A protestáns egyházak a közélet megtisztulásának kovászai akarnak lenni
Antal János egyházi tanácsos a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben folyó átvilágításról
Antal János egyházi tanácsos a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben folyó átvilágításról
Erdélyi Napló
Makkay József
2011.10.04.
– Az erdélyi történelmi magyar egyházak között a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt az első, amelyik közvetlenül a rendszerváltás óta szorgalmazza a múlttal való szembenézés szükségességét. Hogyan kezdődött az egyházkerületben az átvilágítás?
– Valóban közvetlenül a rendszerváltás óta szívügye, illetve lelkiismereti felelőssége a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek a közelmúlttal való szembenézés. Egyértelmű felelősséggel tartozunk azért, hogy egyházkerületünk megtisztuljon. Igazi kutatómunkába azonban csak 1999-től, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) megalakulása óta foghattunk, és jóval azután szembesültünk a korabeli dokumentumokkal. A kilencvenes években lelkiismereti alapon történt az átvilágítás: több közgyűlési, igazgatótanácsi határozat mondta ki, hogy akik együttműködtek a kommunista rendszer titkosszolgálatával – lelkiismereti kényszer alatt – ne vállaljanak egyházi tisztséget, tartózkodjanak a jelöléstől. 1998-ban fordulópont következett be: a választásokon induló egyházi személyeknek nyilatkozniuk kellett arról, hogy együttműködtek-e, vagy sem a titkosszolgálattal. Akkor ezt tudomásul vette egy bizottság, de a levéltári dokumentumokkal való szembesítésre nem nyílt lehetőség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése