Bemutatták a Szigorúan ellenőrzött evangélium második kötetét Nagyváradon
Krónika
Nagy Orsolya
2011. május 23.
A református egyház rendszerváltás előtti múltjának sötét részleteibe enged betekintést Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyve, amelynek második kötetét pénteken mutatták be Nagyváradon.
A szegedi egyháztörténész, aki lelkészként egykor a kommunista rendszer hírhedt titkosszolgálatának, a Szekuritáténak üldözöttje és megfigyeltje volt, évek óta kutatja az egyházat érintő dossziékat a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) archívumában.
Nem tartalmaz új leleplezéseket a Szigorúan ellenőrzött evangélium második kötete, ez inkább „mélységi fúrásnak”, míg az első „keresztmetszetnek” készült – vallotta a könyvbemutatón Molnár János.
Az előző kötetből például kiderült a Stelian néven jelentő besúgóról, aki éveken át folyamatosan információkat szolgáltatott a hatalomnak Tőkés Lászlóról és családjáról, hogy voltaképpen nem más, mint Tőkés testvé-rének, Eszternek a férje, Barta Tibor, aki jelenleg Budapesten él szívsebészként. A kötetet bemutató Demeter Szilárd elmondta: a most megjelent könyvben részletesen olvashatjuk is Stelian jelentéseit. Molnár János szerint nehéz megmondani, hány ügynök települt át a határon túlra nem sokkal a rendszerváltás előtt, hiszen a CNSAS nem ad tájékoztatást arról, hogy hol vannak azok az akták, amelyeknek létezniük kell, még sincsenek meg az archívumban. A Bartáról szóló dosszié is hiányzik, csak a több mint 150 részletes jelentése érhető el, amelyek alapján a szerző szerint százszázalékos bizonyossággal azonosítható a kiléte.
Molnár János elmesélte, sokan kérdezték már tőle, kapott-e fenyegetést a Szigorúan ellenőrzött evangélium első kötete után, a válasz pedig az, hogy nem. Egyetlen internetes beszélgetésben esett szó ilyesmiről: egy nyugalmazott tanítóként bemutatkozó levelezőpartner villantotta fel annak a lehetőségét, hogy egy általa ismert, állítólag a könyvben érintett református lelkész beperelné a történészt. Demeter Szilárd ellenben azt mondta, a könyveket gondozó kiadó volt igazgatójaként több barátságtalan levelet is kapott elektronikus postaládájába. A második kötethez – amely az elsőhöz hasonlóan ezer példányban jelent meg – dokumentumtár, név- és fedőnévmutató is tartozik.
A több mint másfél órás beszélgetésen a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében összegyűlt érdeklődők kérdéseire is válaszolt a szerző, végül pedig Tőkés László szólt a megjelentekhez. „Az igazság kiderítése nem opcionális kérdés – jelentette ki az Európai Parlament alelnöke. – Húsz év alatt nem tudtam rendet tenni az egyházkerületemben, ezért mardos a lelkiismeret.” Megköszönve Molnár János kitartó munkáját Tőkés elmondta, az egyháznak tennie kell a múlt felderítésének ügyében, egyébként elveszíti a hitelét.
Krónika
Nagy Orsolya
2011. május 23.
A református egyház rendszerváltás előtti múltjának sötét részleteibe enged betekintést Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyve, amelynek második kötetét pénteken mutatták be Nagyváradon.
A szegedi egyháztörténész, aki lelkészként egykor a kommunista rendszer hírhedt titkosszolgálatának, a Szekuritáténak üldözöttje és megfigyeltje volt, évek óta kutatja az egyházat érintő dossziékat a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) archívumában.
Nem tartalmaz új leleplezéseket a Szigorúan ellenőrzött evangélium második kötete, ez inkább „mélységi fúrásnak”, míg az első „keresztmetszetnek” készült – vallotta a könyvbemutatón Molnár János.
Az előző kötetből például kiderült a Stelian néven jelentő besúgóról, aki éveken át folyamatosan információkat szolgáltatott a hatalomnak Tőkés Lászlóról és családjáról, hogy voltaképpen nem más, mint Tőkés testvé-rének, Eszternek a férje, Barta Tibor, aki jelenleg Budapesten él szívsebészként. A kötetet bemutató Demeter Szilárd elmondta: a most megjelent könyvben részletesen olvashatjuk is Stelian jelentéseit. Molnár János szerint nehéz megmondani, hány ügynök települt át a határon túlra nem sokkal a rendszerváltás előtt, hiszen a CNSAS nem ad tájékoztatást arról, hogy hol vannak azok az akták, amelyeknek létezniük kell, még sincsenek meg az archívumban. A Bartáról szóló dosszié is hiányzik, csak a több mint 150 részletes jelentése érhető el, amelyek alapján a szerző szerint százszázalékos bizonyossággal azonosítható a kiléte.
Molnár János elmesélte, sokan kérdezték már tőle, kapott-e fenyegetést a Szigorúan ellenőrzött evangélium első kötete után, a válasz pedig az, hogy nem. Egyetlen internetes beszélgetésben esett szó ilyesmiről: egy nyugalmazott tanítóként bemutatkozó levelezőpartner villantotta fel annak a lehetőségét, hogy egy általa ismert, állítólag a könyvben érintett református lelkész beperelné a történészt. Demeter Szilárd ellenben azt mondta, a könyveket gondozó kiadó volt igazgatójaként több barátságtalan levelet is kapott elektronikus postaládájába. A második kötethez – amely az elsőhöz hasonlóan ezer példányban jelent meg – dokumentumtár, név- és fedőnévmutató is tartozik.
A több mint másfél órás beszélgetésen a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében összegyűlt érdeklődők kérdéseire is válaszolt a szerző, végül pedig Tőkés László szólt a megjelentekhez. „Az igazság kiderítése nem opcionális kérdés – jelentette ki az Európai Parlament alelnöke. – Húsz év alatt nem tudtam rendet tenni az egyházkerületemben, ezért mardos a lelkiismeret.” Megköszönve Molnár János kitartó munkáját Tőkés elmondta, az egyháznak tennie kell a múlt felderítésének ügyében, egyébként elveszíti a hitelét.
- Olvasólámpa: Szigorúan ellenőrzött evangélium II.
- Besúgók egykor és most
- Az erdon-ról mindent meg lehet tudni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése