2011. december 31., szombat

Az év és a hónap bibliai igéi (2012)

2012

Az év igéje

Jézus Krisztus mondja:
"Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz."
(2Kor 12,9)



A hónap igéje

Január
"Taníts engem utaidra, Uram, hogy igazságod szerint járjak." (Zsolt 86,11)

Február
"Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít. Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét." (1Kor 10,23-24)

Március
"Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért." (Mk 10,45)

Április
Jézus mondja: "Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek." (Mk 16,15)

Május
"Az Isten minden teremtménye jó, és semmi sem elvetendő, ha hálaadással élnek vele." (1Tim 4,4)

Június
"Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok." (1Kor 15,10)

Július
"Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek." (Mk 4,24)

Augusztus
"Az Úr meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket." (Zsolt 147,3)

Szeptember
"Nemcsak a közelben vagyok Isten - így szól az Úr -, hanem Isten vagyok a távolban is!" (Jer 23,23)

Október
"Jó az Úr a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz." (JerSir 3,25)

November
"Mi az élő Isten temploma vagyunk." (2Kor 6,16)

December
"Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az Úr dicsősége!" (Ézs 60,1)



http://www.oeab.de/_gfx/logo.gif

Ökumenische Arbeitsgemeinschaft für Bibellesen
(ÖAB)
http://www.oeab.de


Nyárádmenti újévi köszöntő - Gajdos Együttes (video)

Újévi köszöntő - Tiszalöki Népzenei Együttes (video)

Gyermek születék Betlehemben (cd)


Gyermek születék Betlehemben
17th Century Hungarian Christmas Carols from Transylvania
2007

Bach Kamarakórus: A kis Jézus megszületett (cd)


Bach Kamarakórus
A kis Jézus megszületett
2007

Ghymes - Új esztendő (video)

Adjon Isten minden jót - Muzsikás Együttes (video)

Újévi köszöntő

B orongós napok tűnjetek tova
O kkal szomorú ne legyél soha
L épteid kísérje töretlen szerencse
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai
Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő
É vek ha múltok, ha elszálltok napok
V idámságot, örömet számolatlan adjatok
E lfusson most az óévnek malaca
T öbbé ne legyen senkinek panasza
K erüljön betegség, bánat messzire
Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe
V ágyaid sorra valóra váljanak
Á lnok szavak többé ne bántsanak
N övekedjen az igaz barátok tábora
O kosan élj, ne legyél ostoba
K ívánom neked, legyen 366 szép ünneped

/Erdélyi népi köszöntő/

Michael Adam: Nyakkendők könyve (pdf)


A kegyelem kártyája - The Grace Card - 2010 (film)


A kegyelem kártyája
(The Grace Card)
2010
feliratos amerikai film

rendezte: David G. Evans

Minden megváltozhat egy pillanat alatt... és egy élet kell hozzá hogy helyrehozzuk. Minden nap megvan a lehetőségünk, hogy újjáépítsük kapcsolatainkat, Isten kegyelme segítségével. A film egy fekete pásztorról szól, aki másodállásban rendőr. Olyan helyzetekbe kerül, ahol már nagyon nehéz megbocsátani. A szeretteidet könnyű szeretni, nem igaz? De mi van azokkal, akik gyűlölnek téged? Nos.... Ajánld fel a kegyelem kártyáját, és soha ne becsüld alá Isten szeretetének hatalmát. "És bocsásd meg nékünk a mi bűneinket; mert mi is megbocsátunk mindeneknek, akik nékünk adósok." Lk. 11:4

2011. december 30., péntek

Folytatódik az evangélikus ügynökmúltat vizsgáló tényfeltárás

Gáncs Péter: folytatódik az evangélikus ügynökmúltat vizsgáló tényfeltárás

MTI / evangélikus.hu
2011. december 30.

Budapest – Folytatódik az evangélikus tényfeltáró bizottság munkája az egyházat érintő ügynökmúltról, a Háló című könyvsorozat új kötete jövőre jelenik meg – közölte Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-vel. Forrás: MTI, fotó: Máthé Zoltán


Gáncs püspök ugyanakkor megjegyezte: „ezt a munkát nem szabad sürgetni (...), nagyon óvatosan, körültekintően szeretnénk a feltárt tényeket a közvélemény elé tárni.” Sokszor a levéltárban található dossziék csak „a jéghegy csúcsát” jelentik, ennek egyik magyarázata pedig az lehet, hogy voltak olyanok, akik megsemmisíthették a rendszerváltás idején a dossziéikat – vélekedett az elnök-püspök.

Gáncs Péter hangsúlyozta: azt a lemaradásukat nem tudják behozni, hogy ezt a munkát el kellett volna indítani a rendszerváltáskor, amikor az érintettek még frissen emlékezhettek volna cselekedeteikre. Ma már egy részük vagy nem él, vagy nagyon idős, és nem biztos, hogy jól idézik vissza a saját múltjukat. „Bizonyos irgalom kell ahhoz, hogy ezeket az embereket ne keserítsük meg életük alkonyán, főleg olyanokat, akik nagyon sok pozitívumot is tettek” – fogalmazott az elnök-püspök. Elmondta, hogy az evangélikus egyházban a jövőre esedékes választáson az egyházmegyei vagy annál magasabb posztokért indulók múltját előzetesen megvizsgálja a tényfeltáró bizottság, és még a szavazás előtt közzéteszik a Kádár-rendszer állambiztonsági szolgálatával való esetleges érintettségüket. Ez azonban – tette hozzá – nem kizáró ok, ettől még megválaszthatnak valakit egy tisztségre, hiszen voltak olyan ügynökök is az egyházban, akik nem ártottak senkinek, jelenleg pedig megbecsülésnek örvendenek, mert a hívek személyes tapasztalataik alapján ítélik meg őket.

Az elnök-püspök szólt arról, hogy az evangélikus egyházban hatévente tartanak tisztújító választásokat, alsó szintről felfelé haladva, négy fordulóban. 2012 első negyedévében helyi szinten megválasztják a gyülekezeti presbitereket (az egyházközségek világi elöljáróit), a második negyedévben az egyházmegyei, a harmadik negyedévben az egyházkerületi, míg az év végéig az országos tisztségviselőket.

Gáncs Péter utalt arra: a legutóbbi választáshoz képest változás lesz, hogy 40 helyett legfeljebb 25 presbitert választhat egy-egy gyülekezet, tehát az egyház „a karcsúsítás és a hatékonyság felé mozdult el".

További újításként említette, hogy ezentúl kizárólag a helyben, az adott egyházközség által megválasztott presbiterek szavaznak az egyházmegyei, egyházkerületi és országos tisztségviselőkre (korábban erre az összes egyháztag jogosult volt), illetve a zsinat választja majd meg az országos felügyelőt is az elnök-püspök mellé, akit eddig is a zsinat választott.


Jézus tábor - Jesus Camp (dok.film)


Jézus tábor
(Jesus Camp)
feliratos amerikai dokumentumfilm
2006

A vallási fanatizmusról az embereknek nem egy nagy tömegbázisú keresztény egyház szokott az eszébe jutni, legalábbis nálunk. Sokkal inkább gondolnak kis szektákra vagy az iszlámra.

Ez a film viszont az amerikai evangélikus egyház követőit mutatja be, akik teljesen elvakulva követnek bárkit Isten nevében, még akkor is ha azt a valakit George W. Bush-nak hívják.

Jelen esetben a gyerekek vannak fókuszban, hogy őket miként képzi ez a vallás igazi fanatikussá, akik életüknek minden területét átszövi a vallás. Csak keresztény zenéket hallgatnak, nem járnak iskolába, hanem otthon tanítják őket a szüleik, nehogy olyan nézeteket vegyenek fel a világi iskolákban, amik nem egyeztethetők össze a dogmáikkal.

A kereszténység ezen irányzatának csak az USA-ban 80 millió tagja van, szóval érdemes közelebbről megismerni egy ilyen csoportot, mert jelentős erőt képviselnek minden egyes választásnál.


2011. december 29., csütörtök

Napi szemle 2011.12.29.

Létrejött a református egyház jövőképbizottsága - Inforádió
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-474297

Hirado.hu - Népszerű a 89 éves kiberpap
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/12/28/08/Nepszeru_a_89_eves_kiberpap_.aspx

Egymásnak estek a Születés templomában + Videó
http://m.mno.hu/hirtvkulfold/egymasnak-estek-a-szuletes-templomaban-video-1040037

A bolgár papoknak jobb járgányaik vannak Obamáénál - Kitekintő.hu
http://kitekinto.hu/europa/2011/12/24/a_bolgar_papoknak_jobb_jarganyaik_vannak_obamanal/

Episcop de la Muntele Athos, arestat şi acuzat de fraudă
http://www.cotidianul.ro/episcop-de-la-muntele-athos-arestat-si-acuzat-de-frauda-168231/

2011. december 27., kedd

Church vs church rocket attack (video)

The Toughest Job in North Korea (video)

Visiting 'the Grave of Jesus Christ' in Japan (video)

Olténiai magyarok

Olténiai magyarok – AUDIÓ

MR1 - Kossuth Rádió / erdély.ma
2011.12.24

A Kárpátokon túl, Olténiában közel 1500 magyar él. Ezek a magyarok mivel szétszórtan élnek, csak az egyházi ünnepeken, a közösségi rendezvényeken találkoznak egymással, amikor erősödik identitástudatuk, és az összetartozásuk érzése – meséli Szántó Sándor olténiai református lelkész László Edit Zsuzsannának.



Fotó: szantosandor.blogspot.com


A lelkész elmondta, hogy a Râmnicu Vâlceai Missziós Egyházközséghez öt földrajzi megye tartozik, régiókra leosztva: a Kazán-szorostól Slatinaig, és Szörényvártól Motrun, Zsilvásáron keresztül egészen Râmnicu Vâlceaig.

A 2002-es hivatalos statisztikai adatok szerint megyékre leosztva Vâlcea megyében 380, Gorj megyében 280, Olt megyében 200, Mehedinţi megyében 180, Dolj megyében pedig megközelítőleg 400 magyar személyt tartottak nyilván – számol be Szántó Sándor.

Minden régió közösségének megvan a saját specifikus története, mert akik Craiovara és környékére kerültek, azok általában értelmiségiek. Vâlceara, a vegyipari kombináthoz pedig a vegyészek, mérnökök kerültek a `70-es, `80-as években, de vannak az egészségügyben is orvosok, akik ott maradtak, családot alapítottak. A motrui szénmedencébe főleg a szilágysági bányászok kerültek. A Vâlcei megyei magyarok pedig az Olton és a Lotrun épülő vízierőművek építése alkalmával kerültek oda és telepedtek meg – meséli Szántó lelkész.

A nagy távolság miatt nagyon nehéz összetartani ezt a szétszóródott magyar közösséget, panaszolja a református lelkész. Az egyházi ünnepek alkalmával, amikor végiglátogatják ezt a a nagy szórványt, több mint 500-600 kilométert is megtesznek, hogy ezek az emberek is érezzék az ünnepet, érezzék, hogy ők is a magyar közösséghez tartoznak – magyarázza az olténiai lelkész. De nem csak a reformátusok jönnek el ezekre az istentiszteletekre, hanem sok római katolikus magyar is, teszi hozzá Szántó.

Megpróbálják nem csak vallási szinten összefogni ezt a közösséget, hanem úgy is, hogy együtt szórakozzanak különböző rendezvényeken –fejezi be gondolatát Szántó Sándor olténiai református lelkész.

Kossuth Rádió, Határok nélkül



Kapcsolódó oldal:


Évértékelő beszélgetés Csűry István királyhágómelléki református püspökkel

Erő kell a jobbító lépések megtételére - Évértékelő beszélgetés ft. Csűry István püspökkel

Harangszó
Fábián Tibor

A békességszerző küldetést és a szolgálatot vállalók segítését tartja hangsúlyosnak az elmúlt évben tett 61 gyülekezeti látogatásáról szólva ft. Csűry István. A püspök tapasztalatai nyomán arra is rámutat: maradandó feszültség ott van, amikor Istenre való figyelés helyett valami más kerül a központba.


Értékelése szerint, milyen évet zárt a Partium református népe?

Mindig álmaink befolyása lép előtérbe, amikor értékeljük a magunk mögött hagyott időszakot. Annak ellenére, hogy tisztában vagyunk a kegyelem sorsdöntő szerepével, szeretnénk javunkra fordítani azt is, amiért éppen mi magunk keveset imádkoztunk és dolgoztunk. Álmainkhoz képest szerényre sikeredett az esztendő, a körülményekhez képest újból bőséges volt az áldás. Álmaimhoz tartozott a lelkipásztorok életkörülményeinek több nagyságrenddel való javítása, a munkanélküli lelkészfeleségek helyzetének megoldása. Jó lett volna néhány jelentősebb ingatlan tulajdonába kerülni, közöttük a Zilahi Wesselényi Gimnázium ősi iskolaépületét emelem ki. Rendezésre vár a felekezeti oktatás egyetemi, középiskolai, elemi és óvodai ügyének végleges és megnyugtató végrehajtása. Kérdéseinkkel, a folyamatban lévő ügyeinkkel rendszeresen, vagy alkalmanként megkerestük mind a Magyar, mind a Román Kormány illetékes ügyosztályait. E helyen is megköszönöm segítségüket, ugyanakkor támogatásukat is kérem a folyamatban lévő eseteink sikerre viteléhez. Körülményeinkhez képest kiemelkedőnek tartom, hogy új templomokat szentelhettünk, kápolnákat, gyülekezeti házakat avathattunk. A Magyar Kormánynak köszönhetően enyhült a Teológiai Intézetünk fenntartásának terhe. A Román Kormány templomfelújításban, különösen műemlék jellegű, vagy szórványban lévő istenházak rendbetételénél nyújtott segítőkezet. A morzsányi ízelítőből is kitűnik, hogy sok feladatot vállaltunk fel, szép eredményeket értünk el, viszont idénre is bőven maradt folytatnivaló, és kezdhetünk vadonatúj tervek végrehajtásához.

Érdekek, indulatok, megoldások

Kis túlzással, „folyton úton lévő” püspökként ismerjük sokan. Hozzávetőleg az egyházkerület hány gyülekezetébe látogatott el 2011 folyamán és miért tartja fontosnak, hogy minél több helyre eljusson?

Hatvanegy olyan úton voltam, amely kimondottan gyülekezeti érdeket jelentett. A gépkocsim műszere közel 13 ezer kilométert számlált e látogatások alkalmaival. A külföldi utakon (Párizs, Drezda, Csákvár, Budapest, Fábiánháza stb.) kívül, itthon Máramarosszigeten, mint egyházkerületünk északi pontján, vagy Karánsebesen, mint déli fekvésű gyülekezetében is megfordultam. Sajnos, kevesebb idő jutott a Nagyvárad-Ősi gyülekezetre, ahol parókus vagyok. Ünnepi alkalmak mellett igyekeztem részt venni mindig a lelkészcsaládok, gyülekezetek gyászában. Ahol tudtam békességszerző küldetést is vállaltam. Példák nélkül emlegetem ezeket a lehetőségeket, mert ezekben nem is az alkalom, hanem a szolgálatot vállalók segítsége a lényeges. Aki püspökséget vállal, vagy esperességet és lelkipásztorságot, annak mennie kell, ahol életet, lelket, vagy csak emberi kapcsolatot lehet mentenie. Biztosan még több helyre el kellett volna jutnom, de remélem ahova eljutottam, mint Krisztus méltatlan bár, de hivatalos szolgája, többet tudtam tenni, mint a hivatali követelmény.

Milyen helyzetekkel, kihívásokkal szembesült gyülekezeti látogatásai során?

A szomszéd kertje mindig zöldebbnek tűnik. E népi megfigyelésen alapuló bölcsesség napjaink református gyülekezeteiben is megfigyelhető. Természetesen nincsenek teljesen egyforma gyülekezetek, nincsenek teljesen egyforma támogatók, és nincsenek teljesen egyforma lelkészek, gyülekezeti tagok sem. Gondok és kérdések viszont mindig vannak. Legtöbb esetben az őszinte megbeszélés elegendő. Olykor az is kell, hogy tájékoztatást adjunk sajátos problémákra. Előfordul, hogy egymáshoz közel vannak a segítő és a rászoruló, csak nem tudnak egymásról. Nincsen olyan anyagi kérdés, nincsen olyan torzsalkodás, amit ne tudnának megoldani az Istenre néző emberek. Maradandó feszültség ott van, amikor Istenre való figyelés helyett valami más kerül a központba. Ilyenkor érdekek, indulatok keletkeznek, amelyeket nagyon nehéz csillapítani. Megoldást kell keresnünk ilyen helyzetekben is, de azzal a fájdalmas tudattal hozzuk meg döntéseinket, hogy elégedetlenkedők mindig maradnak. A nagy gyülekezetek megüresedett lelkipásztori állásainak betöltése lassan minden esetben nézeteltéréssel jár együtt. Istenre figyelés, a lelkész imádsággal való megkeresése helyett gyülekezeti tagok csoportosulnak, egymást meg nem hallgatják, kívülről beleszólnak az eseményekbe. Fájdalmas számomra, amikor gyülekezeti látogatáskor kiderül, hogy az emberek felismerik a széthúzó erőket, beszélnek is erről, csak erejük nincsen a jobbító lépés megtételére.

Sikerül, sikerülhet-e gyógyítani, (meg)oldani a gyülekezeti látogatások rövid ideje alatt a lappangó vagy már felszínen lévő sebeket, gondokat?

A gyógyulás hosszú folyamat, soha nem történik meg azonnal. Viszont a sebek feltárása, fertőtlenítése jó bevezetés. Általában a gondokkal küzdő gyülekezetek igénylik is a vezetők bevonását. Példákat sorolhatok, amikor hétről hétre küldöttségek jártak hivatalomban. Vannak gyülekezetek, amelyeket jobban ismerek immár, mint a szomszédságomban lévőket. Kedves tény, de körültekintésre kényszerít, ha telefonon mondanak el fejleményeket, vagy új eseményekről tájékoztatnak. Soha sem döntöttem úgy, hogy ne hallgattam volna meg a feleken kívül mindenkit, akit utolérhettem. Örömmel tölt el, hogy sokan bizalmukba fogadtak. Boldog vagyok, hogy egyetlen esetben sem lettem méltatlan az őszintén megnyilatkozó testvérek előtt. Orvosolni nehéz helyzeteket úgy is lehet, ha beismerjük, hogy meghalad bennünket a kérdés, de tanácsolhatjuk más lehetőségek igénybevételét.

A testi-lelki-szellemi egészség pillérei

Melyek azok a konkrét intézkedések, amelyekkel egyházkerületi szinten sikerült előre lépni az idén, és milyen tervek jellemzik az új esztendőt?

Pályázatokat koordinálunk több szinten is. Egyházkerületünk zöld utat adott több elkezdett fejlesztés folytatásához például: Rákóczy-kollégium, Hegyközszentmiklósi gyógyfürdő, Degenfeld-kastély stb. Befejezéshez érkezik a Lorántffy Gimnázium épületének felújítása, folytatódik a Szatmárnémeti Református Gimnázium restaurálása. Az érmindszenti Ady-központ megépítése is küszöbön van. Sződemeteren, Kölcsey szülőfalujában tervezésre kerül az Isten, áldd meg a magyart-centrum. Tovább keressük az egyházi kórház építésének módozatát. Ezekkel a pályázatokkal kiépítjük a testi-lelki-szellemi egészség pilléreit. Közéleti szempontból is üzenetet intéztünk gyülekezeteink tagjaihoz, amelyben az Erdélyben élő magyarok védelmében felszólítottuk a politikai pártokat, hogy törekedjenek parlamenti képviseletre, ennek megfelelően az európai képviseletre is. Egyházkerületünk nem fog elköteleződni valamelyik párt oldalán, viszont szeretne elkötelezni minden pártot abban az egyházban, amely minden tagot összetartó Krisztus-test. Ha húsz éve „megkereszteltük” a politikát, itt az ideje, hogy a „konfirmációra” is sor kerüljön!

Modern világunkban egyre több kétséget, félelmet és szorongást tapasztalunk. Köntös László dunamelléki főjegyző a történelmi egyház szétroppanásáról beszél, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy az Ige igazsága megdőlt volna. Vagyis Isten válaszai a 21. század kérdéseire, egyéni és közösségi kríziseire is ott vannak az Ő Igéjében. Keressük a válaszokat?

Ha a történelmi egyház fogalma alatt azt értjük, hogy minden keresztvíz alá tartott ember, és keresztyén szülők meg nem keresztelt gyermekeinek közössége, akkor igaz az állítás. Az ilyen „történelmi egyházat” egy soha komolyan nem vett hagyomány definiálja. Ál-egyház ez, és soha nem kapta meg a megtartás ígéretét. Istennek azonban van egy láthatatlan teste, amely a Krisztus test, amelyhez sokan nem tartoznak, akik bár fennen hangoztatják odatartozásukat, és sokan odatartoznak, akikről kevesen tudják, hogy közük van Isten gyermekeihez. Éppen úgy van ez, hogy sok önmagát nemzetben gondolkodónak valló nagyon távol van a nemzetépítéstől, és sokan vannak, akik nagy szavak nélkül is gazdagítják a magyar nemzetet. Isten látja és megőrzi az egyházat, el egészen az üdvösségig. Sőt, felkészíti az Ő népét. Az ötezer ember megvendégelésének története erről is szól. A csoda nemcsak annyi, hogy jut elegendő két halból és öt kenyérből, hanem a hevenyészett tömegből úrvacsorázó sokaság lett. Ez is az egyház része, mely el is veszhetett volna, ha nem kerül közel Jézus Krisztushoz. Ha ilyen felismerések jutnak el a mai gyülekezetekhez, a mai lelkipásztorok prédikációján át, akkor nincs mitől tartanunk.

Több alkalommal szóltunk már a gyülekezet közösségét nem kereső, úgynevezett népszámlálási reformátusokról. Ez a Partiumban mintegy százezer embert jelent. Az egyház mit üzen azoknak, akik reformátusnak tartják magukat, de további lépésekre - egyelőre - nem szánták el magukat?

Lehet soha komolyan nem vett hagyományok keretei között élni, sőt bámész tömegben aránylag elviselhetően meglenni. Viszont, boldog és értelmes életet elképzelni sem lehet Krisztus testén kívül, és nem lehet úrvacsorázó közösség nélkül sem. Az egyház mindenki előtt nyitva tartja az ajtaját, engedelmesen hív bárkit, de senkit sem fog magához kényszeríteni. Ebből is felismerhető az engedelmes, Krisztus által igazolt egyház.


(Megjelenés előtt a Harangszó 2012/2. - januári második - számából.)


2011. december 22., csütörtök

Áldott Karácsonyt!


"Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez."
(Ézsaiás könyve 60:3)

Istentől megáldott karácsonyi ünnepet kívánunk minden kedves olvasónknak!

Törvény általi védelem a Házsongárdi temető 397 műemléksírjának

Törvény általi védelem a Házsongárdi temető 397 műemléksírjának

erdély.ma / Paprika Rádió
2011.12.21.

Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság szerdai ülésén elfogadta azt az összesen 397 tételből álló, műemlékké nyilvánításra javasolt Házsongárdi sírok, síremlékek helyrajzi felmérésre alapuló jegyzéket és a hozzá csatolt fényképes adatlapokat tartalmazó dokumentációt, amely biztosítja a kiemelt sírok törvény általi védettségét.


A döntést követően Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter rendelettel erősíti meg a sírok védettségét. A kolozsvári Házsongárdi temető „B” kategóriás műemlékként szerepel az Országos Műemlékvédelmi Listán, ám az általános keret nem jelentett egyéni, kiemelt védettséget egy-egy síremlék számára. Az elmúlt évben tapasztalt sírrongálások miatt idén nyáron elkezdődött a sírok egyéni felmérése. A munkát a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium Kolozs megyei Igazgatósága és az általa felkért szakértők, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság munkatársai végezték el, akik december 12-én véglegesítették és jutatták el a dokumentációt a kulturális tárcához.

A 397 síremlék műemlékké való nyilvánítása a legmagasabb fokú védelem biztosítását jelenti a több mint 400 éves temető számára, amelyet 40 évvel ezelőtt nyilvánítottak „B” kategóriás műemlékké. A védetté nyilvánított síremlékek között található többek között Apáczai Csere János, Tóthfalusi Kis Miklós, az Esterházy-Mikó-Mikes család sírkertje, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Xántus János sírboltja, valamint Szilágyi Domokos és Hervay Gizella közös síremléke.


Csík Zenekar: Karácsonynak éjszakáján (cd)


Csík János - Csík Zenekar - Rackajam
Karácsonynak éjszakáján
2008
(maxi)

1. Hóban, fényben
2. Lassan elfogynak az ünnepek
3. Bárcsak régen felébredtem volna...
4. Mostan kinyílt egy szép rózsa virág...
5. Karácsonynak éjszakáján...
6. Karácsonyi köszöntő

2011. december 21., szerda

Méta: Téli és karácsonyi énekek (cd)


Méta
Téli és karácsonyi énekek
1989

  1. Paradicsom szegelletje
  2. Eljött az öröm
  3. Mária, Mária
  4. Székely regölés és táncmuzsika
  5. Mise után
  6. Kis Jézus köszöntő
  7. Vagyon az égen egy csillag
  8. Sok Szent István napokat
  9. Csángó ugrálás
  10. Betlehem

Sebestyén Márta: Angyalok és pásztorok (cd)


Sebestyén Márta
Angyalok és pásztorok
2006


1. Mária altatója
2. Gyönyörű szép leány
3. Bárcsak régen felébredtem volna
4. Petit rienes – histórikus dallam a XV. századból
5. Annunciazione – Angel Gabriel (traditcionális piemonti dal)
6. Pargamasca – histórikus dallam a Vietorisz Kódexből
7. Betlehem kis falucskában
8. Karácsony estéjén
9. Jöjjetek, óh hívek... – Ének Krisztus születésére

Villő Énekegyüttes: Mennyei király születik (cd)


Villő Énekegyüttes
Mennyei király születik
2002

1 Mennyei király születik 2:05
2 Ó, fényességes, szép hajnal 2:33
3 Mikor Máriához az Isten angyala 3:15
4 Elindula József 4:20
5 Az Istennek szent angyala 3:19
6 Jer, mindnyája örvendjünk 2:53
7 Paradicsom kõkertjében 3:16
8 Fölszántatom cintorom elejét 5:22
9 A kis Jézus aranyalma 3:04
10 Született világ Megváltója 2:13
11 Nékünk született mennyi király 6:55
12 Dicsértessél Krisztus 4:39

Villő Énekegyüttes: Magyar népénekek (cd)


Villő Énekegyüttes
Magyar népénekek
2004

A Hangzó Helikon-sorozat 9. kötetében keresztény népénekek szólalnak meg a Villő együttes előadásában. A naiv festők képeivel illusztrált, igényes kivitelű könyvecske és a CD-melléklet szép ajándék húsvétra.

Korpás Éva & Balogh Kálmán: Ó, szép fényes hajnalcsillag (cd)


Korpás Éva & Balogh Kálmán
Ó, szép fényes hajnalcsillag
2005

1. Kirje-kirje...
2. Mennyből az angyal...
3. Jertek, menjünk...
4. Betlehem kis városában...
5. Pásztortársaim...
6. Ó, gyönyörűséges szent éjszaka...
7. Ó, szerencsés éjszaka...
8. Mostan kinyílt...
9. Mezei hívek...
10. Repüljetek, angyalok..., Krisztus Jézus született...
11. Nagykarácsony étszakáján...
12. Dicsőség mennyben...
13. Az ég és a föld...
14. Ó, szép fényes hajnalcsillag...
15. Pásztorok, pásztorok...
16. Ma született...
17. Kegyes szívű...
18. Pásztorok, kik ...

Balogh Kálmán: Karácsonyi örömzene (cd)


Balogh Kálmán
Karácsonyi örömzene
2005

1. Ez öröm napja
2. Jó hírt pajtás mond nekünk
3. Betlehem, Betlehem
4. Ez Karácsony éjszakáján
5. Kis Karácsony
6. Vusti, vusti (Ébredj, ébredj)
7. Mennyből az Angyal
8. Nagy örömet hírdetek
9. Elindult Mária
10. Tejle hullind'o Sunto Del (A Szent Isten lejött az égből)
11. Altató
12. Vígan zengjetek cimbalmok


Makám & Lovász Irén: 9 Colinda (cd)


Makám & Lovász Irén
9 Colinda
2001

1. Mennyei szép hajnal
2. Hajdan rég
3. Ő jön a szánon
4. Hull a tél haja
5. Magnificat
6. Ó jöjj, ó jöjj
7. Földből lettünk
8. Mikor a Messiás
9. Hajda szélben

Napi szemle 2011.12.21.b.

Evangélikus.hu - "Az a legjobb reklám, ha valami szeretettel terjed" – adventi készülődés Sebestyén Mártával
http://www.evangelikus.hu/interju/201eaz-a-legjobb-reklam-ha-valami-szeretettel-terjed201d-2013-adventi-keszulodes-sebestyen-martaval/

Kuruc.info - Székely-magyar rovásírással kiadott Újszövetség bemutatója Budapesten
http://kuruc.info/r/6/89755/

Kuruc.info - Egy képmutató farizeus, egy züllött ávéhás és egy buta bíró esete a tisztességes magyar reformátusokkal
http://kuruc.info/r/2/89784/

Új magyar szó - társadalom - Saját egyháza ítélte el Tőkést
http://maszol.ro/index.php?menu_id=2102&cikk=145017


Pastorala de Craciun al Patriarhului Bisericii Ortodoxe Romane

Preafericitul Părinte Daniel, Patriarhul Bisericii Ortodoxe Române: Naşterea Domnului, bucuria copiilor şi a părinţilor – PASTORALA DE CRĂCIUN, 2011

† D A N I E L
PRIN HARUL LUI DUMNEZEU
ARHIEPISCOP AL BUCUREŞTILOR,
MITROPOLIT AL MUNTENIEI ŞI DOBROGEI,
LOCŢIITOR AL TRONULUI CEZAREEI CAPADOCIEI
ŞI
PATRIARHUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE

PREACUCERNICULUI CLER,
PREACUVIOSULUI CIN MONAHAL
ŞI PREAIUBIŢILOR CREDINCIOŞI
DIN ARHIEPISCOPIA BUCUREŞTILOR

HAR, MILĂ ŞI PACE DE LA HRISTOS DOMNUL,
IAR DE LA NOI PĂRINTEŞTI BINECUVÂNTĂRI


„Şi celor câţi L au primit, care cred în numele Lui,
le a dat putere ca să se facă fii ai lui Dumnezeu,
care nu din sânge, nici din poftă trupească (...),
ci de la Dumnezeu s au născut.”
(Ioan 1, 12 13)

Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek karácsonyi pásztorlevele

Karácsonyi körlevél

D. a J. Kr.!

Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!

Keresztény hitünk alapvető foglalata az apostoli hitvallás, a „rövid” Hiszekegy. Ha még rövidebbre akarjuk fogni a tizenkét ágazatot, akkor az Egyházak Világtanácsának döntése alapján két hittétel elfogadása szükséges ahhoz, hogy valakit kereszténynek tekinthessünk: a Szentháromság titka és a Megtestesülés. A Karácsony, Megváltónk születésének főünnepe ezt a főtitkot idézi fel.

A második Isteni Személy, a Fiú térben és időben érettünk emberré lett. Hitvallásunk szerint „igaz Isten és igaz Ember”. A hittudomány nyelvén az isteni és emberi természet „személyes egységéről” (unio hypostatica) beszélünk: Jézus Krisztus egy személy, de két természete van. Ezért igaz Isten és igaz Ember.

A Karácsony titkának hatása világformáló. Amióta a második Isteni Személy érettünk emberré lett, nem kerülhetjük meg embertársainkat. Nem mondhatjuk, hogy elintézem lelkem ügyeit négyszemközt a jó Istennel, nincs szükségem Egyházra, papokra, embertársakra. Az Úr Jézus azonosította önmagát – elsősorban szenvedő – embertársainkkal. „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40). Szent János apostol írta le a legcsodálatosabb mondatot: „Az Isten szeretet” (1Jn 4,16). Ott ült az Utolsó Vacsorán az Úr Jézus balján, hallgathatta Szentséges Szíve dobogását, szűz volt, akire az Úr Jézus haldokolva a kereszten legdrágább kincsét, Szűz Anyját bízta, személyében pedig – az Egyházra! Ezért lett Szent János a szeretet „szakértője”. Első levélében még fejtegeti is: „Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát”(1Jn 4,20).

Az Ószövetség 613 parancsolatot számolt össze Mózes öt könyvében. Vitatták, melyik a legnagyobb, a legfontosabb... Amikor az Úr Jézushoz fordultak, ő így válaszolt: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat”(Mt 22,38-40). Mivel személyében egyesült az isteni és emberi természet, egyesíthette a két parancsot, és megtehette főparancsnak. Nem két parancs, csak egy, amint az éremnek két oldala van, de mégis egy érem. Az Utolsó Vacsorán a szeretet parancsát új parancsnak nevezte (Jn 13,34). Milyen címen, hiszen a 613 ószövetségi parancsból ragadta ki? Két szempontból is új ez a parancs: 1.) Egyenrangúnak nevezi az Isten- és a felebaráti szeretetet. Isten iránti szeretetünket csak úgy fejezhetjük ki, ha Istent felebarátainkban szeretjük. 2.) Új mértéket adott az új parancsnak. „Szeresd embertársadat úgy, mint magadat” (Lev 19,18) volt a régi mérce. Most pedig: „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást” (Jn 13,34). „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).

Ez a szeretet a misszió alapja. Főegyházmegyénk Pasztorális Terve alapján Advent I. vasárnapjától ebben a liturgikus évben a „misszió” évét tartjuk. (Misszió: latin eredetű szó, küldetést jelent.) Minden keresztény a keresztség által küldetést kap, hogy megvigye az örömhírt másoknak is. Egyszerű hasonlat: – Ha felfedezem a hegycsúcsra vezető legjobb, legrövidebb és legkönnyebb utat, akkor szeretetből ismertetem ezt másokkal! Így vagyunk keresztény hitünkkel is. Ha keresztény hitemben és annak gyakorlásában rátaláltam életem céljára, értelmére, a földön lehetséges boldogságra – amely elővételezi az örök mennyeit –, akkor szeretetből másokkal is megosztom felfedezésem. Ez a misszió. Mennybemenetelkor adta meg az Úr Jézus apostolainak a missziós küldetést: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet!” (Mt 28,19a). És ez a főegyházmegyei missziós évünknek a jelmondata is.

A misszió a példaadó keresztény élettel kezdődik. Első a tett, utána kell szóban is kifejezni tetteink alapját. „Legyetek mindig készen rá, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek” (1Pét 3,15).

A misszió a családban kezdődik. Szentatyánk gyakran ismétli: „Csak ott marad együtt a család, ahol együtt imádkoznak.” Éljük meg hitünket, a szeretet nagy parancsát elsősorban a családban, és akkor családi tűzhelyünk kisugározza melegét a rokonságra, szomszédokra, sőt a társadalomra is.

De ne maradjunk meg családunk szűk keretében. Vegyünk részt egyházközségünk életében. Mindenki a maga adottsága szerint része az egyházközségnek. Egyháztanács, plébániai Caritas, lelkiségi csoportok felnőttek és fiatalok részére, különböző plébániai kezdeményezések stb. A missziót itt is folytatni kell. Munkahelyünkön a keresztény magatartás, a szociális érzék és mindenekelőtt a keresztény szeretet tanúságtétel Krisztus mellett, aki maga a Szeretet. Fiatalok ugyanezt kell tegyék az iskolákban. „Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. S ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!” (Mt 5,16).

Akinek a jó Isten közéleti szerepet ad, az maradjon hű keresztény elkötelezettségéhez. A községi és a városi tanácsban, különböző világi szervezetekben – mindenütt – meg kell vallani hitünket. Döntéseinket, szavazatainkat hassa át keresztény meggyőződésünk.

Mindenki nemzeti színezetben éli meg katolikus, „mindenkinek való” keresztény hitét. Ezért hitünk megvallása együtt jár nemzetünk megvallásával, hitünk ápolása nemzeti jelleggel erősíti keresztény és népi öntudatunkat.

A régi latin szentmise így fejeződött be: Ite, missa est! Menjetek, elbocsátás van! De a missa szó a misszió családjából van. Ezért ma így is értelmezik, és ezzel elköszönök: Menjetek, küldetésetek van!

Ezekkel a gondolatokkal kívánok kegyelemteljes karácsonyi ünnepeket és áldott, boldog, új esztendőt Tisztelendő Testvéreimnek, kedves Híveimnek és minden jóakaratú embernek!

Gyulafehérvár, 2011. Karácsonyán, Urunk Születése főünnepén

† György s. k.
érsek


Csűry István királyhágómelléki református püspök karácsonyi pásztorlevele

Megszületett, hogy újonnan szüless

Karácsonykor nem elég csupán emlékezni Jézus megszületésére. Ő nemcsak egy magasztos alkalmat ajándékoz a világnak születésnapjával, hanem ünneplő életformát, ami mindennapi létünket jobb irányba fordítaná. Ilyen értelemben ne csak megszületni lássuk Isten Fiát, hanem érzékeljük Benne a huzamosan és töretlenül követhetőt, Akiben évezredeken innen és túl sohasem csalódik az ember. Karácsonyra és karácsonyos hétköznapokra egyaránt szükségünk van. Ezt az igényt megfogalmazhatjuk Isten felől, saját sorsunk irányából, ugyanakkor a krízisek hullámai között vergődő, lassan önmagával is meghasonuló kételkedő ember szemszögéből.

Az ószövetség hitelesen tudósítja az utókort arról az állapotról, amelyben egyedül Isten teremthetett helyes irányú fordulatot. Dániel bűnvalló imája mindent elárul emberről és Mindenhatóról. „…Vétkeztünk, és bűnbe estünk, megszegtük törvényedet, és lázadók voltunk, eltértünk parancsolataidtól és törvényeidtől. …Azért szakadt ránk az eskü átka, amely meg van írva Mózesnek, az Isten szolgájának törvényében, mert vétkeztünk ellene. …Hallgasd meg mégis, Istenünk, szolgád imádságát és könyörgését, és ragyogjon rá orcád elpusztult szentélyedre…! (Dán. 9, 4-19) Ézsaiás ugyancsak Isten beavatkozásában bízik, amikor a nyomorúságban és sötétségben szenvedő népet világosságban, eljövendő fény ragyogásában látja. (És. 9, 1-2)

Krisztus Jézus nemcsak Betlehem éjszakájának sötétjét törte át, hanem az elpusztult szentélyt állította helyre. Isten arca Krisztus, Aki visszahozta a sötétséget kiszorító fényt, hogy ragyogjon a világban minden ember között. Karácsonykor ünnepeljük Őt, a fényárasztó Istent, a világosságot örömmel fogadók közösségében. Ünnepelünk, viszont nem rejthetjük el fájdalmunkat azok miatt, akik nincsenek a karácsonyi seregben, akik a sötétséget választják, akik a megszegett eskü átkától szabadulni nem kívánnak. Krisztus után két évezred távolában nagyobb a felelősségünk, mint az ószövetségi prófétáké. Mi Krisztus után élők (időbeli és módbeli formában is) vagyunk, több az ismeretünk, több a lehetőségünk. Mi túl vagyunk a Messiás váradalmán, mi szolgáljuk Őt, és Ő hozzá segítünk másokat.

Nem a mi dolgunk a világ megváltása, de a mi kötelességünk a Megváltó bemutatása, magasztalása a sötétségben tévelygő embereknek. Nem mi fogjuk a gazdasági válságot megszüntetni, de rajtunk múlik, hogy felismerhetőek legyenek azok a lelki erők, amelyek elengedhetetlenek a váltás idején. Nem a mi feladatunk a tőkeerős társadalom kiépítése, de szükségszerű, hogy Isten gyermekei tudatosan hordozzák, és másokkal megosszák a lelki tőkét, amit éppen karácsonykor Krisztusban ismerhetett fel a világ.

Krisztusban kapott lelki tőke elemei változatlanok: közösség, bizalom, lelkiség, önzetlenség, önkéntesség és mindent áthatoló szeretet. Ilyen az a szentély, amelyre ráragyogott Isten arca, amely hatékonyan munkálja övéinek életét, amely Krisztus testében az egyház.

Ünneplő életformáért kell imádkoznunk, hogy Aki megszületett uralkodjon bennünk, hogy hálásak legyünk újjászületésünkért, és hogy naponta kérhessük a karácsonyos hétköznapok megáldását.

Kedves Testvéreim! Lelkipásztorok, presbiterek, imádkozó gyülekezeti tagok, hordozói vagyunk Isten ajándékának. A lelki tőke (minden más tőkénél lényegesebb és értékesebb tulajdon) sáfárai vagyunk. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy ezt a kincset csak megőrizzük, avagy fösvény féltékenységgel olykor osszunk belőle. Amennyiben Krisztus akaratát teljesítjük, a lelki tőke előbb kétszereződik, majd folyamatosan szaporodik és működésbe lendül. (Mt. 25, 14-3o) Ez a csoda akkor is jelentkezik, ha napjainkban ijesztő adatok látnak napvilágot felekezetünk, magyar nemzetünk állapotáról. Éppen a sötétség kísértésében kell a karácsonyi fényt felragyogtatni. Ebben a fényben kell az egyház lelki tőkéje mellé felsorakozni, hogy együtt erősebben megküzdhessünk gondjainkkal.

Érdemes karácsonyi ünneplő lélekkel engedelmesen követni Isten szavát: „Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban.” (Ef. 4, 32)

Isten jósága megszületett. Szülessen meg az új ember bennünk, aki új életformájával sokaknak kívánatossá teszi istenországát.

Áldja meg Isten valamennyiünk karácsonyát Krisztus érdeméért.

Nagyváradon, 2o11 Adventjében.

Csűry István
püspök




Pap Géza erdélyi református püspök karácsonyi pásztorlevele

Fogantatott Szentlélektől

„…A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged…” (Lk 1,35)

Hitvallásunk a karácsony történetét röviden így foglalja össze: „fogantatott Szentlélektõl, született szûz Máriától”. Meg kell vallanunk, hogy a Jézus fogantatásáról szóló hitvallási tétel kapcsán sok kérdés fogalmazódik meg bennünk. Fogantatásról és születésrõl ugyanis vannak ismereteink, de ez a bibliai bemutatás nehezen illeszthetõ bele a hagyományos gondolkodási sémáinkba.

A megfogalmazás a Lk 1,35-bõl származik, ahol a váratlanul megjelenõ angyal hozza tudomására Máriának, aki József jegyese és szûz, hogy „Ímé, fogansz méhedben és fiút szülsz”. Mária azonnal érzékeli, hogy ez a fogantatás nem a sorra kerülõ házasságkötésének lesz a gyümölcse. Rögtön kérdezi is: „Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?” És éppen ez a mi kérdésünk is: hogyan lehetséges ez? A Szentlélektõl való fogantatás tényét sokan, sokféleképpen próbálják érthetõvé és emberi elménk számára elfogadhatóvá tenni. Vannak, akik mitológiai elemrõl beszélnek, amit nem szabad szó szerint érteni, inkább szimbólumnak kell tekinteni. Mások természettudományos példákkal próbálják a tantételt igazolni. Véleményem szerint inkább Gábriel szavaira, az igére kellene figyelni, mert abból lesz érthetõ Jézus fogantatásának a titka.

Gábriel magyarázatában ezt olvassuk: „a Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged”. Mit akar ez a sejtelmes megfogalmazás a tudomásunkra hozni? Azt, hogy ez a fogantatás nem a megszokott módon történik. A fogantatás biológiájáról vannak ismereteink, de ezektõl most meg kell szabadulnunk, mert maga Isten lépi át az általa teremtett földi rend hagyományos kereteit. Senkit sem szeretnék arra buzdítani, hogy kapcsolja ki az értelmét és fogadja el, hogy Jézusnak nem József a biológiai apja, arra aztán végképp nem, hogy tekintsünk úgy erre a fogantatásra, mint ami Mária és a Szentlélek frigyének a gyümölcse. Azt kell megértenünk, hogy a Szentlélek nem úgy cselekszik, mint férfi, hanem úgy, mint Teremtõ. A Szentlélek nem Máriával, hanem Máriából teremti Jézust, úgy, ahogyan Isten Ádámból teremtette Évát. A Gábriel által használt „beárnyékol” kifejezés éppen a Szentlélek teremtõ erejére utal. A mindenható Isten, aki teremtette az eget és a földet, most az anyai méhben végzi teremtõ munkáját. A teremtéstörténetben azt olvassuk, hogy Isten Lelke „lebegett” a vizek felett, ami azt a képet eleveníti meg elõttünk, amikor az anyamadár kotol a tojás felett, hogy a káoszból rend, a nemlétbõl élet legyen. Ugyanígy a Szentlélek beárnyékolja Mária méhét, hogy a semmibõl megteremtse Jézus testét, hogy létrehozza azt a földi sátorházat, amelyen keresztül Jézus beléphet a földi létbe, ami által „az Ige testté lett, és közöttünk sátorozott” (Jn 1,14).

Hogyan történt ez a fogantatás? Isten igéjével megszólította Máriát, majd Szentlelke által beárnyékolta õt. Ebbõl is nyilvánvaló, hogy Isten ebben a világban két eszközén keresztül munkálkodik: Igéje és Szentlelke által. De biztosan tudhatjuk, hogy amint Máriában munkálkodott a célja megvalósulása érdekében, ugyanúgy munkálkodik bennünk is: veti az ige magját, hogy a szívünkben megfoganjon, és adja Szentlelkét, hogy a magok szárba szökkenve, a hit gyümölcsét teremjék. A fogantatás csodája ismétlõdõ folyamat, hogy felettünk is beteljesedjen az ige szava, s Pállal együtt mondhassuk: „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus” (Gal 2,20).

A szívünkben megfoganó Ige csodájában részesítõ, áldott Karácsonyt kívánok!

Pap Géza


Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök karácsonyi pásztorlevele

Krisztus urunknak áldott születésén

…kezdenék rá az énekre, de megbicsaklik a szándék: eltöprengek rajta, ezen a karácsonyon megérdemeltük-e mi, hogy együtt daloljunk az ókori pusztai néppel, amelynek térdei háromszor koppantak a decemberi, fagyos rögre. Először amikor angyalt láttak a mezőn, másodszor ősi tiszteletadás jeleképpen a kisded köszöntésekor, harmadszor meg mikor visszatértek a nyájhoz, és elibük tárult a misztikus éj csodája, a szent, sose remélt idill: a szendergő bárányok körében, busa fejét az egyik mellette fekvő gyapjára hajtva ott aludt a dúvad, az örök ellenség, a farkas, aki ezen az éjszakán ráemlékezett a Paradicsomkertre, ahol élőlény élőlénynek még nem volt tápláléka. Blake, a nagy angol költő erről a pillanatról írt versében oroszlánt szerepeltetett, s a bűntudatot is érzékeltette, a vad, elkövetett hajdani bűnei miatt, elsírta magát, arany könnyeket hullatott… Hol a mi bűnbánatunk? Ki süti le a szemét saját tettei következményei miatt? Mi csak vádolni tudunk, panaszkodni, elvetni a nem mimagunktól származó javaslatot, a ránk szakadt financiális lehetetlenülés keserves időszakában dehogy kapunk a paradicsombeli emlékfoszlány után: testvérek voltunk valaha valamennyien, hogyan lehetnénk egymás ellenségei? (Szabó Magda: Merszi, möszjő)

Hol a mi bűnbánatunk? – kérdezi Szabó Magda idézett írásában, és 2011 karácsonyára várva kérdezem én is magamtól, testvéreimtől, hol a mi bűnbánatunk? Jászolbölcső elé járulni indulunk mindannyian, angyal-énekbe kapcsolódni, a gyönyörűséges Glóriába, mely évezredek óta hirdeti: Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jóakarat. Találkozni indulunk a Messiással mi is, de ott van-e bennünk a pásztorok hite, mely beragyogta a mezőt és boldogan énekelte az örök béke himnuszát? Koppan-e térdünk életünk fagyos rögén, háromszor is ha kell, a kegyelem hírét hallva, a testé vált Ige csodáját látva és megváltásra szorultságunkat megtapasztalva? A legendabeli farkas bárányhoz bújva alszik, az oroszlán aranykönnyeket hullatott, te, aki megérkezel a jászolbölcső kisdedéhez térdre tudsz-e borulni a bűnbánó könnyeidet is arannyá változtató betlehemi gyermek előtt? A koppanáson múlik minden, no meg a könnyeken.

Megváltónk születésének napján harangjaink választ zengenek az angyali kórusra, arra a gyönyörűséges énekre, amelynek mindegyik szavát megcsúfoltuk valamiképpen.

Mert a bibliai kufárok csak minőségükben változtak, heroinnal várják gyermekeinket az iskolakapuban, nem tevék viszik a fegyverszállítmányokat, hanem különleges repülőgépek, nem próféták a jövendő jelzői, de kártyavetők és horoszkópkészítők. Szekták bolyonganak saját gubancaikba akadva, és mit tettünk az éggel, amely fellegei mögött a keresztény világ teremtőjét hiszi, a fény, amely ránk zúdul fentről, már nem becéz, de ölhet, megraboltuk az anyaföldet is, amely megint csak vértől iszamós, amelyen tűnnek el a vizek és haldokolnak az erdők. Hol a felebaráti szeretet a jóakarattal, hol a békesség? A konferenciaasztaloknál kulturált politikusok kulturált vagy kevésbé kulturált módon eszmét cserélnek, megkezdenek, többnyire nem fejeznek be semmit, marad a pium desiderium, a jámbor szándék, hogy minden jóra alakuljon, aztán valahogy sosem alakul.

És folytatni lehetne Szabó Magda évtizedes szavait fájó aktualitással. Mert nem hiába született meg az aggódás szívünkben „megszorított” 2011-es évünk végére, nem hiába fárad bele a kis ember az egzisztenciáját féltő álmatlan éjszakáiba, nem hiába félti a nyugdíjas élete folyamán összekuporgatott, bankba betett kis pénzét. Nem hiába tétovázik a fiatal gyermeket nemzeni a saját kezünktől szenvedésre és pusztulásra kárhoztatott világra. Hol vannak a farkasok és az oroszlánok könnyei, hogy merjünk a szent jászol elé térdelni, mikor az illetékeseknek nem jut eszükbe, ami a legenda farkasának, megkövetni bennünket, mert van miért.

Jöjjenek bár korok egymás után, a világtörténelemben élő ember újból és újból megismétli önmagát. Mindig van kit megkövetni, mindig lesz kit bántani, mindig lesz miért bocsánatot kérni. Rémképpé válhat a világ minden ember számára, rémképpé, bármilyen korban éljen is. Voltak könnyebb és nehezebb tegnapok, és lesznek ínséges, de dicső holnapok is. Ami nem változik, az a sziklaszilárd bizonyosság, hogy Isten kezében vagyunk, és ott vagyunk a legjobb helyen. Ne vádaskodjunk testvéreim, ne panaszkodjunk ha fáj, ne engedjük eluralkodni az aggódó félelmeket, mert elindulni lehet így is a bölcső fele, megérkezni azonban nem.

Az angyalok mennyei karába igazán és őszintén bekapcsolódni nem lehet a rettegéstől és kiégéstől vérszegény énekléssel, rideg áhítattal, oda koppanás kell, térdünk és lelkünk koppanása. Az a térdre kényszerítő katartikus felismerés, hogy e Kisded a fogódzó és az egyedüli remény életed mindennap megnyíló szakadéka szélén. És a koppanáshoz alázatos szív kell, mely beismeri: én Uram és én Istenem, csak téged vár lelkem!

Dicsőség, békesség és jóakarat! – zengi a mennyei kar az örök dicséretet, s zengi szíve hangos énekével e három elvont főnevet a karácsony igaz lényegét értő, térdet hajtott ember. Az az ember, akit a mennyei dicsőség fénye és melege igazgat a békesség útjára. Mert csak a földön megjelent mennyei dicsőség adhat békességet a jóakaratú embereknek. Békességet, mely csak ott van, ahol az emberek jót gondolnak egymásról, ahol nincs önző érdekcselekvés, csak „paradicsomi állapot”, testvéri közösség és arannyá változó könnyek. Békesség egyedül abban a szívben van, mely bölcsője a megjelent és megszületett Istennek.

A pásztorok hitével, jóakaratú emberként induljunk 2011 jászolbölcsője felé, hogy legyen megérkezésünk. Isten áldása mellett, azt kívánom kedves testvérem, hogy a Gyermekkel találkozva, legyen adventednek karácsonya. Ne feledd, a koppanáson múlik minden, meg a könnyeken.

Testvéri szeretettel,
Adorjáni Dezső Zoltán
püspök

Bálint Benczédi Ferenc erdélyi unitárius püspök karácsonyi pásztorlevele

Főpásztori üdvözlet

„Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: »Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr.«”(Lk 2,15)

Adventi időben egyre feszültebben ébred fel lelkünkben a vágy, hogy elinduljunk Betlehem felé. A gyermekkor csodálatos emlékei megelevenednek, és arra kényszerítenek ebben a forgásban, pörgésben, hogy egy rövid időre elcsendesedj. Meg kell állanod és meg kell hallanod az angyalok üzenetét. A betlehemi jászolbölcső felé intő csillag fényét pedig meg kell látnod.

Az induláshoz, az úthoz fel kell készülni. Elszántságra, elhatározásra és erőre van szükséged. Nem elég a vágy, hanem útra is kell kelned. Azonban ez az utazás nem térben és nem időben történik. Ez az utazás benned, lelked bensőjében kell megtörténjen. Ehhez csendre, elmélyülésre van szükséged. A külvilág zaját ki kell zárnod, a gondokat egyelőre félre kell tenned. Meg kell találni magadban a tiszta, őszinte szeretetre váró gyermeket. Fel kell ébreszd a sokszor elnémított és mellőzött gyermeket. Sikerülnie kell, mert másképp nem tudsz megérkezni.

A felnőtt ember okoskodásai gyorsan eltéríthetnek nemes szándékodtól. A külső világra való figyelés is akadályt gördíthet eléd. Csak a benned levő gyermekre figyelj, aki voltál, és aki most is vagy. Az nem lehet, hogy mindent a felnőtt ember nagyot akarásával szeretnél megoldani. Felelősséggel tartozol családodnak, barátaidnak azért is, hogy mennyire tudod magadban megőrizni a tiszta gyermeket. Nem történhet meg, hogy az évek hosszú sora, a mindennapok vergődései, kínjai és szenvedései mindent elpusztítsanak lelkedből. Ahhoz, hogy karácsonyod legyen, hogy örvendeni tudj a betlehemi jászolban fekvő Názáreti Jézusnak, gyermeknek kell lenned. Az élet nagy tanítómestere is erre tanított: „aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.” (Mk 10,14)

Mert mit ünnepelünk karácsonykor: Jézus születését. Lehet, hogy megkérded: ki volt Ő? Mire tanított, miért olyan fontos még ma is az Ő tanítása? Miért beszélnek még ma is olyan sokan és olyan sokféleképpen Róla?

Kedves testvérem ezekre a kérdésekre neked kell megadnod a választ. Erre csak úgy leszel képes, ha a szíved és elméd megnyitod, ha félre teszed beidegződött szokásaidat, előítéleteidet és nem mások válaszát lesed, hanem te, saját magaddal szembenézve válaszolsz, mint a valamikori ifjú gyermek, aki szomjazik a tudásra, arra, hogy mindent megértsen és biztonságban érezze magát. A feleletet neked kell megtalálnod és életviteled kell igazolja, hogy a karácsonyi gyermek benned van. Segítségedre lesz a jézusi evangélium, a tanítás, a példázatok. Ezekben van elrejtve, hogyan tudod magadban megőrizni a gyermeki tisztaságot, a becsületet, a szeretetet, a benned levő Isten országát. És akkor lesz karácsonyod. Tudsz örvendeni családod minden tagjával, barátaiddal szeretetteljes légkört tudsz kialakítani és azt táplálni.

Ez a lélek világában tett belső utazás segít, hogy megmaradjon benned a pásztorok kíváncsisága, elindulhass Betlehem felé megtapasztalni az Úr üzenetének igazát, és karácsonykor telítődhess azzal az erővel és fényességgel, amelyre egy újabb esztendő napjaihoz szükséged lesz.

Isten áldása tegye gazdaggá karácsony ünnepét ebben az évben, és vezessen tovább egy boldogabb új év felé!

Főpásztori szeretettel,

Bálint Benczédi Ferenc
püspök

Kolozsvár, 2011 karácsonya


Napi szemle 2011.12.21.

Rovásírásos biblia jelent meg karácsonyra (Híradó.hu)
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/12/19/20/Rovasirasos_biblia_jelent_meg_karacsonyra.aspx

Adventisták és állambiztonság (múlt-kor.hu)
http://www.mult-kor.hu/20111220_adventistak_es_allambiztonsag

Könyv Martin Bucerről (múlt-kor.hu)
http://mult-kor.hu/20111215_konyv_martin_bucerrol

Hoţii nu au frică nici de Dumnezeu: Au furat moaştele dintr-o biserică reşiţeană (Antena3)
http://www.antena3.ro/romania/hotii-au-furat-moastele-dintr-o-biserica-din-resita-148745.html

Un biolog-inginer american a descoperit Draco, proteina care distruge TOŢI viruşii!
http://www.jurnalul.ro/starea-de-sanatate/panaceu-virusi-599648.htm




2011. december 18., vasárnap

Napi szemle 2011.12.18.

vatican.xxx


A Népszabadság A Vatikáné a pornóra utaló honlap címmel számol be arról, hogy a Szentszék szerezte meg magának a vatican.xxx doménnevet, ezzel a digitális megelőzéssel biztosítva, hogy egy esetleges ilyen internetes honlapot bárki is bejegyeztessen, majd pedig azon pornográf tartalmat kínáljon. A lap rámutat: az .xxx-re végződő doménnevek a pornográf tartalmakra utalnak, és számos nagy konszern, illetve kulturális intézmény már regisztráltatta a nevére a tripla x-es honlapokat, nehogy azokat szexipari vállalkozások szerezzék meg. (Népszabadság / Magyar Kurír)

CNSAS, solicitat sa verifice daca Laszlo Tokes a colaborat cu Securitatea

Demers al Partidului Forta Civică
CNSAS, solicitat să verifice dacă Laszlo Tokes a colaborat cu Securitatea

Cotidianul
George Anghel
18.12.2011.

Partidul Forţa Civică a cerut Consiliului Naţional pentru Studierea Arhivelor Securităţii (CNSAS) să comunice dacă europarlamentarul Laszlo Tokes, preşedintele Consiliului Naţional al Maghiarilor, a colaborat cu fosta Securitate.


"Solicităm acest lucru deoarece Laszlo Tokes ocupă în prezent un loc în Parlamentul European şi a fost ales recent în funcţia de preşedinte al Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania de către Adunarea Naţională a Delegaţiilor Consiliului Naţional Maghiar din Transilvania", se arată în comunicarea, către CNSAS, a Partidului Forţa Civică, remisă duminică presei.

Solicitarea vine după ce, în noiembrie anul trecut, într-o conferinţă de presă, vicepreşedintele PC Bogdan Diaconu susţinea că Laszlo Tokes ar fi colaborat cu fosta Securitatea, indicând un angajament şi o notă informativă din 11 septembrie 1975, respectiv 19 noiembrie 1982 ale lui Ladislau Tokes, care ar fi numele real al europarlamentarului. Diaconu mai spunea că PC va cere lămuriri de la CNSAS.

Conform lui Bogdan Diaconu, într-o declaraţie din 1975 se precizează că Ladislau Tokes se angajează să se abţină de la fapte şi acţiuni ostile regimului RSR şi să prevină şi pe alţii să comită asemenea acţiuni. Potrivit lui Diaconu, într-un angajament din anul 1982 acesta se obligă să aducă la cunoştinţa organelor de securitate toate datele şi informaţiile legate de redactarea şi difuzarea revistei "Ellenpontok", iar nota informativă se referea la doi studenţi bursieri originari din Olanda şi mai mulţi studenţi de etnie maghiară de la Institutul Teologic din Cluj-Napoca din perioada 1971-1974.

Tőkés: Folytatni kell az átvilágítást

Folytatni kell az átvilágítást

erdon.ro
Pap István
2011.12.16

Tőkés László, az EP alelnöke szerint Romániában folytatni kell az átvilágítási folyamatot.


Mai nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a romániai forradalom kirobbanásának 22. évfordulóján emlékezett a temesvári hősökre, kiemelve azt, hogy a bánsági nagyvárosban történt vérengzés elkövetőit azóta sem leplezték le. „Az égre kiált azoknak a vére, akiket megöltek Temesváron és az egész országban! A mi felelősségünk és kötelességünk az áldozatokkal és a hozzátartozóikkal szemben az, hogy igazságot szolgáltassunk, de ehelyett mára már nemcsak a forradalmárok szerzett jogait akarják megvonni, de még a történelmi tényeket is megkérdőjelezik” – mondta Tőkés, utalva ezzel a jászvásári PD-L-s politikusok törvénykezdeményezésére, melyben azt szeretnék rögzíteni, hogy a 89-es forradalom nem Temesváron, hanem Jászvásáron kezdődött, továbbá arra, hogy felvetődött annak lehetősége is, hogy megvonják a forradalmároknak nyújtott kedvezményeket. Kérdésre válaszolva Tőkés László elmondta, hogy nem ért egyet azzal, hogy már megszerzett jogokat megvonjanak a forradalmároktól.

Áldásból átok

„Az Isten áldásként adta az országnak a forradalmat, mert ezáltal megszabadultunk az ateista kommunista diktatúrától, de ez az áldás átokká vált, mely az egész társadalamat megmételyezte. Itt az idő, hogy feloldjuk ezalól az átok alól a román társadalmat” – folytatta Tőkés, kiemleve azt, hogy ezt a célt csak akkor lehet elérni, ha szembenézünk a múlttal, és folytatódik az átvilágítási folyamat, valamint a forradalomban meggyilkoltak ügyeinek tisztázása. „Az igazságtétellel, a gyilkosok felelősségre vonásával tartozunk az áldozatok emlékének. Ezért folytatni kell az átvilágítási folyamatot” – szögezte le Tőkés.

Három kategória

A politikus az egyházi személyeket három csoportba osztotta annak függyvényében, milyen volt a viszonyulásuk a kommunista rendszerhez. Az első csoportba tartoznak szerinte azok, akik hallgattak, a második csoportba tartoznak a kommunista rendszerrel együttműködők, a harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akiknek volt bátorságuk szembeszállni a diktatúrával. „Megértjük azokat, akik hallgattak, nem is azokkal van bajunk, akik nem tettek semmit, hanem azokkal, akik tevőlegesen részt vettek a rendszer támogatásában. Ezek az emberek zsarolhatók, és ezek azok, akik gátolták a teljes rendszerváltást, és ezért csapott át a forradalom posztkommunista ellenforradalommá” – mondta Tőkés. Végezetül kifejtette, hogy a volt kollaboránsok számára az egyetlen jóvátételi lehetőség a bűnbocsánat, illetve az, ha segítenek leleplezni a diktatúra tetteseit.

Tőkés: Sok cinkos áldozat vár még leleplezésre

Sok cinkos áldozat vár még leleplezésre
Beszélgetés Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével, volt református püspökkel szekuritátés dossziéjáról és a vontatottan haladó átvilágításról

Erdélyi Napló
Makkay József
2011.12.09.


– A rendszerváltás óta huszonegy év telt el, és a volt kommunista állambiztonság, a szekuritáté viselt dolgai jórészt ma is tisztázatlanok. Miben látja ennek okát?

– A romániai rendszerváltozás felemásságából származó rendkívüli gond az volt, hogy a kilencvenes években a szekuritáté üldözöttei és a rendszerváltoztatók kerültek hátrányos helyzetbe. Olyan posztkommunista, szekurista társadalom váltotta a Ceauşescu-rendszert, ahol a szekuritáté rövid időn belül láthatatlan hadosztályként tért vissza a társadalmi, politikai életbe képviselői és információs hálózata révén. A múlttal való szembenézés elmaradt, hiszen a volt titkosszolgálat és a volt nomenklatúra uralta a közéletet, ők szabták meg az érvényesülő irányt.

– Ez miben nyilvánult meg? Mennyire lehetett a kilencvenes évek első felében szóba hozni az átvilágítás szükségességét?

– Ahelyett, hogy mi kértük volna számon a bennünket üldöző titkosszolgák dicstelen tevékenységét – magának a szekuritáténak a tevékenységét –, az átkeresztelt, de valójában újjáalakult román titkosszolgálat lendült kemény ellentámadásba: kikezdte azokat, akiket a kommunizmus idején üldözött. Magam is abba a helyzetbe kerültem, hogy védekeznem kellett a nemtelen vádakkal szemben: megpróbáltak besározni és kollaboránsnak kikiáltani. A megtisztulás folyamata, az igazságtétel defenzív helyzetből indult. A láthatatlanul továbbélő szekuritáté a lejáratás, a kompromittálás, a megfélemlítés és a zsarolás módszereit használta, akárcsak 1989 előtt: ő felügyelte a levéltári anyagokat, az információs kapcsolatokat, ő rendelkezett a HÁLÓZATOKKAL. A kilencvenes években lehetetlen helyzetbe kerültem, mert nem tudtam védekezni, nem állt rendelkezésemre semmilyen eszköz, a titkosszolgálati levéltárakhoz nem lehetett hozzáférni. Akármit ragadtak ki dossziémból, nem volt védekezési lehetőségem, semmilyen dokumentummal nem tudtam az ellenkezőjét bizonyítani. E fonák helyzetnek tulajdonítható, hogy tíz évig kellett várni az átvilágítási, vagyis az úgynevezett Ticu-törvényre.

– A törvényalkotó eredeti elképzeléséhez képest az elfogadott Ticu-törvény a vártnál vérszegényebbre sikeredett. Ez mennyire jelentette a múlttal való szembenézés kezdetét?


– A Ticu-törvénynek óriási jelentősége volt, mert hosszú évek után valamilyen mértékben végre megvalósult a titkosszolgálati levéltárakhoz való hozzáférés. Ekkor kezdődhetett el a titkosszolgálati múlt átvilágítása. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület az elsők között élt a lehetőséggel: innentől kezdve már nem csak elméleti, politikai követelés volt az átvilágítás, hanem a gyakorlatban is lépéseket tudtunk tenni a megvalósításáért.

– Ön is hozzájutott egykori szekuritátés dossziéjához. Miként szembesült a benne leírtakkal? A dossziéjában azt találta, amire számított?


– Ha jól emlékszem, húsz kötetre terjedő, tizenvalahány ezer oldalnyi irathalmaz került két-három részletben a kezembe. A dosszié vegyes képet mutat: sok benne az olyan fajta salátairat, mint a lehallgatási jegyzőkönyvek magyarul és románul, vagy csak román fordításban, amelyek szinte napi részletességgel mutatják be a diktatúrában megélt hétköznapjaimat. Ezek számomra érdekes anyagok: megtudom belőlük, hogy mivel foglalatoskodott a feleségem a konyhán, milyen csínytevései voltak a kicsi Máté fiamnak, mikor mentem be a szobába, mikor jöttem ki a konyhába, milyen hangulatban volt a család. A krumplipucolástól az összeszólalkozásig minden aprólékos pontossággal szerepel a jegyzőkönyvekben. Családi dokumentumkönyvet lehetne ezek alapján írni, függetlenül a titkosszolgálati információktól. Sajnos nem volt még időm elmélyülni benne. A többi anyag egy-egy nagy kampányakció köré csoportosul.

– Tudna-e egy-két ilyen akciót említeni, amit a szekuritáté felgöngyölített?


– Többek között az Ellenpontok nevű szamizdat folyóirat körüli szekuritáté-akcióról készült egy igen részletes titkosszolgálati anyag. Az Ellenpontokban az egyházi cikkek jelentős részét én írtam. Szőcs Géza, Molnár János volt lelkészkollégám, jelenleg szegedi egyháztörténész, Tóth Károly és Ara-Kovács Attila szerepeltek benne. Az akciót teljes részletességgel tükrözi a titkosszolgálati iratanyag. Hasonlóan a dési egyházi szolgálatom, az ifjúsági tevékenységem is részletekbe menően szerepel a szekuritáté feljegyzéseiben. A besúgók tájékoztatása alapján áll össze a kép: a dosszié lapjairól ­kirajzolódnak a dési magyar kapcsolatok egyházi és városi vonatkozásai egyaránt.

– Egy ilyen dosszié bizonyára hemzseg a besúgók jelentéseitől, hiszen a titkosszolgálati munka nélkülözhetetlen „kellékei” voltak. Kíváncsi volt arra, hogy környezetéből ki jelentett önről?


– A szekuritáté elég jól fedezte a besúgóit. Valójában azonban nem volt tétje a Biblia-körökön és a kulturális rendezvényeken elhangzó beszélgetéseknek. A szekuritátét professzionális voluntarizmus jellemezte: nagy mennyiségű iratot kellett gyártani, fékezni kellett az emberi kapcsolatok kiépülését, gátat akartak szabni az ifjúság gyülekezeti életbe való bekapcsolódása elé. Inkább a vergődő kisemberi kapcsolatok, a kollégák, a barátok kínjai tükröződnek a dosszié lapjain. Kisstílű besúgói voltak a szekuritáténak, hiszen igazából nem is volt mit besúgni. Környezetemből mindenkit behurcoltak, mindenkinek a szájába adták, hogy mit írjon le. Nem voltak kiemelkedő, nagy besúgóim: akiket meghurcoltak, mindenki mondott valamit, aztán amikor elengedték őket, mindenki mindent elmesélt a többieknek. Egy bizalmi rendszer alakult ki közöttünk, mindig figyelmeztettük egymást. De a dosszié sok fejezetéről beszélhetnék. Érdemes kiemelni a teológiai életről szóló részt, hiszen a megfigyelésem már diákként elkezdődött. Molnár János ezt feldolgozza a Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvében. A teológián komoly besúgói rendszer működött: a megfigyelés szűk rétegre terjedt ki, emiatt könnyebb munkája volt a titkosszolgálatnak. Nem kellett Dés, Brassó vagy Temesvár nagyságú körben szétszóródni: egy szűk körre koncentrálva valósággal rávetette magát az egyház jövendőbeli papjaira.

– A szekuritáté célkeresztjében tehát kiemelt helyen szerepelt a teológia. Sok lelkészt már itt beszerveztek?


– Sajnos elég jelentős számú kollégám vált besúgóvá: évfolyamonként legalább négy-öt ember dolgozott a kommunista titkosszolgálatnak, akiket később le is lepleztünk. Egy részükre a rendszerváltás után, püspökként bukkantam rá: róluk átvilágítási jegyzőkönyvek készültek, amelyeket közzé is tettük. Többjük már elmenekült az országból. A szekuritáté kiemelt figye­lemmel dolgozott a teológián, sok teológust megkörnyékeztek. Ez is bizonyítja az egyház kiszolgáltatottságának drámai lenyomatát. „Verd meg a pásztort és szétszéled a nyáj” – ez a bibliai példázat érvényesült a szekuritáté és az egyház kapcsolatában. A lelkipásztorok lejáratása, beszervezése által próbálták aláaknázni, meggyengíteni a gyülekezetet. A kommunista időkbeli püspök ahhoz is hozzájárult, hogy hatalmas lelkészhiány alakuljon ki. Amikor 1990-ben püspök lettem, több mint száz lelkészi állás volt betöltetlen. Az egyház elleni támadás két fronton bontakozott ki: egyfelől a hatalmas lelkészhiány, másfelől a kölcsönösen gerjesztett félelem és bizalmatlanság próbálta aláásni az egyházat.

– A rendszerváltás után ön kezdeményezte elsőként az egyházi átvilágítást. Hogyan fogadták ezt az egyházban?


– Az a legnagyobb baj, hogy nem csak a szekuritáté utódszervezeteivel, illetve ezek nacionalista köreivel találtuk szembe magunkat, hanem a magyar egyházakban, az erdélyi magyar közéletben sem tisztázódott az átvilágítás fontossága. Nem pusztán arról van szó, hogy kíváncsiak vagyunk egykori besúgóinkra. Az átvilágítás nem egy steril, becsületbeli kérdés: elmaradása a rendszerváltozás és a mindennapi társadalmi élet folytonosságában jelentett problémát. Azzal, hogy a titkok nem derültek ki és a besúgók nem vallottak színt, a bizalom nem állt helyre.

– Az emlékezet mindig megszépíti a múltat. Van, aki lezárná ezt az időszakot: sokan úgy vélekednek, hogy ma már nincs gyakorlati haszna az átvilágításnak…


– Engem is kevésbé érdekel, hogy kik voltak a hetvenes, vagy nyolcvanas évek magyar besúgói, az viszont érdekel, hogy egyházamban, a lelkészi társadalomban, a presbitériumokban, az egyházkerület vezetőségében, az egyházmegyék szintjén hányan vannak még, akik őrzik a titkot, akik zsarolhatók, vagy akik ma is folytatják ezt a tevékenységet. Aktuálpolitikai, egyház-politikai és nemzetpolitikai fontossága van annak, hogy kiderüljön az igazság. Amíg ez nem derül ki, az olyan, mint az elgennyesedő seb, amit nem takarítanak ki, így tovább fertőződik, és nem gyógyul meg. Sőt életveszélyes fertőzés kiindulópontja lehet. Az erdélyi magyar közélet, az egyházi élet megtisztítása a gyógyulás előfeltétele. Ezt kevesen látták be, erről hosszú ideig nem akartak beszélni.

– Volt olyan időszak, amikor úgy érezte, hogy az átvilágítás ügyével egyedül maradt?


– Igen, volt ilyen időszak. A múlt feltárásának igazából nem volt támogatottsága. Noha sok idevágó határozatot szavaztak meg, utána a „fogjuk meg és vigyétek” magatartás lett a jellemző... Gyakran egyedül maradtam. 2001-ben, amikor vége lett a Csiha-korszaknak – Csiha Kálmán püspök ellene volt minden átvilágításnak –, és Pap Géza lett az erdélyi egyházkerület új püspöke, a zsinatban elindult a múlt feltárására irányuló munka. Nagy hibának tartom azonban, hogy a 60:40 százalékos erdélyi-királyhágómelléki összetételű zsinatban az általunk előterjesztett keményebb átvilágítási szabályt a többség leszavazta. Helyette egy enyhébb, semmitmondó szabályozást fogadtak el, amely magvában elhalt, ahogy megszavaztuk. Legalább öt-hat év telt el, és nem történt semmi. Létrejött valami Öregek Tanácsa, ahova bemegy a vádlott, bevallja, hogy bűnös, és ennyi – jóhiszemű, ugyanakkor elég steril szabályozás volt.

– Mikor következett be a fordulópont az átvilágítás felgyorsításában?


– Az átvilágítás ügye akkor mozdult ki a holtpontról, amikor Pap Géza püspök úr rádöbbent, hogy a múlt folytonosságának súlyos jelenkori következményei vannak. Rájött, hogy ettől nem függetleníthetjük magunkat, mert a volt besúgók itt járnak közöttünk, és ők ma is fogva vannak. A felismerés új lendületet adott a két egyházkerületben elkezdődött átvilágításnak. Többen kivették dossziéjukat, én magam is akkor kaptam meg az iratcsomókat. Néhány meghatározó egyházi emberre olyan mély hatást tett a tényanyag, amivel szembesült, hogy ez felgyorsította az átvilágítást: azóta az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fej fej mellett halad.

– Volt református püspökként mennyire elégedett a munka menetével?


– Amióta nem vagyok püspök, a Királyhágómelléken lelassult az átvilágítás üteme. Az átvilágítást valószínűleg Bukarestből manipulálják, de feltehetően az egyházban meghúzódó volt besúgók is lassítják a folyamatot. Mielőtt leköszöntem volna a püspöki tisztségről, megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy a kilenc esperesből öt volt érintett, holott az évek során kicserélődtek az esperesek... 1990 óta több választás volt, és minden jelölés előtt nyilatkozatot kellett tenni, hogy az illető nem volt a régi rendszer kiszolgálója. Megdöbbenésemre mégis sokan megmaradtak. Ma általános dermedtség jellemzi a kialakult viszonyokat.

– Ezek szerint még sok az olyan egyházi szolga, aki súlyos múltja ellenére továbbra sem akar szembenézni az átvilágítás tényével…


– Azt is mondhatnám, hogy ők a cinkos áldozatok. Noha megszenvedték a múltat és a jövendőt, megalázták, sárba tiporták őket, tönkretették pályájuk egy részét, mégis hallgatnak, és fedezik egymást. Ahelyett, hogy legalább tíz évvel ezelőtt kiálltak volna a nyílt színre, hogy elmondják, ez az igazság! Még az is jobb volna, mint ebben a megfoghatatlan, kaffkai ködben, szorongásban, bizonytalanságban élni. Amikor két évvel ezelőtt lelepleztünk közel háromszáz volt szekus tartótisztet, és kinyomtattuk névjegyzéküket, az érintett egyházi szolgáknak nem ugrott be, hogy ilyen előzmények után bármikor lebukhatnak. Még ez sem késztette a cinkos áldozatot arra, hogy megtörje a csendet, és segítsen a társadalmi-erkölcsi-egyházi megújulás előrelendítésében.


Szobrot emeltek dr. Tavaszy Sándornak

A lélek pásztora a természet vándora volt
Szobrot emeltek dr. Tavaszy Sándornak

Népújság
Vajda György
2011. december 16

December 11-én, vasárnap a sárpataki református templom udvarán ünnepélyes keretek között felavatták dr. Tavaszy Sándor református püspök, teológia- és filozófiatanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület néhai elnökének mellszobrát, Miholcsa József alkotását.


Halálának 60. évfordulóján tisztelte meg az utókor a község (Póka) szülöttjét azzal, hogy unokája, dr. Juhász Tamás teológiai professzor és sok más meghívott jelenlétében leleplezték a mellszobrát, amely méltó helyre került. dr. Tavaszy Sándor a kolozsvári református teológián, majd két évig Németországban, a berlini és a jénai egyetemeken tanult. Hazatérése után 1910-től tanára, később igazgatója a református teológiának, ahol 30 évig folytat pedagógiai munkát. 1920-tól 1949-ig, kényszernyugdíjazásáig a kolozsvári egyetem filozófiatanára. 1913-tól püspöki titkár, 1935-től püspökhelyettes volt. Több folyóiratot szerkesztett, több száz cikk, tanulmány írója. Többek között az Erdélyi Helikonnak volt a főmunkatársa. 1923-tól ő szerkesztette Az út könyvtára című sorozatot. 1940-ben Corvin-koszorúval tüntették ki.

Teológiai és filozófiai tevékenysége mellett dr. Tavaszy Sándor 1937–1945 között az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke volt. Székfoglaló beszédében fogalmazta meg: „Én a turistaságot a honismeret tudományának tekintem. Azt a földet, melyen élünk, akkor szeretjük igazán, ha szemtől szembe ismerjük is azt”. 1938-ban az Erdélyi Szépmíves Céh gondozásában jelent meg Erdélyi tetők című kötete, amelyben a Tordai-hasadék, a Gyalui-havasok, a bihari hegyek, a Vlegyásza, a Rekiceli-vízesés, a Jád völgye, a Királyerdő, a szolcsvai búvópatak, a Detonáta, a Cibles, a Radnai-havasok, a Hargita, a Görgényi-havasok, a Nagy- és Kis-Csomád, valamint a Bucsecs és a Retyezát környékére kalauzolja el az olvasót. Az ő tiszteletére alapította az EKE a honismereti tevékenységet elismerő Dr. Tavaszy Sándor-díszoklevelet.

A szoboravató ünnepségen dr. Juhász Tamás, az unoka, illetve dr. Tonk Márton egyetemi tanár méltatta dr. Tavaszy Sándor életét, munkásságát. Kerekes Ibolya az EKE nevében mondott köszöntőbeszédet és szólt a természetjáróról. Majd Antal István nyugalmazott lelkipásztor emlékezett egykori tanárára. Fellépett a Mini7 helyi ifjúsági dalcsoport, a nőszövetség, valamint a Maros megyei lelkészek kórusa. Stupár Károly helyi lelkipásztor igét hirdetett és megköszönte Miholcsa Józsefnek az alkotást. A szobrot dr. Juhász Tamás és Kovács Győző, a helyi egyházközség gondnoka leplezte le. A megemlékezők koszorúkat helyeztek el a talapzaton.