Püspökválasztás - viharos előzményekkel
magyarszo.com
2010. november 28.
A délvidéki református keresztyén egyházon belül nézeteltérések vannak, némelyek egyházszakadásról beszélnek – Csete Szemesi István mandátuma 2007-ben lejárt, kedden derül ki, ki lesz az új püspök
Református templom Pacsér
A magyarországi református egyház hivatalos honlapján az elmúlt három hónapban hét komoly írás, interjú és riport jelent meg, melyeket a találatok száma szerint közel ötezren olvastak. Az írások a szerbiai református keresztyén egyházban kialakult visszás helyzettel foglalkoznak, s a címek, Isten segítségével rendet teremteni, Háborúban állunk az alvilággal, Megfogadtam az egyházi törvények betartását… is utalnak arra, hogy nehéz időket él át a tizenötezres lélekszámú szerbiai közösség, s vannak, akik már az egyházszakadás kifejezést is emlegetik.
Több probléma is felgyülemlett a református egyház háza táján. Az egyik, hogy dr. Csete Szemesi István püspöknek még 2007-ben lejárt a mandátuma. Az egyház ügyeit a zsinati ülések között intéző zsinati tanács tagjainak mandátuma pedig 2009 augusztusában járt le. A 12 tagú lelkészi kar fele idén nyár végén szóvá tette, hogy az egyház vezetői nem hívták össze a zsinatot, hanem a vezető testület tagjai saját maguknak hosszabbították meg mandátumukat. Hét lelkész írásban kezdeményezte a zsinat megtartását, szerintük ugyanis a tisztújítás miatt legitimációs válság alakult ki a református egyházban.
Csete Szemesi István
Szerettük volna megszólaltatni mind Csete Szemesi István püspök urat, mind a helyzet megoldását kezdeményező lelkészeket, illetve tisztségviselőket, azonban a püspök úr és mások is arra hivatkozva, hogy választási kampánycsend van, elzárkóztak a nyilatkozattól, kivéve a fent említett levél egyik aláíróját. Így összefoglalónk tulajdonképpen hazai és más forrásokra alapozva igyekszik képet adni a történésekről. A püspök úr és mások is a választások utánra ígértek nyilatkozatot lapunknak.
A szerbiai református egyház problémái nem maradtak a határokon belül, ugyanis idén februárban, amikor a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent elnöksége Bácsfeketehegyen tartotta meg ülését, a fórum keretében a lelkészek beszéltek egyházuk gondjairól. A magyar református egyház honlapján megjelent írás szerint a lelkészek a szolgálati nehézségeikről szólva a lelkészek elvándorlására, a lelkésztovábbképzés, a diplomák honosítása, a nőszövetség, a presbiteri szövetség és az országosan koordinált ifjúsági misszió hiányára figyelmeztettek. A kérdéses nyilatkozatban pedig így fogalmaztak: „katasztrofális erkölcsi, lelki és anyagi állapotba jutott” a református keresztyén egyház. A Reformátusok lapja a kialakult helyzetről kérdezte dr. Csete Szemesi István református püspököt. A válaszokból kiderül, hogy a püspök úr a zsinat összehívásának, illetve a választások elmaradásának kérdését „vis maiornak” tartja, mint fogalmazott, világi perben állnak az újvidéki gyülekezet lelkipásztorával. „Nem túlzok, ha azt mondom, háborúban állunk az alvilággal” – fogalmazott a püspök a kérdéses interjúban. A többi problémát sem látta a püspök sem égetőnek, sem megoldhatatlannak, a lelkipásztorok anyagi helyzetére vonatkozóan pedig azt mondta, hogy jól élnek a gyülekezet lelkészei. „Ezt a véleményét a szeptemberi interjúban annak a fizetéskiegészítésnek a példájával indokolta, amit tavaly év végén a magyar református egyház jóvoltából kaptak a református keresztyén egyház lelkipásztorai” ( Isten segedelemével teremteni, magyar református egyház honlapja). Hogy ez mégsem egészen így van, azt a kérdéses interjúra érkezett olvasói levél cáfolni látszik. Idézünk Kiss Nándor nagybecskereki református lelkész leveléből, amely szintén a világhálón olvasható: „Én Isten kegyelméből lettem lelkész, karrierre nem vágyok, sem egyházi tisztségre. Vagyonom eddig sem volt, ezután is megleszek nélküle. A lelkészi fizetésem 110 euró havonta és a külföldről érkező ötven euró havonta. A nagybecskereki református egyházközség nem gazdag, a rezsiköltségekből biztosítja a fűtést, a villanyáram díját, a szemétkihordást és az évi 475 eurós nyugdíjbiztosítást. Egészségügyi biztosításom, autóm, munkaruhám (öltönyöm) nincs”.
Miután hét lelkész megírta levelét a világhálón olvasható cikk szerint (Isten segedelmével rendet teremteni) a zsinati tanács a nyilatkozatot aláíró lelkipásztorokkal szemben anyagi természetű intézkedést foganatosított. Arról döntöttek, hogy aki visszavonja a nyilatkozatot, attól „öt hónapon keresztül megvonják a nyugati segélyekből finanszírozott ötven eurós fizetéskiegészítés felét, aki nem vonja vissza, attól az év végéig a teljes összeget megvonják. Információink szerint az aláírók többsége a nyilatkozatot ennek ellenére nem vonta vissza” (Isten segedelmével rendet teremteni).
Ezt követően a szerbiai református egyház lelkipásztorainak érintettjei a Generális Konvent elnökségéhez fordultak. Az elnökség békéltetési szándékkel párbeszédet kezdeményezett, de a délvidéki református egyházvezetés ettől elzárkózott „… mi magunk képesek, értelmesek és elég erősek vagyunk ahhoz, hogy Isten segedelmével rendet teremtsünk és tartsunk házunk táján” – áll a református keresztyén egyház zsinati tanácsának döntésében. A református vezetőket megdöbbentette a visszautasítás, ezért a Generális Konvent egy közleménnyel fordult a nyilvánossághoz, amelyben arra kérték a vajdasági egyházvezetőket, halasszák el az október 30-ára bejelentett zsinatot. Előbb tisztázódjon a helyzet, legyen meg a békéltetés és következhet a zsinat. A délvidéki református egyházvezetés nem hallgatta meg a kérést.
A Generális Konvent alkotmányában is benne van, hogy a konvent nem avatkozik bele egy határon túli, vagy bármilyen egyháztestnek az életébe, a választásba se, tehát benne van, hogy minden egyháztest szuverén, intézi saját ügyeit. Ezzel érvel a délvidéki egyházvezetés.
Az október 30-án megtartott bácsfeketehegyi zsinat napirendre tűzte a református keresztyén egyház alkotmányának és szabályrendeleteinek módosítását és döntött többek között a püspökké választhatóság alsó korhatárának 40 évre, a püspöki nyugdíjkorhatár 75 évre emeléséről is, valamint kiírták a választásokat.
November 30-án bontják ki a borítékokat, s kiderül, kik vezetik majd a közösséget a következő hat évben. Hogy ezzel megoldódnak-e a felhalmozódott problémák, és egy kiegyensúlyozottabb időszak következik-e az egyház életében, egyelőre bizonytalan.
A választáson a református keresztyén egyház elöljáróit és tisztségviselőit választják meg. Ezekre a gyülekezetek presbitériuma tesz jelöléseket, és az is választ, nem a gyülekezeti tagok. A presbitériumok a gyülekezetek nagyságától függően lehetnek nagyobbak vagy kisebbek, van 24, 12 és 8 tagú presbitérium is. A zsinat határozata értelmében november 15-ig beküldték a jelöléseket. Az alkotmányuk szerint hat évre választják az országos egyház tisztségviselőit. A püspökkel együtt 12 tagból áll a zsinati tanács. November 15-én a bontóbizottság kibontotta a borítékokat Bácsfeketehegyen. A listán több név szerepelt, egy tisztségre esetenként két-három név is.
Ezt követően a gyülekezetek a presbiteri gyűlésen választanak, a napokban zajlik a választás, valahol már megtörtént, valahol a hétvégén lesz, a lényeg, hogy november 30-án délig beérkezzen a püspöki hivatalba a zárt boríték, amelyben a szavazatok szerepelnek.
Móricz Árpád bácskossuthfalvi lelkipásztor egyike annak a hét lelkésznek, akik július végén aláírták A zsinat kezdeményezése nevezetű nyilatkozatotk.
– Mi tényszerűen megneveztük az általunk szabálysértőnek ítélt lépéseket a legutóbbi, 2008-as zsinat óta. Például hogy a legutóbbi választás 2003-ban volt egyházunkban, a mandátumokat választások kiírása nélkül meghosszabbították. Az októberi zsinat felállásakor is hiányosságokat tapasztaltunk, például egyes lelkipásztorok szavazati jogának megvonásában, de a zsinat menetében ugyanúgy.
Mi heten abban reménykedtünk, hogy levelünkkel, kezdeményezésünkkel sikerül kikapaszkodnunk abból a nehéz helyzetből, amibe belekerültünk, de most ismét kételyeink vannak efelől. Kérdésünk, hogy részt veszünk-e a szerintünk törvénytelenül megtartott zsinat által kiírt választásokon vagy nem. Megalkuvás és hallgatás helyett fogalmaztuk meg érveinket, nem az a fontos, hogy nekünk legyen igazunk. Hangsúlyozom, mi készek vagyunk a párbeszédre, a békés megoldások keresésére. Válaszokat várunk. Érvelést várunk. A cselekedetek törvényekkel való igazolását kérjük – mondta a lelkipásztor.
Kedden tehát kiderül, mi lesz a választások eredménye. Csete Szemesi István és Hallgató Imre főgondnok azt ígérték, a választásokat követően készségesen nyilatkoznak az egyházközség gondjairól, életéről.
magyarszo.com
2010. november 28.
A délvidéki református keresztyén egyházon belül nézeteltérések vannak, némelyek egyházszakadásról beszélnek – Csete Szemesi István mandátuma 2007-ben lejárt, kedden derül ki, ki lesz az új püspök
Református templom Pacsér
A magyarországi református egyház hivatalos honlapján az elmúlt három hónapban hét komoly írás, interjú és riport jelent meg, melyeket a találatok száma szerint közel ötezren olvastak. Az írások a szerbiai református keresztyén egyházban kialakult visszás helyzettel foglalkoznak, s a címek, Isten segítségével rendet teremteni, Háborúban állunk az alvilággal, Megfogadtam az egyházi törvények betartását… is utalnak arra, hogy nehéz időket él át a tizenötezres lélekszámú szerbiai közösség, s vannak, akik már az egyházszakadás kifejezést is emlegetik.
Több probléma is felgyülemlett a református egyház háza táján. Az egyik, hogy dr. Csete Szemesi István püspöknek még 2007-ben lejárt a mandátuma. Az egyház ügyeit a zsinati ülések között intéző zsinati tanács tagjainak mandátuma pedig 2009 augusztusában járt le. A 12 tagú lelkészi kar fele idén nyár végén szóvá tette, hogy az egyház vezetői nem hívták össze a zsinatot, hanem a vezető testület tagjai saját maguknak hosszabbították meg mandátumukat. Hét lelkész írásban kezdeményezte a zsinat megtartását, szerintük ugyanis a tisztújítás miatt legitimációs válság alakult ki a református egyházban.
Csete Szemesi István
Szerettük volna megszólaltatni mind Csete Szemesi István püspök urat, mind a helyzet megoldását kezdeményező lelkészeket, illetve tisztségviselőket, azonban a püspök úr és mások is arra hivatkozva, hogy választási kampánycsend van, elzárkóztak a nyilatkozattól, kivéve a fent említett levél egyik aláíróját. Így összefoglalónk tulajdonképpen hazai és más forrásokra alapozva igyekszik képet adni a történésekről. A püspök úr és mások is a választások utánra ígértek nyilatkozatot lapunknak.
A szerbiai református egyház problémái nem maradtak a határokon belül, ugyanis idén februárban, amikor a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent elnöksége Bácsfeketehegyen tartotta meg ülését, a fórum keretében a lelkészek beszéltek egyházuk gondjairól. A magyar református egyház honlapján megjelent írás szerint a lelkészek a szolgálati nehézségeikről szólva a lelkészek elvándorlására, a lelkésztovábbképzés, a diplomák honosítása, a nőszövetség, a presbiteri szövetség és az országosan koordinált ifjúsági misszió hiányára figyelmeztettek. A kérdéses nyilatkozatban pedig így fogalmaztak: „katasztrofális erkölcsi, lelki és anyagi állapotba jutott” a református keresztyén egyház. A Reformátusok lapja a kialakult helyzetről kérdezte dr. Csete Szemesi István református püspököt. A válaszokból kiderül, hogy a püspök úr a zsinat összehívásának, illetve a választások elmaradásának kérdését „vis maiornak” tartja, mint fogalmazott, világi perben állnak az újvidéki gyülekezet lelkipásztorával. „Nem túlzok, ha azt mondom, háborúban állunk az alvilággal” – fogalmazott a püspök a kérdéses interjúban. A többi problémát sem látta a püspök sem égetőnek, sem megoldhatatlannak, a lelkipásztorok anyagi helyzetére vonatkozóan pedig azt mondta, hogy jól élnek a gyülekezet lelkészei. „Ezt a véleményét a szeptemberi interjúban annak a fizetéskiegészítésnek a példájával indokolta, amit tavaly év végén a magyar református egyház jóvoltából kaptak a református keresztyén egyház lelkipásztorai” ( Isten segedelemével teremteni, magyar református egyház honlapja). Hogy ez mégsem egészen így van, azt a kérdéses interjúra érkezett olvasói levél cáfolni látszik. Idézünk Kiss Nándor nagybecskereki református lelkész leveléből, amely szintén a világhálón olvasható: „Én Isten kegyelméből lettem lelkész, karrierre nem vágyok, sem egyházi tisztségre. Vagyonom eddig sem volt, ezután is megleszek nélküle. A lelkészi fizetésem 110 euró havonta és a külföldről érkező ötven euró havonta. A nagybecskereki református egyházközség nem gazdag, a rezsiköltségekből biztosítja a fűtést, a villanyáram díját, a szemétkihordást és az évi 475 eurós nyugdíjbiztosítást. Egészségügyi biztosításom, autóm, munkaruhám (öltönyöm) nincs”.
Miután hét lelkész megírta levelét a világhálón olvasható cikk szerint (Isten segedelmével rendet teremteni) a zsinati tanács a nyilatkozatot aláíró lelkipásztorokkal szemben anyagi természetű intézkedést foganatosított. Arról döntöttek, hogy aki visszavonja a nyilatkozatot, attól „öt hónapon keresztül megvonják a nyugati segélyekből finanszírozott ötven eurós fizetéskiegészítés felét, aki nem vonja vissza, attól az év végéig a teljes összeget megvonják. Információink szerint az aláírók többsége a nyilatkozatot ennek ellenére nem vonta vissza” (Isten segedelmével rendet teremteni).
Ezt követően a szerbiai református egyház lelkipásztorainak érintettjei a Generális Konvent elnökségéhez fordultak. Az elnökség békéltetési szándékkel párbeszédet kezdeményezett, de a délvidéki református egyházvezetés ettől elzárkózott „… mi magunk képesek, értelmesek és elég erősek vagyunk ahhoz, hogy Isten segedelmével rendet teremtsünk és tartsunk házunk táján” – áll a református keresztyén egyház zsinati tanácsának döntésében. A református vezetőket megdöbbentette a visszautasítás, ezért a Generális Konvent egy közleménnyel fordult a nyilvánossághoz, amelyben arra kérték a vajdasági egyházvezetőket, halasszák el az október 30-ára bejelentett zsinatot. Előbb tisztázódjon a helyzet, legyen meg a békéltetés és következhet a zsinat. A délvidéki református egyházvezetés nem hallgatta meg a kérést.
A Generális Konvent alkotmányában is benne van, hogy a konvent nem avatkozik bele egy határon túli, vagy bármilyen egyháztestnek az életébe, a választásba se, tehát benne van, hogy minden egyháztest szuverén, intézi saját ügyeit. Ezzel érvel a délvidéki egyházvezetés.
Az október 30-án megtartott bácsfeketehegyi zsinat napirendre tűzte a református keresztyén egyház alkotmányának és szabályrendeleteinek módosítását és döntött többek között a püspökké választhatóság alsó korhatárának 40 évre, a püspöki nyugdíjkorhatár 75 évre emeléséről is, valamint kiírták a választásokat.
November 30-án bontják ki a borítékokat, s kiderül, kik vezetik majd a közösséget a következő hat évben. Hogy ezzel megoldódnak-e a felhalmozódott problémák, és egy kiegyensúlyozottabb időszak következik-e az egyház életében, egyelőre bizonytalan.
A választáson a református keresztyén egyház elöljáróit és tisztségviselőit választják meg. Ezekre a gyülekezetek presbitériuma tesz jelöléseket, és az is választ, nem a gyülekezeti tagok. A presbitériumok a gyülekezetek nagyságától függően lehetnek nagyobbak vagy kisebbek, van 24, 12 és 8 tagú presbitérium is. A zsinat határozata értelmében november 15-ig beküldték a jelöléseket. Az alkotmányuk szerint hat évre választják az országos egyház tisztségviselőit. A püspökkel együtt 12 tagból áll a zsinati tanács. November 15-én a bontóbizottság kibontotta a borítékokat Bácsfeketehegyen. A listán több név szerepelt, egy tisztségre esetenként két-három név is.
Ezt követően a gyülekezetek a presbiteri gyűlésen választanak, a napokban zajlik a választás, valahol már megtörtént, valahol a hétvégén lesz, a lényeg, hogy november 30-án délig beérkezzen a püspöki hivatalba a zárt boríték, amelyben a szavazatok szerepelnek.
Móricz Árpád
Móricz Árpád bácskossuthfalvi lelkipásztor egyike annak a hét lelkésznek, akik július végén aláírták A zsinat kezdeményezése nevezetű nyilatkozatotk.
– Mi tényszerűen megneveztük az általunk szabálysértőnek ítélt lépéseket a legutóbbi, 2008-as zsinat óta. Például hogy a legutóbbi választás 2003-ban volt egyházunkban, a mandátumokat választások kiírása nélkül meghosszabbították. Az októberi zsinat felállásakor is hiányosságokat tapasztaltunk, például egyes lelkipásztorok szavazati jogának megvonásában, de a zsinat menetében ugyanúgy.
Mi heten abban reménykedtünk, hogy levelünkkel, kezdeményezésünkkel sikerül kikapaszkodnunk abból a nehéz helyzetből, amibe belekerültünk, de most ismét kételyeink vannak efelől. Kérdésünk, hogy részt veszünk-e a szerintünk törvénytelenül megtartott zsinat által kiírt választásokon vagy nem. Megalkuvás és hallgatás helyett fogalmaztuk meg érveinket, nem az a fontos, hogy nekünk legyen igazunk. Hangsúlyozom, mi készek vagyunk a párbeszédre, a békés megoldások keresésére. Válaszokat várunk. Érvelést várunk. A cselekedetek törvényekkel való igazolását kérjük – mondta a lelkipásztor.
Kedden tehát kiderül, mi lesz a választások eredménye. Csete Szemesi István és Hallgató Imre főgondnok azt ígérték, a választásokat követően készségesen nyilatkoznak az egyházközség gondjairól, életéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése