Pál apostol - régészeti leletek

Régészeti szenzáció a Szent Pál-év végén

XVI. Benedek pápa szenzációs kutatási eredményt jelentett be a Szent Pál-évet lezáró ünnepi vesperás alkalmával június 28-án. Régészeti vizsgálatok szerint valóban A Népek Apostolának földi maradványait tartalmazza a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika alatt található római szarkofág, melyet a keresztény hagyomány az apostol sírjának tartott.

Pál apostol szarkofágja

Pál apostolt Néró császár fejeztette le Krisztus után 67-ben. Sírját kezdettől fogva a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika alatt található római szarkofágban tisztelte a keresztény hagyomány; már a IV. században zarándokhely volt. Minthogy a bazilikát többször átépítették, s egyszer tűzvész pusztította el, és kétséges volt, hogy a sír egyáltalán megmaradt-e.

A Szent Pál-év alkalmából tudományos vizsgálatnak vetették alá a pápai oltár alatt őrzött szarkofágot. Az évszázadok során fel nem nyitott kőbe apró lyukat vágtak, s e kis nyíláson keresztül különleges szondát juttattak a szarkofágba. A műszer segítségével szövet- és apró csontdarabokat azonosítottak – jelentette be a Szentatya a páli év ünnepélyes lezárásának napján, június 28-án.

A kormeghatározáshoz szükséges (C-14) radiokarbonos vizsgálat kimutatta, hogy az itt eltemetett ember a Krisztus utáni I. vagy a II. században élt. „Ez megerősíteni látszik azt az általánosan és elfogadott, töretlen hagyományt, hogy Pál apostol földi maradványairól van szó” – mondta megindultan XVI. Benedek pápa a vesperáson elhangzott szentbeszéde kezdetén.

A szonda segítségével arannyal átszőtt, bíborszín lenszövetet és egy lenszálakkal szőtt azúrkék vászonszövet nyomait fedezték fel; továbbá vörös tömjént, szerves és mészkőtartalmú anyagokat azonosították a sírban.
A Szent Pál-bazilika alatt található szarkofágot már korábban, 2006-ban feltárták, ám mindeddig nem sikerült megvizsgálni annak belsejét, 25 cm-es falai ugyanis túl vastagnak bizonyultak ahhoz, hogy röntgenvizsgálattal lehessen megállapítani, kinek a földi maradványait rejti.

Magyar Kurír

Pál apostol legrégebbi képmása

A mai Törökország területén, az antik világ egyik legvirágzóbb városában, az Égei-tengerparti Efezusban egy barlangban megtalálták Szent Pál legrégibb képmását. Az apostolról a IV-V. században készült képet az efezusi ásatások helyszínétől nem messze, Friedrich Krinzinger és Renate Pillinger, a bécsi archeológiai intézet régészei fedezték fel. A tengerszint fölött 80 méternyire emelkedő domb barlangját eddig azért nem kutatták át, mert érdeklődésüket a nem messze található, híres Mária házának nevezett Panaya Kapulu-ásatás kötötte le. A barlang belsejében a kereszténység első századaiból származó, sziklába vésett rövid imádságokat, a rárakódott mészréteg alatt pedig Paulus felírást találtak, Szent Pál képmásával. Az apostol képe mellett a barlang festményein felfedezték a görög egyházban népszerű Tekla szűz, valamint Szent Ambrus és Ágoston ábrázolását. (VR/MK)

Új Ember

A pápa szerint is Rómában lehet eltemetve Szent Pál

Egy részleges tudományos kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy valóban Szent Pál apostol földi maradványait tartalmazza az a római szarkofág, amelyet még soha nem nyitottak fel, de amely a keresztény hagyomány szerint az apostol sírja.

A most felfedezett freskó

Ezt XVI. Benedek pápa jelentette be vasárnap a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában, amikor a vesperást végezte, bezárva a Szent Pál-év ünnepségeit.

"Egy apró nyíláson keresztül egy különleges szondát juttattak be a szarkofágba", amelynek segítségével apró csontdarabokat hoztak ki belőle. Ennek radiokarbon (C-14) kormeghatározásos vizsgálata kimutatta, hogy az az ember, akit itt eltemettek, az 1. és a 2. század között élt - mondta a pápa. "Ez megerősíteni látszik azt az egyöntetű és soha nem vitatott hagyományt, hogy Pál apostol földi maradványairól van szó" - szögezte le XVI. Benedek.

A szonda segítségével a sírból egy értékes, arannyal átszőtt bíbor színű lenvászon és egy lenszálakkal szőtt kékszínű szövet maradványai is előkerültek. Andrea Cordero Lanza dui Montezemolo, a bazilika plébánosa egy pénteki sajtóértekezleten jelezte, a pápa nem zárta ki, hogy "egy napon utasítást ad a szarkofág beható vizsgálatára". Ez azonban nem lesz könnyű feladat, tekintettel arra, hogy a szarkofág éppen a főoltár alatt helyezkedik el. Az i.sz. 67-ben Rómában lefejezett Pál apostol sírjának autentikusságához "nem fér semmilyen kétség" - jelentette ki a prelátus.

A vatikáni régészek ezzel párhuzamosan a Róma alatti katakombák lézeres szkennelése során felfedezték Szent Pál legrégibb képi ábrázolását is, amelyet az i.sz. 4. században készíthettek. Az Osservatore Romano vasárnapi számában bemutatott kép vörös háttér előtt egy fekete szakállú férfit ábrázol: az ikon a szakértők szerint az apostol kultuszának egyik legkorábbi bizonyítéka lehet.

Múlt-Kor

Kálvin-bélyeg (Magyar Posta)

500 éve született Kálvin János

Megjelenési időpont: 2009. május 22.

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Kálvin János születésének 500. évfordulóját.

A Magyarországi Református Egyház Zsinata 2006-ban hozott határozatával a 2009-2014 (születésének 500. és halálának 450. évfordulója) közötti időszakot Kálvin Emlékéveknek nyilvánította. A Kálvin János Emlékbizottság a „Kálvin János 500 éve” kiállítás létrehozásával a XXI. század magyar emberéhez szeretné közel hozni azt az értékvilágot, amelyet Kálvin János és az ő tanítása szerinti Krisztuskövetők 500 éven keresztül adtak a világnak. A kiállítás bemutatja a francia származású genfi reformátor életművének az európai és a magyar kultúrára gyakorolt hatását és az évszázadokon át fennmaradt tárgyi emlékek sokaságát. A kiállítás Debrecenben kerül megrendezésre, ahol 1567-ben a reformáció magyarországi, kálvini ága elfogadta a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást, mint alapiratokat. Innen számítjuk a magyarországi reformátusság kezdeteit. Forrás: Magyarországi Református Egyház

A bélyegképen Kálvin János portréja látható. A hozzátartozó alkalmi borítékon a megvilágosodó Kálvin János szimbolikus alakja tűnik elő. Az alkalmi bélyegzőn a Kálvin Emlékévek hivatalos emblémája szerepel.

TM

Megrendelési cikkszám: 2009120010011 (bélyeg) - 2009120060012 (FDC)
Megjelenési időpont: 2009. május 22.
Gyártó nyomda: Állami Nyomda
Tervezőművész: Oláh György
Perforációs méret: 30 x 40 mm, 50 bélyeg/ív
A bélyeg 350.000 példányban jelent meg.

Magyar Posta

Legaturile ecumenice ale BOR

Situaţia Bisericii Ortodoxe Române şi legăturile ei ecumenice în contextul noii Europe (1989-2009)

Diploma de Protector al Fundaţiei „Pro Oriente“ a fost înmânată Preafericitului Daniel de domnul Johann Marte, preşedintele fundaţiei

În perioada 12-15 iunie 2009, Părintele Patriarh Daniel a efectuat o vizită pastorală în Austria, prilej cu care a sfinţit două noi biserici româneşti şi s-a întâlnit cu membri ai comunităţilor ortodoxe româneşti.

În timpul vizitei pastorale în Austria, Patriarhul Daniel s-a întâlnit şi cu reprezentanţi ai Bisericilor Ortodoxe surori şi ai altor Biserici creştine, cu preşedintele Austriei, alte autorităţi de stat şi membri ai corpului diplomatic. Pe 15 iunie 2009 Fundaţia„Pro Oriente“ a organizat la Viena un moment festiv în onoarea Bisericii Ortodoxe Române şi a Preafericitului Părinte Patriarh Daniel, căruia i s-a conferit Diploma de Protector al Fundaţiei „Pro Oriente“. Fundaţia „Pro Oriente“ a fost înfiinţată în anul 1964 de cardinalul Vienei Franz König (1956-1985), cu scopul dezvoltării relaţiilor dintre Biserica Romano-Catolică şi Bisericile Ortodoxe. Cu acest prilej, Întâistătătorul Bisericii noastre a susţinut o prelegere - pe care o prezentăm integral, în cele ce urmează - în care a vorbit despre situaţia Bisericii Ortodoxe Române şi a descris legăturile ei ecumenice în contextul noii Europe (1989-2009). [...]

Citeste intregul articol:

Colaborari

Colaborari

Biserica Ortodoxa Libera

„(...) Un merit deosebit al dlui Nicolae Ceausescu, larg apreciat in intreaga lume, este acela ca, pe baza analizei stiintifice facute epocii contemporane si vietii internationale, a dezvoltat creator si a imbogatit teza potrivit careia masele populare...”

Prea Fericitul Patriarh Iustin, la inchiderea lucrarilor adunarii pacifiste din Romania - Pentru dezarmare si Pace, a III-a Adunare a Cultelor din Romania (eveniment despre care se spune ca a fost controlat si organizat de agenti KGB)


Ierarhi, protoierei, universitari, directori

Printre cei care au servit cauza Miscarii pacifiste din Romania (organizata si controlata de agentii de influenta ai Moscovei) exista si cativa ierarhi ai BOR, cativa protoierei („grad” ierarhic, prescurtat mai jos prin Prot.). Anumite personaje din aceste categorii de pacifisti (dresati de agentii URSS) au beneficiat de promovari ierarhice si administrative spectaculoase.

Iata numele acestor prelati care au preaslavit, in cuvantarile lor „duhovnicesti”, pe dictatorul Ceausescu si dictatura RSR - URSS:

• P.S. Emilian Birdas - Episcop de Alba-Iulia;

• P.S. Arhiereu Vicar Gherasim Hunedoreanul;

• P.S. Timotei Seviciu - Episcopul Aradului;

• IPS Nestor Vornicescu - Mitropolitul Olteniei (cel care a cerut „organelor de militie” sa intervina in forta impotriva unor maicute care nu-i mai suportau apucaturile dictatoriale, invatate la Securitatea din Craiova; a fost promovat, in ierarhia bisericeasca, ocupa nd in Sf. Sinod postul de sef „Comisie canonizare”, unde s-a opus permanent ca BOR sa canonizeze, ca sfinti, pe anumiti martiri si mucenici romani care s-au luptat cu ateismul comunist!);

• P.S. Gherasim Cristea - Episcopul Ramnicului si Argesului;

• P.S. Epifanie Norocel - Episcopul Buzaului (un ierarh al BOR virulent contestat de preoti si de mireni imediat dupa Decembrie 1989);

• prot. Dumitru Stanei - Protoieria Constant a;

• prot. Dumitru Raduna - Protoieria II Bucuresti;

• prot. Dumitru Iordache - Protoieria I Bucuresti;

• prot. Ion Purcarea - Protoieria Calarasi;

• prot. Constantin Buzdugan - consilier Arhiepiscopia Iasilor;

• pr. Teofil Dumitrescu - vicar administrativ Episcopia Buza u;

• pr. Flor Teodorescu - vicar administrativ Episcopia Aradului;

• pr. Ioan Negroiu - consilier Episcopia Oradiei;

• pr. prof. Stefan Resceanu - directorul Seminarului Teologic Craiova;

• Arhidiacon Dumitru Dan - consilier Arhiepiscopia Sibiului;

• pr. Petru Plesa - consilier Episcopia Alba;

• prof. Mihai Platica - Seminarul Teologic Bucuresti;

• diac. prof. Bel Valer - Seminarul Caransebes (cu osanale si pentru Nicu Ceausescu!);

• pr. prof. Lazar Remus - Seminarul Teologic Cluj;

• prot. Aurel Samargitan - Protoieria Tg. Mures;

• prot. Ioan Ioanicescu - Protoieria Bailesti;

• prot. Alex. Hotaran - Protoieria Deva;

• pr. prof. Ioan Ica - Institutul Teologic Sibiu;

• prot. Vasile Hrestic - Protoieria Falticeni;

• pr. prof. Mihai Vizitiu - directorul Seminarului Neamtu;

• pr. prof. Dumitru Abrudan - prorectorul Institutului Teologic Sibiu;

• prot. Vitalie Pereteatcu - Protoieria Lipova;

• prof. Ilie Moldovan - Institutul Teologic Sibiu;

• Diac. lector Ioan Popescu - Institutul Teologic Sibiu;

• pr. prof. Manea Cristisor - directorul Seminarului Buzau;

• Arhidiacon prof. Ioan Floca - Institutul Teologic Sibiu;

• pr. prof. Sebastian Sebu - Institutul Teologic Sibiu;

• pr. Constantin Mosor - Seminarul Teologic Neamt;

• prot. Ilie T. Vasile - Protoieria Valenii de Munte;

• pr. Ilie Maier - vicar administrativ Arhiepiscopia Timisoara;

• pr. prof. Nicolae Abaza - Seminarul Buzau.

„Pastori” si „Eminente”

Spicuim mai jos unele linguseli si osanale proceausiste si pro-URSS, manifestate de multi, chiar foarte multi reprezentant i ai celorlalte 15 culte religioase din RSR. Spatiul publicistic fiind limitat, ne vom rezuma a cita cate un reprezentant al fiecarui cult.

• P.S. Episcop Jakab Antal - conducatorul Episcopiei Romano- Catolice Alba-Iulia: „( ...) Pentru noi, preotii si credinciosii romano-catolici din Episcopia Alba-Iulia, in calitatea noastra de cetateni romani si de fii ai unei patrii crestine, este o mandrie patriotica faptul ca Romania si presedintele Nicolae Ceausescu acorda importanta deosebita transformarii luptei pentru realizarea etc., etc. ...".

• Eminenta sa Episcopul Lajos Kovacs - conducatorul Bisericii Unitariene: „(...) Si Biserica noastra, conduca torii ei, impreuna cu credinciosii s-au atasat cu toata inima, cu toata fiinta lor, la apelurile pentru pace initiate de presedintele Nicolae Ceausescu (...). Ascultand si insusind cele curpinse in expunerea presedintelui Nicolae Ceausescu etc. ...".

• Eminenta sa Albert Klein - conducatorul Bisericii Evanghelice C.A. Sibiu: „( ...) Folosesc acest prilej pentru a arata ca toti credincios ii si preotii Bisericii noastre dau o inalta apreciere politicii de pace a Romaniei si bogatei activitati internationale desfasurate in ultimii 20 de ani de dl Nicolae Ceausescu etc. ...".

• Imam Halil Ismet - Geamia Musulmana, Constanta: „ (...) Suntem alaturi de presedintele Nicolae Ceausescu in lupta pentru pace si noi, Cultul musulman, si vom face totul etc., etc. ...".

• Dl Zsigmond Iosif - vicar al Episcopiei Reformate Oradea: „(...) Poporul nostru - sub conducerea inteleapta si sigura a dlui Presedinte Nicolae Ceausescu - si-a exprimat etc., etc., etc. ...".

• Dl Gheorghe Scheau - Cultul Crestin dupa Evanghelie: „(...) Noi, crestinii dupa Evanghelie, sprijinim politica (...) d-lui Nicolae Ceausescu, nu numai in calitatea noastra de cetateni, dar si de credincios i, deoarece dispunem de toate conditiile pentru a ne ruga si a duce o viata religioasa in colectiv si in individual (...)".

„Initiativele iubitului nostru conducator"

• Pastor Ioan Ciocan - presedintele Comunitatii Baptiste din Brasov: „(...) Un merit deosebit al d-lui Nicolae Ceausescu, larg apreciat in intreaga lume, este acela ca, pe baza analizei stiintifice facute epocii contemporane si vietii interna- tionale, a dezvoltat creator si a imbogatit teza potrivit careia masele populare, ca adeva- rate fauritoare ale istoriei, au rolul hotarator de a determina etc.".

• Prof. Pentek Arpad - rectorul Institutului Teologic Protestant Unic din Cluj-Napoca: „(...) Bisericile protestante din tara noastra accepta si-si exprima adeziunea la acele initiative si forme ale luptei pentru pace si dezarmare in care Romania si Dl presedinte Nicolae Ceausescu s-au angajat in mod deosebit etc., etc. ...".

• Pastor Pavel Bochian - presedintele Cultului Penticostal: „ (...) La plenara Consiliului National al FDUS, din 23 mai 1985, dl Presedinte Nicolae Ceausescu a pus, din nou, in evidenta situatia deosebit de grava existenta astazi in viata internationala etc. ...".

• Pastor Dumitru Popa - presedintele Cultului Adventist de Ziua a Saptea: „ (...) Ne facem o datorie de constiinta in a sustine din adancul fiintei noastre pozitia Romaniei, a presedintelui Nicolae Ceausescu in problema pacii si dezarmarii etc., etc. ...".

• Arbim. Aramais Slughian - parohia Armeana din Suceava: „ (...) Vocatia pasnica, constructiva a poporului roman (...) isi gaseste o stralucita expresie in activitatea prodigioasa, in propunerile si initiativele de puternic rasunet pe toate meridianele lumii, ale resedintelui RSR, Nicolae Ceausescu".

• Eminenta Sa Moses Rosen - Sef Rabinul Cultului Mozaic: „ (...) Sprijin deci cu toate fortele noastre politica inteleapta si umanitara de pace a presedintelui tarii, dl Nicolae Ceausescu (...)".

• IPS Mitropolit Timotei Gavrila - conducatorul Cultului Crestin de Rit Vechi: „(...) De la pescarul din Delta la agricultorul din Baragan sau din tara lui Stefan cel Mare, noi, toti cei care imbraisam credinta ritului vechi, ca fii liberi ai noii Romanii, sustinem din toata inima si fiinta noastra initiaivele si propunerile iubitului nostru conducator, dl Nicolae Ceausescu".

--------------------------------------------------------------------------------

IPS Nicolae Corneanu, Mitropolitul Banatului, singurul cleric ce a avut curajul sa recunoasca public colaborarea cu Securitatea. O sinceritate ce a fost primita cu „pietre” din partea breslei.

Catedrala Mantuirii Neamului

Catedrala Patriarhului Daniel e aproape gata pe hârtie

Viitoarea Catedrală a Mântuirii Neamului va avea dotări de ultimă oră. Biserica va fi înţesată de camere de luat vederi şi slujba va putea fi văzută din toate cotloanele, pe plasme.

La Patriarhie s-au întrunit vineri mai mulţi arhitecţi care au contribuit la proiectul Catedralei Mântuirii Neamului, în cadrul unui simpozion dedicat acestui edificiu. Astfel, a fost prezentată o machetă care va reprezenta în proporţie de 95% viitoarea clădire, ce va fi amplasată la intersecţia străzilor 13 Septembrie şi Izvor. Ea va avea 110 metri înălţime şi, cu cei 38.000 de metri pătraţi, va fi de zece ori mai mică decât Casa Poporului ca suprafaţă. Crucea va putea fi însă văzută din Piaţa Unirii, în spatele clădirii Parlamentului.

“Slujba din Catedrală va putea fi văzută şi de cei care se vor afla la cele trei niveluri inferioare, demisol şi subsol, fie pentru că nu au mai avut loc sus, fie pentru că se afla, de exemplu, în librărie, ca să-şi cumpere o carte”, descrie proiectul Constantin Stoica, purtătorul de cuvânt al Patriarhiei.

Afară, de asemenea, vor fi amplasate permanent două mari ecrane pe care se va putea urmări ceremonia din interior. Pentru a face legătura între cele cinci niveluri ale Catedralei, vor fi amplasate 12 ascensoare, iar subteran vor fi amenajate 250 de locuri de parcare. Pentru construcţia bisericii propriu-zise, costurile au fost estimate la circa 400 de milioane de euro. “Donaţii deja au fost făcute, deşi nu a fost deschisă încă o colectă. Unul dintre donatori a fost Papa Ioan Paul al II-lea, care a donat în două rânduri câte o sută de mii de euro”, spune preotul Constantin Stoica.

Stilul arhitectural va fi bizantin românesc astfel încât, văzută de sus, va avea forma unui potir răsturnat. Alături de Catedrală vor mai fi construite o clădire administrativă, Casa ,,Sfântul Andrei’’, precum şi Casa Pelerinul, cu o capacitate de cazare de 500 de locuri. Cinci din cele 11 hectare de teren obţinute de Patriarhie pentru Catedrală vor fi transformate în parc public. Construcţia Catedralei va începe, probabil, în toamnă, până când trebuie finalizat proiectul şi obţinută autorizaţia de construcţie. Durata construcţiei e estimată la şase-şapte ani, din care primii trei pentru faza la roşu. Capacitatea bisericii este de 5.000 de persoane, iar în curte vor putea sta încă 120.000.

Cotidianul

Békefy Lajos: Református párhuzamok?

REFORMÁTUS PÁRHUZAMOK?

Ha azt mondom, május 22, erről minden reformátusnak, de sok nem reformátusnak vagy kárpát-medencei magyarnak – éppen a média révén is! - rögtön beugrik, hogy az egységes Magyar Református Egyház (alkotmányjogi) születésnapja ez.

Ha azt mondom, 2010. június 18-28. Grand Rapids, Michigan, USA - akkor már alig akad közöttünk, akinek erre beugrana bármi is a fejében, netán a szívében. Pedig legalább ilyen jelentőségű eseményre kerül majd sor jövőre a világ reformátussága életében, amikor több évtizedes, nem egyszer fájdalmas ütközést is felmutató megosztottság után egyesül a világ reformátussága egyetlen nagy felekezeti családdá. Mi lenne ez más, hogy is lehetne ezt nevezni másként, mint a Szentlélek hatalmas konvergáló, összetartó erő-megnyilvánulásának? És hogy ne lehetne látni, hogy a két egységesülésben valóban a hatalmas mennyei erők történelmi megnyilatkozásának lehetünk tanúi? Minden fájó előzmény ellenére: Trianon és 2004. december 5-e mélységes szomorúsága, a Református Világszövetség és a Református Ökumenikus Tanács évtizedeken át tartó külön utassága ellenére, a XX. századi nemzeti és egyéni sorstragédiák, könnyek és vér által jelzett nemzeti és nemzetközi drámák ellenére a 21. század elején új pünkösdi erő-megnyilvánulásnak vagyunk átélői a Kárpát-medencében és a református világcsaládban. Igen, végre Szentháromságos Istenünk kegyelmes jóvoltából valami különös csoda töltheti be lelkünket, egyházainkat, gyülekezeteinket. És nem csak az Alkotmányt aláíró 9 kárpát-medencei és amerikai magyar református közösségét, hanem a mintegy 80 millió, nemzeti egyházakban élőkét is. Hiszen a minden emberi határon és megosztottságon felülemelkedő, ám ezek között is millióknak erőt, összetartó lelkületet és egymásra gondolást ajándékozó Szentlélek pneumatikus csodájának lehetünk megélői és továbbadói. Nem véletlen, hanem pneumatikus Szentlélek-csoda, hogy a megalakult Magyar Református Egyház május 22-i jelmondata ez: „Krisztus a jövő, együtt követjük Őt”. Az sem véletlen, hanem Istenünk előre látó időzítése, hogy a jövőre megalakuló új református világközösség, a REFORMÁTUS EGYHÁZAK VILÁGKÖZÖSSÉGE alakuló ülésének jelmondata meg ez: „A Lélek egysége a békesség kötelékében” (Ef 4,3). Milyen egyháztörténelmi egybeesések! Ezek csak a Szentlélek egyesítő erejének pneumatikus erőterében születhetnek meg. Pedig, pedig mennyi erőfeszítés történt arra, hogy a dolgok ne alakuljanak így! Mennyi félremagyarázás, belemagyarázás, rosszindulat előzte meg május 22-t. Sandaságok, máig ható megosztó politikai reflexek, nacionalizmustól felhangolt frivol magyarságkomplexusok, és még sok minden más. De Isten Lelke tiszta és egyértelmű választ adott. És érdekes, szinte kivételes módon, ezt még Moszkvában (meg Genfben és talán a Vatikánban) is jól értették! I. Kyrill pátriárka, minden orosz ortodox lelki feje akart és tudott is május 22-re küldött üzenetében reménységgel és pozitívan fogalmazni: „Őszintén remélem, hogy az Önök együttes erőfeszítése újabb erőt ad a keresztyének közötti párbeszédnek”. És a köztársasági elnök is meglátta benne azt, aminek Isten Lelke a mai nemzedékek vágyának beteljesüléseként az alkotmányozó zsinatot szánta, hiszen Sólyom László fogalmazása szerint a magyar igazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű lépés.

És persze a jövőre megalakuló új református világközösség útját sem kísérte csak egyetértés. Önmagában az a tény, hogy a hidegháborús időkben az ateista és kommunista világrendszerrel még egyházi szinten sem akart semmiféle közösséget vállalni a Református Ökumenikus Tanács, s a falak és a szögesdrótok leomlása után 20 évvel mégis elkezdtek másként gondolkodni, ez is a Szentlélek csodája. Meg az is, hogy a magyar-ajkú reformátusságban és teológiában, hogy ne mondjam oktatásban, az ökumené című tantárgyban évtizedeken át agyonhallgatott másik református nemzetközi közösségről ma már lassanként elkezdünk beszélni, mert hallgatni már nem illő, ez sem kisebb csoda, mint az előbbi jó néhány. És ha még azt is hozzáveszem, hogy a megalakuló új református világcsalád legfontosabb feladatai közé sorolta a következőket: a református identitás, teológia és közösség ápolása, a keresztyén egység előmozdítása világ,- és nemzeti szinten, a gazdasági igazságosság segítése, a spirituális megújulás minden eszközzel történő szolgálata, a református vezetői stílus továbbfejlesztése, a misszió erőteljessé tétele, valamint a béke, és a megbékélés munkálása. Nos, ezek olyan célok, amelyekben a legteljesebb összhangban lehetünk a Szentlélek vezetésével, és sok milliónyi református testvérünkkel.

Nem kétséges, hogy a magyar református alkotmányozó zsinat célkitűzései már nem csak párhuzamot mutatnak, hanem konvergenciát is, azaz összetartást, sőt az egységesülő szándékot, akaratot, hitet és reményt jelzik a nagyobb testvér, a református világközösség szándékaival. Hadd idézzem ennek alátámasztására a 22-i magyar református Alkotmányt:

· Egyházunk tagja minden keresztyén, aki a magyar református egyházhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban, és legyen magyar vagy más anyanyelvű.

· Egyházunk a csatlakozó részegyházak zsinati közössége, amely törvényt alkot és megnyilatkozik mindazokban a kérdésekben, melyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák.

· Egyházunk alkotmánya biztosítja és szabályozza a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak csatlakozását is…

· Belső szervezeti rendszerük kialakításában a részegyházak önállóak és függetlenek. Kivételt képeznek ez alól mindazon kérdések, amelyek a közös alkotmányba vagy közös szabályzásra tartoznak.

Hisszük, hogy ha Őt követjük, a megbékélés eszközei lehetünk minden körülmények között. Hisszük, hogy a magyar reformátusság összefogása Jézus Krisztus egyetemes egyházának egységét és hiteles bizonyságtételét szolgálja, melynek mindnyájan tagjai vagyunk.

Igen, Isten Szentlelke korszakos mennyei erőhatásának, hatóerejének vagyunk nem csak tanúi, hanem átélői, s lehetünk hasznos munkásai a Kárpát-medencében, meg a nagyvilágban is. S ez már nem pusztán református párhuzamok létezését jelzi, amelyről bárki kárörvendve azt mondhatná: ezek is csak a végtelenben találkoznak majd egymással, hanem ennél sokkal-sokkal többet! Pneumatikusan, Szentlelkesen összefutó, egybetartó, találkozó és egyesülő mennyei erőnyalábok építő, megújító sodrásában élhetünk, s ez nem kevés! A magyar reformátusság és világ reformátusságának jelmondata így szervesen hangolódhat össze lelkünkben új, erős inspirációvá: „Krisztus a jövő – a Lélek egységben és a békesség kötelékében követjük Őt!”. Bárcsak minél többen meghallanák a maguk nyelvén, és a maguk lelki háza tájékán, mit üzen ez a Lélek ma! Az egységesítő Szentlélek egységet áhító lelkünknek, gyülekezetünknek, egyházunknak, az egyházak közösségének. Régi, szép énekünk szavaival mondjuk/énekeljük együtt: „Jövel, Szentlélek Úristen, Töltsd be szíveinket éppen./Mennyei szent ajándékkal, Szívbéli szent buzgósággal,/Melynek szentséges ereje, nyelveket egyező hitre,/Egybe gyűjte sok népeket…”.

Dr. Békefy Lajos

Reformatus.hu

Keresztény szolidaritás felekezeti színek nélkül

Keresztény szolidaritás felekezeti színek nélkül

A MEÖT hozzájárulása a „Szociális igazságosság IV” c. heidelbergi évkönyvhöz - a magyarországi szociális válságra való tekintettel

Lejegyezte a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szociáletikai Bizottsága
Elnök: dr. Fazakas Sándor
Főtitkár: dr. Bóna Zoltán

Dokumentum letöltése a MEÖT honlapjáról

Molnár János egyháztörténész

Molnár János
egyetemi docens
oktatói oldala

Királyhágómelléki besúgókról mutattak be könyvet Kolozsváron

Királyhágómelléki besúgókról mutattak be könyvet Kolozsváron

A Szekuritáté munkájába nyújt betekintést, több megfigyelt személy, besúgó, illetve szekus tiszt nevét fedi fel a Kolozsváron bemutatott Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyv. „Ha az 1990-es évek elején kiiktatjuk sorainkból őket, bizonyosan nem így alakultak volna a dolgaink, ahogyan alakultak. Az egyház, de még az RMDSZ is más lenne, ha az egykori kollaboránsok és besúgók ma nincsenek ott a sorainkban, hogy gátoljanak bennünket az előrehaladásban. Nem fejvadászatot akarunk, hanem megtisztulást” – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő csütörtökön a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány székházában, Molnár János egyháztörténész Szigorúan ellenőrzött evangélium című sorozat első kötetének bemutatóján.

„Az igazság kimondásával nem lehet ártani”

A Partiumi Kiadó gondozásában Nagyváradon nemrég megjelent, négyszáz oldal leírást és kétszáz oldalnyi dokumentum-fakszimilét tartalmazó kötet ugyanis az egykori politikai rendőrség, közismert nevén a Szekuritáté munkájába nyújt betekintést, több, az egyház berkeiben tevékenykedő megfigyelt személy, besúgó, illetve szekus tiszt nevét fedve fel. Tőkés László megfogalmazása szerint az igazság kimondásával és a megtisztulással nem lehet ártani, éppen ezért azt mondta: „úgy érzem, hogy jó ügyet szolgálunk”, a Szekuritáté működését feltáró könyvsorozat elindításával. Molnár János egy kínai mondást parafrazálva úgy vélekedett: ott ahol a többség bolond, az épeszű kisebbséget tekintik őrültnek, ez történt a kommunizmus idején, de egyben arra figyelmeztetett, hogy „a bűnmegvallásra és bűnbocsánatra soha nem lehet azt mondani, hogy késő”. „Célom nem az volt, hogy a kötetben közölt források nyomán bárki ellen is szankciókat foganatosítson az egyház, mert ez nem fér össze az én erkölcsi nézeteimmel. Az egyház különben is az az intézmény, amely kezelni tudja az ilyen helyzeteket” – fogalmazott.

Leleplezett besúgók

Tőkés László adatai szerint az erdélyi református egyház kereteiben dolgozók kétharmada meghurcolt, meggyötört, egyharmad viszont „cinkos, besúgó volt, aki 1989 után is folytatta vagy folytatja káros tevékenységét”. Az európai parlamenti képviselő ehhez kapcsolódva bejelentette: bár már 2008 decemberében biztosan tudták, hogy egykori sógora, a ma Magyarországon élő Bartha Tibor ortopéd orvos a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, ezt akkor mégsem tudták bizonyítani; és dacára annak, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács azóta sem dekonspirálta a Stelian nevű ügynökét, most már rendelkeznek olyan dokumentumokkal, amelyek alapján egyértelmű: Bartha azonos Steliannal – magyarázta Tőkés. Mint mondta, a CNSAS irattárából azóta előkerült iratokban maga a Szekuritáté „szólja el magát”, felfedve a Stelian nevű besúgó kilétét. „Nem a bosszú, vagy az egyoldalú elégtétel vezérel, de gondoljuk csak el, hogy Bartha Tibor még mindig az erdélyi kapcsolatokat meghatározó magas körökben, a nemzeti oldalon dolgozik. Rémtörténet, dráma ez az egész, és egyszerűen nem találok magyarázatot a motivációjára” – tette hozzá az EP-képviselő.

Szerző(k): Benkő Levente


Krónika