A bibliai exegézis
Október 14-én délelőtt a XII. Püspöki Szinódus megbeszéléseinek központi témája a bibliai exegézis volt. A Szentatya ezzel kapcsolatban utalt a II. Vatikáni Zsinat egyik fő dokumentumára, a Dei Verbum kezdetű zsinati konstitúcióra.
A Szentatya beszédében arra a többször visszatérő kérdésre utalt, hogy hogyan kapcsolódik egymáshoz Isten igéje és az üdvösség története, valamint arra, hogy milyen exegézisre van szükség ahhoz, hogy jól tudjuk érteni Isten igéjét.
Benedek pápa világosan kifejtette, hogy az üdvösség történetét a történelem részeként kell tekinteni. Az olyan exegézis, amelyből hiányzik a teológia, nem vezeth et eredményre. S az olyan teológia, amely nem veszi figyelembe a Szentírás egyértelmű tanításait, és nem abban az értelemben értelmezi a Szentírást, mint ami annak belső természete, a kiengesztelődés logikája, az a teológia szintén nem vezethet eredményre.
Bibliaolvasási felmérés
Bemutatták a Vatikánban a nemzetközi ökumenikus bibliaolvasási felmérés eredményét is. Számos országban az emberek túlnyomó része azt vallja, hogy életében legalább egyszer megtapasztalta Isten közelségét és oltalmát. Sokan gyakran imádkoznak, de a vallási kínálat nem elégíti ki a már jelentkező lévő potenciális keresletet. Többek között ez derült ki a felmérésből, amelyet ökumenikus szinten végeztek a bibliaolvasásról.
A felmérést 2007 novembere és 2008 júliusa között végezték 12 ország bevonásával, köztük van az USA, az Egyesült Királyság, Oroszország, Olaszország, Argentína és a Fülöp-szigetek. A tanulmányból kitűnik, hogy a nagy többségnek otthon van Bibliája. Ami azonban annak olvasását illeti, már korántsem ilyen bátorító a helyzet: a legutolsó helyen Francia- illetve Spanyolország áll, ahol a megkérdezettek mindössze húsz százaléka olvasott el legalább egy részt a Bibliából az elmúlt évben. Az USA-ban ez az arány 75 százalék.
A Szentírás olvasási statisztikáin túl a kutatás kiterjedt a szövegértésre is, ami különösen a spanyol és az orosz hívek között nem megfelelő. A megkérdezettek gyakran nehéznek találják a bibliai szövegeket, és a Fülöp-szigetek kivételével nem szó szerint értelmezik a Szentírást. Európában nem kedvelik például a szentbeszédeket (ellentétben az USA-val és a Fülöp-szigetekkel). Megerősítést nyert az is, hogy a vallásos kommunikáció csatornájaként az emberek előszeretettel választják a televíziót, főleg az Egyesült Államokban, Német-és Olaszországban.
Az adatokat kommentálva Vincenzo Paglia püspök kitért a különböző felekezetű keresztények - így a katolikusok, ortodoxok, anglikánok és protestánsok Bibliához fűződő kapcsolatára. Az ökumenizmus története különösen erősen kötődik a Szentírás újra felfedezéséhez. A Biblia a keresztények közötti találkozás leghatékonyabb helyszíne - szögezte le az olasz főpásztor.
A szinóduson ülésén Tarcisio Bertone vatikáni bíboros államtitkár felszólalásában a fiatalokról beszélt. Jelenleg a serdülő hívők mindössze tizenhárom százaléka érzi kötelességének, hogy elmélkedjen a Bibliáról. A bíboros azonban kiemelte, hogy bár közömbösek maradnak az írott szó iránt, a mai fiatalok készek befogadni a felnőttek és nevelőik élő tanúságtételét, akik átültetik a gyakorlatba Isten igéjét a mindennapokban.
Egyezmény a Biblia fordításáról és terjesztéséről
A püspöki szinódus, mely Isten szavára összpontosít alkalmat nyújtott arra is, hogy megegyezés szülessen a Katolikus Biblia Szövetség és a Biblia Társaságok között:
"Rájöttünk, mennyire sürgető a Szentírás lehető legszélesebb körű bemutatása: hisszük, hogy mindenkinek, minden népnek joga van arra, hogy a Bibliát lefordítsák saját nyelvére. És nekünk, keresztényeknek az a kötelességünk, hogy segítsünk eljuttatni a Bibliát, Istennek az emberekhez írott levelét mindenkihez a saját nyelvén" - mondta Vincenzo Paglia püspök. Isten igéje óva int minden keresztényt attól, hogy bezárkózzék, továbbá az egység útjára ösztönöz. Az ökumenikus párbeszéd kétségtelenül több gyümölcsöt teremhet, ha átadja a helyét az Isten és az összes keresztény közti párbeszédnek.
A Bibliát mindezidáig 2454 különböző nyelvre fordították le. A Szentírás fordítási és terjesztési munkálatai azonban újabb erőfeszítést igényelnek: még legalább 4500 nyelven kell tolmácsolni Isten szavát az emberekhez.
Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése