Hiánycikk a katolikus illemtankönyv
Egyházi etikett
mindennapi.hu
D. Veszelszky Sára
2010-12-18
Hogyan szólítsunk meg egy katolikus atyát? Sorozatunkban a különböző vallású egyházi méltóságok megszólításához adunk praktikus tanácsokat.
„Írásos illemtanunk nincs”, csodálkoznak kérdésemen egyházamban, mikor tájékozódni próbálok. Én pedig a válaszon értetlenkedek: agyonreklámozzák az üzleti élet etikettjét, az egyházi illemtan fontosságáról viszont senki nem beszél. Utóbbi alapelőírásairól: a megszólításokról kérdeztem Bőzsöny Ferencet, a Magyar Rádió egykori bemondóját, aki évekig tanított retorikát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán.
„Főpapnak soha nem nyújtok kezet. Mindig megvárom a kéznyújtását. A főpapok gyűrűjét ma már nem kötelező megcsókolni, még a pápa sem várja el.” - mondja a bemutatkozásról Bőzsöny Ferenc, hozzátéve, hogy még a nőknek sem ajánlja a kezdeményező kéznyújtást. És ha nem nyújtanak kezet? - faggatom. Vegyük tudomásul, mondja, és elmeséli az egykori pécsi püspök esetét. A pécsi bazilika ünnepélyes felszentelését Ferenc József is megtisztelte jelenlétével. Dulánszky Nándor püspök elébe ment, és nagy örömében kezet nyújtott. Ferenc József apostoli királyként azonban nem fogadta a kéznyújtást. „Püspök! Várja meg, míg én adok kezet” - mondta. Dulánszky püspök úr pedig, szólt a történet, a felszentelést követő díszebéden meglehetősen rosszkedvű volt.
Bőzsöny Ferenc szerint az atyákra többnyire nem jellemző az effajta viselkedés, mégis jobb, ha tartjuk magunkat az előírásokhoz. A megfelelő köszönéshez például. A katolikusok Dicsértessék a Jézus Krisztus! vagy röviden: Dicsértessék! köszönésére a Mindörökké, Ámen! vagy röviden: Mindörökké! a válasz. Más vallásúaknak legegyszerűbb, ha a napszaknak megfelelően köszönünk (egyszerűen például Jó napot kívánokkal!) És ha ismerős atyával a postán vagy például az Operaházban találkozunk? A feltűnést kerülendő, a napszaknak megfelelő köszöntéssel üdvözöljük őt is, tanácsolja.
Eminencia, Excellencia, sőt Monsignore
Hogyan szólítsuk az atyákat? „A találkozás előtt tájékozódjunk rangjukról és nevükről”, figyelmeztet. „A bíboros megszólítása Eminenciás Úr, az érsekeket és a püspököket Excellenciás Úrnak szólítjuk. Más egyházi személyeket Főtisztelendő Atyának vagy Úrnak szólítunk”, sorolja, majd hozzáfűzi: „minden fölszentelt katolikus papnak Főtisztelendő Úr vagy Atya, a kispapoknak és diakónusoknak Tisztelendő Úr megszólítás jár. Ha tudjuk a pontos nevet és rangot, mondhatunk például Megyéspüspök Urat vagy, közelebbi kapcsolat esetén, például a szombathelyi megyéspüspöknek Veres Atyát.”
Írásban mindig az atya legmagasabb rangját használjuk. A Tisztelt helyett Őeminenciája/Őexcellenciája vagy Főtisztelendő formulát használunk megszólításukhoz, például: Őexcellenciája Veres András megyéspüspök úr! vagy Főtisztelendő Megyéspüspök Úr! Bőzsöny Ferenc hozzáteszi: a Főtisztelendő címzés ma már bármely rangban elfogadható. Látott már Főtisztelendő Erdő Péter Bíboros Úr! megszólítást is.
Szövegen belül a bíborosra utalva Őeminenciája, az érsekekre és püspökökre Őexcellenciája, más rangú atyákra Főtisztelendősége az illő, mindig nagybetűvel írva, például: Búcsúzáskor a megszokott Tisztelettel formulát használhatjuk, bár Bőzsöny Ferenc például az Imáiba ajánlottan maradok híve formulát írja. A baráti atyákkal ugyan tegeződik, de írásban – és a nyilvánosság előtt - hozzáteszi az atya-elnevezést is.
A Tisztelt (T.) másik megfelelője a Monsignore (Msgr.) formula. Ami érsekeknek, püspököknek, pápai kitüntetéssel rendelkező egyházi személyiségeknek jár. Borítékon, illetve belső címzésben például Monsignore/Msgr. Dr. Erdő Péter bíboros prímás úr.
Egyházi etikett
mindennapi.hu
D. Veszelszky Sára
2010-12-18
Hogyan szólítsunk meg egy katolikus atyát? Sorozatunkban a különböző vallású egyházi méltóságok megszólításához adunk praktikus tanácsokat.
„Írásos illemtanunk nincs”, csodálkoznak kérdésemen egyházamban, mikor tájékozódni próbálok. Én pedig a válaszon értetlenkedek: agyonreklámozzák az üzleti élet etikettjét, az egyházi illemtan fontosságáról viszont senki nem beszél. Utóbbi alapelőírásairól: a megszólításokról kérdeztem Bőzsöny Ferencet, a Magyar Rádió egykori bemondóját, aki évekig tanított retorikát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán.
„Főpapnak soha nem nyújtok kezet. Mindig megvárom a kéznyújtását. A főpapok gyűrűjét ma már nem kötelező megcsókolni, még a pápa sem várja el.” - mondja a bemutatkozásról Bőzsöny Ferenc, hozzátéve, hogy még a nőknek sem ajánlja a kezdeményező kéznyújtást. És ha nem nyújtanak kezet? - faggatom. Vegyük tudomásul, mondja, és elmeséli az egykori pécsi püspök esetét. A pécsi bazilika ünnepélyes felszentelését Ferenc József is megtisztelte jelenlétével. Dulánszky Nándor püspök elébe ment, és nagy örömében kezet nyújtott. Ferenc József apostoli királyként azonban nem fogadta a kéznyújtást. „Püspök! Várja meg, míg én adok kezet” - mondta. Dulánszky püspök úr pedig, szólt a történet, a felszentelést követő díszebéden meglehetősen rosszkedvű volt.
Bőzsöny Ferenc szerint az atyákra többnyire nem jellemző az effajta viselkedés, mégis jobb, ha tartjuk magunkat az előírásokhoz. A megfelelő köszönéshez például. A katolikusok Dicsértessék a Jézus Krisztus! vagy röviden: Dicsértessék! köszönésére a Mindörökké, Ámen! vagy röviden: Mindörökké! a válasz. Más vallásúaknak legegyszerűbb, ha a napszaknak megfelelően köszönünk (egyszerűen például Jó napot kívánokkal!) És ha ismerős atyával a postán vagy például az Operaházban találkozunk? A feltűnést kerülendő, a napszaknak megfelelő köszöntéssel üdvözöljük őt is, tanácsolja.
Eminencia, Excellencia, sőt Monsignore
Hogyan szólítsuk az atyákat? „A találkozás előtt tájékozódjunk rangjukról és nevükről”, figyelmeztet. „A bíboros megszólítása Eminenciás Úr, az érsekeket és a püspököket Excellenciás Úrnak szólítjuk. Más egyházi személyeket Főtisztelendő Atyának vagy Úrnak szólítunk”, sorolja, majd hozzáfűzi: „minden fölszentelt katolikus papnak Főtisztelendő Úr vagy Atya, a kispapoknak és diakónusoknak Tisztelendő Úr megszólítás jár. Ha tudjuk a pontos nevet és rangot, mondhatunk például Megyéspüspök Urat vagy, közelebbi kapcsolat esetén, például a szombathelyi megyéspüspöknek Veres Atyát.”
Írásban mindig az atya legmagasabb rangját használjuk. A Tisztelt helyett Őeminenciája/Őexcellenciája vagy Főtisztelendő formulát használunk megszólításukhoz, például: Őexcellenciája Veres András megyéspüspök úr! vagy Főtisztelendő Megyéspüspök Úr! Bőzsöny Ferenc hozzáteszi: a Főtisztelendő címzés ma már bármely rangban elfogadható. Látott már Főtisztelendő Erdő Péter Bíboros Úr! megszólítást is.
Szövegen belül a bíborosra utalva Őeminenciája, az érsekekre és püspökökre Őexcellenciája, más rangú atyákra Főtisztelendősége az illő, mindig nagybetűvel írva, például: Búcsúzáskor a megszokott Tisztelettel formulát használhatjuk, bár Bőzsöny Ferenc például az Imáiba ajánlottan maradok híve formulát írja. A baráti atyákkal ugyan tegeződik, de írásban – és a nyilvánosság előtt - hozzáteszi az atya-elnevezést is.
A Tisztelt (T.) másik megfelelője a Monsignore (Msgr.) formula. Ami érsekeknek, püspököknek, pápai kitüntetéssel rendelkező egyházi személyiségeknek jár. Borítékon, illetve belső címzésben például Monsignore/Msgr. Dr. Erdő Péter bíboros prímás úr.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése