REFORMÁTUSOK LEVELE
A Református Egyház Félórája 2009. július 8.
Fekete Ágnes
Evolúció vagy teremtés! - gyakran próbálnak meg választás elé állítani bennünket, pedig nem helyes így a kérdés. Falus András akadémikus, immunológus szerint evolúcióról és teremtésről egyaránt beszélhetünk. Először azt mesélte el, hogy épp a minap az aluljáróban hittérítőkkel volt kénytelen vitatkozni, jóllehet ő is a hit szemével nézi az életet.
Falus András: A Nagyvárad téri aluljáróban szónokolt egy társaság pár hete, és elkezdtem velük vitatkozni. Egy érdekes helyzet alakult ki, mely közben egyszer még egy pillanatra arra is gondoltam, hogy talán baj lesz ebből, de igazából végig nagyon szelídek voltak. Elhárították ugyan azt, amit mondtam azzal, hogy ez így nem jó, majd elfordultak és folytatták ott, ahol abbahagyták.
Fekete Ágnes: Mik voltak a pólusok?
Falus András: A két pólus egyike a kreacionizmus volt, az intelligens tervezés, a másik pedig a darwinizmus. Én szándékosan használok izmusokat, bár szerencsétlen dolognak tartom, hogy az evolúció elméletét darwinizmusnak nevezik. Ilyen alapon nevezhetnék a relativitás elméletét einsteinizmusnak, vagy a genetikát mendelizmusnak. Az izmusok mindig ideologisztikusak.
Fekete Ágnes: Ennek azért van alapja, hiszen évekig tényleg így ment ebben az országban.
Falus András: Nem csak ebben az országban, hanem például az Egyesült Államokban is. Az igazi kreacionizmus, a szó legszélsőségesebb értelmében, egy amerikai, neoprotestáns áramlat: szembement a felvilágosodás korától kezdve a materializmus Istent feleslegesnek érző vonulatával. Ez jellemző volt természetesen arra a filozófiára is, amely meghatározta a szocialista korszakot. Ugyanakkor Amerikában is megjelent a darwinizmus vallásos állítása. Bár ezek szélsőséges állítások, de megjelentek, ráadásul nem a szocializmus idején, hanem már a felvilágosodásban. Mély pozitivista háttere van, melynek lényege, hogy a tények, fizikai törvények helyettesítik a hitkérdéseket, mindenre magyarázatot adnak. De ezt az adott kor hiányos tudásának megfelelően, emberi nagyképűséggel párosult magabiztossággal művelte. Most nem védeni akarom azokat a biológia tankönyveket, amelyekben mind a mai napig nagyon rosszul van megfogalmazva az evolúció. Sok felelőtlen dolog történt ezen a téren is. Immunológusként elolvastam azokat a részeket a középiskolások tankönyveiből, amelyek az én szakterületemhez tartoznak, és olyanokat találtam, amelyeket én sem értek.
Fekete Ágnes: De nem csak a tankönyvekről van szó. Nagyon felháborodtam, amikor a lányom kapott az iskolában egy Ősállatok című könyvet, amelyben az evolúció-elmélet jelenik meg képekben. Látható benne egy majomember, és olyan dolgokat említenek, amelyeknek semmi közük a valósághoz. Nagyon sok könyvről van szó.
Falus András: A tudományban nincsenek bizonyítékok, hanem modellek vannak, amelyek igyekeznek a valóságot megközelíteni. Ezek alapkövek, axiómák. El kell fogadnunk például, hogy a mozgás makro- és mikroméretekben egészen más törvényeket követ. A kvantum-mechanika szabályai teljesen más törvények alapján működnek, mint a látható mechanikáé. Én mindig az emberi nagyképűséget vádolom akkor, amikor valaki valameddig eljut a teremtett világ megismerésében, és lezár. Az emberiség csodálatos utat tesz meg a teremtett világ megismerésében. Az a tudomány, ami ismeri a határait, ami tudja, hogy meddig tart a kompetenciája, ami tudja, hogy az, amit állít az ő rendszerében, idejében, tudáshátterével az adott pillanatban elfogadható, de teret kell hagynia a cáfolhatóságnak is. És ez nem csak az evolúció- elméletre igaz, de rá is, mert egy tudományos elmélet. Darwin 150 évvel ezelőtt írt cikke a természettudományos gondolkodás egyik legnagyobb állomása volt. Az evolúció jelenlétét rengeteg minden igazolja.
Mi az evolúció? Borzalmasak azok a viták, amelyekben azzal vitatkozom, amit szerintem a vitapartnerem az evolúció alatt ért. "Nem értek egyet veled, sem az általad interpretált önmagammal." Már hallottam ilyen vitát pszichológusok között. Az evolúció meghatározásához hadd használjam a nagy magyar ökológus, Juhász Nagy Pál gondolatait: Az evolúció nem más, mint a genetikai változások összessége. Az evolúció elmélete az ég világon semmit nem mond az élet keletkezéséről. Az ő elképzelései szerint, amelyeket mind a mai napig a tudományos eredmények is megerősítenek, az evolúció azt mutatja meg, hogyan jön létre az a sokféleség, amivel az élővilágban találkozunk.
Fekete Ágnes: Genetikai ugrásokkal jön létre?
Falus András: Nem feltétlenül ugrásokkal, bár ez az egyik lehetséges út, de van még sodródás, migráció, izoláció. A sokféle változatból az a környezeti nyomás, ami minden élőlényen van, szelektál. Ezt éljük meg minden nap, amikor például torokgyulladásra antibiotikumokat szedünk: ezek az antibiotikumok szelektálják az ellenálló, rezisztens törzseket. Ez a tipikus evolúció. A legutóbbi két évben egy olyan világot ismertünk meg, amelyet mikroellenesnek nevezünk: kiderült, hogy az egész élővilág, a gének megszólalásának szabályozását egy olyan rendszer irányítja, amelyről eddig fogalmunk nem volt. Olyan gazdag repertoárt biztosítanak a kiválogatódásnak, amiről eddig nem tudtunk.
Amiről beszéltem, az az evolúció-elmélet, és nem az evolucionizmus. Nagyon tartózkodnék az ideológiai felhangtól. Ez egy tudomány, ami tele van meglepetésekkel, szépséggel. Nem szeretnék a geneticizmus hibájába esni, amely csinnadratta a gének körül.
Fekete Ágnes: Arra gondol, hogy nem igaz az, hogy mindent a genetika határoz meg?
Falus András: Így van, ez nem igaz. Ezért is mondtam, hogy a tudomány kritériuma a határok felismerése. A memetika is öröklődik. A mémek a hagyományok, legendák, mítoszok, szokások. Én a szüleimtől tanultam, hogyan üljek az asztalnál, hogyan egyek. Ezek öröklődnek egyik generációról a másikra. Mindez képezi azt a világot, amelyben élünk. A genetika ennek egy nagyon fontos szegmense, de nem abszolút szegmense. Darwin nem tudta igazán a genetikát. Mendel, aki egy viszonylag zárt közösségben dolgozott, a borsó-kísérleteiről ismert. Ő írta le a genetika alapvető törvényeit. Nagy tisztelettel elküldte dolgozatát az akkor már híres Darwinnak, aki soha nem nyitotta ki a levelet. Felbontatlanul találták meg a könyvespolcán halála után. Persze, ha felbontotta volna, akkor sem változott volna a koncepciója, csak lett volna egy magyarázat, amit a külön vagy együtt öröklődő génekről mondhatott volna. A kreacionizmus a maga ideologisztikus megközelítésével azt mondja, hogy próba-szerencse alapon nem jött volna létre ez a csodálatos sokféleség. Példának szokták hozni, hogy vannak olyan rovarok, amelyeknek olyan hosszú szívó szájszervük van, amivel be tudnak nyúlni a virágok belsejébe, és onnan táplálékot tudnak nyerni. Azt mondják, hogy ha egy kicsit rövidebb, egy kicsit elágazó lenne ez a szervük, akkor ezek a rovarok elpusztultak volna. A sokféleség létrejöttében rejlő, eddig még föl nem tárt megvalósulásnak lebecsüléséről van szó, szerintem a kreacionizmus esetében.
Fekete Ágnes: Benned is biztosan van egy olyan érzés a természet kapcsán, hogy ez egy csoda, hogy ez nem lehet véletlen.
Falus András: Természetesen. A kreacionista azt kérdi, hogy hol vannak a köztes formák, amelyekből egy állatcsoport kialakult. Ha a szelekció során valami megmarad, míg mások elpusztulnak, akkor mindenki jogosan keresi a maradványokat. Ezek lennének a bizonyítékok, és a bizonyítékok hiánya sokaknak a hiány bizonyítékaként szolgálnak, de szerintem ez nem így van. A kreacionizmusnak nincs pozitív állítása, csak azt igyekszik cáfolni, amit az evolúció-elmélet állít, mert azt gondolja, ha megdől ez az elmélet, akkor bebizonyosodik, hogy Isten egyszerre teremtette meg a világot. Istent egy fantasztikus, ügyes, zseniális mesterembernek tartják, aki a maga zsenialitásával összerakta ezt a világot. Én pedig úgy gondolom, hogy Isten teremtése nem csak tárgyakból, lényekből áll, hanem törvényekből is. A teremtés mozzanata megteremteni azt az alaphelyzetet, belelehelni azt a lelket, azokat a törvényeket, amelyek aztán működés közben létrehozzák a sokféleséget. Hazug a kérdés: kreáció vagy evolúció, teremtés vagy evolúció! Teremtés és evolúció!
Néhány évvel ezelőtt főleg protestáns lelkészek és magukat hívőnek érző biológusok találkoztak, és ez számomra nagyon nagy élmény volt. Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy definiáltuk a szavakat, és ezzel elhárult egy csomó félreértés. Kimondhattuk azt, hogy ha a törvény, a biológiai szabályszerűség az evolúció, a változékonyság létezik, akkor Isten teremtette. Az evolúció Isten teremtési módszerei közé tartozik. Megtaláltak egy skandináv falut, amely a középkorban olyan izoláltan helyezkedett el, hogy csak azt tudták enni, amit ott megtermeltek. Évszázadokra visszamenő döbbenetes precizitással leírták, hogy ki mennyi ideig élt ott, milyen betegségben szenvedett, hány gyermeke volt. Rendkívül izgalmas dolgokat találtak a generációkra. Mindig szétválasztjuk azt, ami a genetikához tartozik attól, ami a környezet hatása. Egy hangverseny élményét nem csak az határozza meg, hogy egy hegedű melyik mester kezéből került ki, hanem az is meghatározza, hogy hogyan játszanak rajta.
Fekete Ágnes: Ha jól értem, akkor te Istent is így képzeled el, tehát nem csak egy hegedűt rakott ide, hanem játszik is rajta.
Falus András: Úgy képzelem el, hogy Ő megalkotta a hegedűt, és játszik is rajta. A szélsőséges kreacionizmus azt mondja, hogy a zene lényege - megmaradva ennél a metaforánál - a zenekar hangszereinek összessége. Én viszont úgy gondolom, hogy a zenekar az összhangzat, az összeszokottság, az akusztika, a hangulat, az otthoni problémák pódiumra vitele. Együtt működnek. A gravitáció is a teremtés része. El kell jutnunk egy olyan típusú alázatig, amellyel az ember megpróbálja beilleszteni azt a tudásszintet, amit ő az adott korban, adott mesterektől megkapott. Ne akarjon mindenképpen végletes szabályokat kimondani. Az evolucionizmus azt mondja, hogy az evolúció elmélete lehetetlenné tette a teremtést. Fogalma sincs arról, hogy miről beszél, mert köszönőviszonyban nincs az evolúció elmélete ezzel az állítással. Az intelligens tervezés gondolatmenete, amelyik azt mondja, hogy autók sem úgy készülnek, hogy véletlenszerűen végigpróbálgatják az alkatrészeket, és egyszer véletlenül összeáll egy autó, hanem megtervezik az autót, majd pedig összerakják. Az a központi idegrendszer, melynek a teljesítménye a legmagasabban szervezett biológiai anyagnak tekinthető, annak az ötletnek, a kreációnak, az asszociációnak, a memória alkalmazásának és az új dolgok iránti érzékenységnek egy olyan csodálatos titka, amiről ma még nagyon keveset tudunk. Én azt mondom, hogy ne akarjuk lezárni még a tudás folyamatát, és ne akarjuk kizárni Istent a teremtett világból, se bezárni egy fabrikáló, zseniális, hatalmas, erős, halhatatlan mesterember alakjába.
Fekete Ágnes: Azért az, ahol én is megakadok, az ember. Azt mondani, hogy a majomból lett az ember, számomra elképzelhetetlen.
Falus András: Az igazi evolúció elmélet ezt soha nem is állította. Ez a vulgár-materialista felfogása valaminek, aminek idealisztikus háttere van. A darwini alapcikket az emberek nagyobb része soha nem olvasta el. Esetleg elolvasták azt a cikket, amit erről a cikkről írtak. Soha nem mondta, hogy a majmokból lettünk. Azt lehet az evolúció alapján elmondani, hogy az ember, a ma élő legmagasabb rendű élőlény, egy fejlődési folyamat során alakult ki. Soha nem fogjuk megmondani, hogy hol a lélek. Ez az a határ, amit a biológia nem tud átlépni.
A bűn nem egy biológiai kategória. Beszéljünk például a homoszexualitásról: sok olyan gént ismerünk, amelyek olyan helyzetbe hoznak valakit, hogy a saját neméhez tartozó emberekhez vonzódik, mégsem veszem a bátorságot, hogy azt mondjam, hogy ez nem bűn, mert Isten ezt mondja. A bűn nem egy biológiai kategória, hanem teológiai, szociáletikai kategória. Az, hogy Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett bennünket egy különleges, természettudományok által nem vizsgálható csoda. Az a kérdés, hogy miért vagyunk. Ez nem természettudományos kérdés, hanem olyan, mintha azt akarnám elmondani, hogy a szivárvány nem lehet Isten és a választott nép közötti szövetség jele, mert az nem más, mint a fehér fény felbomlása a vízcseppeken. Nanométerekben, -tól -ig látható tartományban kifejezhető. De miért ne lehetne egyszerre a kettő igaz?
Fekete Ágnes: Az ember mégiscsak egy különleges teremtménye Istennek.
Falus András: De minden teremtmény különleges. A feketerigó is egy végpont: már nem lesz jobb feketerigó. Az ember abból a szempontból különleges, hogy Isten kiválasztotta arra, hogy a nekiszánt sorsot élje, hogy Őt dicsőítse. Hatalmas különbségek vannak az emberek között.
Fekete Ágnes: Az ember ember.
Falus András: Igen, de ez a kategória szociál-etikai kategória. Nem a biologikumja miatt különleges, hanem a szellemi képessége, mentális adottsága miatt, ami lehetővé teszi, hogy Istenről gondolkodjon. Megkapja az újrateremtést, a megváltást. Ezt ne géncsoportokban keressük.
Teológiai kérdésekre nem tudok biológiai választ adni. A klónozással határsértés következik be: a klónozás sejtmag-átültetés, egy embrionális technológia. Az anya testi sejtjéből a sejtmagot betették ugyanannak az anyának a petesejtjébe, mire az anya megszülte a saját ikertestvérét. Az első ilyen állat, amelyen véghezvitték ezt a kísérletet, nagyon érdekesen pusztult el: korai öregedésben szenvedett. Öt-hat éves gyermekek ráncos öregekként jelennek meg. Úgy tűnik, mintha nem lehetne egy érett, testi sejtmagot, amiben a DNS már egy csomó módosításon ment át, teljesen újrakezdeni. Magyarországon is van klóónozott egér, és csak bízni tudok abban, hogy ember soha nem lesz klóónozva, mert ennek semmi értelme nincs. Az elmúlt évek során olyan technikák alakultak ki, amelyek segítségével testi sejtekből, vérből lehet embrionális sejteket előállítani bizonyos genetikai beavatkozással. Nincs szükség arra, hogy embriókat gyártsunk. Nekem visszacseng a páli mondat, miszerint: nem hagy kísértetni feljebb, mintsem elszenvedhetnétek. Itt van egy elképesztően nehéz probléma, mert ezekkel a módszerekkel embereket lehet gyógyítani, akkor pedig miért ne használhatnánk azokat a sejteket. Azonnal felvetődik, hogy nem azért hoztak-e létre nagyobb számban embrionális sejteket, hogy abból majd máj legyen? Pedig abból ember is lehetne. Iszonyú nehéz kérdés, és íme, van egy válasz, meg lehet oldani.
A Református Egyház Félórája 2009. július 8.
Fekete Ágnes
Falus András akadémikus
Evolúció vagy teremtés! - gyakran próbálnak meg választás elé állítani bennünket, pedig nem helyes így a kérdés. Falus András akadémikus, immunológus szerint evolúcióról és teremtésről egyaránt beszélhetünk. Először azt mesélte el, hogy épp a minap az aluljáróban hittérítőkkel volt kénytelen vitatkozni, jóllehet ő is a hit szemével nézi az életet.
Falus András: A Nagyvárad téri aluljáróban szónokolt egy társaság pár hete, és elkezdtem velük vitatkozni. Egy érdekes helyzet alakult ki, mely közben egyszer még egy pillanatra arra is gondoltam, hogy talán baj lesz ebből, de igazából végig nagyon szelídek voltak. Elhárították ugyan azt, amit mondtam azzal, hogy ez így nem jó, majd elfordultak és folytatták ott, ahol abbahagyták.
Fekete Ágnes: Mik voltak a pólusok?
Falus András: A két pólus egyike a kreacionizmus volt, az intelligens tervezés, a másik pedig a darwinizmus. Én szándékosan használok izmusokat, bár szerencsétlen dolognak tartom, hogy az evolúció elméletét darwinizmusnak nevezik. Ilyen alapon nevezhetnék a relativitás elméletét einsteinizmusnak, vagy a genetikát mendelizmusnak. Az izmusok mindig ideologisztikusak.
Fekete Ágnes: Ennek azért van alapja, hiszen évekig tényleg így ment ebben az országban.
Falus András: Nem csak ebben az országban, hanem például az Egyesült Államokban is. Az igazi kreacionizmus, a szó legszélsőségesebb értelmében, egy amerikai, neoprotestáns áramlat: szembement a felvilágosodás korától kezdve a materializmus Istent feleslegesnek érző vonulatával. Ez jellemző volt természetesen arra a filozófiára is, amely meghatározta a szocialista korszakot. Ugyanakkor Amerikában is megjelent a darwinizmus vallásos állítása. Bár ezek szélsőséges állítások, de megjelentek, ráadásul nem a szocializmus idején, hanem már a felvilágosodásban. Mély pozitivista háttere van, melynek lényege, hogy a tények, fizikai törvények helyettesítik a hitkérdéseket, mindenre magyarázatot adnak. De ezt az adott kor hiányos tudásának megfelelően, emberi nagyképűséggel párosult magabiztossággal művelte. Most nem védeni akarom azokat a biológia tankönyveket, amelyekben mind a mai napig nagyon rosszul van megfogalmazva az evolúció. Sok felelőtlen dolog történt ezen a téren is. Immunológusként elolvastam azokat a részeket a középiskolások tankönyveiből, amelyek az én szakterületemhez tartoznak, és olyanokat találtam, amelyeket én sem értek.
Fekete Ágnes: De nem csak a tankönyvekről van szó. Nagyon felháborodtam, amikor a lányom kapott az iskolában egy Ősállatok című könyvet, amelyben az evolúció-elmélet jelenik meg képekben. Látható benne egy majomember, és olyan dolgokat említenek, amelyeknek semmi közük a valósághoz. Nagyon sok könyvről van szó.
Falus András: A tudományban nincsenek bizonyítékok, hanem modellek vannak, amelyek igyekeznek a valóságot megközelíteni. Ezek alapkövek, axiómák. El kell fogadnunk például, hogy a mozgás makro- és mikroméretekben egészen más törvényeket követ. A kvantum-mechanika szabályai teljesen más törvények alapján működnek, mint a látható mechanikáé. Én mindig az emberi nagyképűséget vádolom akkor, amikor valaki valameddig eljut a teremtett világ megismerésében, és lezár. Az emberiség csodálatos utat tesz meg a teremtett világ megismerésében. Az a tudomány, ami ismeri a határait, ami tudja, hogy meddig tart a kompetenciája, ami tudja, hogy az, amit állít az ő rendszerében, idejében, tudáshátterével az adott pillanatban elfogadható, de teret kell hagynia a cáfolhatóságnak is. És ez nem csak az evolúció- elméletre igaz, de rá is, mert egy tudományos elmélet. Darwin 150 évvel ezelőtt írt cikke a természettudományos gondolkodás egyik legnagyobb állomása volt. Az evolúció jelenlétét rengeteg minden igazolja.
Mi az evolúció? Borzalmasak azok a viták, amelyekben azzal vitatkozom, amit szerintem a vitapartnerem az evolúció alatt ért. "Nem értek egyet veled, sem az általad interpretált önmagammal." Már hallottam ilyen vitát pszichológusok között. Az evolúció meghatározásához hadd használjam a nagy magyar ökológus, Juhász Nagy Pál gondolatait: Az evolúció nem más, mint a genetikai változások összessége. Az evolúció elmélete az ég világon semmit nem mond az élet keletkezéséről. Az ő elképzelései szerint, amelyeket mind a mai napig a tudományos eredmények is megerősítenek, az evolúció azt mutatja meg, hogyan jön létre az a sokféleség, amivel az élővilágban találkozunk.
Fekete Ágnes: Genetikai ugrásokkal jön létre?
Falus András: Nem feltétlenül ugrásokkal, bár ez az egyik lehetséges út, de van még sodródás, migráció, izoláció. A sokféle változatból az a környezeti nyomás, ami minden élőlényen van, szelektál. Ezt éljük meg minden nap, amikor például torokgyulladásra antibiotikumokat szedünk: ezek az antibiotikumok szelektálják az ellenálló, rezisztens törzseket. Ez a tipikus evolúció. A legutóbbi két évben egy olyan világot ismertünk meg, amelyet mikroellenesnek nevezünk: kiderült, hogy az egész élővilág, a gének megszólalásának szabályozását egy olyan rendszer irányítja, amelyről eddig fogalmunk nem volt. Olyan gazdag repertoárt biztosítanak a kiválogatódásnak, amiről eddig nem tudtunk.
Amiről beszéltem, az az evolúció-elmélet, és nem az evolucionizmus. Nagyon tartózkodnék az ideológiai felhangtól. Ez egy tudomány, ami tele van meglepetésekkel, szépséggel. Nem szeretnék a geneticizmus hibájába esni, amely csinnadratta a gének körül.
Fekete Ágnes: Arra gondol, hogy nem igaz az, hogy mindent a genetika határoz meg?
Falus András: Így van, ez nem igaz. Ezért is mondtam, hogy a tudomány kritériuma a határok felismerése. A memetika is öröklődik. A mémek a hagyományok, legendák, mítoszok, szokások. Én a szüleimtől tanultam, hogyan üljek az asztalnál, hogyan egyek. Ezek öröklődnek egyik generációról a másikra. Mindez képezi azt a világot, amelyben élünk. A genetika ennek egy nagyon fontos szegmense, de nem abszolút szegmense. Darwin nem tudta igazán a genetikát. Mendel, aki egy viszonylag zárt közösségben dolgozott, a borsó-kísérleteiről ismert. Ő írta le a genetika alapvető törvényeit. Nagy tisztelettel elküldte dolgozatát az akkor már híres Darwinnak, aki soha nem nyitotta ki a levelet. Felbontatlanul találták meg a könyvespolcán halála után. Persze, ha felbontotta volna, akkor sem változott volna a koncepciója, csak lett volna egy magyarázat, amit a külön vagy együtt öröklődő génekről mondhatott volna. A kreacionizmus a maga ideologisztikus megközelítésével azt mondja, hogy próba-szerencse alapon nem jött volna létre ez a csodálatos sokféleség. Példának szokták hozni, hogy vannak olyan rovarok, amelyeknek olyan hosszú szívó szájszervük van, amivel be tudnak nyúlni a virágok belsejébe, és onnan táplálékot tudnak nyerni. Azt mondják, hogy ha egy kicsit rövidebb, egy kicsit elágazó lenne ez a szervük, akkor ezek a rovarok elpusztultak volna. A sokféleség létrejöttében rejlő, eddig még föl nem tárt megvalósulásnak lebecsüléséről van szó, szerintem a kreacionizmus esetében.
Fekete Ágnes: Benned is biztosan van egy olyan érzés a természet kapcsán, hogy ez egy csoda, hogy ez nem lehet véletlen.
Falus András: Természetesen. A kreacionista azt kérdi, hogy hol vannak a köztes formák, amelyekből egy állatcsoport kialakult. Ha a szelekció során valami megmarad, míg mások elpusztulnak, akkor mindenki jogosan keresi a maradványokat. Ezek lennének a bizonyítékok, és a bizonyítékok hiánya sokaknak a hiány bizonyítékaként szolgálnak, de szerintem ez nem így van. A kreacionizmusnak nincs pozitív állítása, csak azt igyekszik cáfolni, amit az evolúció-elmélet állít, mert azt gondolja, ha megdől ez az elmélet, akkor bebizonyosodik, hogy Isten egyszerre teremtette meg a világot. Istent egy fantasztikus, ügyes, zseniális mesterembernek tartják, aki a maga zsenialitásával összerakta ezt a világot. Én pedig úgy gondolom, hogy Isten teremtése nem csak tárgyakból, lényekből áll, hanem törvényekből is. A teremtés mozzanata megteremteni azt az alaphelyzetet, belelehelni azt a lelket, azokat a törvényeket, amelyek aztán működés közben létrehozzák a sokféleséget. Hazug a kérdés: kreáció vagy evolúció, teremtés vagy evolúció! Teremtés és evolúció!
Néhány évvel ezelőtt főleg protestáns lelkészek és magukat hívőnek érző biológusok találkoztak, és ez számomra nagyon nagy élmény volt. Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy definiáltuk a szavakat, és ezzel elhárult egy csomó félreértés. Kimondhattuk azt, hogy ha a törvény, a biológiai szabályszerűség az evolúció, a változékonyság létezik, akkor Isten teremtette. Az evolúció Isten teremtési módszerei közé tartozik. Megtaláltak egy skandináv falut, amely a középkorban olyan izoláltan helyezkedett el, hogy csak azt tudták enni, amit ott megtermeltek. Évszázadokra visszamenő döbbenetes precizitással leírták, hogy ki mennyi ideig élt ott, milyen betegségben szenvedett, hány gyermeke volt. Rendkívül izgalmas dolgokat találtak a generációkra. Mindig szétválasztjuk azt, ami a genetikához tartozik attól, ami a környezet hatása. Egy hangverseny élményét nem csak az határozza meg, hogy egy hegedű melyik mester kezéből került ki, hanem az is meghatározza, hogy hogyan játszanak rajta.
Fekete Ágnes: Ha jól értem, akkor te Istent is így képzeled el, tehát nem csak egy hegedűt rakott ide, hanem játszik is rajta.
Falus András: Úgy képzelem el, hogy Ő megalkotta a hegedűt, és játszik is rajta. A szélsőséges kreacionizmus azt mondja, hogy a zene lényege - megmaradva ennél a metaforánál - a zenekar hangszereinek összessége. Én viszont úgy gondolom, hogy a zenekar az összhangzat, az összeszokottság, az akusztika, a hangulat, az otthoni problémák pódiumra vitele. Együtt működnek. A gravitáció is a teremtés része. El kell jutnunk egy olyan típusú alázatig, amellyel az ember megpróbálja beilleszteni azt a tudásszintet, amit ő az adott korban, adott mesterektől megkapott. Ne akarjon mindenképpen végletes szabályokat kimondani. Az evolucionizmus azt mondja, hogy az evolúció elmélete lehetetlenné tette a teremtést. Fogalma sincs arról, hogy miről beszél, mert köszönőviszonyban nincs az evolúció elmélete ezzel az állítással. Az intelligens tervezés gondolatmenete, amelyik azt mondja, hogy autók sem úgy készülnek, hogy véletlenszerűen végigpróbálgatják az alkatrészeket, és egyszer véletlenül összeáll egy autó, hanem megtervezik az autót, majd pedig összerakják. Az a központi idegrendszer, melynek a teljesítménye a legmagasabban szervezett biológiai anyagnak tekinthető, annak az ötletnek, a kreációnak, az asszociációnak, a memória alkalmazásának és az új dolgok iránti érzékenységnek egy olyan csodálatos titka, amiről ma még nagyon keveset tudunk. Én azt mondom, hogy ne akarjuk lezárni még a tudás folyamatát, és ne akarjuk kizárni Istent a teremtett világból, se bezárni egy fabrikáló, zseniális, hatalmas, erős, halhatatlan mesterember alakjába.
Fekete Ágnes: Azért az, ahol én is megakadok, az ember. Azt mondani, hogy a majomból lett az ember, számomra elképzelhetetlen.
Falus András: Az igazi evolúció elmélet ezt soha nem is állította. Ez a vulgár-materialista felfogása valaminek, aminek idealisztikus háttere van. A darwini alapcikket az emberek nagyobb része soha nem olvasta el. Esetleg elolvasták azt a cikket, amit erről a cikkről írtak. Soha nem mondta, hogy a majmokból lettünk. Azt lehet az evolúció alapján elmondani, hogy az ember, a ma élő legmagasabb rendű élőlény, egy fejlődési folyamat során alakult ki. Soha nem fogjuk megmondani, hogy hol a lélek. Ez az a határ, amit a biológia nem tud átlépni.
A bűn nem egy biológiai kategória. Beszéljünk például a homoszexualitásról: sok olyan gént ismerünk, amelyek olyan helyzetbe hoznak valakit, hogy a saját neméhez tartozó emberekhez vonzódik, mégsem veszem a bátorságot, hogy azt mondjam, hogy ez nem bűn, mert Isten ezt mondja. A bűn nem egy biológiai kategória, hanem teológiai, szociáletikai kategória. Az, hogy Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett bennünket egy különleges, természettudományok által nem vizsgálható csoda. Az a kérdés, hogy miért vagyunk. Ez nem természettudományos kérdés, hanem olyan, mintha azt akarnám elmondani, hogy a szivárvány nem lehet Isten és a választott nép közötti szövetség jele, mert az nem más, mint a fehér fény felbomlása a vízcseppeken. Nanométerekben, -tól -ig látható tartományban kifejezhető. De miért ne lehetne egyszerre a kettő igaz?
Fekete Ágnes: Az ember mégiscsak egy különleges teremtménye Istennek.
Falus András: De minden teremtmény különleges. A feketerigó is egy végpont: már nem lesz jobb feketerigó. Az ember abból a szempontból különleges, hogy Isten kiválasztotta arra, hogy a nekiszánt sorsot élje, hogy Őt dicsőítse. Hatalmas különbségek vannak az emberek között.
Fekete Ágnes: Az ember ember.
Falus András: Igen, de ez a kategória szociál-etikai kategória. Nem a biologikumja miatt különleges, hanem a szellemi képessége, mentális adottsága miatt, ami lehetővé teszi, hogy Istenről gondolkodjon. Megkapja az újrateremtést, a megváltást. Ezt ne géncsoportokban keressük.
Teológiai kérdésekre nem tudok biológiai választ adni. A klónozással határsértés következik be: a klónozás sejtmag-átültetés, egy embrionális technológia. Az anya testi sejtjéből a sejtmagot betették ugyanannak az anyának a petesejtjébe, mire az anya megszülte a saját ikertestvérét. Az első ilyen állat, amelyen véghezvitték ezt a kísérletet, nagyon érdekesen pusztult el: korai öregedésben szenvedett. Öt-hat éves gyermekek ráncos öregekként jelennek meg. Úgy tűnik, mintha nem lehetne egy érett, testi sejtmagot, amiben a DNS már egy csomó módosításon ment át, teljesen újrakezdeni. Magyarországon is van klóónozott egér, és csak bízni tudok abban, hogy ember soha nem lesz klóónozva, mert ennek semmi értelme nincs. Az elmúlt évek során olyan technikák alakultak ki, amelyek segítségével testi sejtekből, vérből lehet embrionális sejteket előállítani bizonyos genetikai beavatkozással. Nincs szükség arra, hogy embriókat gyártsunk. Nekem visszacseng a páli mondat, miszerint: nem hagy kísértetni feljebb, mintsem elszenvedhetnétek. Itt van egy elképesztően nehéz probléma, mert ezekkel a módszerekkel embereket lehet gyógyítani, akkor pedig miért ne használhatnánk azokat a sejteket. Azonnal felvetődik, hogy nem azért hoztak-e létre nagyobb számban embrionális sejteket, hogy abból majd máj legyen? Pedig abból ember is lehetne. Iszonyú nehéz kérdés, és íme, van egy válasz, meg lehet oldani.
