"Keresztény ember számára a Jobbik elfogadhatatlan"
Magyar Hírlap
Kacsoh Dániel
2010-03-31
Az MSZP és az SZDSZ mellett szélsőséges pártnak tartja a Jobbikot is Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnöke, mondván, a Vona Gábor által vezetett erő nem európai, nem szalonképes a keresztény kultúrkörben, és folyton összemos olyan értékeket, amelyek nem tartoznak össze. „Keresztény ember számára ez a párt nem elfogadható” – jelentette ki. Osztie szerint felelősen gondolkodó magyar állampolgár csak polgári, kereszténydemokrata és kétharmados parlamenti többséget megszerezni képes pártszövetségre szavazhat az áprilisi választásokon.
– A választások közeledtével egyre többen értékelik a most véget érő ciklust. Mit gondol, a keresztény értékek szempontjából miként jellemezhetők az elmúlt esztendők?
– Először is, nyolc évet zárunk most le. Bárhogy is alakul, valamilyen módon az idei április 11., ennek a korszaknak a végét jelenti majd. Ebben a nagyjából egységesnek tekinthető időszakban a romlásnak jól látható jelei voltak. Nemcsak a keresztény értékrendet rombolták le, kérdőjelezték meg, hanem eltüntettek minden olyan alapot, amely valamiféle közmegegyezésnek tekinthető vagy alapvető emberi érték egy demokratikusan felépülő, modern társadalomban.
– Konkrétan?
– Vegyük csak sorra: milyen erő az, amely meghirdeti, hogy jöjjön el az „én országom”? Vagy mit gondoljunk, amikor azt látjuk és halljuk, hogy valaki feláll, és elénekli az Internacionálét, amelynek egyik leglényegesebb mondandója, hogy a múltat végképp el kell törölni. Milyen erő az, amelyik az általa sem tagadott hazugságából mostanra politikai programot, kampányeszközt fabrikált? A válaszokat tudjuk. Mindezek, és persze egyéb gazemberségek, következtében az elmúlt nyolc évben „sikerült” élhetetlenné tenni a magyar társadalmat. Az emberek közötti kapcsolatok minden téren, így a gazdaságban, az üzleti világban is megromlottak. Egész egyszerűen szinte teljesen eltűnt a bizalom, emberellenes és embertelen légkör alakult ki. Az ország állapotára vonatkozóan két adat mutatja leginkább a helyzetünk tragikusságát. Egyrészt ma már mintegy kétmillió honfitársunk él a létminimum küszöbén, vagy az alatt. Ide tartozik a gyermekek éhezése, teljes kiszolgáltatottsága, ami elfogadhatatlan. Kutatások bizonyítják azt is, hogy a felnövekvő értelmiségi generációnak nincs pozitív jövőképe, nincs reménysége a hazájában, ezért nagyon sok fiatal hagyja el az országot. Külön veszteséget jelent az egészségügyi dolgozók, az orvosok és a nővérek egyre rohamosabb elvándorlása. Megjegyzem, a kormánynak nem volt családpolitikája sem. Mindezekkel a szocialisták és a liberálisok a jövőt lehetetlenítették el. Nem lehet a többi kormányra mutogatni, szétkenni a felelősséget – ez egyértelműen az elmúlt két ciklus kudarca. A polgári kormány idején az emberek, a közösségek, a települések felemelték a fejüket. Egészen más, sokkal inkább önbecsüléssel telített légkör uralkodott az országban. Kezdtük újra felfedezni gyökereinket. Ezt a folyamatot is visszafordították az elmúlt nyolc évben.
– A változás iránt érzett elkötelezettség miatt indított nemrég országos előadássorozatot a KÉSZ?
– A Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet elnevezésű kezdeményezésünk célja elmélyíteni a magyarság nemzettudatát, megszilárdítani népünk önbecsülését, ami csak a kereszténység komolyan vételével érhető el. Ennek nincs köze a kampányhoz, sokkal inkább az említett egészséges önbecsülés, történelmi tudat visszaszerzésére irányul. Nem is ér véget a választásokkal, az ország tizenhét településén egész évben zajlik majd.
– Azért a választások kapcsán a KÉSZ is megfogalmazta, melyik pártra kell szavazni.
– Valóban, azt üzenjük minden felelősen gondolkodó, keresztény magyar embernek, hogy csak arra a pártszövetségre érdemes voksolnia, amely polgári, kereszténydemokrata, kétharmados többséget képes szerezni, és ily módon számon is kérhető. Ez utóbbi szempontot azért tartjuk fontosnak, mert a leendő, reményeink szerint jobboldali kormány sem bújhat majd ki a felelősség alól. Bizony, az általunk meghirdetett, úgynevezett civil radikalizmus szellemében a következő kabineten is számon kérjük az elhangzott ígéreteket, az alapvető emberi értékek melletti kiállást.
– Miként képzeli el a társadalmi kontrollt a KÉSZ?
– A Civil Összefogás Fórum keretében már jó ideje igen dolgozunk azon, hogy a civil szféra is tudjon végre a társadalom érdekében jelzéseket adni, nyomást gyakorolni a hatalomra. Ez nagyon hiányzott az előző ciklusokban, a kormányok nem tartottak igényt a civilek véleményére, pedig erre egy egészséges, demokratikus ország esetében okvetlenül szükség van. A kérdés ugyanis adott: a kormánynak van népe, vagy a népnek kormánya?
– Még napjainkban is rendre elhangzik a vád, legutóbb például Kiss-Rigó László püspök esetében, miszerint a papok rosszul teszik, ha politizálnak. Mit lehet erre mondani?
– Egyre markánsabban vagyok kénytelen reagálni az efféle megjegyzésekre. Senki sem tudott még ugyanis válaszolni arra a kérdésre, hogy egész pontosan miért is ne foglaljanak állást a történelmi felekezetek a társadalmat érintő kérdésekben, miért ne fogalmazhatnának a közjó érdekében egyértelműen. Kijelentem: én lelkipásztorként és magyar állampolgárként igényt tartok a vélemény és a szólás szabadságára. Az ilyen vádak egyébként tipikusan szélsőségesen individualista felfogást tükröznek: az egyént a közösségéből, vagyis az egyházából, a nemzetéből kiszakítva kezelik.
– Most már egyre több támadás éri a történelmi felekezeteket a „másik” oldalról is. Mit szól a Jobbik egyházakkal kapcsolatban elhangzó megjegyzéseire?
– Kezdjük onnan, hogy szerintem ma Magyarországon szélsőséges politikai erő az MSZP is. Elég csak a szocialisták büntetőügyeire gondolni. Az SZDSZ is az, de az úgynevezett liberális politikusok önmagukkal bántak el. De szélsőségesnek tartom a Jobbikot is, amely nem európai, nem szalonképes a keresztény kultúrkörben, és folyton összemos olyan értékeket, amelyek nem tartoznak össze. Keresztény ember számára ez a párt nem elfogadható. Elég csak rávilágítani az olykor az egyház- és zsidóellenességtől sem visszariadó politikai formáció kapcsán arra, hogy sokszor egyértelműen a gyűlölet, a szeretetlenség motiválja a képviselőit. Ez szinte sugárzik belőlük. Sajnos egyre többen fogékonyak erre a stílusra, és emögött egyértelműen az áll, hogy a kormány radikalizálta a társadalmat, szembeállította egymással az embereket. Soha nem felejthetjük el, hogy Gyurcsány Ferenc a kettős állampolgárság ellen kampányolt.
– A Jobbik március 15-i megemlékezésén ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész elég keményen beszélt a KÉSZ-nek az újpogányság térnyerése kapcsán megfogalmazott véleményéről. Miért káros ez az egyre erősödő, fogalmazzunk úgy, vallási irányzat?
– Az úgynevezett újpogányságot vallók vissza szeretnék fordítani a történelem kerekét abba az időbe, amikor Szent István műve még nem jött létre. Az első, felkent, apostoli királyunk helyett Koppányt választanák. Csakhogy, ha ez a most megfogalmazott vágyuk akkor teljesült volna, ma nem is létezne magyar nemzet. Az újpogányság nem mást, mint a keresztény magyar állam tagadását jelenti. Az ezt valló ember tehát szemben áll az egyházzal, ugyanakkor negligálja az elmúlt ezer esztendő történetét. Ennek a mozgalomnak van egy vallási iránya, amely keresztény zarándokhelyeink mellett pogány kultuszok formájában jelenik meg. Van egy nemzeti iránya, ez a koppányi, Krisztus párthus hercegsége mellett kardoskodó tévtanokat jelenti. Ebből következik az antiszemitizmus. És végül van egy politikai vetülete, ez pedig a Jobbik. Mindezek gyökere ugyanaz. A KÉSZ előadás-sorozata ezzel szemben azt kívánja bemutatni, hogy a kereszténység és a magyarság elválaszthatatlanul összetartozik, ez ezer éve így van.
Magyar Hírlap
Kacsoh Dániel
2010-03-31
Az MSZP és az SZDSZ mellett szélsőséges pártnak tartja a Jobbikot is Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnöke, mondván, a Vona Gábor által vezetett erő nem európai, nem szalonképes a keresztény kultúrkörben, és folyton összemos olyan értékeket, amelyek nem tartoznak össze. „Keresztény ember számára ez a párt nem elfogadható” – jelentette ki. Osztie szerint felelősen gondolkodó magyar állampolgár csak polgári, kereszténydemokrata és kétharmados parlamenti többséget megszerezni képes pártszövetségre szavazhat az áprilisi választásokon.
Osztie Zoltán: A kormány radikalizálta a társadalmat, szembeállította egymással az embereket
– A választások közeledtével egyre többen értékelik a most véget érő ciklust. Mit gondol, a keresztény értékek szempontjából miként jellemezhetők az elmúlt esztendők?
– Először is, nyolc évet zárunk most le. Bárhogy is alakul, valamilyen módon az idei április 11., ennek a korszaknak a végét jelenti majd. Ebben a nagyjából egységesnek tekinthető időszakban a romlásnak jól látható jelei voltak. Nemcsak a keresztény értékrendet rombolták le, kérdőjelezték meg, hanem eltüntettek minden olyan alapot, amely valamiféle közmegegyezésnek tekinthető vagy alapvető emberi érték egy demokratikusan felépülő, modern társadalomban.
– Konkrétan?
– Vegyük csak sorra: milyen erő az, amely meghirdeti, hogy jöjjön el az „én országom”? Vagy mit gondoljunk, amikor azt látjuk és halljuk, hogy valaki feláll, és elénekli az Internacionálét, amelynek egyik leglényegesebb mondandója, hogy a múltat végképp el kell törölni. Milyen erő az, amelyik az általa sem tagadott hazugságából mostanra politikai programot, kampányeszközt fabrikált? A válaszokat tudjuk. Mindezek, és persze egyéb gazemberségek, következtében az elmúlt nyolc évben „sikerült” élhetetlenné tenni a magyar társadalmat. Az emberek közötti kapcsolatok minden téren, így a gazdaságban, az üzleti világban is megromlottak. Egész egyszerűen szinte teljesen eltűnt a bizalom, emberellenes és embertelen légkör alakult ki. Az ország állapotára vonatkozóan két adat mutatja leginkább a helyzetünk tragikusságát. Egyrészt ma már mintegy kétmillió honfitársunk él a létminimum küszöbén, vagy az alatt. Ide tartozik a gyermekek éhezése, teljes kiszolgáltatottsága, ami elfogadhatatlan. Kutatások bizonyítják azt is, hogy a felnövekvő értelmiségi generációnak nincs pozitív jövőképe, nincs reménysége a hazájában, ezért nagyon sok fiatal hagyja el az országot. Külön veszteséget jelent az egészségügyi dolgozók, az orvosok és a nővérek egyre rohamosabb elvándorlása. Megjegyzem, a kormánynak nem volt családpolitikája sem. Mindezekkel a szocialisták és a liberálisok a jövőt lehetetlenítették el. Nem lehet a többi kormányra mutogatni, szétkenni a felelősséget – ez egyértelműen az elmúlt két ciklus kudarca. A polgári kormány idején az emberek, a közösségek, a települések felemelték a fejüket. Egészen más, sokkal inkább önbecsüléssel telített légkör uralkodott az országban. Kezdtük újra felfedezni gyökereinket. Ezt a folyamatot is visszafordították az elmúlt nyolc évben.
– A változás iránt érzett elkötelezettség miatt indított nemrég országos előadássorozatot a KÉSZ?
– A Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet elnevezésű kezdeményezésünk célja elmélyíteni a magyarság nemzettudatát, megszilárdítani népünk önbecsülését, ami csak a kereszténység komolyan vételével érhető el. Ennek nincs köze a kampányhoz, sokkal inkább az említett egészséges önbecsülés, történelmi tudat visszaszerzésére irányul. Nem is ér véget a választásokkal, az ország tizenhét településén egész évben zajlik majd.
– Azért a választások kapcsán a KÉSZ is megfogalmazta, melyik pártra kell szavazni.
– Valóban, azt üzenjük minden felelősen gondolkodó, keresztény magyar embernek, hogy csak arra a pártszövetségre érdemes voksolnia, amely polgári, kereszténydemokrata, kétharmados többséget képes szerezni, és ily módon számon is kérhető. Ez utóbbi szempontot azért tartjuk fontosnak, mert a leendő, reményeink szerint jobboldali kormány sem bújhat majd ki a felelősség alól. Bizony, az általunk meghirdetett, úgynevezett civil radikalizmus szellemében a következő kabineten is számon kérjük az elhangzott ígéreteket, az alapvető emberi értékek melletti kiállást.
– Miként képzeli el a társadalmi kontrollt a KÉSZ?
– A Civil Összefogás Fórum keretében már jó ideje igen dolgozunk azon, hogy a civil szféra is tudjon végre a társadalom érdekében jelzéseket adni, nyomást gyakorolni a hatalomra. Ez nagyon hiányzott az előző ciklusokban, a kormányok nem tartottak igényt a civilek véleményére, pedig erre egy egészséges, demokratikus ország esetében okvetlenül szükség van. A kérdés ugyanis adott: a kormánynak van népe, vagy a népnek kormánya?
– Még napjainkban is rendre elhangzik a vád, legutóbb például Kiss-Rigó László püspök esetében, miszerint a papok rosszul teszik, ha politizálnak. Mit lehet erre mondani?
– Egyre markánsabban vagyok kénytelen reagálni az efféle megjegyzésekre. Senki sem tudott még ugyanis válaszolni arra a kérdésre, hogy egész pontosan miért is ne foglaljanak állást a történelmi felekezetek a társadalmat érintő kérdésekben, miért ne fogalmazhatnának a közjó érdekében egyértelműen. Kijelentem: én lelkipásztorként és magyar állampolgárként igényt tartok a vélemény és a szólás szabadságára. Az ilyen vádak egyébként tipikusan szélsőségesen individualista felfogást tükröznek: az egyént a közösségéből, vagyis az egyházából, a nemzetéből kiszakítva kezelik.
– Most már egyre több támadás éri a történelmi felekezeteket a „másik” oldalról is. Mit szól a Jobbik egyházakkal kapcsolatban elhangzó megjegyzéseire?
– Kezdjük onnan, hogy szerintem ma Magyarországon szélsőséges politikai erő az MSZP is. Elég csak a szocialisták büntetőügyeire gondolni. Az SZDSZ is az, de az úgynevezett liberális politikusok önmagukkal bántak el. De szélsőségesnek tartom a Jobbikot is, amely nem európai, nem szalonképes a keresztény kultúrkörben, és folyton összemos olyan értékeket, amelyek nem tartoznak össze. Keresztény ember számára ez a párt nem elfogadható. Elég csak rávilágítani az olykor az egyház- és zsidóellenességtől sem visszariadó politikai formáció kapcsán arra, hogy sokszor egyértelműen a gyűlölet, a szeretetlenség motiválja a képviselőit. Ez szinte sugárzik belőlük. Sajnos egyre többen fogékonyak erre a stílusra, és emögött egyértelműen az áll, hogy a kormány radikalizálta a társadalmat, szembeállította egymással az embereket. Soha nem felejthetjük el, hogy Gyurcsány Ferenc a kettős állampolgárság ellen kampányolt.
– A Jobbik március 15-i megemlékezésén ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész elég keményen beszélt a KÉSZ-nek az újpogányság térnyerése kapcsán megfogalmazott véleményéről. Miért káros ez az egyre erősödő, fogalmazzunk úgy, vallási irányzat?
– Az úgynevezett újpogányságot vallók vissza szeretnék fordítani a történelem kerekét abba az időbe, amikor Szent István műve még nem jött létre. Az első, felkent, apostoli királyunk helyett Koppányt választanák. Csakhogy, ha ez a most megfogalmazott vágyuk akkor teljesült volna, ma nem is létezne magyar nemzet. Az újpogányság nem mást, mint a keresztény magyar állam tagadását jelenti. Az ezt valló ember tehát szemben áll az egyházzal, ugyanakkor negligálja az elmúlt ezer esztendő történetét. Ennek a mozgalomnak van egy vallási iránya, amely keresztény zarándokhelyeink mellett pogány kultuszok formájában jelenik meg. Van egy nemzeti iránya, ez a koppányi, Krisztus párthus hercegsége mellett kardoskodó tévtanokat jelenti. Ebből következik az antiszemitizmus. És végül van egy politikai vetülete, ez pedig a Jobbik. Mindezek gyökere ugyanaz. A KÉSZ előadás-sorozata ezzel szemben azt kívánja bemutatni, hogy a kereszténység és a magyarság elválaszthatatlanul összetartozik, ez ezer éve így van.
- Vona Gábor levele Osztie Zoltán atyához (barikád.hu)
- Morvai Krisztina nyílt levele dr. Tarjányi Zoltánnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Erkölcsteológia Tanszékének vezetőjének (barikád.hu)
