"Alap"-kérdéssé vált a hazai vallásoktatás
Antal Erika, Kovács Zsolt | 2009-08-26 10:03:31
Új Magyar Szó
Megosztottak az egyházak és a „civilek” abban a kérdésben, hogy maradjon-e alaptantárgy a vallás az új tanügyi törvényben, melynek a közvitája ezekben a napokban zajlik.
Ecaterina Andronescu miniszter javaslatai szinte mindent hagynának a régiben, a Miclea-féle törvénycsomag a szülőkre és a gyerekekre bízná: kérnek-e az iskolai vallásos nevelésből. A magyar egyházak szeretnék biztosítani az egyházi nevelést, a lapunk által kérdezett szülők és diákok inkább gyakorlati tudást és hasznot várnak a közoktatástól.
A lapunk által megkérdezett szülők és diákok nem értenek egyet Daniel pátriárka minapi kijelentésével, miszerint az új tanügyi törvényben kötelezővé kell tenni a vallásoktatást; ezzel szemben a lelkészek és hitoktatók indokoltnak tartják az ortodox egyházfő elvárásait a jogszabállyal szemben.
A pátriárka a két törvényváltozat egyikét, a Mircea Miclea vezette elnöki szakbizottság tervezetét bírálta, amiért választatható tantárgynak tekinti a hittanórát; ezzel szemben Ecaterina Andronescu miniszter tervezete alaptantárggyá tenné a vallásoktatást. A jelenlegi tanügyi törvény szerint a vallásoktatás az iskolában opcionális, vagyis a vallás a „kötelezően választott tantárgyak” egyike.
Az új törvényt szeptember elején fogadná el a kormány, de még nem dőlt el, hogy a Miclea vagy az Andronescu-féle változat fog érvényesülni a vallásoktatás kérdésében, a jogszabály közvitája jelenleg még zajlik.
Inkább ne legyen
Marosvásárhelyen nem egy olyas eset volt, amikor a szülő írásban kérte az iskolavezetőséget, hogy gyereke a vallásóra helyett más tantárgyat választhasson. „Mi nem vagyunk vallásosak, egyik felekezethez sem tartozunk, fölöslegesnek tartom, hogy most a gyerekem a katolikus, vagy a református vallásórán részt vegyen. Inkább egy gyakorlati tantárgyat oktassanak neki” – mondta az ÚMSZ-nek K. Sz, szülő.
Virág utolsó éves gimnazista, szereti a vallásórát, de úgy érzi, az érettségi előtt fölösleges terhelés a diákok számára. „Igaz, hogy nem kell készülni rá, de általában reggel hétre kell emiatt iskolába menni, vagy még egy órával tovább kell maradni” – jelentette ki a tizenegyedikes lány.
Inkább legyen
A háromszéki református lelkészek és vallásoktatók egyaránt az alaptantárgyak között szeretnék látni a hitoktatást. „Meggyőződésem, hogy továbbra is szükség van a vallásórákra, tapasztalatom szerint heti egy órában van ennek eredménye” – jelentette ki az ÚMSZ-nek Bocz Rita. A sepsiszentgyörgyi református vallásoktató szerint ebben a témában a jelenlegi törvénykezés se egyértelmű.
„A vallásoktatás most a törzsanyag része, de ha a szülő kéri, akkor a gyerek felmenthető, ha nem, nem” – magyarázta Bocz Rita, aki szerint 14 éves munkássága alatt mindössze két szülő kérte tőle, hogy gyereke ne vegyen részt a vallásórán.
Márk László Gyula málnási református lelkész is az alaptanterv részeként látja hasznosnak a vallásoktatást. Szerinte félő, hogy a kormány az egyházakon próbál pénzt spórolni, ezért ebben a kérdésben a liberalizmus fele hajlik, Románia pedig inkább laikus ország.
„Vélhetően pénzspórlás miatt a tornaórától is meg akartak szabadulni, most a vallásóráktól szabadulnának” – jelentette ki a lelkész, aki szerint „keresztény ország vagyunk, ezért az alaptantárgyak között van a vallásoktatás helye”.
Veress László református lelkipásztor szerint nem kellene kivenni a vallásoktatást az alaptantervből, de mindenképpen változtatni kellene a módszertanon. „Ha nem is hitvallás formában tanítanák, de mint erkölcsi nevelés nélkülözhetetlen” – mondta lapunknak a lelkész, aki szerint a vallásóráknak az emberek közötti kapocs szerepét kellene vállalniuk.
„Ne azt tanulja a gyerek, hogy az a vallás, amelyhez tartozik, az az egyedüli igaz vallás, hanem azt, hogy együtt lehet élni a sokféleséggel konfliktusok nélkül” – fogalmazott Veress László.
A magyar történelmi egyházak már a tavaly megfogalmazták álláspontjukat ebben a kérdésben.„ Az erkölcsi nevelés szükségességét szorgalmazzuk. Azt szeretnénk, ha a vallás a tananyag törzseként opcionális lenne.
Ha azonban a szülő úgy döntene, nem szeretné, ha gyermeke vallásórákra járna, a diáknak legyen lehetősége más, erkölcsi nevelést szorgalmazó tantárgy közül választani” – nyilatkozta korábban az ÚMSZ-nek a magyar egyházak nevében Vörös Alpár unitárius nevelési előadótanácsos.
Antal Erika, Kovács Zsolt | 2009-08-26 10:03:31
Új Magyar Szó
Megosztottak az egyházak és a „civilek” abban a kérdésben, hogy maradjon-e alaptantárgy a vallás az új tanügyi törvényben, melynek a közvitája ezekben a napokban zajlik.
Ecaterina Andronescu miniszter javaslatai szinte mindent hagynának a régiben, a Miclea-féle törvénycsomag a szülőkre és a gyerekekre bízná: kérnek-e az iskolai vallásos nevelésből. A magyar egyházak szeretnék biztosítani az egyházi nevelést, a lapunk által kérdezett szülők és diákok inkább gyakorlati tudást és hasznot várnak a közoktatástól.
A lapunk által megkérdezett szülők és diákok nem értenek egyet Daniel pátriárka minapi kijelentésével, miszerint az új tanügyi törvényben kötelezővé kell tenni a vallásoktatást; ezzel szemben a lelkészek és hitoktatók indokoltnak tartják az ortodox egyházfő elvárásait a jogszabállyal szemben.
A pátriárka a két törvényváltozat egyikét, a Mircea Miclea vezette elnöki szakbizottság tervezetét bírálta, amiért választatható tantárgynak tekinti a hittanórát; ezzel szemben Ecaterina Andronescu miniszter tervezete alaptantárggyá tenné a vallásoktatást. A jelenlegi tanügyi törvény szerint a vallásoktatás az iskolában opcionális, vagyis a vallás a „kötelezően választott tantárgyak” egyike.
Az új törvényt szeptember elején fogadná el a kormány, de még nem dőlt el, hogy a Miclea vagy az Andronescu-féle változat fog érvényesülni a vallásoktatás kérdésében, a jogszabály közvitája jelenleg még zajlik.
Inkább ne legyen
Marosvásárhelyen nem egy olyas eset volt, amikor a szülő írásban kérte az iskolavezetőséget, hogy gyereke a vallásóra helyett más tantárgyat választhasson. „Mi nem vagyunk vallásosak, egyik felekezethez sem tartozunk, fölöslegesnek tartom, hogy most a gyerekem a katolikus, vagy a református vallásórán részt vegyen. Inkább egy gyakorlati tantárgyat oktassanak neki” – mondta az ÚMSZ-nek K. Sz, szülő.
Virág utolsó éves gimnazista, szereti a vallásórát, de úgy érzi, az érettségi előtt fölösleges terhelés a diákok számára. „Igaz, hogy nem kell készülni rá, de általában reggel hétre kell emiatt iskolába menni, vagy még egy órával tovább kell maradni” – jelentette ki a tizenegyedikes lány.
Inkább legyen
A háromszéki református lelkészek és vallásoktatók egyaránt az alaptantárgyak között szeretnék látni a hitoktatást. „Meggyőződésem, hogy továbbra is szükség van a vallásórákra, tapasztalatom szerint heti egy órában van ennek eredménye” – jelentette ki az ÚMSZ-nek Bocz Rita. A sepsiszentgyörgyi református vallásoktató szerint ebben a témában a jelenlegi törvénykezés se egyértelmű.
„A vallásoktatás most a törzsanyag része, de ha a szülő kéri, akkor a gyerek felmenthető, ha nem, nem” – magyarázta Bocz Rita, aki szerint 14 éves munkássága alatt mindössze két szülő kérte tőle, hogy gyereke ne vegyen részt a vallásórán.
Márk László Gyula málnási református lelkész is az alaptanterv részeként látja hasznosnak a vallásoktatást. Szerinte félő, hogy a kormány az egyházakon próbál pénzt spórolni, ezért ebben a kérdésben a liberalizmus fele hajlik, Románia pedig inkább laikus ország.
„Vélhetően pénzspórlás miatt a tornaórától is meg akartak szabadulni, most a vallásóráktól szabadulnának” – jelentette ki a lelkész, aki szerint „keresztény ország vagyunk, ezért az alaptantárgyak között van a vallásoktatás helye”.
Veress László református lelkipásztor szerint nem kellene kivenni a vallásoktatást az alaptantervből, de mindenképpen változtatni kellene a módszertanon. „Ha nem is hitvallás formában tanítanák, de mint erkölcsi nevelés nélkülözhetetlen” – mondta lapunknak a lelkész, aki szerint a vallásóráknak az emberek közötti kapocs szerepét kellene vállalniuk.
„Ne azt tanulja a gyerek, hogy az a vallás, amelyhez tartozik, az az egyedüli igaz vallás, hanem azt, hogy együtt lehet élni a sokféleséggel konfliktusok nélkül” – fogalmazott Veress László.
A magyar történelmi egyházak már a tavaly megfogalmazták álláspontjukat ebben a kérdésben.„ Az erkölcsi nevelés szükségességét szorgalmazzuk. Azt szeretnénk, ha a vallás a tananyag törzseként opcionális lenne.
Ha azonban a szülő úgy döntene, nem szeretné, ha gyermeke vallásórákra járna, a diáknak legyen lehetősége más, erkölcsi nevelést szorgalmazó tantárgy közül választani” – nyilatkozta korábban az ÚMSZ-nek a magyar egyházak nevében Vörös Alpár unitárius nevelési előadótanácsos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése