Református ügynökvádak: Bölcskei a bíróságon vesz elégtételt
A meghallgatás nem nyilvános.
MTI / atv.hu
2010.12.17.
Bírósági személyes meghallgatást tartanak Bölcskei Gusztáv és a Református Élet ügyében pénteken Gödöllőn; a nyilvánosságtól zárt eseményt Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kezdeményezte, aki rágalmazás vétsége miatt tett magánvádas feljelentést a gödöllői rendőrkaptányságon szeptemberben a havilap két szerkesztőjével szemben.
A lap 2010. június havi számában az Erre csörög a dió... című cikkhez kapcsolódva egy listát tett közzé, amelyben azt állította, hogy a felsorolt egyházi méltóságok 1990 előtt a szocialista rendszerrel együttműködve titkosszolgálati ügynökként tevékenykedtek. E listán szerepelt Bölcskei Gusztáv is, aki már korábban - mivel hasonló feltételezések láttak napvilágot, ezeket cáfolandó - maga kérte átvilágítását. A vizsgálat pedig jogerős határozatban igazolta, hogy a vádaskodások valótlanok.
A magánvádló feljelentésében hangsúlyozta: az újságcikk nagy nyilvánosság előtt, becsülete csorbítására alkalmas tényt állított, jelentős érdeksérelmet okozott, a társadalomban, különösen pedig a református közösségben jelentős, családjának életére is kiható negatív megítélést eredményezett. Bölcskei Gusztáv a büntetőeljárás során magánfélként polgári jogi igényt is érvényesíteni kíván, így a lap elégtételt szolgáló nyilatkozatának közzététele mellett félmillió forint kártérítésre tart igényt.
Az ügyet a Gödöllői Városi Bíróság tárgyalja, mert a Református Élet című lap székhelye Erdőkertes, amely a gödöllői igazságszolgáltató fórum illetékességi területéhez tartozik.
A református tényfeltáró bizottság idén júniusban alakult meg, az egyház zsinatának döntése szerint a testület tagjainak fő feladata, hogy "a korszak elnyomó szervezeteinek az egyházakkal kapcsolatos működési mechanizmusát vizsgálják és feltárják". A tényfeltáró történészi bizottság azt is kutatja, hogy "a rendszer milyen eszközöket használt az egyház életének figyelésére, korlátozására és megszorítására".
A történészbizottság szeptember 29-én vette át zsinati megbízólevelét, s októberben tartotta alakuló ülését. Egyik tagjuk, Dienes Dénes a zsinaton úgy fogalmazott: "nem elégedhetünk meg az ügynöklistákkal", azt is vizsgálni kell, hogy az üldöztetés miatti mártírium és a hitvalló magatartás hogyan nyilvánult meg a pártállami diktatúra éveiben.
A Magyarországi Evangélikus Egyház és a pártállami időszak állambiztonságának kapcsolatáról szóló könyvsorozat bevezető kötete idén májusban jelent meg. Ebben magas rangú egyházi személyiségekről is írnak érintettségük okán. A 2005-ben kezdett munka célja volt többek között a történelmi párhuzamok és összefüggések feltárása, és "a korszak logikájának megértése és megértetése".
A katolikus közelmúltat, egyebek mellett az ügynökmúltat is vizsgáló Lénárd Ödön Alapítvány 2006-ban alakult. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, az alapítvány kuratóriumának akkori elnöke korábban úgy nyilatkozott: "Az alapítvány nem ügynökök felkutatására alakult, hanem a magyar egyháztörténet közelmúltjának tárgyilagos tudományos vizsgálatára. (...) Az ötvenes években az egyház karámba került, a Kádár-korszakban pedig már egyre nehezebb volt eldönteni, hogy hol húzódik a kollaboráció és a kényszerű együttműködés határa. Ilyen összefüggésben nem lehet megkerülni az ügynökmúltat sem."
A kuratórium elnöki tisztségére ez év végén Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspököt választotta meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
A meghallgatás nem nyilvános.
MTI / atv.hu
2010.12.17.
Bírósági személyes meghallgatást tartanak Bölcskei Gusztáv és a Református Élet ügyében pénteken Gödöllőn; a nyilvánosságtól zárt eseményt Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kezdeményezte, aki rágalmazás vétsége miatt tett magánvádas feljelentést a gödöllői rendőrkaptányságon szeptemberben a havilap két szerkesztőjével szemben.
A lap 2010. június havi számában az Erre csörög a dió... című cikkhez kapcsolódva egy listát tett közzé, amelyben azt állította, hogy a felsorolt egyházi méltóságok 1990 előtt a szocialista rendszerrel együttműködve titkosszolgálati ügynökként tevékenykedtek. E listán szerepelt Bölcskei Gusztáv is, aki már korábban - mivel hasonló feltételezések láttak napvilágot, ezeket cáfolandó - maga kérte átvilágítását. A vizsgálat pedig jogerős határozatban igazolta, hogy a vádaskodások valótlanok.
A magánvádló feljelentésében hangsúlyozta: az újságcikk nagy nyilvánosság előtt, becsülete csorbítására alkalmas tényt állított, jelentős érdeksérelmet okozott, a társadalomban, különösen pedig a református közösségben jelentős, családjának életére is kiható negatív megítélést eredményezett. Bölcskei Gusztáv a büntetőeljárás során magánfélként polgári jogi igényt is érvényesíteni kíván, így a lap elégtételt szolgáló nyilatkozatának közzététele mellett félmillió forint kártérítésre tart igényt.
Az ügyet a Gödöllői Városi Bíróság tárgyalja, mert a Református Élet című lap székhelye Erdőkertes, amely a gödöllői igazságszolgáltató fórum illetékességi területéhez tartozik.
A református tényfeltáró bizottság idén júniusban alakult meg, az egyház zsinatának döntése szerint a testület tagjainak fő feladata, hogy "a korszak elnyomó szervezeteinek az egyházakkal kapcsolatos működési mechanizmusát vizsgálják és feltárják". A tényfeltáró történészi bizottság azt is kutatja, hogy "a rendszer milyen eszközöket használt az egyház életének figyelésére, korlátozására és megszorítására".
A történészbizottság szeptember 29-én vette át zsinati megbízólevelét, s októberben tartotta alakuló ülését. Egyik tagjuk, Dienes Dénes a zsinaton úgy fogalmazott: "nem elégedhetünk meg az ügynöklistákkal", azt is vizsgálni kell, hogy az üldöztetés miatti mártírium és a hitvalló magatartás hogyan nyilvánult meg a pártállami diktatúra éveiben.
A Magyarországi Evangélikus Egyház és a pártállami időszak állambiztonságának kapcsolatáról szóló könyvsorozat bevezető kötete idén májusban jelent meg. Ebben magas rangú egyházi személyiségekről is írnak érintettségük okán. A 2005-ben kezdett munka célja volt többek között a történelmi párhuzamok és összefüggések feltárása, és "a korszak logikájának megértése és megértetése".
A katolikus közelmúltat, egyebek mellett az ügynökmúltat is vizsgáló Lénárd Ödön Alapítvány 2006-ban alakult. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, az alapítvány kuratóriumának akkori elnöke korábban úgy nyilatkozott: "Az alapítvány nem ügynökök felkutatására alakult, hanem a magyar egyháztörténet közelmúltjának tárgyilagos tudományos vizsgálatára. (...) Az ötvenes években az egyház karámba került, a Kádár-korszakban pedig már egyre nehezebb volt eldönteni, hogy hol húzódik a kollaboráció és a kényszerű együttműködés határa. Ilyen összefüggésben nem lehet megkerülni az ügynökmúltat sem."
A kuratórium elnöki tisztségére ez év végén Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspököt választotta meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése