Rossz kordéján, vénséges elnyomorodott gebéjével baktat egyik szilágysági falu felé a lengyel zsidó. A falu határán meglát legelészni egy tüzes paripát. Nosza, neki, kifogja a maga gebéjét, és helyébe teszi az idegen jószágot. Aztán nyugodalmasan tovább hajt. A falu előtt, ott, ahol nemzetiszínű táblán ékes betűkkel díszeleg a helység neve, egy kereszt is van. A lókupec leszáll a lováról, s egy ezüst húszast dug bele a Krisztus-kép keze tájékán lévő egyik hasadékba, a kép lábához, pedig egy korsócska pálinkát tesz.
Erre aztán teljes biztonsággal hajtat be a faluba. Alig érkezik a negyedik házhoz, megszólítják:
- Állj meg hékás, loptad azt a csikót!
- Úgy éljek, hogy cseréltem.
- Hiszen ez a Pista bácsi lova, te tűzrevaló farizeus!
- Cseréltem az én paripámmal, még ráfizettem egy ezüst húszast, meg egy kupica pálinkát.
- Hejh, te rosszféle, kitől cserélted, ki az a …
- Csak ne káromkodja magát, cseréltem a nagyságos Jézus Krisztus úrral.
- Tyhű, te Krisztus-tagadó, hogy mersz ilyet hazudni!?
- Nem hisznek? Gyűjjenek velem!
Megindul az egész falu összecsődült népe, élén a lókupeccel és Pista bácsival, az elcsent ló előkerült gazdájával. Megérkeznek a feszülethez, hát, Uramfia, ott van a Krisztus-kép kezében a húszas, a lábánál a korsó pálinka.
- Látják! Sivítja diadalmasan a lólopó.
A falu népe ámulva néz. Pista bácsi azonban, a ló gazdája, előre lép, leveszi a kalapját, és aggódó szemrehányással szól a feszület felé:
- Édes, jó Názáreti Jézuskám, hát te már megint a zsidókkal trafikálsz?
Gyalui Farkas
(Szilágy, 1893. május 7)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése