muemlekem.hu
2010.11.05
A Kárpát-medence történeti szempontból egyik legfontosabb sírkertje a kolozsvári házsongárdi temető. A csupán területileg védett sírkert értékei szinte hétről hétre fogyatkoznak.
„A 2004-ben megjelent romániai műemlékjegyzék „B” kategóriás védelemben részesítette a házsongárdi temetőt. Vagyis a területe védett, azonban az egyes síremlékek védtelenek. Tavasszal a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasággal közösen 250 sírt mértünk fel és dokumentáltunk, majd kértük az egyedi védelmüket, azonban ez a történetileg értékes állománynak kevesebb mint az egyötöde” - mondta el a műemlékem.hu-nak Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója. Hozzátette: ugyan civil szervezetük már 1999 óta küzd a síremlékek és a temető megőrzéséért, az egyedi védelmek benyújtása óta elmérgesedett a korábban jó viszony a temető fenntartójával. Szinte hetente tűnnek el sírkövek, vagy síremlékekhez tartozó szobrok, kovácsoltvas kiegészítők. „A folyamatos munkálatok miatt csaknem mindig vannak embereink a temetőben, így felügyelik is azt, hiszen nem csupán a viráglopás mindennapos, de fémszobraink, értékes köveink is állandó veszélyben vannak” - jelentette ki Tőkés Erzsébet.
A házsongárdi temetőt 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, hogy a kezdődő pestisjárvány jövendő áldozatait eltemethessék. Az egykori kis dinnyeföld hamar szűkösnek bizonyult, ezért a domboldal irányában bővítették tovább. Mivel városi köztemető, vallástól függetlenül bárki idetemetkezhetett.
A 18. században lutheránus, a 19.-ben zsidó sírkerttel bővítették. „Kolozsvárt öt felekezet van s csak egy közös temető. Ha a vallás a legnagyobb szellem gyümölcse s a vallásosságnak a türelem a legmagasztosabb hazája, akkor bizonyára sohasem láttam figyelemreméltóbb helyet Kolozsvárnál” – írta a temetőről Széchenyi 1821-ben. A honvédsírkertet a 20. század elején nyitották meg. Egy 1911-es felmérés során még hatvanhét 1700 előtti sírkövet írtak össze a temetőben, amelyek közül a legrégebbi 1586-ból származott.
Ám a temető nem csak a kora miatt értékes. Több száz magyar történelmi és irodalmi személyiség sírja található benne. Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós, Dsida Jenő, Reményik Sándor is itt nyugszik.
„Amikor tizenegy éve gondozni kezdtük a temetőt, nagyon sok volt az elgazosodott sír” - mondta Tőkés Erzsébet. „Ezeket megtisztítottuk. Pályázati pénzekből, családi hozzájárulásokból és adományokból sikerült helyreállítani a temetőbejárat arculatát meghatározó Sigmond-mauzóleumot, a Jósika-kriptát, a bethleni Bethlen kriptát, a Béldi-kripta tetőszerkezetét és folyamatban van az iktári Bethlen-kripta valamint a Berde-kripta külső restaurálása. Nagyon fontos, hogy a fiatalokkal megismertessük a temető értékeit, ennek szellemében gyakran tartunk kint iskolai vezetéseket. Néhány perc múlva épp egy ilyen kezdődik majd.”
A műemlékem.hu információja szerint a házsongárdi temető védelmének legnagyobb akadálya a terület értéke. Ugyan már a 19. század végén meg akarta tiltani a város a temetkezést a zsúfoltság miatt, a mai napig hasítanak ki – gyakran korábbiakat megsemmisítve – új sírhelyeket. Ezek értéke pedig nem történelmi jelentőségben, hanem lejben, vagy euróban mérhető. A régi sírokat azért is nehéz megőrizni, mert azokat sok esetben nem váltják meg, így „útjában vannak” a temető fejlesztésének, parcellázásának. Nevét elhallgatni kívánó forrásunk szerint az egyedi védelmekre tett javaslat a viszonylag szabad újraparcellázás lehetőségét szűkíti, ezért lett fagyos a hangulat Kolozsvárott.
Korábbi lapértesülések szerint a 250 védelmi javaslat egy részének már elkészült a szakmai dokumentációja, s a védelmekről még ebben az évben dönthet Kelemen Hunor kulturális és művelődésügyi miniszter.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése