1848/49 - megfilmesítve

A hídember

(2002)

A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be.
A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedô újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére - és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, az engesztelődést akarja szolgálni. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában. Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg elborult elmével vegetál egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását. Barátait kivégzik és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed. Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel, visszanyerve régi képességeit és energiáját, úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a Birodalommal.

Illyés Gyula: A különc

(1980)

Teleki László politikus, az 1848-as szabadságharc idején Magyarország párizsi követe, a forradalom leverése után emigrációban él Kossuthékkal. Ebből a hátrányos helyzetből is eredményesen szervezkedik a Habsburg-ház ellen. Igyekszik megnyerni az európai kormányok támogatását az eltörölt forradalmi vívmányok érdekében. Drezdában titokban találkozik régi szerelmével, özvegy Orczynéval, aki megpróbálja rávenni, hogy térjen haza és házasodjanak össze. Az asszony elmondja, hogy már sokan otthon élnek az emigráció tagjai közül. A férfi nem akar hazatérni, mert úgy érzi, hogy külföldön tehet valamit az eszméiért. Kiderül, hogy a Habsburg-ház halálos ítéletet mondott ki rá. Beszélgetésük közben megjelenik a szász titkosrendőrség. Teleki Lászlót tiltakozása ellenére elfogják, és kiadják az osztrák hatóságoknak...

80 huszár

(1978)

1848. Európa forrong. A Lengyelországban állomásozó, osztrák kötelékhez tartozó magyar huszárok egy csoportja a szabadságharc kitörésének hírére hazaindul. A szökevények útja ezer veszéllyel teli, harcot kell vívniuk a természettel, az út nehézségeivel, az őket üldöző osztrák hadsereggel, és saját felőrlődő idegeikkel.

Föltámadott a tenger
(1953)

Az 1953-ban készült film az 1848/49-es időket eleveníti föl a forradalmárok harcát a belső és külső ellenséggel. Petőfi kezdetektől ott van az eseményeknél, még tiszti rangjáról is lemond, hogy Bem seregében harcolhasson. Bem felveszi a harcot a túlerővel, Gábor Áron ágyúival leveri az ellenséget.

Tizennégy vértanú
(1970)

Október 6-a Nemzeti Gyásznap, melyen az Aradon kivégzett 13 tábornokra és főtisztre, valamint a tizennegyedikként kivégzett Kazinczy Lajosra emlékezünk és mindazokra, akiket a Szabadságharc leverése után utolért a megtorlás. Hajdufy Miklós filmje az Aradon kivégzetteknek állít emléket.

Istennél a kegyelem!
(1999)

"Istennél a kegyelem!" - mondotta mindannyiszor Tichy őrnagy, amikor az elítéltek számára a szokásnak megfelelően kegyelmet kért Urticka porkoláb. 150 éve egy esős októberi hajnalon tizenhármuknak befejeződött a földi élet. Tizenhárom császári-királyi tiszt, a magyar forradalom- és szabadságharc ezredese (Lázár Vilmos), és tábornoka Haynau táborszernagytól nem kapott kegyelmet. "Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, mert gyökerestől kiirtom a gazt!" - írja 1849. augusztusában Schönhals tábornoknak. És Haynaunak igaza lett. A véres leszámolást követően több mint hatvan évig nem lázadozott a magyar. De az emlékezetben annál erősebben élt a mártírok, a tizenhárom aradi vértanú emléke. Legalábbis egy ideig. Ma, amikor európaiság és nemzettudat oly szorosan kezd kötődni egymáshoz, vajon tudjuk-e még egyáltalán kik voltak ezek a férfiak? Egyáltalában fel tudjuk-e sorolni a nevüket, tudjuk-e, hogy örmény, horvát, szerb, német, osztrák származású volt jónéhányuk, hogy magyarul a többségük egyáltalán nem beszélt, tudjuk-e, hogy a hősiesség mögött milyen konkrét tettek és gondolatok álltak? Filmünk, mely eredeti dokumentumok felhasználásával készült, olyan emberekről, személyiségekről szól, akik számára az eskü, a becsület, a bajtársiasság, a lovagiasság, a hazaszeretet még nem elcsépelt, érdektelen fogalmak, hanem valódi, életeszményt adó értékek voltak.

Klapka légió
(1983)

1866-ban a Habsburg Monarchia az olaszok és a poroszok ellen harcol. Ebben a helyzetben az Angliába emigrált Klapka tábornok a poroszok segítségével magyar légiót szervez, s egy lelkes, a szabadságharc eszméitől fűtött csapattal elindul Magyarország felé. Ő és hívei meg vannak győződve arról, hogy elérkezett az idő a szabadságharc folytatására. A magyar nép azonban már a kiegyezésre vár...

Fáklyaláng
(1963)

Illyés Gyula drámaírói munkásságában a Fáklyaláng volt egyik legsikeresebb munkája, melyben az 1848/49-es szabadságharc bukása utáni válságot, tanulságot igyekezett drámai formába önteni - érdekes "utójátékkal", időrenddel, valamiféle drámai "feloldással". Kossuthot és Görgeyt állítja szembe egymással 1849. augusztus 10-én Aradon.

Sárközi György: Mint oldott kéve

(1983)

A Mednyánszky család a birtok megvédése érdekében úgy dönt, hogy legkisebb fiúkat, Cézárt papnak adják. Eduárd az államgépezetben tevékenykedik, Lászlóé marad a birtok. A kamasz Cézár beleszeret unokahúgába, Hedvigbe. Hedvig viszont Bécsben egy bálon magába bolondítja Lászlót. Cézár a hercegprimástól haladékot kap pappá szentelése előtt, döntse elő maga, vállalja-e a papi hivatást. Cézár dönt, megmérgezi magát, de megmentik. Az otthonában lábadozó Cézár újra találkozik Hedviggel, aki ridegen visszautasítja közeledését. Cézárt pappá szentelik.  

"A regény legszebb fejezete fönn a Jablonkai-hágó környékén játszik. Ott paposkodik Cézár a szabadságharc első őszén a ködös fenyvesek közt, a nyomorult tót faluban. S ez a kis falu, az elhagyott parókia, a tót tanító, aki a deres erdőkön át vezeti ránk az osztrákokat, olyan tökéletes hangulati egység, hogy szinte sajnáljuk, mért kell a sátorfánkat szedni, egy kis regény zárt atmoszférája vesz körül s ha itt maradhatnánk vele tíz-tizenkét íven át, talán nagyobb öröm lenne, mint az egész epikai panoptikumot végigjárni." (Németh László írása a Nyugatban)