ce învaţă elevii la şcoală) includ religia ca disciplină şcolară. Elevul, cu acordul părinţilor sau al tutorelui legal instituit, alege pentru studiu religia şi confesiunea. SAU B: Planurile-cadru ale învăţământului primar, gimnazial şi liceal includ religia ca disciplină şcolară, parte a trunchiului comun (n.r. - disciplinele obligatorii pentru toţi elevii)”, se arată în draftul Codului pentru educaţie.
În proiectul de legi propus de comisia prezidenţială condusă de Mircea Miclea, religia a fost scoasă din programă doar de la liceu.
Sindicaliştii prezenţi în grupul de lucru întrunit pentru Codul educaţiei spun că au propus ca în învăţământul preuniversitar “religia să rămână ca simplă disciplină opţională. Şi Ministerul Educaţiei doreşte acelaşi lucru, dar lasă deocamdată în proiect şi al doilea articol ca să nu deranjeze Patriarhia”. Reprezentanţii Ministerului Educaţiei confirmă că va fi varianta A şi că religia nu va fi în trunchiul comun, dar nu pot discuta mai multe pe această temă.
Augusztus
Augusztus vagy „Kisasszony hava… a boldogságos szűz Mária tiszteletére”, bár „Kisasszony napja” (ti. szűz Mária napja) a következő hónapra esik. Tulajdonképpen a következő hónapot „Nagyasszony Havának” kellene hívni, de mégsincs erről szó. Ez a vonatkozás – írja Bod Péter – „nem világos”.
„A római tanács Augusztusnak (Szűz hava) nevezte az Augustus császár tiszteletére, mivel ebben a hónapban nagy dolgokat cselekedett”.
Erre a hónapra esik „az Úr színe változása… annak emlékezetére, hogy halála előtt Krisztus átalváltozott. Alkalmatossága pedig az volt, hogy ama dicsőséges magyar vitéz Hunyadi János Nádor Fejérvárat a török ellen nemcsak megtartotta, hanem Muhamet császárt is alatta megverte 1456. esztendőben, mellyel az egész keresztyénséget megörvendeztette. Szentelik augusztus 6. napján” ezt az ünnepet. Ehhez a török elleni győzelemhez kapcsolódik a déli harangszó, amint majd később látni fogjuk.
Ugyanerre a hónapra esik még „Nagy Boldogasszony” napja, amelyet „B. Szűzmária mennybemenetelének emlékére Augusztus 15. napján” tartanak. „Ezt az ünnepet a görögök hívják Szűzmária elaluvása ünnepének, mert úgy tartják, hogy rendes és csendes halállal megholt”.
Végül augusztus utolsó vasárnapján ünnepeljük magyarnyelvű református egyházunkban az „újzsenge”, illetve az „újkenyér” gondviselés–ajándékozta hála–alkalmát. Felbecsülhetetlen evangéliumhirdetési és hallgatási lehetőség a lelki és a testi kenyér összefüggésében. Számba vehetjük anyagi javainkat, s az urvacsorai asztal körül tehetünk bizonyságot a mennyei Atya gondviselésének kifogyhatatlanságáról és páratlanságáról. Ő mindenkire felhozza a maga napját, de a hívők serege meg is köszöni gyermeki háládatossággal az imádság teljesítését: „A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” (Máté 6,11; 6, 33; János 6, 22 skk.).
Forrás: Tőkés István: Hétköznapok - ünnepnapok
Magyar Elektronikus Könyvtár
Kisasszony haváról és abban való INNEPEKRŐL
Miért nevezték Kisasszony havának? Bizonyos, hogy a boldogságos Szűz Mária tisztességére, de minthogy Kisasszony napja a jövő hólnapban esik, ebben pedig Nagyb. asszony napja; miért nem nevezték Nagyasszony havának? nem elég világos. A rómaiak régen mondották sextilisnek, mert hatodik volt márciushoz; de osztán a római tanács nevezte augustusnak az Augustus császár tisztességére, mivel abban az hólnapban nagy dolgokat cselekedett.
Micsoda nevezetes innepek vagynak ebben? Ezek:
ÚR SZÍNEVÁLTOZÁSA. Transfiguratio Domini. Volt ugyan ezen innepnek valami emlékezete annak előtte is, de az III. Kálikstus pápa szerzette és tette ezt közönségessé annak emlékezetére, hogy a Kristus halála előtt általváltozott. Alkalmatossága pedig ennek a' volt, hogy ama dicsőséges magyar vitéz, Hunyadi János Nándorfejérvárat a török ellen nemcsak megtartotta, hanem Muhamet császárt is alatta megverte 1456. eszt., mellyel az egész keresztyénséget megörvendeztette. (...)
Ungarisches Medien und Informationszentrum
Jeles napok:
2009. július 28., kedd
Fakápolna adományokból egy őrségi faluban
Majd tíz évvel ezelőtt jött az ötlet egy kicsi őrségi faluban, Magyarföldön, hogy hagyományos haranglábat, majd abból fakápolnát építsenek. Meg is vették a telket, a faanyagot, mostanra már az alapozáson is túl vannak, ám megtorpant az összefogással, önkéntes munkával épülő templom építése, mert váratlan költségek adódtak.
"Az eddigi munkákat mindenki ingyen vállalta, de a szakembereket nem hagyhatjuk ki egy ilyen hagyományos boronakápolna építéséből, őket pedig ki kell fizetni" – mondta a művész. A templom dombtetőn, egy pajtaszínház közelében épül, a faluról és a gyűjtésről a Magyarfold-falu.hu-n tájékozódhatnak.
Magyar Hírlap
2009. július 27., hétfő
Falus András akadémikus evolúcióról és teremtésről
A Református Egyház Félórája 2009. július 8.
Fekete Ágnes
Evolúció vagy teremtés! - gyakran próbálnak meg választás elé állítani bennünket, pedig nem helyes így a kérdés. Falus András akadémikus, immunológus szerint evolúcióról és teremtésről egyaránt beszélhetünk. Először azt mesélte el, hogy épp a minap az aluljáróban hittérítőkkel volt kénytelen vitatkozni, jóllehet ő is a hit szemével nézi az életet.
Falus András: A Nagyvárad téri aluljáróban szónokolt egy társaság pár hete, és elkezdtem velük vitatkozni. Egy érdekes helyzet alakult ki, mely közben egyszer még egy pillanatra arra is gondoltam, hogy talán baj lesz ebből, de igazából végig nagyon szelídek voltak. Elhárították ugyan azt, amit mondtam azzal, hogy ez így nem jó, majd elfordultak és folytatták ott, ahol abbahagyták.
Fekete Ágnes: Mik voltak a pólusok?
Falus András: A két pólus egyike a kreacionizmus volt, az intelligens tervezés, a másik pedig a darwinizmus. Én szándékosan használok izmusokat, bár szerencsétlen dolognak tartom, hogy az evolúció elméletét darwinizmusnak nevezik. Ilyen alapon nevezhetnék a relativitás elméletét einsteinizmusnak, vagy a genetikát mendelizmusnak. Az izmusok mindig ideologisztikusak.
Fekete Ágnes: Ennek azért van alapja, hiszen évekig tényleg így ment ebben az országban.
Falus András: Nem csak ebben az országban, hanem például az Egyesült Államokban is. Az igazi kreacionizmus, a szó legszélsőségesebb értelmében, egy amerikai, neoprotestáns áramlat: szembement a felvilágosodás korától kezdve a materializmus Istent feleslegesnek érző vonulatával. Ez jellemző volt természetesen arra a filozófiára is, amely meghatározta a szocialista korszakot. Ugyanakkor Amerikában is megjelent a darwinizmus vallásos állítása. Bár ezek szélsőséges állítások, de megjelentek, ráadásul nem a szocializmus idején, hanem már a felvilágosodásban. Mély pozitivista háttere van, melynek lényege, hogy a tények, fizikai törvények helyettesítik a hitkérdéseket, mindenre magyarázatot adnak. De ezt az adott kor hiányos tudásának megfelelően, emberi nagyképűséggel párosult magabiztossággal művelte. Most nem védeni akarom azokat a biológia tankönyveket, amelyekben mind a mai napig nagyon rosszul van megfogalmazva az evolúció. Sok felelőtlen dolog történt ezen a téren is. Immunológusként elolvastam azokat a részeket a középiskolások tankönyveiből, amelyek az én szakterületemhez tartoznak, és olyanokat találtam, amelyeket én sem értek.
Fekete Ágnes: De nem csak a tankönyvekről van szó. Nagyon felháborodtam, amikor a lányom kapott az iskolában egy Ősállatok című könyvet, amelyben az evolúció-elmélet jelenik meg képekben. Látható benne egy majomember, és olyan dolgokat említenek, amelyeknek semmi közük a valósághoz. Nagyon sok könyvről van szó.
Falus András: A tudományban nincsenek bizonyítékok, hanem modellek vannak, amelyek igyekeznek a valóságot megközelíteni. Ezek alapkövek, axiómák. El kell fogadnunk például, hogy a mozgás makro- és mikroméretekben egészen más törvényeket követ. A kvantum-mechanika szabályai teljesen más törvények alapján működnek, mint a látható mechanikáé. Én mindig az emberi nagyképűséget vádolom akkor, amikor valaki valameddig eljut a teremtett világ megismerésében, és lezár. Az emberiség csodálatos utat tesz meg a teremtett világ megismerésében. Az a tudomány, ami ismeri a határait, ami tudja, hogy meddig tart a kompetenciája, ami tudja, hogy az, amit állít az ő rendszerében, idejében, tudáshátterével az adott pillanatban elfogadható, de teret kell hagynia a cáfolhatóságnak is. És ez nem csak az evolúció- elméletre igaz, de rá is, mert egy tudományos elmélet. Darwin 150 évvel ezelőtt írt cikke a természettudományos gondolkodás egyik legnagyobb állomása volt. Az evolúció jelenlétét rengeteg minden igazolja.
Mi az evolúció? Borzalmasak azok a viták, amelyekben azzal vitatkozom, amit szerintem a vitapartnerem az evolúció alatt ért. "Nem értek egyet veled, sem az általad interpretált önmagammal." Már hallottam ilyen vitát pszichológusok között. Az evolúció meghatározásához hadd használjam a nagy magyar ökológus, Juhász Nagy Pál gondolatait: Az evolúció nem más, mint a genetikai változások összessége. Az evolúció elmélete az ég világon semmit nem mond az élet keletkezéséről. Az ő elképzelései szerint, amelyeket mind a mai napig a tudományos eredmények is megerősítenek, az evolúció azt mutatja meg, hogyan jön létre az a sokféleség, amivel az élővilágban találkozunk.
Fekete Ágnes: Genetikai ugrásokkal jön létre?
Falus András: Nem feltétlenül ugrásokkal, bár ez az egyik lehetséges út, de van még sodródás, migráció, izoláció. A sokféle változatból az a környezeti nyomás, ami minden élőlényen van, szelektál. Ezt éljük meg minden nap, amikor például torokgyulladásra antibiotikumokat szedünk: ezek az antibiotikumok szelektálják az ellenálló, rezisztens törzseket. Ez a tipikus evolúció. A legutóbbi két évben egy olyan világot ismertünk meg, amelyet mikroellenesnek nevezünk: kiderült, hogy az egész élővilág, a gének megszólalásának szabályozását egy olyan rendszer irányítja, amelyről eddig fogalmunk nem volt. Olyan gazdag repertoárt biztosítanak a kiválogatódásnak, amiről eddig nem tudtunk.
Amiről beszéltem, az az evolúció-elmélet, és nem az evolucionizmus. Nagyon tartózkodnék az ideológiai felhangtól. Ez egy tudomány, ami tele van meglepetésekkel, szépséggel. Nem szeretnék a geneticizmus hibájába esni, amely csinnadratta a gének körül.
Fekete Ágnes: Arra gondol, hogy nem igaz az, hogy mindent a genetika határoz meg?
Falus András: Így van, ez nem igaz. Ezért is mondtam, hogy a tudomány kritériuma a határok felismerése. A memetika is öröklődik. A mémek a hagyományok, legendák, mítoszok, szokások. Én a szüleimtől tanultam, hogyan üljek az asztalnál, hogyan egyek. Ezek öröklődnek egyik generációról a másikra. Mindez képezi azt a világot, amelyben élünk. A genetika ennek egy nagyon fontos szegmense, de nem abszolút szegmense. Darwin nem tudta igazán a genetikát. Mendel, aki egy viszonylag zárt közösségben dolgozott, a borsó-kísérleteiről ismert. Ő írta le a genetika alapvető törvényeit. Nagy tisztelettel elküldte dolgozatát az akkor már híres Darwinnak, aki soha nem nyitotta ki a levelet. Felbontatlanul találták meg a könyvespolcán halála után. Persze, ha felbontotta volna, akkor sem változott volna a koncepciója, csak lett volna egy magyarázat, amit a külön vagy együtt öröklődő génekről mondhatott volna. A kreacionizmus a maga ideologisztikus megközelítésével azt mondja, hogy próba-szerencse alapon nem jött volna létre ez a csodálatos sokféleség. Példának szokták hozni, hogy vannak olyan rovarok, amelyeknek olyan hosszú szívó szájszervük van, amivel be tudnak nyúlni a virágok belsejébe, és onnan táplálékot tudnak nyerni. Azt mondják, hogy ha egy kicsit rövidebb, egy kicsit elágazó lenne ez a szervük, akkor ezek a rovarok elpusztultak volna. A sokféleség létrejöttében rejlő, eddig még föl nem tárt megvalósulásnak lebecsüléséről van szó, szerintem a kreacionizmus esetében.
Fekete Ágnes: Benned is biztosan van egy olyan érzés a természet kapcsán, hogy ez egy csoda, hogy ez nem lehet véletlen.
Falus András: Természetesen. A kreacionista azt kérdi, hogy hol vannak a köztes formák, amelyekből egy állatcsoport kialakult. Ha a szelekció során valami megmarad, míg mások elpusztulnak, akkor mindenki jogosan keresi a maradványokat. Ezek lennének a bizonyítékok, és a bizonyítékok hiánya sokaknak a hiány bizonyítékaként szolgálnak, de szerintem ez nem így van. A kreacionizmusnak nincs pozitív állítása, csak azt igyekszik cáfolni, amit az evolúció-elmélet állít, mert azt gondolja, ha megdől ez az elmélet, akkor bebizonyosodik, hogy Isten egyszerre teremtette meg a világot. Istent egy fantasztikus, ügyes, zseniális mesterembernek tartják, aki a maga zsenialitásával összerakta ezt a világot. Én pedig úgy gondolom, hogy Isten teremtése nem csak tárgyakból, lényekből áll, hanem törvényekből is. A teremtés mozzanata megteremteni azt az alaphelyzetet, belelehelni azt a lelket, azokat a törvényeket, amelyek aztán működés közben létrehozzák a sokféleséget. Hazug a kérdés: kreáció vagy evolúció, teremtés vagy evolúció! Teremtés és evolúció!
Néhány évvel ezelőtt főleg protestáns lelkészek és magukat hívőnek érző biológusok találkoztak, és ez számomra nagyon nagy élmény volt. Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy definiáltuk a szavakat, és ezzel elhárult egy csomó félreértés. Kimondhattuk azt, hogy ha a törvény, a biológiai szabályszerűség az evolúció, a változékonyság létezik, akkor Isten teremtette. Az evolúció Isten teremtési módszerei közé tartozik. Megtaláltak egy skandináv falut, amely a középkorban olyan izoláltan helyezkedett el, hogy csak azt tudták enni, amit ott megtermeltek. Évszázadokra visszamenő döbbenetes precizitással leírták, hogy ki mennyi ideig élt ott, milyen betegségben szenvedett, hány gyermeke volt. Rendkívül izgalmas dolgokat találtak a generációkra. Mindig szétválasztjuk azt, ami a genetikához tartozik attól, ami a környezet hatása. Egy hangverseny élményét nem csak az határozza meg, hogy egy hegedű melyik mester kezéből került ki, hanem az is meghatározza, hogy hogyan játszanak rajta.
Fekete Ágnes: Ha jól értem, akkor te Istent is így képzeled el, tehát nem csak egy hegedűt rakott ide, hanem játszik is rajta.
Falus András: Úgy képzelem el, hogy Ő megalkotta a hegedűt, és játszik is rajta. A szélsőséges kreacionizmus azt mondja, hogy a zene lényege - megmaradva ennél a metaforánál - a zenekar hangszereinek összessége. Én viszont úgy gondolom, hogy a zenekar az összhangzat, az összeszokottság, az akusztika, a hangulat, az otthoni problémák pódiumra vitele. Együtt működnek. A gravitáció is a teremtés része. El kell jutnunk egy olyan típusú alázatig, amellyel az ember megpróbálja beilleszteni azt a tudásszintet, amit ő az adott korban, adott mesterektől megkapott. Ne akarjon mindenképpen végletes szabályokat kimondani. Az evolucionizmus azt mondja, hogy az evolúció elmélete lehetetlenné tette a teremtést. Fogalma sincs arról, hogy miről beszél, mert köszönőviszonyban nincs az evolúció elmélete ezzel az állítással. Az intelligens tervezés gondolatmenete, amelyik azt mondja, hogy autók sem úgy készülnek, hogy véletlenszerűen végigpróbálgatják az alkatrészeket, és egyszer véletlenül összeáll egy autó, hanem megtervezik az autót, majd pedig összerakják. Az a központi idegrendszer, melynek a teljesítménye a legmagasabban szervezett biológiai anyagnak tekinthető, annak az ötletnek, a kreációnak, az asszociációnak, a memória alkalmazásának és az új dolgok iránti érzékenységnek egy olyan csodálatos titka, amiről ma még nagyon keveset tudunk. Én azt mondom, hogy ne akarjuk lezárni még a tudás folyamatát, és ne akarjuk kizárni Istent a teremtett világból, se bezárni egy fabrikáló, zseniális, hatalmas, erős, halhatatlan mesterember alakjába.
Fekete Ágnes: Azért az, ahol én is megakadok, az ember. Azt mondani, hogy a majomból lett az ember, számomra elképzelhetetlen.
Falus András: Az igazi evolúció elmélet ezt soha nem is állította. Ez a vulgár-materialista felfogása valaminek, aminek idealisztikus háttere van. A darwini alapcikket az emberek nagyobb része soha nem olvasta el. Esetleg elolvasták azt a cikket, amit erről a cikkről írtak. Soha nem mondta, hogy a majmokból lettünk. Azt lehet az evolúció alapján elmondani, hogy az ember, a ma élő legmagasabb rendű élőlény, egy fejlődési folyamat során alakult ki. Soha nem fogjuk megmondani, hogy hol a lélek. Ez az a határ, amit a biológia nem tud átlépni.
A bűn nem egy biológiai kategória. Beszéljünk például a homoszexualitásról: sok olyan gént ismerünk, amelyek olyan helyzetbe hoznak valakit, hogy a saját neméhez tartozó emberekhez vonzódik, mégsem veszem a bátorságot, hogy azt mondjam, hogy ez nem bűn, mert Isten ezt mondja. A bűn nem egy biológiai kategória, hanem teológiai, szociáletikai kategória. Az, hogy Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett bennünket egy különleges, természettudományok által nem vizsgálható csoda. Az a kérdés, hogy miért vagyunk. Ez nem természettudományos kérdés, hanem olyan, mintha azt akarnám elmondani, hogy a szivárvány nem lehet Isten és a választott nép közötti szövetség jele, mert az nem más, mint a fehér fény felbomlása a vízcseppeken. Nanométerekben, -tól -ig látható tartományban kifejezhető. De miért ne lehetne egyszerre a kettő igaz?
Fekete Ágnes: Az ember mégiscsak egy különleges teremtménye Istennek.
Falus András: De minden teremtmény különleges. A feketerigó is egy végpont: már nem lesz jobb feketerigó. Az ember abból a szempontból különleges, hogy Isten kiválasztotta arra, hogy a nekiszánt sorsot élje, hogy Őt dicsőítse. Hatalmas különbségek vannak az emberek között.
Fekete Ágnes: Az ember ember.
Falus András: Igen, de ez a kategória szociál-etikai kategória. Nem a biologikumja miatt különleges, hanem a szellemi képessége, mentális adottsága miatt, ami lehetővé teszi, hogy Istenről gondolkodjon. Megkapja az újrateremtést, a megváltást. Ezt ne géncsoportokban keressük.
Teológiai kérdésekre nem tudok biológiai választ adni. A klónozással határsértés következik be: a klónozás sejtmag-átültetés, egy embrionális technológia. Az anya testi sejtjéből a sejtmagot betették ugyanannak az anyának a petesejtjébe, mire az anya megszülte a saját ikertestvérét. Az első ilyen állat, amelyen véghezvitték ezt a kísérletet, nagyon érdekesen pusztult el: korai öregedésben szenvedett. Öt-hat éves gyermekek ráncos öregekként jelennek meg. Úgy tűnik, mintha nem lehetne egy érett, testi sejtmagot, amiben a DNS már egy csomó módosításon ment át, teljesen újrakezdeni. Magyarországon is van klóónozott egér, és csak bízni tudok abban, hogy ember soha nem lesz klóónozva, mert ennek semmi értelme nincs. Az elmúlt évek során olyan technikák alakultak ki, amelyek segítségével testi sejtekből, vérből lehet embrionális sejteket előállítani bizonyos genetikai beavatkozással. Nincs szükség arra, hogy embriókat gyártsunk. Nekem visszacseng a páli mondat, miszerint: nem hagy kísértetni feljebb, mintsem elszenvedhetnétek. Itt van egy elképesztően nehéz probléma, mert ezekkel a módszerekkel embereket lehet gyógyítani, akkor pedig miért ne használhatnánk azokat a sejteket. Azonnal felvetődik, hogy nem azért hoztak-e létre nagyobb számban embrionális sejteket, hogy abból majd máj legyen? Pedig abból ember is lehetne. Iszonyú nehéz kérdés, és íme, van egy válasz, meg lehet oldani.
2009. július 20., hétfő
KREK-közgyűlés Érmihályfalván
Lezajlott pénteken a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) rendkívüli közgyűlése. A két legfontosabb napirendi pontja a püspöki hivatal átadása, valamint a püspökválasztás ütemtervének megszavazása volt.
Reggeli Újság, Bihari megyei napilap
2009. július 20.
http://reggeliujsag.ro/data/161-2009-7-20/161-1.pdf
http://reggeliujsag.ro/data/161-2009-7-20/161-9.pdf
Európai Egyházak Konferenciájának ünnepi ülése
Folytatódott hétvégén is az Európai Egyházak Konferenciája (CEC). Vasárnap ünnepi üléssel emlékeztek meg a CEC 50 évvel ezelőtti létrehozásáról, ahol az elmúlt évtizedek meghatározó személyiségei mondták el élményeiket, valamint visszatekintettek az elmúlt évekre. A megszólalók közül a legnagyobb hatása a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, Bartolomaiosz előadásának volt. Az egyházi vezető, Krisztus főpapi imájára hivatkozva, az egyház egységének helyreállítását minden keresztyén és minden egyház alapvető kötelességének nevezte. Beszédében az ökumenikus együttmunkálkodás erejéről és jövőbeni lehetőségeiről is szólt, ami a világ ökumené nehézségei között biztató és erőt adó lehet. Az ökumenikus pátriárka a következő esztendők feladatai között - nagy tetszést aratóan - a római katolikus egyház CEC tagságának kérdését is felvetette.
A CEC Nagygyűlésének utolsó napján, hétfőn a bizottsági jelentéseket véglegesítik, valamint döntenek a szervezet Központi Bizottságának tagságáról. A Magyarországi Református Egyház fiatal delegáltja, Dr. Rajos Krisztina, szintén szerepel a Bizottság tagjainak javasolt listáján. Az ülés este istentisztelettel ér véget.
Református.hu
Európai Egyházak Tanácsának XIII. közgyűlése
Evangélikus.hu
Lyon – Mint ahogyan arról már korábban hírt adtunk, július 15-21 közöt tartja szokásos, hatévenkénti közgyűlését a KEK (CEC – Európai Egyházak Konferenciája, Tanácsa). Az evangélikus, ortodox, anglikán és ó-katolikus egyházak mintegy 750 képviselője vesz részt a nagygyűlésen, amelyen Krámer György, püspök-helyettes, Szabó András, pestújhelyi lelkész és Pál Marietta, az ifjúsági osztály munkatársa képviselik egyházunkat. Krámer György írása.
50 évvel ezelőtt, az alapítás idején, a megosztott Európában kézenfekvő volt a KEK célját és működésének értelmét meghatározni. Ebben a szervezetben az egyházak között keresett egység képes volt átívelni az akkor még átjárhatatlan határokat. Ma, az európai egyesülési folyamatban a KEK újra keresi identitását. A közgyűlés így tekinti át az elmúlt hat év munkáját, és határozza meg a következő hat év munkájának prioritásait. A közgyűlés témája az Efezusi levél 4. fejezete alapján a közös reménység. Az a kettős feladat következik a reménységre való elhívásunkból, hogy egyrészt megtaláljuk az európai keresztyén egyházak sokszínűségében mégis meglelhető egységet, ugyanakkor a sokszínű Európában közösen jelenítsük meg a keresztyének közösségét. A közgyűlés első két napjának legfontosabb döntése a Németországi Protestáns (Evangélikus) Egyház (EKD) indítványának elfogadása volt, miszerint a következő három évben egy újonnan alakuló munkacsoport gondolja át alapjaiban a KEK jelenlegi működését. A magyar delegáltak egyik fontos közös célja, hogy a közgyűlés foglalkozzon a szlovák nyelvtörvénnyel, és záró jelentésében jelenjen meg az ezzel kapcsolatos véleménye.
További információk és képek itt találhatóak:
http://assembly.ceceurope.org/index.php?id=13&L=1
2009. július 19., vasárnap
Toward Jerusalem Council II
Vision Statement
"Toward Jerusalem Council II" is an initiative of repentance and reconciliation between the Jewish and Gentile segments of the Church. The vision is that one day there will be a second Council of Jerusalem that will be, in an important respect, the inverse of the first Council described in Acts 15. Whereas the first Council was made up of Jewish believers in Yeshua (Jesus), who decided not to impose on the Gentiles the requirements of the Jewish law, so the second Council would be made up of Gentile church leaders, who would recognize and welcome the Jewish believers in Yeshua without requiring them to abandon their Jewish identity and practice. [...]
Evreii mesianici vor un al Doilea Sinod la Ierusalim
Putini dintre noi stim ca in Romania exista comunitati de evrei care cred ca Iisus este Mesia, dar care isi pastreaza identitatea iudaica. Ei se numesc evrei mesianici si doresc, ca si apostolii Mantuitorului, sa vesteasca Evanghelia tuturor. Mai mult, o organizatie a lor, “Toward Jerusalem Council Two”, a luat initiativa organizarii, dupa aproape doua milenii, celui de-al Doilea Sinod de la Ierusalim, unde reprezentantii tuturor Bisericilor crestine sa-i reprimeasca pe evreii mesianici, in mod public, in “Biserica Domnului Yeshua”. De cativa ani, ei se intalnesc cu reprezentanti ai Bisericii Ortodoxe si ai altor Biserici si culte crestine, pentru a comunica, a se cunoaste mai bine si “a lucra impreuna pentru Imparatia Lui”.
Recent, la Manastirea Neamt, s-a desfasurat Conferinta “Toward Jerusalem Coucil Two” (“Spre al Doilea Sinod de la Ierusalim”), cu binecuvantarea Mitropolitului Moldovei, Teofan, care a avut ca tema “Impacarea in Mesia”, la care au participat ortodocsi, catolici, protestanti si evrei care cred in Hristos, cunoscuti sub numele de “evrei mesianici”, din Israel, Rusia, Republica Moldova, Austria si Romania. La sfarsitul conferintei, pr. prof. univ. dr. Vasile Mihoc, de la Facultatea de Teologie “Andrei Saguna” din Sibiu, avea sa declare: “Problema intoarcerii evreilor la crestinism este o tema esentiala in planul mantuirii lumii, asa cum il gasim in teologia Bisericii”.
Spre cel de-al Doilea Sinod de la Ierusalim
In tara noastra exista comunitati restranse de evrei mesianici la Oradea, Bucuresti, Cluj si Iasi, organizate in Federatia Comunitatilor Mesianice din Romania. Aceste comunitati au caracter religios, cultural, si social-caritativ si au la baza Iudaismul Mesianic.
Pentru a-i cunoaste mai bine si a afla mai multe lucruri despre evreii mesianci, ne-am adresat domnului David Nagy, presedintele Federatiei si al Comunitatii Mesianice “Bat-Tzion” (“Fiica Sionului”) din Oradea. Domnia sa a dat curs cu amabilitate demersului nostru, aducand lamuriri si informatii interesante despre acesti mai putin cunoscuti lucratori intru Hristos.
“Atunci cand vorbim de evrei mesianici, vorbim de evrei care au ajuns sa creada ca Yeshua (Iisus) din Nazaret a fost si este Mesia si Salvatorul, Mantuitorul lui Israel si al intregii lumi. Aceasta credinta nu este o schimbare a religiei intr-un fel formal ci o credinta, o convingere reala, care are ca rezultat schimbarea vietii celui ce ajunge sa creada acest lucru. Toate cultele, Bisericile crestine s-au dezvoltat din crezul initial al ucenicilor, apostolilor si desigur al Mantuitorului, crez care se numeste Iudaism Mesianic in zilele noastre”, ne-a declarat acesta. Referitor la scopurile organizatiei pomenite mai sus, domnul David Nagy ne-a declarat:” Aceasta a luat initiativa de a se indrepta spre un al II-lea Sinod in Ierusalim, unde reprezentantii tuturor Bisericilor crestine ii vor reprimi pe evreii mesianci in mod public in Biserica Domnului Yeshua. Ideea este ca, in primul secol dupa Mesia, a existat un Sinod la Ierusalim, descris in cartea «Faptele Apostolilor», unde credinciosii evrei au luat decizii cu privire la primirea neevreilor in Biserica. Cum evreii mesianici, care au fost primii credinciosi, au «disparut» de-a lungul istoriei, iar in zilele noastre au reaparut, este nevoie de un Sinod la care Biserica, impartita de atunci in nenumarate culte sau ramuri, sa reprimeasca pe evreii care s-au intors «acasa». Biblia ne spune ca aceasta impiedicare a evreilor, adica faptul ca nu au crezut toti pe vremea lui Yeshua, a facut ca harul sa ajunga la alte popoare ca sa fie mantuite, dar la sfarsitul vremurilor, se va intoarce si Israelul”.
Evreii mesianici de-a lungul istoriei
Evreii mesianici au existat totdeauna de-a lungul istoriei. La inceput, comunitatile lor erau in stransa legatura cu Templul din Ierusalim, atat cat acesta a existat, si cu sinagoga. Ei si-au pastrat identitatea nationala si cultura, dar au devenit credinciosi in Iisus in acelasi timp. Iudaismul Mesianic a reaparut pe scena istoriei in anul 1690. Astazi, exista comunitati de evrei mesianici in multe zone ale lumii. De-a lungul timpului, s-a inradacinat parerea cum ca evreul, daca devine credincios in Iisus, nu mai este evreu. Evreii mesianici cred insa ca pot ramane evrei si mesianici in acelasi timp.
In Europa, prima comunitate de evrei mesianici a aparut, oficial, la Chisinau, in jurul anilor 1860, fiind condusa de Iosef Rabinovitch. Miscarea s-a revigorat dupa 1960. In Israel, exista cca.110 comunitati mesianice. In cadrul acestora se deosebesc doua categorii: evreul crestin, cel care L-a acceptat pe Iisus ca mantuitor si Domn al sau personal si s-a incadrat intr-o Biserica, unde nu-si mai traieste sau practica identitatea iudaica, si evreul mesianic, care isi pastreaza identitatea iudaica, crede in Iisus, traieste viata evreiasca, din punct de vedere religios, lingvistic si cultural.
Romanii, cei mai credinciosi din toata Europa
Într-o analiza realizata de „Grupul românesc pentru studiul valorilor sociale“ se arata ca, in 2008, Biserica a avut cel mai mare nivel de incredere in randul populatiei. Astfel, 85% dintre români au încredere mare sau foarte mare în aceasta institutie. În 2008, aproape jumatate dintre români declara ca merg la biserica cel putin o data pe luna. Procentul este unul foarte ridicat, daca ne raportam la media europeana. Conform datelor culese în 2005 în cadrul studiului World Values Survey, 25% dintre cetatenii statelor europene declarau, în medie, ca asista la serviciile religioase lunar. În România, practica religioasa a înregistrat o crestere constanta în ultimii 15 ani, procentul celor care merg la biserica lunar crescând de la 30% în 1993, la 48% în 2008. Spre deosebire de studiile anterioare, care indicau o incidenta mai crescuta a practicii religioase în rândul populatiei rurale, datele culese în 2008 arata o egalizare a frecventarii bisericii în cele doua medii rezidentiale. În timp ce în 1999, 53% dintre rezidentii din mediul rural afirmau ca participa la serviciile religioase lunar, în 2008 ponderea acestora se reduce cu 5%. În schimb, orasenii devin mai „bisericosi“ în aceeasi perioada, procentul înregistrat în 2008 fiind cu 7% mai ridicat decât cel din 1999. Pe parcursul perioadei postcomuniste, ponderea celor care declara ca merg la biserica cel putin o data pe luna a crescut în toate grupele de vârsta. Cresterea cea mai marcanta este înregistrata însa la generatiile socializate în timpul comunismului. De exemplu, daca în 1993, 30% dintre cei nascuti între 1940 si 1949 declarau ca frecventeaza biserica lunar, în 1999 si 2008 ponderea celor care merg la biserica cel putin o data pe luna este de aproape 60%, dublându-se practic. România este tara ortodoxa cu practica religioasa cea mai crescuta din Europa. Celelalte state majoritar ortodoxe înregistreaza valori mult sub cea a României, practica religioasa declarata fiind aproape de doua ori mai redusa în Serbia si Moldova si cam de trei ori mai scazuta în Bulgaria. În 2005, statele europene în care frecventarea bisericii este cea mai redusa sunt tarile nordice, adica Suedia, Norvegia si Finlanda, alaturi de Franta si Rusia. În aceste societati, cam 10% din populatie declara ca participa la serviciile religioase cel putin o data pe luna. România detinea în 2005 prima pozitie între tarile incluse în cercetarea World Values Survey. Astfel, tara noastra devanseaza statele catolice Polonia si Italia, binecunoscute pentru fervoarea religioasa deosebita.
2009. július 17., péntek
Tőkés László átadta a püspökséget Csűry Istvánnak
Tiszteletbeli püspök?
A közgyűlést nyitányaként Sipos Miklós szatmári esperes hirdetett igét, majd a vendéglátók nevében Balázsné Kiss Csilla lelkipásztor, utána Kovács Zoltán főgondnok és polgármester köszöntötte a vendégeket. Forró László előadótanácsos névsorolvasásából kiderült, a közgyűlés 62 szavazati joggal rendelkező tagja volt jelen, 24–en hiányoztak, közülük 16–an igazoltan, a grémium határozatképes volt. Az első napirendi pont a püspöki funkció átadása–átvétele volt. Ennek kapcsán fogalmazódott meg a tiszteletbeli püspöki funkció létrehozása. Pesti János, a Zilahi Egyházmegye főgondnoka felvetette, Tőkés László számára, eddigi munkája elismerésére, hozzák létre a tiszteletbeli püspöki funkciót. Szatmári–Gergely Elemér nagyszántói lelkész ezt nem nevezte helyénvalónak, egyrészt mert “ilyen nincs a statutumban”, másrészt hasonló funkciót már betöltött a püspök az RMDSZ–ben, és mint fogalmazott, annak sem lett jó vége.
Döntés elhalasztva
A javaslatnak voltak pártolói, és ellenzői is. Forró László hegyközkovácsi lelkész, előadótanácsos egyértelműen fogalmazott: szerinte az ellenzők attól félnek, hogy a tiszteletbeli püspöki funkció korlátozná az új püspököt munkájában. A javaslathoz csatlakozott Szilágyi Éva, a Szatmári Református Kollégium igazgatója, kérve, hogy Tőkés László legyen továbbra is védnöke az egyházi oktatásnak (a leköszönő püspök ezt EP–képviselőként is feladatának nevezte később), illetve Varga Imre nagybányai világi közgyűlési tag, aki szerint a családot is valamilyen elismerésben kell részesíteni, mivel ők is áldozatot vállaltak Tőkés munkáját segítendő. “Nincs szükségem a tiszteletbeli püspökségre”, jelentette ki Tőkés László, ám azzal indokolta, hogy a felvetést nem utasította el, hogy annak létrehozásában az eddigi irányvonal megtartását látná. A javaslatról szóló döntést végül – az érintett beleegyezésével – a novemberi közgyűlés idejére halasztották.
Maradandó eredmények
Úgynevezett kiköszönő/értékelő beszédében úgy fogalmazott, hogy az eltelt időbeli “sok cirkusz, ellentét, gáncsoskodás feledésbe megy”, a maradandónak ítélt eredmények között említette a Sulyok István Főiskola, majd a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozását, illetve azt, hogy 2003–ban a szatmári Láncos templomban tartott közgyűlésen “visszahozták a sülyesztőből az autonómia ügyét”. A püspökség átadásával nem világi útra tér, hanem ugyanazért a célért más eszközökkel dolgozik ezután, mondta Tőkés László, aki “szellemi örökségként” tanácsolta, hogy a KREK vezetői továbbra is “ragaszkodjanak a népegyház alapjaihoz, más út egyházbomláshoz vezet”. Az irattárat, az ingó és ingatlan vagyont, stb. érintő átadási–átvételi jegyzőkönyv aláírása után Csűry István rövid székfoglalójában a hinni–hirdetni–hordozni fogalompillérekben állapította meg célját.
Püspökválasztási ütemterv
A püspökválasztás ütemterve: augusztus 30. és szeptember 13. között kézbesítik a jelölő cédulákat; szeptember 18.–ig tartják az egyházmegyei jelölő gyűléseket; 25.–én hozzák nyílvánosságra a jelölt(ek) nevét; október 10.–ig lehet óvni, ezeket elbírálják 20.–ig; november 20.–án választó közgyűlés lesz Nagybányán; a december 5.–ig letehető óvásokat 15.–ig elbírálják, akkor emelkedik jogerőre a választás; az új, mandátumát 2010 októberéig elnyerő püspök beiktatására januárban kerülhet sor. A jelöltnek rendelkeznie kell a hosszú vajúdás után megszavazottak szerint a CNSAS (a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács) igazolásával, vagy az átvizsgálás kérvényezését igazoló iktatószámmal; azzal a nyilatkozattal, melyet 1998–ban tett, hogy nem működött együtt a titkosszolgálattal – akinek nincs, az most írja meg; a KREK ugyanerre vonatkozó szakbizottsági, továbbá választási bizottsági jelentésével. Utóbbi bizottságok tagjainak ugyancsak rendelkezniük kell az előbbi dokumentumokkal. A közgyűlés szünet utáni részében a KREK ügyosztályainak és bizottságainak jelentései hagzottak el.
Erdon.ro
2009. július 16., csütörtök
Kálvin János végrendelete
"Az Úrnak nevében Ámen. Én, Kálvin János, az Isten igéjének szolgája a genfi gyülekezetben, különféle nyavalyák által elnyomatva és leveretve lévén, látom, hogy az Úr Isten elhatározta, hogy engemet e világból kiszólít: elvégeztem tehát magamban, hogy végrendeletet teszek s utolsó akaratomat írásba foglaltatom, amint következik. Mindenekelőtt hálákat adok az Istennek, hogy ő, ki engemet teremtett és e világba állított, rajtam megkönyörülvén, nemcsak a bálványimádás mélységes sötétségéből, melyben elmerülve valék, kiragadott, evangéliumának világosságára elvezérlett, az idvesség tudományában részeltetett, amire pedig igen méltatlan valók, s végetlen irgalma és jóvolta szerint nemcsak azon bűneimet és hibáimat tűrte kegyelmesen, melyekért megérdemlettem volna, hogy orcája elől elvessen és elűzzön; hanem még mindezek felett oly kegyelmes is volt irántam, hogy az ő evangéliuma igazságának hirdetésében és terjesztésében az én munkámat is használni méltóztatott. Nyilvánítom és bizonyítom, hogy életemnek még hátralevő részét is ugyanazon hitben és vallásban akarom eltölteni, melyet nékem az ő evangéliumában kijelentett s nincs is idvességemnek más gyámola és menedéke, mint az ő ingyen kegyelméből való fiúvá fogadása; – ez az én idvességem egyedüli alapja, s lelkem teljességéből magamhoz ölelem Istennek azon irgalmát, melyet a Jézus Krisztus által irántam megmutatott, az ő halálának és szenvedésének érdemével eltörölvén az én bűneimet, hogy így azokért elég tétessék s emlékezetük elenyésszék. Azt is vallom és nyilvánítom, miszerint alázatosan kérem Istentől, hogy engem az egyetlenegy Megváltónak az emberi nemzet javáért kiomlott vérével akként megtisztítson, hogy én az ő ítélőszéke előtt magának a Megváltónak védelme alatt jelenhessek meg. Nyilvánítom azt is, hogy én Istennek velem közlött kegyelme és jóvolta szerint szorgalmatosan igyekeztem azon, hogy az ő igéjét mind egyházi beszédeimben, mind irataimban s magyarázataimban eredeti tisztaságában hirdessem, s a Szentírást híven magyarázzam. Vallom és nyilvánítom azt is, hogy én mindazon vitatkozásokban és tusákban, melyeket az evangéliumn ellenségei ellen ki kellett állanom, semmi gonosz mesterséget nem használtam, hanem az igazság védelmében őszinte nyílt lélekkel forgolódtam. De jaj nékem, mert az én indulatom és buzgalmam, ha ugyan az e nevezetre méltó, annyira csüggedt és lankatag volt, miszerint a tisztemben való hű eljárásra nézve számlálhatatlan hiányaim voltak, s ha az Isten végetlen jóvolta segítségemre nem lett volna, minden törekvésem hiábavaló és sikertelen lett volna; sőt azt is elismerem, hogy ha ama kegyelem engem nem gyámolított volna, még Istentől adott lelki erőim is inkább bűnre és tétlenségre vezettek volna. Mindezeknél fogva vallom és nyilvánítom, hogy az én idvességemnek más alapja és reménye nincs, mint egyedül az, hogy az Isten, ki irgalmasságnak atyja, nékem, ki elismerem, hogy nyomorult bűnös vagyok, szerelmes atyám. Egyebekre nézve azt akarom, hogy ez élettől való eltávozásom után holttestem ezen város és gyülekezet gyakorlatban levő szokása szerint tétessék a földbe, a boldog feltámadás napjának eljöveteléig. Ami pedig azon csekély földi javakat illeti, melyeket az Isten nekem adott, s melyekről ezen végrendeletben rendelkezhetem, azokra nézve azt határozom, hogy az én általános örökösöm Kálvin Antal, kedves testvérem legyen; de csupán tisztesség okáért s ő maga elégedjék meg azon ezüst kehellyel, melyet egykor Varennes úrtól ajándékul kaptam; minden egyéb hagyományaimat pedig halála esetére az ő gyermekei között ossza szét. Sámuel és János fiainak nevezetesen adjon egyenként negyven tallért, Anna, Zsuzsánna és Dorottya leányainak ismét egyenként harminc tallért. Ami Dávidot illeti: néki az ő ifjúi könnyelműsége és zabolátlan élete miatt csak huszonöt tallért hagyok. Atyámról öröklött Isten által adott vagyonaimnak egész értéke, amennyire azt felvehettem, ideértve könyvtáramat, bútoraimat s minden egyebemet, csupán ennyire megyen. Hogyha valami felesleg találtatnék, osztassék el az testvérem fiai és leányai között; nem zárom ki még Dávidot sem, hogyha ő Isten kegyelméből jó útra tér. Ezek felett hagyok még a gimnáziumnak tíz tallért s ugyanannyit a szegény menekülteknek. Mindezeknek hűséges végrehajtását fivérem jó lelkére bízom, s őt nevezem ki, hogy Normand Lőrinccel együtt végrendeletemnek végrehajtója legyen, felhatalmazvan őket, hogy javaimról ünnepélyes formaságok nélkül látleletet készítsenek, minden vagyonomat adják el, s a bejövendő pénzből előadott végrendeletemet hajtsák végre, amint azt előadtam és diktáltam, április 25-én, 1564-ben."
"Miután én, fentnevezett jegyző ezen végrendeletet leírtam, Kálvin úr ezt az ő szokott aláírásával tüstént megerősítette. Következő napon, mely április 26-a vala, ismét magához hívatott tiszteletes Kálvin úr engemet, s velem együtt Béza Tódort s ezen gyülekezet más lelkipásztorait, s mindezek előtt kinyilatkoztatta, hogy ezen végrendeletet azon módon, amint ez fentebb leírva van, ő maga diktálta, egyszersmind pedig kívánta, hogy az e végre ide hívottak és jelenlevők előtt azt hangosan és érthetően olvassam fel; amit meg is tettem, s ezután ő nyíltan kijelentette, hogy ebben áll az ő végakaratja, melynek éppen fenntartását kívánja, s ennek bizonyságára a jelenlévőket is kéri, hogy ezen végrendeletnek sajátkezűleg írjanak alá, amit azok tüstént meg is tettek a fentnevezett évben és hónapban, Genfben a kanonokokról nevezett utcában, magának a végrendeletet tevőnek lakhelyén. Ennek hitelére s bizonyságára írtam le e végrendeletet, és saját kezem aláírásával s tanácsunk szokott pecsétjével megerősítettem azt."
2009. július 13., hétfő
Átvilágítás csak az egyházon belül
Erdon.ro
A leleplezéstől csak a zsarolható emberek félhetnek
Nem várt ellenállásba ütközött a lelkészek besúgói múltjának átvilágítása.
Nem várt ellenállásba ütközött a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületben a lelkészek besúgói múltjának átvilágítása. Tőkés László püspököt és Csendes Lászlót, a Securitate Adattárát Vizsgáló Bizottság elnökét a hivatalukból elbocsátott lelkészek jelentették fel az átvilágítást végző hatóságnál.
A Bihari Egyházmegye 40 hivatalban lévő lelkésze ugyanakkor azt kérte: ne hozzák nyilvánosságra a besúgók nevét. Tőkés László szerint az átvilágítást folytatni kell, mert a leleplezéstől csak a zsarolható emberek félhetnek.
- Feltételezhető, hogy továbbra is együttműködnek, illetve mentességet nyernek a hatóságoktól azért, hogy együttműködjenek. Parasztemberek, gyermekek eshetnek áldozatul így. Ilyenképpen van elaknásítva az egyház. Sokan már nyugdíjba mentek vagy meghaltak a volt kollaboránsok közül, de megdöbbenéssel látjuk, hogy még viszonylag sokan vannak magas funkcióban. Tehát fel kell szedni az aknákat, mert máskülönben az egyház látja a kárát – hangoztatta a püspök.
2009. július 12., vasárnap
Az arámok ma is Krisztus nyelvét beszélik
"Az arámi az egyik őshonos nyelv, de sokan azok közül, akik még beszélik, írni már nem tudnak" - mondja Gada Sarbit, aki arámi nyelvű képzésen veszt részt, hogy tanítónő legyen, és továbbadja a nyelvet a következő nemzedéknek.
Az arámi sémi nyelv, amelyet a Közel-Keleten, az úgynevezett termékeny félhold térségében beszéltek. (Az övezet egy félhold alakú területe, amely eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is.) A görög és a római birodalom, majd az arab hódítás időszakában is őshonos nyelv maradt.
A maalúlaiak által büszkén Krisztus nyelveként emlegetett arámi mára beszélt formában fennmaradt dialektussá vált, amelyet időtlen idők óta szóban hagyományoznak egymásra a nemzedékek.
Becslések szerint közel 60 ezer szíriai beszéli, közöttük tízezren Maalúlában élnek.
A televízió megjelenésével, a közlekedési eszközök fejlődésével, a munkahelyeknek és a piacoknak a nagyvárosokban történt koncentrálódásával a maalúlai fiatalok is sorra elhagyják szülővárosukat, hogy a nagyobb településeken próbáljanak szerencsét. Ott már ritkábban beszélnek arámiul. Többen Libanonba vagy Amerikába emigrálnak.
A nyelv megtestesítette kulturális örökség megőrzése érdekében Basár al-Aszad szíriai államfő elrendelte olyan intézetek megnyitását, amelyekben arámit oktatnak.
inforadio.hu
Kálvin 500: WARC-üzenet
A Református Világszövetség üzenete a tagegyházakhoz Kálvin 500. születésnapján
Kedves Testvéreink!
E pénteken 500 éve, hogy július 10-én megszületett Kálvin János a franciaországi Noyonban. A református világcsalád megemlékezik erről, nem azért, hogy Kálvin-kultuszt űzzön, vagy hogy tökéletes szentként magasztalja őt. Kálvin sem volt tökéletes, és ez elég ellensúly annak érdekében, hogy megakadályozza a református keresztyéneket bármilyen személyi kultusz elkövetésében. Kálvin János maga állna ellent ennek azért, mert szerinte egyedül Istené a dicsőség.
Ezért mi ezt a napot emlékezésünkben az Isten iránti hála lelkületével éljük meg, s gondolunk arra, hogy amint Kálvin nemzedékek egész sorát inspirálta, hogy hittel éljenek Istennek a különböző élethelyzetekben, ugyanúgy inspirál minket is Kálvin tartós befolyása arra, hogy maradjunk őszinték Isten előtt, és hittel válaszoljunk azokra a kihívásokra, melyek körülvesznek minket.
Mai világunkban nagyon sokan szenvednek a gazdasági igazságtalanság miatt, jóval azt megelőzően, hogy a pénzügyi piacokon beállt volna a mostani válság. Ezt a helyzetet csak elmélyítette a pénzügyi válság, aminek következtében sokan veszítették el állásukat sok országban, miközben azok, akik profitáltak korábban ebből a rendszerből, kiszálltak belőle. Erről mondta Kálvin: „A fair, igazságos elosztás akkor valósul meg, ha a gazdag nem rejti el azt, amit önző módon összeszedett. Ha nem veszi el akár kényszerrel is azt, ami másoké, hogy így csak saját önzését elégítse ki…” (Kálvin kommentárja a 2Mózes 16,19-hez).
Mai világunkban, ahol az emberséget hangoskodva tolja félre a környezet és közben valójában csak Isten teremtett világát rombolják. Ma Kálvin szava nagyon is iránymutató: „Ahol csak valakinek jut egy kis földdarab, ott úgy is betakarítja a termést, hogy semmit sem enged a földnek, sőt kárt okoz neki…Pedig Isten munkatársai, megbízottai vagyunk…Ha így járunk el, senki sem fog mértéktelenül viselkedni és nem fog rombolni azáltal, hogy visszaél azzal, amit Isten megőrzésre adott ád nekünk” (Kálvin kommentárja az 1Mózes 2,15-höz).
Mai világunkban, ahol éppen az egyházak között is annyi megosztottság van és sok egyházi vezető és keresztyén nem tud hatékonyan hívni a keresztyén egységre, emlékezetünkbe idézzük Kálvin figyelmeztetését: „Minden időben az egyetlen Igét olvassuk, s ne feledjük, hogy empatikusan éljünk is Vele. Ugyanis Krisztust nem lehet felosztani, megosztani. A hitet nem lehet szétszaggatni. Nincsen többféle keresztség, hanem csak egy, ami mindenkinek ugyanaz. Istent nem lehet szétdarabolni sem különféle részekre…Hit és keresztség, az Atya Isten és Krisztus kell egyesítsen minket…” (Kálvin kommentárja az Efézus 4,5-höz).
Kálvin ezeket a magyarázatokat a 16. században írta. Ezek ma is megőrizték érvényüket. Ez az a hatalom, amiért hálát adunk Istennek. Az a reménységünk, hogy ezektől ösztönözve, mi, akik a 21. században élünk, szintén hűségesek maradunk majd Őhozzá a keresztyén egység melletti elkötelezettségünkben, képesek leszünk szembeszállni az ördög és az igazságtalanság erőivel a társadalomban, s megteszünk majd mindent annak érdekében, hogy valóban Isten munkatársai lehessünk abban a változásban, aminek közösségeinkben kell megvalósulnia.
Felhasználjuk ezt a mostani alkalmat arra, hogy köszöntsük mindazokat, akik különféle eseményeket és istentiszteleti szolgálatokat szerveznek erre a hétvégére (július 10-12). Áldjon meg titeket Isten ennek a jubileumnak a megtartásában. De felhasználjuk ezt a mostani alkalmat arra is, hogy köszöntsük azokat, akik már az év korábbi részében szerveztek különféle alkalmakat vagy éppen most tervezik, hogy az év hátralévő részében tartanak jubileumi rendezvényeket.
Szeretnénk köszönteni azokat a testvéreinket és gyülekezeteket, akik ezt a pillanatot arra használják fel, hogy valamilyen sajátos születésnapi ajándékot készítenek elő és adnak át pénz formában, amivel aztán a Református Egyházak Világszövetsége folytathatja Isten iránti hűséggel megbízatását, pontosan azáltal is, hogy láthatjuk: a tagegyházakat is ösztönzi, inspirálja Kálvin János élete és szolgálata mindmáig. Azok, akik a jó példaadást folytatni szeretnék ezen a módon is, kérjük, látogassák meg a Református Világszövetség web-oldalát. Cím: www.warc.ch és klikkeljenek rá erre a kiírásra: Calvin and WARC. De lehet találni további információkat itt is: www.calvin.org
Amikor 500 év múltával megemlékezünk Kálvin születéséről, minden tevékenységünkben és válaszadásunkban, amiket a globális és a helyi kihívásokra adunk, keressük ma is egyedül Isten dicsőségét!
Soli Deo Gloria!
Dr. Clifton Kirkpatrick lelkész, elnök
Dr. Setri Nyomi lelkész, főtitkár
(Fordítás: Dr. Békefy Lajos)
reformatus.hu
2009. július 11., szombat
Katolikus dicséret az 500 éve született Kálvinnak
"Tekintve az őt ért bírálatok hevességét, nem hasztalan leszögezni, hogy Kálvin keresztény volt" – írta a L’Osservatore Romano a "kiváló" reformátornak nevezett Kálvin születésének 500. évfordulója alkalmából. A Vatikán napilapja szerint "csak két ember tudta úgy letéríteni az európaiak egy részét történelmi útjukról, hogy kijelölt számukra egy másik irányt: Jean-Jacques Rousseau, aki átformálta a tizenkilencedik századot, sőt a huszadikat is, de még inkább Kálvin". Karl Lehmann bíboros, mainzi érsek a katolikus egyház teológusait és híveit intenzív Kálvin-tanulmányozásra szólította fel, mert szerinte a genfi reformátor tanításai és alkotásai "valóságos ökumenikus töltetet" hordoznak.
Világformáló bibliai realizmus
Ötszáz éve született az újkori európai kultúra egyik legnagyobb gondolkodója, a reformátorok második nemzedékének vezető személyisége. Kálvin életműve és az abból kifejlődő kálvinizmus új pályára állította Európa nyugati felének szellemi és kulturális életét, társadalmi, politikai, gazdasági fejlődését, és sajátos és kitörölhetetlen vonásokat hagyott a magyarság lelki, szellemi, kulturális arculatán, karakterén is.
• A Szentírás tanítványa és tanítója
• A magyar Kálvin és kálvinizmus
Kálvin János egész életében tanulta és tanította a Bibliát"Ez az ember mind életében, mind halálában a keresztyén lelkületnek legeslegszebb példányképe lehet mindenkinek, amely példányképet éppoly könnyű rágalmazni, mint amilyen nehéz lesz utolérni" – e szavakkal fejezi be a Kálvinról szóló legelső, több mint négyszáz éve írt életrajzi munkát a magyar reformátusok által Béza Tódorként emlegetett Théodore de Beze francia-svájci teológus, Kálvin tanítványa és utóda a genfi református egyház élén. Valóban, kevés olyan világformáló személyiség élt az utóbbi fél évezredben, akit oly sokan ismertek és kommentáltak, félreismertek és félremagyaráztak, akinek legalább annyi rágalmazója volt, mint amennyi rajongója, akinek neve "izmussá" válva évszázadokon át ható vallási, világnézeti, sőt társadalompolitikai irányzattá vált, akit hazájából, Franciaországból elűzött polgárként annyi nép, nemzet – köztük a magyar is – a sajátjának tart. Ő, a magyarság által Kálvin Jánosként ismert Jean Cauvin, Johannes Calvinus, Luther mellett a legnagyobb formátumú és hatású protestáns teológus és reformátor.
A kettős évforduló – ötszáz éve, 1509. július 10-én született Kálvin és négyszázötven éve, 1559-ben jelent meg huszonöt éven át írt-kibővített főműve, az Institutio Religionis Christianae (A keresztyén vallás rendszere) utolsó, végső változata – jó alkalom arra, hogy jobban megismerjük azt az embert, életművét és hihetetlenül sokrétű szellemi, kulturális hatását a magyar egyház-, művelődés- és társadalomtörténetre, aki nem csupán a majdnem hárommillió Kárpát-medencei magyar református számára irány- s példamutató gondolkodó és tanító. A református egyház által meghirdetett, 2014-ig tartó (akkor lesz a genfi reformátor halálának 450. évfordulója) Kálvin-emlékévsorozat nem a reformátusok belügye, mert – mint Bölcskei Gusztáv püspök nemrég hangsúlyozta – Kálvin munkásságában benne van a kultúra, a gazdaság, a politika, a közélet is. A kálvini reformáció elterjedése az anyanyelvű istentiszteletet, oktatást és kultúrát elérhetővé tette a magyar nép nagy része számára, és a nemzeti szellem és öntudat megerősödésének köszönhető, hogy a 16. században három részre szakadt országban – a katolikus Habsburgok és az iszlám törökök harapófogójában – meg tudott maradni a magyar nemzet.
Nem Illyés Gyula volt az első, aki 1946-os versében (A reformáció genfi emlékműve előtt) kijelentette, nem hiszi, hogy volna magyarság, "ha nincs Kálvin". Émile Doumergue Kálvin-kutató professzor száz éve, a 400. Kálvin-jubileum alkalmából írta: "Magyarország valóban kálvinista. Kálvinistább, mint amilyennek az ember képzelné." A kálvinizmus, pontosabban a reformáció helvét (svájci) irányzata a 16. század második felében egyértelműen "magyar vallás" lett, hiszen a magyar lakosság mintegy nyolcvan százaléka reformátussá vált, s a Felvidék keleti részét, Kárpátalját és a Partiumot is magába foglaló Erdélyi Fejedelemségben Bocskai Istvántól kezdve Apafi Mihályig református volt a fejedelem és az államvallás mintegy száz évig. Nem véletlen, hogy egyedüli magyarként Bocskai szobra áll a reformáció genfi emlékművén a holland Orániai Vilmos és az angol Oliver Cromwell ércbe öntött alakja között.
Az említett nevek is mutatják, hogy a legjelentősebb református teológus, hitújító és egyházszervező lelki, szellemi, társadalmi és politikai hatása Genfből szinte egész Európára kisugárzott: főként Svájcra, Franciaországra, a Németalföldre, Skóciára, Angliára, egyes német tartományokra, s persze Magyarországra, Erdélyre. A vallás- és lelkiismereti szabadság, és a politikai szabadság "olyan gyümölcs volt, amit a kálvinizmus fája először Hollandiában, azután Angliában, később Amerikában, vértanúink hitének tápláló melege érlelt meg" – írta 125 éve Abraham Kuyper, Hollandia egykori miniszterelnöke. Érdemes megemlíteni Max Weber, a nagy német szociológus híres, bár gyakran túl leegyszerűsítve s pontatlanul emlegetett tételét is, miszerint a polgári hivatásetika és a kapitalizmus szelleme (nagyrészt) a kálvinizmus hitelvi és erkölcsi befolyásának az eredménye. Weber egyébként világosan megkülönböztette Kálvin személyes nézeteit és tanítását a kálvinizmustól mint vallási, szellemi, kulturális és társadalmi jelenségtől, hangsúlyozva, hogy a reformátornak "csakis a lelki üdvösség volt élete és munkája vezérlő csillaga".
E megkülönböztetéssel egyetért Fazakas Sándor debreceni teológus professzor (a Kálvin időszerűsége című tanulmánykötet szerkesztője), az elválasztással azonban nem, mert szerinte Kálvin számára az egyház reformálása nem a város politikai és gazdasági intézményeitől való elhatárolódásban állt, éppen ellenkezőleg: "a reformátorok között szinte páratlan módon kereste a hit konkrét helyzetekben való megélésének lehetőségét, anélkül, hogy az erkölcsi perfekcionizmus idealizmusába vagy a forradalmi misztikába hajlott volna". Ez a bibliai realizmusnak nevezett kálvini tanítás, illetve szociáletikai módszer – az isteni parancs "itt és most" aktuális érvényének megtalálása, követése, és a társadalmi együttélést formáló felelős, elkötelezett, szolidáris gondolkodás és cselekvés – az, ami minden korban, napjainkban is időszerű, érvényes, komoly kihívás és feladat.
Faggyas Sándor