'Szellet', 'szelleti', 'szellem'

A „szelleti” szó a „szellet” szó származéka. Egyrészt a „szellet” ’szellő, fuvallat’ jelentésű szó melléknévképzős alakja, másrészt a birtokos személyjeles alak rövidebb, régiesebb változata – a „szelletei” helyett.

A szó alapja a „szél” a ’levegőmozgás’ jelentésben. Ebből alkották meg a huszita bibliafordítók a „szellet” szót a latin „spiritus” ’szellem, lélek’ megfelelőjeként. Megjelenik Zrínyinél is, később elavulttá kezd válni, s Kazinczy javasolja „szellem” hangzásúnak, megjegyezve, hogy a „szelletetek” szóban nem jó hangzású a két t hang (Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára, 298. o.).

A magyar romantikus irodalomban szórványosan fordul elő: „Úgy elfogta remény, ‘s félelem a’ hüves / Estnek szelleti közt lelkemet” (Vörösmarty) ’szellem’ jelentésben.

A Czuczor–Fogarasi-szótárban is többször előfordul a „szellet”. Nyelvtani műszóként a hehezetes hangok, mellékzöngés magánhangzók leírásában olvashatjuk, pl. „Azonban régi iratainkban talán a mostaninál erősebb hehentés vagy fuvalás után, vagy talán a sémi nyelvek példájára nagyon gyakran találkozunk ily fuvallási (szelleti) jelölésekkel, főképen a lehelő h betűben, de egy másik fuvó betűben…”.

Forrás: e-nyelv.hu

Tóth Bálint: Magyar litánia (vers)

Tóth Bálint:

Magyar litánia

Hallottátok, hogy mondatott: Szemet szemért és fogat fogért…
Hallottátok, hogy mondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségeidet.
Én pedig mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket…
Máté 5, 38,43,44


Sokat kérsz, Jézus, nagyon sokat

feledni éjszakai vad hánykolódásokat,
(egy hónapban két éjjelt börtönben töltök,
és kéthavonként felakasztanak.)
Sokat kérsz, Jézus, nagyon sokat:
hogy megszeressem a hóhérokat,
s imádkozzam ellenségeimért…
Pedig tudom: ez az egyetlen út,
ki megnyithatja a szent kaput
az oltárhoz, hol a szeretet ég,
de befogadni az igaz igét-,
hogy magam előtt se legyek hazug-,
tudod, Uram, ez száz szentnek elég!

Igaz, ha annyi vagyok, mint ők,
semmi vagyok.

Nézem, Krisztus, a tévét:
ez mind élőhalott:
pöszög, dadog,
nem bánt meg semmit,
nem kér bocsánatot.
Hadd kérdjem Tőled:
Én megbocsáthatok?
Megbocsáthatok-e
a cvikkeres Nagyért,
a hórihorgas Pálinkás őrnagyért,
Maléterért és Mansfeld Péterért,
a Kossuth téren meggyilkoltakért,
Salgótarjánban meggyilkoltakért,
a háromszázakért, az ötszázakért,
és a ki tudja hogy hány ezrekért;
a Pesti Srácokért, s a Pesti Lányokért,
Angyalért és angyali Géreczért.

S a korábbiakért:
Donáthért, Kiss Szalézért és Apor Vilmosért,
a Recsken haltakért,
a vallatáskor agyonvertekért,
a börtönökben égigkínzottakért,
tyúkketrecbe telepítettekért,
és a határon agyonlőttekért.

S a későbbiekért:
Bériért, Gáliért,
s ki tudja még kiért,
ki korábban halt, mint rendeltetett,
Uram, itt valaki felfejtette
te szent törvényedet!

Hány sor kéne ide,
hány sírkő s kopjafa,
mert ezt a magyar litániát
nem fejezhetjük be soha.

És mégis, mégis fejezzük be,
mi nem kezdhetjük újra,
de véssétek gránitba, bazalttömbbe,
minden időre minden bűnös nevét,
jegyezzétek fel, ennyi elég-,
mi nem kezdhetjük újra.

Szilágyi Domokos: Övön alul (vers)

"Énnekem nem kell jutalom
(nem mintha kapnék valahol) -:
csak annyi, hogy fölmentsetek
a MÁSOK bűnei alól."

részlet Szilágyi Domokos: Övön alul című verséből

Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító. 

Míg végül semmid sem marad (film)

Míg végül semmid sem marad 

(Bis nichts mehr bleibt) 

német, szinkronizált filmdráma, 90 perc, 2010 

Az igaz történet egy német családról szól, akiket prédaként ölel át és fon be egy magát vallásnak hirdető csoportosulás, a szcientológiai egyház. Miközben a fiatalasszony képtelen elszakadni, s egyre mélyebben és szorosabban kötődik a szervezethez, a férj, aki korábban maga is szcientológus volt, úgy dönt, hogy otthagyja a társaságot. Sikerül is a menekülés, ám eközben elveszíti a hitvesét és a kislányát. A kényes témának számító filmet titokban forgatták, mert az alkotók tartottak a szcientológusok támadásaitól. A német közszolgálati televízióban való bemutatása óta azonban csak fokozódnak a film körüli feszültségek, botrányok. A németországi szcientológusok szerint a tévéfilm "a türelmetlenség és a diszkrimináció légkörét alakítja ki egy vallási közösség ellen". A film készítői azonban cáfolják a vádakat, s mint hírlik, nem futamodnak meg, mert az igazság, vallják, mindennél előbbre való.  

• Sikerfilm a szcientológia kulisszatitkairól

Tízparancsolat (film) - Kieslowski

Tízparancsolat
(Dekaloog)
1989

színes, magyarul beszélő, lengyel filmdráma
550 perc

rendező: Krzysztof Kieslowski

"A bűn eszméje azzal az absztrakt, végső autoritással kötődik össze, amit gyakran Istennek nevezünk. De azt hiszem, hogy önmagunkkal szemben is létezik a bűn érzése, ami rendkívül fontos nekem. Valójában ugyanarról a dologról van szó. A bűn rendszerint gyarlóságból fakad, abból, hogy túl gyengék vagyunk ahhoz hogy ellenálljunk a kísértésnek; a kísértésnek, hogy több pénzünk legyen, jól éljünk, megkapjunk egy nőt vagy férfit, hogy növeljük a hatalmunkat." K.Kieslowski

A sorozat a Tízparancsolat egyes pontjaihoz kötődve, mindennapi történeteket mesél el, kitűnő színészek közreműködésével. Az egyes epizódok közvetlenül nem függnek össze egymással., azonban a Tízparancsolat egy gondolati csokorba fogja őket.

Letöltési adatok a megjegyzésekben...

Csuka Zoltán: A megújhodás dicsérete (vers)

Csuka Zoltán

A megújhodás dicsérete

Az eklézsiát szüntelenül újítani kell,
s benne minden eklézsiák magvát, az embert,
és annak minden intézményét.
A meg nem újulót belepi a por,
bedohosodik, és betokosodik,
bomlás indul meg benne és romlás,
kihűl benne a lüktető élet,
elvész belőle a lényeg,
kikezdi lassan az enyészet.

Újuljatok meg,
hirdette a forradalmi krisztusi példa,
s felröppent az első békés rakéta
az örökké mozgó, forró és megújuló égre.
S hiába a poklok minden visszahúzó kénye,
van, van az embernek diadalmas reménye.

Megújulunk, zengette Luther kalapácsa,
mikor kilencvenöt tételét
kiszögezte a wittenbergi vártemplom kapujára.
Megújulunk, zengetjük mi is szerte a világon,
mert győz az élet és az értelem,
túl minden halálon és butaságon,
mellyel szembeszállunk,
s Lutherrel együtt mondjuk:

igen
itt állunk, másként nem tehetünk,
Isten legyen segítségünkre.
Ámen!

Ti pedig így imádkozzatok... (Muraközy Gyula)

"Miért keresi annyi imádság Istent, és miért találja meg oly kevés? Miért lankad el az imádkozó lélek? Miért nem történnek csodák, miért nem változik meg a világ az imádság által? Azért, mert nagyon sokszor pogányok módjára imádkozunk. Az imádságban szemben áll Isten és ember. Beszélnek egymáshoz. A pogány imádság a varázslók bűvölő igéje. Rá akarja az ember kényszeríteni Istenre a maga akaratát. Az ember néha úgy könyörög, mint egy elkapatott gyermek a játékért; néha ajándékokkal próbálja a Bíró ítéletét javára fordítani, néha fogadásokkal akarja rábírni a sors és a halál Urát, hogy arra rajzolja meg az utat, amerre a halandó menni akar. De mindig a maga akaratát akarja az ember valóra váltani, és ebben Istent eszközül használja csupán.

Jézus másként tanít. Istennek céljai vannak velem. Az imádságban keresem az ő gondolatait rólam. Isten szentségben és dicsőségben akar átmenni lázadó népe között, azt akarja, hogy neve áhítatosan zsongjon át a lelkeken, hogy az ő láthatatlan királysága alászálljon erre a nyugtalan földre. Én az ő eszköze vagyok, annyi, mint egy palánta vagy facsemete a kertész kezében, mint egy márványoszlop vagy tégla a kőműves kezében. Isten akar valamit velem, rendelt valahová. Hozzá akarok formálódni az ő szándékaihoz. Könyörgök azért, hogy az ő neve általam is dicsőségesebb legyen, és úgy tudjak neki engedelmeskedni, mint az angyalok az égben."

(részlet Muraközy Gyula: A Sionnak hegyén. Imádságok és elmélkedések című könyvéből)

A 2 year old daughter's reaction to a pre-recorded video of her daddy (video)

Kálvin János: Kommentár a Zsoltárok könyvéhez (pdf)

Kálvin János: Kommentár a Zsoltárok könyvéhez