2011. január 27., csütörtök

Rick Warren - The Purpose Driven Life (mp3)


Rick Warren
The Purpose Driven Life
(audio cd)

The Purpose-Driven Life will help you understand why you are alive and God's amazing plan for you, both here and now, and for eternity. Rick Warren will guide you through a personal 40-day spiritual journey that will transform your answer to life's most important question: What on earth am I here for? Knowing God's purpose for creating you will reduce your stress, focus your energy, simplify your decisions, give meaning to your life, and, most importantly, prepare you for eternity.

This recording offers a blueprint for Christian living in the 21st century: a lifestyle based on God's eternal purposes, not cultural values. Using over 1,200 scriptural quotes and references, it challenges the conventional definitions of worship, fellowship, discipleship, ministry, and evangelism. In the tradition of Oswald Chambers, Rick Warren offers distilled wisdom on the essence of what life is all about. Full of hope and challenge, The Purpose-Driven Life will be a classic treasured by generations to come.

Download 355 MB MP3:

Download 365 MB MP3 torrent

2011. január 24., hétfő

Egyház kontra újpogányok

Egyház kontra újpogányok

Polgár Infó
Stanga István
2011. January 24.

Bár most, a XXI. század első évtizedének végén kissé (vagy talán nem is kissé) anakronisztikusnak tűnik egy olyan harc, mint amilyet államalapító királyunk vívott a keresztény hit nevében, annyi bizonyos, hogy a magyar katolikus egyház képviselői már hosszabb ideje kénytelenek küzdeni a kis hazánkban viharos gyorsasággal terjedő neopogány tanok, nem különben azok hirdetői ellen. Mindez nem véletlen, mert a gomba módra szaporodó táltosok, senyők, meg tudja a jó isten, miféle szerzetek „produkciói” nem egyszerűen átlépik azt a határt, amely az egészséges hagyományőrzés és az újpogányság között húzódik, de – vélik sokan – kifejezetten aláássák a kereszténység alapjait. És hogy a meccselés milyen komoly, azt nemcsak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2009-es körlevele mutatta – ami elítélte „az okkultizmust, a spiritizmust, illetve a bálványimádás különböző formáit”, veszélyesnek nyilvánítva azt az ősmagyarkodást, ami „olykor a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználja arra, hogy az újpogányságot népszerűsítse”, és ami „kereszténynek tűnő vallási nyelvet használ, megtévesztve így még a vallásukat gyakorló hívőket is” –, de az a minap megjelent kötet is, amely a szerkesztői szerint segít felismerni az ilyen-olyan eretnek nézeteket. A kiadványban olvashatunk a többi között arról, hogy „...ez a szellemi mozgalom többféle irányból intéz támadást a keresztény hit, az egyház és a magyar nemzet ellen” például az olyasféle történelmietlen megállapításokkal, miszerint „Krisztus pártus herceg volt, ezért nem Dávid király családjából származik”, valamint arról is, hogy az újpogányok egyértelműen „a Szent István-i örökséget kérdőjelezik meg”, nézeteik pedig igen gyakran „antiszemitizmussal párosulnak”.

Nos, bár jómagam teljes mértékben megértem az egyház felháborodását, engem – szégyen, nem szégyen, töredelmesen be kell vallanom – minden másnál sokkal jobban mulattatnak a különféle újpogány attrakciók. Hiszen van-e szórakoztatóbb az olyan „tudományos” felfedezésnél, hogy tudniillik „Jézus sosem volt zsidó, magyar volt, és a Pártus Birodalomban született”, hogy a „karácsony” szavunk a „kerecsen” (sólyom) szóból eredeztethető, hogy a magyar a világ egyik legrégebbi, ha nem éppen a legrégebbi népe (de Európáé egészen bizonyosan), hogy a budapesti Hősök tere réges régi szakrális hely, hogy a boszniai „piramisok” is nekünk köszönhetőek..., és még hosszasan sorolhatnám. Vagy létezik-e viccesebb annál, mint amikor egy kórházi ortopéd orvos „senyő” minőségében nyargalászik föl és alá a Csongrád megyei pusztákon, hogy a Szent Korona nevében végrehajtott „tornagyakorlatok” segítségével visszafoglalja a kanadai nagytőkésektől a makói földgázmezőt, esetleg, amikor a hangzatos nevű Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza egy fekete mént áldoz „a magyarok istenének”, ezzel kívánva „megfordítani sorsát népünknek, és elvetni a felébredés magvát”, hogy a lassan-lassan az egész országot lefedő „sámánhálózatról” avagy a rémületes szellemi katyvaszt árasztó úgynevezett „szakrális weblapokról” már ne is beszéljünk. No, és ha már az elején Szent Istvánt említettem..., gyanítom, az ő dolga jóval könnyebb volt, mint Isten mai szolgáinak. Neki ugyanis a „meggyőzés” számos eszköze állt a rendelkezésére (ilyen-olyan csonkítások, felnégyelések, stb., stb.), míg a mostani „térítőknek” csupán a rábeszélés maradt. Hát, mit mondjak..., nem tűnik soknak.


Andrei Marga: Religia vazuta primitiv

Religia văzută primitiv

http://www.cotidianul.ro/images/cotidianul.png

cotidianul.ro
Andrei Marga
23 ianuarie 2011

Despre Legea educaţiei (2011) se discută mult pentru că sunt multe erorile dinăuntrul ei. Unele trădează incultura, altele reaua-voinţă, câteva de-a dreptul primitivismul viziunii. Acesta este cazul articolelor despre religie.

Se ştie că Hitler socotea religia, în 1941, drept „subminare a fundamentelor culturii" (iar Robert Wistrich ne-a redat, în „Laboratory for World Destruction", University of Nebraska Press, 2007, prezentarea detaliată a vederilor lui Hitler asupra religiei). Mussolini a avut aceeaşi atitudine depreciativă despre religie atunci când, în convorbirea cu Hans Frank, din 1935, spunea că „religia este insesizabilă, ca şi ceaţa" (ca şi cum numai ceea ce se impune cu forţa este real!). Pot să mai aduc în discuţie alte referinţe care ne luminează asupra a ceea ce prevede Legea educaţiei (2011) în privinţa temei foarte complexe şi delicate a religiei.

După ce au vrut să elimine facultăţile de teologie din universităţi (iniţiativă blocată, între timp, prin intervenţii din afară), autorii legii au uitat să corecteze unele articole (de pildă, art. 132, în care se defineşte facultatea - „facultatea corespunde uneia sau mai multor domenii ale ştiinţelor, artelor sau sportului" - lăsând în afară enumerarea teologiei). Astfel că, în ceea ce priveşte învăţământul teologic, legea este un compozit de formulări lovite de confuzie.

Ne interesează, însă, reglementarea învăţământului religios. Aceasta pleacă de la stabilirea de „principii". Trec peste conotaţia, la rândul ei, confuză a termenului „principiu" (care este luată din limbajul curent, nu din limbajul juridic, cum este necesar într-o lege). Legea proclamă emfatic „principiul libertăţii de gândire şi al independenţei faţă de ideologii, dogme religioase şi doctrine politice" (articolul 3n). Se ridică cel puţin trei întrebări: a) se reduce religia la „dogma religioasă"? Un om câtuşi de puţin cultivat ştie că nu se reduce; b) este religia de plasat alături de „ideologii" şi „doctrine politice", cum fac autorii legii? Un om cultivat ştie că religia este altceva; c) este „independenţa" de religie prevăzută de legea educaţiei realistă în epoca postseculară şi postiluministă (dacă secular şi iluminist se iau, precum legea, în înţelesul din secolul al XVIII-lea) în care trăim? Orice om care citeşte ştie că relaţia este mult mai complicată decât simpla şi mecanica separare. Dar legea perseverează în eroare şi, în locul delimitărilor pe care le face posibile cultura (Mihai Ralea spunea că a fi inteligent înseamnă a face distincţii!) aduce un punct de vedere de multă vreme epuizat. La articolul 123 se spune: „Instituţiile de învăţământ superior se organizează şi funcţionează independent de orice ingerinţe ideologice, politice sau religioase". Oare? Există în fapt instituţii de învăţământ superior confesionale, care, prin natura lor, nu pot fi „independente" de religie.

Dar nu numai atât. Dacă privim în „Preambulul" proiectului de constituţie a Uniunii Europene, observăm că „moştenirea religioasă" a Europei este asumată efectiv, ca fundament al „drepturilor omului, libertăţii, democraţiei, egalităţii şi statului de drept". Nu cumva autorii Legii educaţiei (2011) nu citesc şi nu cunosc evoluţia din Europa şi rămân la prejudecăţile lui Hitler şi instrumentările lui Mussolini? Nu cumva avem în această lege un alt exemplu de primitivism, exhibat cu mijloacele unei puteri inculte, de data aceasta în tema complexă şi delicată a religiei?




2011. január 23., vasárnap

Német kereszténydemokraták szorgalmazzák a cölibátus megszüntetését

Íme a pedofilbotrányok hatásai - Van mitől tartania a pápának
Furcsa lépésre szánták el magukat a kereszténydemokraták

http://hetivalasz.hu/static/imgs/hetivalasz_logo.png

Heti Válasz
2011.01.22.

Szokatlanul éles hangnemben bírálják német vezető kereszténydemokrata politikusok a katolikus egyház konzervativizmusát, és a cölibátus megszüntetését szorgalmazzák.

http://hetivalasz.hu/data/cikk/2/84/11/cikk_28411/papa_fill_616x306.jpg

A német CDU-ban, különösen a bajor CSU-ban a katolikusoknak mindig nagy szavuk volt. Ugyan az országban jelentős a protestánsok száma is - északon voltaképp ők vannak többségben -, a jobboldali uniópártokat - Angela Merkel megjelenéséig - mindig a katolikus lobbi határozta meg, vezette. A párt éppen ezért jó kapcsolatokat ápolt a katolikus egyházzal, és ritkán került vele összetűzésbe.

Egy ideje azonban vallásos, katolikus CDU- és CSU-politikusok egyre nyíltabban fejezik ki nemtetszésüket a jelenlegi pápa túlságosan konzervatív politikája kapcsán: legyen szó a cölibátusról vagy az óvszer használatáról.

A Süddeutsche Zeitung birtokába került egy olyan levél, amit a CDU legbefolyásosabb katolikus politikusai készülnek nyilvánosságra hozni: ebben nagyon kemény szavakkal bírálják a Vatikánt, mondván: a katolikus egyház merevsége okán, a cölibátus fenntartása miatt nemsokára Németország számos területén olyan mértékű paphiány alakulhat ki, hogy gyakorlatilag nem lesz mód misét tartani.

Már most érzékelhető a tendencia: a vidéki körzetekben vagy „import-papok" miséznek - akik azonban a nyelvi nehézségek miatt kevéssé találják meg a hangot a főleg idős helyi közösséggel -, vagy pedig a templom egyszerűen kiürül. Az egyház egyre gyakrabban kényszerül arra, hogy értékesítse templomait, esetleg ő maga használja más célokra.

A tavalyi évek pedofil botrányai is igencsak gyengítették az egyház pozícióit: a százezret jóval meghaladja azok száma, akik kilépték a katolikus egyházból, és a kilépések száma azóta sem csökken. (Sokszor e mögött persze anyagi megfontolások húzódnak meg: Németországban kötelező megadni a vallási hovatartozást, s aki evangélikusként vagy katolikusként regisztrálja magát, annak fizetéséből az állam eleve levonja és az adott egyháznak átutalja az egyházi adót.)

http://hetivalasz.hu/data/cikk/3/49/17/cikk_34917/katolikus_pap_2.jpg

"Mi, elkötelezett katolikus politikusok (...) igencsak sürgősnek tartjuk, hogy a német püspökök a paphiány egyre nagyobb problémájának fényében tekintsék céljuknak a házas férfiak (viri probati) pappá szentelésének elérését", kezdik levelüket a CDU politikusai, köztük a Bundestag elnöke, Norbert Lammert.

Az aláírók között van a jelenlegi oktatási miniszter, Annette Schwan és számos nyíltan katolikus, korábbi tartományfőnök, mint például Erwin Teufel, Bernhard Vogel, a CDU pártalapítványának elnöke vagy Dieter Althaus.

A politikusok szerint a hagyomány védelme fontos cél lehet, de ha az egyház sorsa függ immár a paphiánytól, igenis át kéne gondolni a cölibátus amúgy „Krisztus által meg nem parancsolt" szabályát. Szerintük Róma politikája veszélyezteti a német katolicizmus jövőjét.

A katolikusok között nem ez az első eset, hogy nyíltan is hangot adnak elégedetlenségüknek. A legnagyobb német katolikus újságíró-iskola, a müncheni Ifp-Kma tavaly augusztusban kinevezett, de igen hamar leváltott vezetője azt nyilatkozta egy helyi újságírónak, hogy XVI. Benedek pápa a jelenlegi magatartásával falnak vezeti az egyházat.

"Az egyház intézményét nem irányíthatja néhány nőtlen férfi. Ratzinger sohasem volt liberális. Egy olyan egyházi hierarchiából jön ő, amelyet bunkermentalitás jellemez", mondta még tavaly nyáron az amúgy Stuttgart mellett papi szolgálatot teljesítő Michael Broch, aki rendszeresen vezet vallási műsorokat a délnémet televízióban.

Ugyan a német katolikus püspöki kar végül lemondásra kényszerítette Broch atyát, a katolikus közélet igencsak felzúdult saját vezetése ellen, és a problémák nyíltabb megtárgyalását szorgalmazta. A mostani levél csak ennek adhat egy újabb löketet, tovább mélyítve a katolikus püspöki karon belül is meglévő erős ellentéteket liberálisok és tradicionalisták között.

2011. január 22., szombat

Bólogató pápát tessék!

Bólogató pápát tessék!

Blikk.hu
2011-01-22

VATIKÁNVÁROS - Rózsafüzérből már több milliót adtak el 1898 óta a katolikus egyház fővárosának hivatalos ajándékboltjaiban, a keresztekről, gyertyákról, emlékérmékről és kis szobrokról nem is beszélve. Az új egyházfő, XVI. Benedek pápasága alatt azonban egyre több világi dolog is feltűnt az anyaszentegyházhoz kapcsolható árucikkek között. Ilyen például a sörnyitó II. János Pál ábrázatával (4500 Ft), a söröskorsó vatikáni zászlóval (5000 Ft) avagy az alsónadrág „Vatikánban születtem" felirattal (4000 Ft).

http://www.blikk.hu/data/cikk/2/4/20/9/cikk_2042009/24_o_papa1-AFP_3has.jpg

Ezekhez jött most a bólogató pápa (3000 Ft, képünkön), még hozzá II. János Pál és XVI. Benedek képmásával. Sok hívő értetlenül szemléli, hogy erre is rábólintottak, de az első hírek szerint népszerű portéka lett a műanyag figura.


http://papanyaloka.igen.hu/images/fejlec.png



Felvidéki előadás a virtuális és valódi keresztyénségről

Előadás Bősön a virtuális és valódi keresztyénségről

http://ujszo.com/files/icons/logo.png

ujszo.com
2011. január 22.

A Fiatal Reformátusok Szövetsége Duna Mente Területi Egysége a régióbeli fiatalok számára találkozót szervez a hétvégén Virtuális és valódi keresztyénség címmel Bősön.

A vasárnap (január 23-án) a bősi Csemadok-teremben a fél négy órakor kezdődő régió-ifin a témával kapcsolatban Vámos Béla felsőpatonyi lelkipásztor, a pozsonyi egyházmegye missziói előadója tart előadást.

Hogy egy kicsit felkeltsük a téma iránt érdeklődők figyelmét, a Reformata honlap megszólította a hétvégi régióbeli ifjúsági találkozó előadóját Vámos Bélát, hogy a Virtuális és valódi keresztyénség című előadása kapcsán mondja el, mi adta annak aktualitását. „Lelkipásztori szolgálatom során a gyülekezetben, faluban vagy volt osztálytársak, barátok, ismerősök között forgolódva rengetegszer hallom, hogy erőtlenné, unszimpatikussá vált sokak szemében az általuk gyakorolt vallás. Sokan sok mindent megpróbáltak letenni Istennek az asztalra, mégsem működik a dolog: nem jön az áldás! Szeretnének boldogulni a szerelemben, párkapcsolatukban, próbálnak sikeresek lenni a munkájukban, nagyobb anyagi biztonságra vágynak és ezek elérését sok esetben össze is kapcsolják az általuk többé-kevésbé vagy csak nagyon felületesen gyakorolt vallással. Sokan attól az Istentől várják a boldogulást és azt, hogy kiszolgálja őket, akit - mint személyes beszélgetésekben sokszor kiderül - nem is ismernek. Akit ezért tisztelni sem tudnak, akinek a parancsait ezért nem is igyekeznek betartani. Nem élnek az Isten erejével, ezért nem is éreznek erőt mindabban, amit a vallás kínál. Nem érzik ugyanis, hogy bármit is várhatnának attól. Némelyek ugyanakkor valamit fontosnak tartanak a vallásból, mást nem. Szelektálnak a Biblia kijelentései között is. Ami szimpatikus, az jöhet, ami nem, vagy amit nem értenek belőle, azt negligálják. Egyfajta vallásos teljesítménykényszerben élnek a gyülekezetekben is. Sokan babonából és felületesen gyakorolnak olyan vallásos cselekményeket, amelyeknek értelmét és hasznát nem is ismerik. Egyfajta virtuális keresztyénséget próbálnak létrehozni, mint a kolossébeli gyülekezet egy része kétezer évvel ezelőtt. Teljesítményekre törekszenek önátadás helyett. Az ilyen emberek szokták mondani azt, ami pár héttel ezelőtt egy hetilapban is olvasható volt: „nagyon hívő ember vagyok”. Pedig a hitet nem a mennyisége, hanem a tárgya határozza meg! Sokan mondogatják ugyanakkor azt is, amivel az előbb említett férfi a cikkben is felülírta a korábbi gondolatát: „nagyon vallásos vagyok”. A Szentírás számtalan helyen világosan kifejti, hogy a kettő nem ugyanaz és a kettő között óriási különbség van! Mivel sokak számára nem fontos ez a különbség, ezért aztán nem is tapasztalják meg az Isten áldását, mert eleve elzárják magukat előle. Pedig Isten áldása készen van, és mai szóval kifejezve: „lehívható”, megtapasztalható! De mi kell ehhez? Mi a különbség az ún. virtuális és a valódi, gyakorlati keresztyénség között? Mennyire működőképes a hit és mennyiben a vallás? Mivel több az egyik a másiknál, ha több? Van-e különbség hit és hit között és mit jelent az élő hit? Előadásomban ezekre a kérdésekre szeretnék választ adni“. (Reformata, iski, ú)

http://www.firesz.sk/sites/all/themes/firesz_theme/images/firesz-logo.gif





Popa dealer de vin la "crasma" din Biserica Coltea

Popa Mehedinţu, dealer de vin la "crâşma" din Biserica Colţea | VIDEO

Evenimentul Zilei
Mihnea-Petru Pârvu
22 Ianuarie 2011

Vinul bisericesc de Valea Călugărească se dă fără bon fiscal. Garda Financiară spune că trebuie casă de marcat. Patriarhia zice că vinul "liturgic" e oferit de oameni la Sf. Altar. Noi l-am luat acasă.

http://www.evz.ro/uploads/19_Vin_EVZ_b15789e347_thumb_630_380.jpg

Királyhágómelléki közlemény a Székely Mikó Kollégium "visszaállamosításáról"




KÖZLEMÉNY


A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége megbotránkozással értesült a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium „visszaállamosításának” híréről.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén nyújtott elégtelennek minősíthető teljesítmény mellett ilyen döbbenetes eseményre kerüljön sor. Országunk Európához való csatlakozása igen nagy hiányosságok között történt meg, többek között az egyházi ingatlanok restitutio in integrum alapján való rendezés fogyatékosságával. Jól emlékezünk a román politikusok ígéreteire, amelyek szégyenteljes módon csak részben és állami intézmények hatalmas ellenállása közepette valósultak meg. Nem fogjuk szó nélkül hagyni, hogy mindaz, ami jelenleg a Romániában élő magyarság ellen történik a jogállamiság eszméje ellen való támadás, egyben az Európa Unióban élő polgárok ellen való vétség is, mivel az erdélyi magyarok az Unió teljes jogú polgárai.

Felszólítjuk Románia Elnökét, Románia Kormányát, hogy sürgősen szüntettesse be a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának törvénytelen processzusát. Követeljük, hogy a perbefogott restituciós bizottság tagjait (Silviu Clim, Markó Attila és Marosán Tamás) ne háborgassák, és azonnal szüntessenek be minden ellenük irányuló nyomozást.

Felkérjük a Romániában élő Keresztyén Egyházakat, különös figyelemmel a Román Ortodox Egyházat, hogy közös fellépéssel szolgálják,

- a jogállamiság eszméjének győzelmét Romániában is

- a restitutio in integrum késleltetésének megakadályozását

- a „visszaállamosítási” törekvések azonnali megszüntetését.

Követelésünk alapját megerősíti a Biblia egyik idézete is, mely felhatalmaz bennünket arra, hogy Isten akaratának tekintsük jogos kiállásunkat minden igazságtalan megnyilvánulással szemben. „Jaj azoknak, akik házat házhoz ragasztanak, és mezőt mező mellé szereznek, míg hely sem marad másnak, és csak ti laktok ebben az országban.” (Ézsaiás 5, 8)

Reménykedünk Románia felelős elöljáróinak bölcs döntésében, és abban is, hogy országunk lakóinak imádsága rövidesen elhozza a jog teljes körű alkalmazását mindannyiunk javára.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége felkéri lelkipásztorait és a híveket, hogy még az Imahét folyamán, és a reánk következő vasárnapokon imádkozzanak általában Románia többrétű hiányosságának felszámolásáért, a jog és igazság betartásáért és egyházaink valóságos Krisztust követő közösségéért. Imádkozzunk tételesen a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium körül kialakult mesterséges és káros események elhárulásáért. Biztosítjuk az Erdélyi Egyházkerületet, a Sepsi Egyházmegyét, hogy imádságainkon túl készek leszünk jelenlétünkkel is támogatni küzdelmüket.

Nagyvárad, 2o11. január 22-én.

Csűry István
püspök

dr. Varga Attila
főgondnok



2011. január 21., péntek

Bayer Zsolt: A mi Európánk elrablása

A mi Európánk elrablása

http://www.magyarhirlap.hu/images/mh_logo.png

Magyar Hírlap
Bayer Zsolt
2011-01-21

„Az Európai Bizottság – a Generation Europe és a Tudatos Vásárlók Egyesülete közreműködésével – a 2011/2012-es tanévre is ingyenesen biztosítja a középiskolák 11. évfolyamos tanulói számára az Euró­pa-naptárat. Az egész évben elfoglaltságot adó és hasznos tudnivalókat, valamint tanári segédletet tartalmazó oktatócsomag használatával a diákok könnyed, számukra is élvezetes nyelven fogalmazott tudástárból és feladatsorok segítségével ismerkedhetnek meg a felelős gondolkodás alapjaival, cselekedeteik környezeti és társadalmi hatásaival.”

Ezzel az ajánlással adta ki az Európai Bizottság három és fél millió példányban, ötmillió euróért ezt a bizonyos naptárat. Hogy okuljanak belőle a fiatalok. A naptárban pedig akkurátusan feltüntették az összes muszlim, hindu és zsidó ünnepet. Kizárólag a keresztény-keresztyén ünnepek nem fértek bele a naptárba. Ebből a tényből induljon útjára a gondolat.

Hogy Európa allegóriája hajdan mégiscsak egy gyönyörű nőalak volt. Mivel Európé mégiscsak Agénor föníciai király gyönyörűséges leánya volt, akibe beleszeretett Zeusz, és aranygyapjas bika képében elrabolta. S vitte Zeusz Európét Krétára, ahol nemzett neki három gyermeket, többek között Minószt. S bonyolódott tovább a történet, a csodálatos antik-görög mitológia, s Európa allegóriája a gyönyörű nő volt, az maradt, mert miképpen a lengyel történész, Oskar Halecki megfogalmazta egykoron, Európa öröksége mégiscsak Athén és Róma, s aztán Péter utódai, „akik megszakítás nélkül irányították Krisztus egyházát, és jelképezték Európa mint EGÉSZ történelmi kontinuitását.”

Ez a történelmi kontinuitás lett a múlté. Ugyanis egy európai naptárból egyszerűen nem lehet kifelejteni a keresztény-keresztyén ünnepeket. Ilyen „felejtés” nem létezik. Azt pedig végtelen jóindulatomban és már-már legendás, az önsorsrontással felérő naivitásommal el sem tudom gondolni, hogy valami tudatos provokáció áldozata lenne a keresztény-keresztyén Európa. Nem. A legfélelmetesebb, legiszonyatosabb s egyben legvalószínűbb feltételezés az, hogy már nincsen benne a tudatban Európa kereszténysége. Ez immáron egy nem létező entitás az uniós bürokraták fejében és lelkében. S ha nyomokban mégis fellelhető még valahol, hát akkor szégyellik leginkább.

Odakint, a nagyméltóságú Brüsszelben, a St. Catherine téren áll egy ódon katolikus templom. Elhagyták hívei – s ma mint nyilvános vizelde üzemel. Onnan, a St. Catherine téri vizeldévé lett templomból széles és egyenes sugárút vezet eddig a naptárig.

S a széles és egyenes sugárút szélein sokan ballagnak. A cinizmus, az ostobaság, a rémisztő lelketlenség, a gyökértelenség, a hagyománygyűlölet, a múlttalanság, a gyilkos ateizmus. Ott sétál az új Európa. Sétál, és vigyorog, hülyén. És naptárt osztogat. S már semmit sem tud a múltról, semmit a történelemről, semmit a jövőről. És nem hajlandó egy lapon említeni a náci és kommunista bűnöket. Nem hajlandó semminemű néven nevezhető nemes cselekedetre. Vegetál. Zabál, fogyaszt, emészt, és lenyűgöző, lefegyverző ostobaságokon rágódik. Legutolsó említésre méltó tette Wajda Katyn-filmje volt. El is dugták, elrejtették, mert nem illett a nyálfolyató polkorrektségbe és a nihilbe.

Talán Agénor föníciai király átkozhatta meg Európét… Azért gondolom, mert mégiscsak a föníciaiak találták fel a pénzt…

Európa allegóriája ma már nem gyönyörű nőalak. Új allegóriája van Európának. Daniel Cohn-Bendit az. Egyik kezében a Magyar Nemzet üres címlapját tartja „Censored” felirattal, ékes bizonyítékaként annak, hogy fogalma sincs, miről beszél. Másik kezébe pedig odaillik az új európai naptár.

Így mehet vizelni a St. Catherine téri katolikus templomba.


http://static.timesofmalta.com/media/serve/20101114--115623-con_02.jpg