XVI. Benedek pápa október 30-án, csütörtökön kihallgatáson fogadta a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságának tagjait, élükön David Rosen rabbival.
A L'Osservatore Romano pénteki száma teljes terjedelmében közzétette a Szentatya angol nyelvű beszédének olasz fordítását, illetve részleteket közöl a rabbi pápához intézett köszöntéséből. Ez utóbbiból idézünk néhány gondolatot.
A rabbi megállapította, hogy újjászületőben van a nacionalizmus, amely gyakran idegengyűlölettel és az antiszemitizmussal párosul. Mély háláját fejezte ki a Szentszéknek mindazért a tevékenységéért, amelyet az utóbbi időben kifejtett a fanatizmus és az előítéletek minden formája ellen.
Rosen rabbi megjegyezte, hogy a pápai kihallgatásra 10 nappal a katolikus-zsidó párbeszéd budapesti nemzetközi kongresszusa előtt került sor. A megbeszélések két fő témája a következő: a vallások szerepe a társadalomban, valamint a katolikus-zsidó párbeszéd helyzete, különös tekintettel a kelet-európai országokra.
A budapesti találkozó első napján, november 9-én, megemlékeznek majd a Kristályéjszakáról, amely előhírnöke volt a zsidó történelem legsötétebb korszakának – mondta Rosen rabbi. Utalt rá, hogy a pápa Birkenauban, majd a közelmúltban Párizsban is kifejtette: a nácizmus gyökereiben támadta meg az egyházat. Az a tény azonban, hogy a tragédia olyan könnyen végbe mehetett és megtörténtét sok megkeresztelt segítette elő, jól mutatja, hogy az antiszemitizmus nagyon mélyen áthatotta ezeket a társadalmakat. Rosen rabbi köszönetét fejezte ki azoknak a keresztényeknek, akik sok zsidó életét me ntették meg a vészkorszakban.
Magyarországon, abban az országban, ahol a zsidó közösség felét kiirtották, a katolikus egyházzal együtt emlékezünk a Kristályéjszakára – folytatta beszédét a rabbi, majd hozzátette: a zsidó közösség nyilvánosan nagyra becsüli Erdő Péter bíboros tevékenységét, amelynek célja, hogy élő maradjon a holokauszt idején megölt zsidók, valamint a zsidókat megmentők emlékezete.
Rosen rabbi elismeréssel nyugtázta még, hogy – amint ezt Walter Kasper bíboros is kifejtette – a nagypénteki ima, amelyet a latin szertartásban a zsidók megtéréséért mondanak, eszkatológikus jellegű, és egyáltalán nem jelenti a katolikus egyház prozelitizmusát a zsidók felé. Ezt Tarcisio Bertone bíboros államtitkár is leszögezte az izraeli főrabbikhoz írt levelében. Az a tény, hogy most először Izrael egyik vezető rabbija is felszólalhatott a püspöki szinóduson, önmagában véve jelentős tanúságtétel arról, hogy a katolikus egyház számára menn yire fontos a zsidó szentírás és Izrael népe.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
A rabbi megállapította, hogy újjászületőben van a nacionalizmus, amely gyakran idegengyűlölettel és az antiszemitizmussal párosul. Mély háláját fejezte ki a Szentszéknek mindazért a tevékenységéért, amelyet az utóbbi időben kifejtett a fanatizmus és az előítéletek minden formája ellen.
Rosen rabbi megjegyezte, hogy a pápai kihallgatásra 10 nappal a katolikus-zsidó párbeszéd budapesti nemzetközi kongresszusa előtt került sor. A megbeszélések két fő témája a következő: a vallások szerepe a társadalomban, valamint a katolikus-zsidó párbeszéd helyzete, különös tekintettel a kelet-európai országokra.
A budapesti találkozó első napján, november 9-én, megemlékeznek majd a Kristályéjszakáról, amely előhírnöke volt a zsidó történelem legsötétebb korszakának – mondta Rosen rabbi. Utalt rá, hogy a pápa Birkenauban, majd a közelmúltban Párizsban is kifejtette: a nácizmus gyökereiben támadta meg az egyházat. Az a tény azonban, hogy a tragédia olyan könnyen végbe mehetett és megtörténtét sok megkeresztelt segítette elő, jól mutatja, hogy az antiszemitizmus nagyon mélyen áthatotta ezeket a társadalmakat. Rosen rabbi köszönetét fejezte ki azoknak a keresztényeknek, akik sok zsidó életét me ntették meg a vészkorszakban.
Magyarországon, abban az országban, ahol a zsidó közösség felét kiirtották, a katolikus egyházzal együtt emlékezünk a Kristályéjszakára – folytatta beszédét a rabbi, majd hozzátette: a zsidó közösség nyilvánosan nagyra becsüli Erdő Péter bíboros tevékenységét, amelynek célja, hogy élő maradjon a holokauszt idején megölt zsidók, valamint a zsidókat megmentők emlékezete.
Rosen rabbi elismeréssel nyugtázta még, hogy – amint ezt Walter Kasper bíboros is kifejtette – a nagypénteki ima, amelyet a latin szertartásban a zsidók megtéréséért mondanak, eszkatológikus jellegű, és egyáltalán nem jelenti a katolikus egyház prozelitizmusát a zsidók felé. Ezt Tarcisio Bertone bíboros államtitkár is leszögezte az izraeli főrabbikhoz írt levelében. Az a tény, hogy most először Izrael egyik vezető rabbija is felszólalhatott a püspöki szinóduson, önmagában véve jelentős tanúságtétel arról, hogy a katolikus egyház számára menn yire fontos a zsidó szentírás és Izrael népe.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése