2010. november 19., péntek
2010. november 18., csütörtök
2010. november 17., szerda
A racionális vita tíz szabálya
1. A szólás szabadsága
A felek nem akadályozhatják egymást álláspontjuk kifejtésében vagy egy adott állásponttal kapcsolatos kétségeik kifejtésében.
2. A bizonyítás terhe
Az álláspontot előterjesztő félnek meg kell védenie álláspontját, ha a másik fél úgy kívánja.
3. Álláspontok
Az álláspontot támadó félnek azt az álláspontot kell támadnia, amelyet a másik fél valóban képvisel.
4. Relevancia
Az álláspontot védő fél csak olyan érvekkel védekezhet, amelyek valóban kapcsolódnak álláspontjához.
5. Kimondatlan premisszák
Az álláspontot támadó fél nem tulajdoníthat hamisan olyan kimondatlan premisszát a másik félnek, amely mellett az valójában nem kötelezte el magát, fordítva pedig, az álláspontot védő fél sem tagadhatja hamisan egy kimondatlan premisszája melletti elkötelezettségét, ha valóban elkötelezte magát mellette.
6. Kiindulópontok
Egyik félnek sem szabad hamisan elfogadott kiindulópontnak beállítania egy premisszát, sem pedig hamisan tagadnia, hogy egy premissza elfogadott kiindulópont, ha egyszer mindketten elfogadták kiindulópontként.
7. Érvelési sémák
Az álláspont nem tekinthető konkluzív módon megvédettnek, ha a védelem nem a megfelelő érvelési séma korrekt alkalmazásával történt.
8. Logikai érvényesség
Csak olyan érveket lehet használni, amelyek logikailag érvényesek – vagy azzá tehetők egy vagy több kimondatlan premissza explicitté tételével.
9. A vita lezárása
A védőnek fel kell adnia álláspontját, ha nem sikerült megvédenie azt; ellenkező esetben viszont a támadónak kell feladnia az állásponttal kapcsolatos kétségeit.
10. Nyelvhasználat
A felek nem használhatnak homályos vagy kétértelmű megfogalmazásokat, és kötelesek a másik fél megfogalmazásait hűen és pontosan visszaadni.
A felek nem akadályozhatják egymást álláspontjuk kifejtésében vagy egy adott állásponttal kapcsolatos kétségeik kifejtésében.
2. A bizonyítás terhe
Az álláspontot előterjesztő félnek meg kell védenie álláspontját, ha a másik fél úgy kívánja.
3. Álláspontok
Az álláspontot támadó félnek azt az álláspontot kell támadnia, amelyet a másik fél valóban képvisel.
4. Relevancia
Az álláspontot védő fél csak olyan érvekkel védekezhet, amelyek valóban kapcsolódnak álláspontjához.
5. Kimondatlan premisszák
Az álláspontot támadó fél nem tulajdoníthat hamisan olyan kimondatlan premisszát a másik félnek, amely mellett az valójában nem kötelezte el magát, fordítva pedig, az álláspontot védő fél sem tagadhatja hamisan egy kimondatlan premisszája melletti elkötelezettségét, ha valóban elkötelezte magát mellette.
6. Kiindulópontok
Egyik félnek sem szabad hamisan elfogadott kiindulópontnak beállítania egy premisszát, sem pedig hamisan tagadnia, hogy egy premissza elfogadott kiindulópont, ha egyszer mindketten elfogadták kiindulópontként.
7. Érvelési sémák
Az álláspont nem tekinthető konkluzív módon megvédettnek, ha a védelem nem a megfelelő érvelési séma korrekt alkalmazásával történt.
8. Logikai érvényesség
Csak olyan érveket lehet használni, amelyek logikailag érvényesek – vagy azzá tehetők egy vagy több kimondatlan premissza explicitté tételével.
9. A vita lezárása
A védőnek fel kell adnia álláspontját, ha nem sikerült megvédenie azt; ellenkező esetben viszont a támadónak kell feladnia az állásponttal kapcsolatos kétségeit.
10. Nyelvhasználat
A felek nem használhatnak homályos vagy kétértelmű megfogalmazásokat, és kötelesek a másik fél megfogalmazásait hűen és pontosan visszaadni.
NGC: El Camino - A Szent Jakab-út (dok.film)
El Camino - A Szent Jakab-út
(On the Camino de Santiago)
National Geographic
dokumentum-film
3 x 46 perc
(On the Camino de Santiago)
National Geographic
dokumentum-film
3 x 46 perc
1 GB AVI letöltése:
- http://data.hu/get/2861587/lcmn01-02-selma.part1.rar
- http://data.hu/get/2861601/lcmn01-02-selma.part2.rar
- http://data.hu/get/2861588/lcmn01-02-selma.part3.rar
- http://data.hu/get/2861598/lcmn01-02-selma.part4.rar
- http://data.hu/get/2861607/lcmn03-04-selma.part1.rar
- http://data.hu/get/2861603/lcmn03-04-selma.part2.rar
- http://data.hu/get/2861605/lcmn03-04-selma.part3.rar
- http://data.hu/get/2861592/lcmn03-04-selma.part4.rar
- http://data.hu/get/2861595/lcmn05-06-selma.part1.rar
- http://data.hu/get/2861593/lcmn05-06-selma.part2.rar
- http://data.hu/get/2861589/lcmn05-06-selma.part3.rar
- http://data.hu/get/2861597/lcmn05-06-selma.part4.rar
2010. november 16., kedd
A magyarság szentjei I-III. (dok.film)
A magyarság szentjei I.
Szent István, Szent Imre
Szent István, Szent Imre
Szent Imre herceg, István király és Gizella királyné gyermeke, a magyar fiatalság példaképe, magában hordozta a szentség ismérveit. Életének 24 éve során példamutató és a krisztusi mintát követő életet élt. Korai és váratlan halála az egész nemzetet szomorúságba döntötte. A legendák szerint szentsége jeleinek a pecsétei csak 30 nappal Imre herceg halála után nyittattak fel. Ekkor indultak el – Imre herceghez imádkozva – a csodatételek, valamint a csodálatos gyógyulások. Imre herceg a magyar keresztény szentek egyik legismertebb alakja.
A magyarság szentjei II.
Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Margit
Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Margit
Az Árpád-házi Szent Erzsébet és Árpád-házi Szent Margit életét bemutató részekkel folytatódik a magyar szentek életét bemutató dokumentumfilm-sorozat. Árpád-házi Szent Erzsébet, a XIII. század kiemelkedő női szentje, élete folyamán az egymással legnagyobb ellentétben álló körülményeket és adottságokat is képes volt ötvözni. E „Szent Asszony” egyetemes példaképpé vált minden kor minden embere számára. Élete csodák sorozata. Már gyermekként szentként viselkedett: kis barátnőit templomba csalogató, köténykéjében a szegényeknek táplálékot vivő, játék helyett imakönyveket nézegető leány volt. Felnőttként is minden cselekedete az égi akarat követésén alapult. Tevékeny szeretete egy pillanatra sem hagyta őt nyugodni.
A magyarság szentjei III.
Árpád-házi Szent László, Boldog Özséb
Árpád-házi Szent László, Boldog Özséb
Szent László magyar király, a kor lovageszményének megtestesítője. Egyik legszebb jellemvonása a megbocsátás. Feladatát kiváló uralkodói képességgel végezte; kivezette a magyarságot a belső veszedelmek örvényéből, és megmentette a külső ellenségek pusztító támadásaitól. Uralkodásának 18 éve alatt Magyarország felvirágzott. Imáinak hatásossága az alakját körülfonó legendákban maradt fenn. Boldog Özséb, az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend, a római katolikus pálos rend alapítója, húsz éven keresztül szervezte, irányította rendjét a Pilisben. Ezen szerzetesrend vallási és kulturális téren egyaránt jelentős szerepet játszott hazánk, valamint a szomszédos népek történetében.
(*) regisztrációt igényló torrent-portál
Kilépett a katolikus egyházból egy felfüggesztett német pap
Kilépett a katolikus egyházból egy felfüggesztett német pap
evangelikus.hu
2010. november 16.
Saarbrücken – Kilépett a katolikus egyházból Gotthold Hasenhüttl saarbrückeni teológiaprofesszor, akit még 2003-ban azért függesztettek fel papi állásából, mert egy ökumenikus nagygyűlés alkalmával evangélikusokkal közösen úrvacsorán vett részt a katolikus szokások szerinti áldozási szertartást követve. Forrás: MTI
„Nem tudom tovább támogatni ezt a fundamentalista intézményt” –- mondta el Saarbrückenben a dpa német hírügynökségnek a 76 éves teológiatanár, megerősítve a Saarbrücker Zeitung című lap – a kilépéssel kapcsolatos – keddi információját. Hasenhüttl hangsúlyozta, hogy nem egy „vallási közösséget" hagy ott, hanem egy "közjogi testületet". „Amint az egyház ismét az embert állítja majd középpontba, és ténylegesen törekszik a keresztények egységére, azonnal visszalépek" – hangoztatta a teológus. Hasenhüttl egyszerűen csak „komédiának" nevezte a jelenlegi trieri katolikus püspök, Stephan Ackermann és az evangélikus egyház új tanácselnöke, Nikolaus Schneider szerdán megrendezésre kerülő ökumenikus istentiszteletét. Szerinte ezek az egyházi méltóságok csak úgy tesznek, „mintha barátok lennének", közben pedig valójában „hallani sem akarnak egymásról".
Miután Hasenhüttlt 2003-ban felfüggesztették lelkipásztori szolgálatából, 2006-ban az akkori trieri püspök, Reinhard Marx megvonta tőle a tanítási engedélyt is, aminek nyomán nem tarthatott előadást, illetve nem láthatott el semmilyen feladatot egyházi intézményekben. A teológiaprofesszor elmondta, hogy hét éven át „hiába küzdött, várt, és tett meg mindent" helyzete megváltoztatásáért, „nemkívánatos személyként" már csak az „adófizetőt" látták benne.
evangelikus.hu
2010. november 16.
Saarbrücken – Kilépett a katolikus egyházból Gotthold Hasenhüttl saarbrückeni teológiaprofesszor, akit még 2003-ban azért függesztettek fel papi állásából, mert egy ökumenikus nagygyűlés alkalmával evangélikusokkal közösen úrvacsorán vett részt a katolikus szokások szerinti áldozási szertartást követve. Forrás: MTI
„Nem tudom tovább támogatni ezt a fundamentalista intézményt” –- mondta el Saarbrückenben a dpa német hírügynökségnek a 76 éves teológiatanár, megerősítve a Saarbrücker Zeitung című lap – a kilépéssel kapcsolatos – keddi információját. Hasenhüttl hangsúlyozta, hogy nem egy „vallási közösséget" hagy ott, hanem egy "közjogi testületet". „Amint az egyház ismét az embert állítja majd középpontba, és ténylegesen törekszik a keresztények egységére, azonnal visszalépek" – hangoztatta a teológus. Hasenhüttl egyszerűen csak „komédiának" nevezte a jelenlegi trieri katolikus püspök, Stephan Ackermann és az evangélikus egyház új tanácselnöke, Nikolaus Schneider szerdán megrendezésre kerülő ökumenikus istentiszteletét. Szerinte ezek az egyházi méltóságok csak úgy tesznek, „mintha barátok lennének", közben pedig valójában „hallani sem akarnak egymásról".
Miután Hasenhüttlt 2003-ban felfüggesztették lelkipásztori szolgálatából, 2006-ban az akkori trieri püspök, Reinhard Marx megvonta tőle a tanítási engedélyt is, aminek nyomán nem tarthatott előadást, illetve nem láthatott el semmilyen feladatot egyházi intézményekben. A teológiaprofesszor elmondta, hogy hét éven át „hiába küzdött, várt, és tett meg mindent" helyzete megváltoztatásáért, „nemkívánatos személyként" már csak az „adófizetőt" látták benne.
Állóháború a házsongárdi temetőben?
Állóháború a házsongárdi temetőben?
muemlekem.hu
2010.11.05
A Kárpát-medence történeti szempontból egyik legfontosabb sírkertje a kolozsvári házsongárdi temető. A csupán területileg védett sírkert értékei szinte hétről hétre fogyatkoznak.
„A 2004-ben megjelent romániai műemlékjegyzék „B” kategóriás védelemben részesítette a házsongárdi temetőt. Vagyis a területe védett, azonban az egyes síremlékek védtelenek. Tavasszal a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasággal közösen 250 sírt mértünk fel és dokumentáltunk, majd kértük az egyedi védelmüket, azonban ez a történetileg értékes állománynak kevesebb mint az egyötöde” - mondta el a műemlékem.hu-nak Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója. Hozzátette: ugyan civil szervezetük már 1999 óta küzd a síremlékek és a temető megőrzéséért, az egyedi védelmek benyújtása óta elmérgesedett a korábban jó viszony a temető fenntartójával. Szinte hetente tűnnek el sírkövek, vagy síremlékekhez tartozó szobrok, kovácsoltvas kiegészítők. „A folyamatos munkálatok miatt csaknem mindig vannak embereink a temetőben, így felügyelik is azt, hiszen nem csupán a viráglopás mindennapos, de fémszobraink, értékes köveink is állandó veszélyben vannak” - jelentette ki Tőkés Erzsébet.
A házsongárdi temetőt 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, hogy a kezdődő pestisjárvány jövendő áldozatait eltemethessék. Az egykori kis dinnyeföld hamar szűkösnek bizonyult, ezért a domboldal irányában bővítették tovább. Mivel városi köztemető, vallástól függetlenül bárki idetemetkezhetett.
A 18. században lutheránus, a 19.-ben zsidó sírkerttel bővítették. „Kolozsvárt öt felekezet van s csak egy közös temető. Ha a vallás a legnagyobb szellem gyümölcse s a vallásosságnak a türelem a legmagasztosabb hazája, akkor bizonyára sohasem láttam figyelemreméltóbb helyet Kolozsvárnál” – írta a temetőről Széchenyi 1821-ben. A honvédsírkertet a 20. század elején nyitották meg. Egy 1911-es felmérés során még hatvanhét 1700 előtti sírkövet írtak össze a temetőben, amelyek közül a legrégebbi 1586-ból származott.
muemlekem.hu
2010.11.05
A Kárpát-medence történeti szempontból egyik legfontosabb sírkertje a kolozsvári házsongárdi temető. A csupán területileg védett sírkert értékei szinte hétről hétre fogyatkoznak.
„A 2004-ben megjelent romániai műemlékjegyzék „B” kategóriás védelemben részesítette a házsongárdi temetőt. Vagyis a területe védett, azonban az egyes síremlékek védtelenek. Tavasszal a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasággal közösen 250 sírt mértünk fel és dokumentáltunk, majd kértük az egyedi védelmüket, azonban ez a történetileg értékes állománynak kevesebb mint az egyötöde” - mondta el a műemlékem.hu-nak Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója. Hozzátette: ugyan civil szervezetük már 1999 óta küzd a síremlékek és a temető megőrzéséért, az egyedi védelmek benyújtása óta elmérgesedett a korábban jó viszony a temető fenntartójával. Szinte hetente tűnnek el sírkövek, vagy síremlékekhez tartozó szobrok, kovácsoltvas kiegészítők. „A folyamatos munkálatok miatt csaknem mindig vannak embereink a temetőben, így felügyelik is azt, hiszen nem csupán a viráglopás mindennapos, de fémszobraink, értékes köveink is állandó veszélyben vannak” - jelentette ki Tőkés Erzsébet.
A házsongárdi temetőt 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, hogy a kezdődő pestisjárvány jövendő áldozatait eltemethessék. Az egykori kis dinnyeföld hamar szűkösnek bizonyult, ezért a domboldal irányában bővítették tovább. Mivel városi köztemető, vallástól függetlenül bárki idetemetkezhetett.
A 18. században lutheránus, a 19.-ben zsidó sírkerttel bővítették. „Kolozsvárt öt felekezet van s csak egy közös temető. Ha a vallás a legnagyobb szellem gyümölcse s a vallásosságnak a türelem a legmagasztosabb hazája, akkor bizonyára sohasem láttam figyelemreméltóbb helyet Kolozsvárnál” – írta a temetőről Széchenyi 1821-ben. A honvédsírkertet a 20. század elején nyitották meg. Egy 1911-es felmérés során még hatvanhét 1700 előtti sírkövet írtak össze a temetőben, amelyek közül a legrégebbi 1586-ból származott.
Ám a temető nem csak a kora miatt értékes. Több száz magyar történelmi és irodalmi személyiség sírja található benne. Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós, Dsida Jenő, Reményik Sándor is itt nyugszik.
„Amikor tizenegy éve gondozni kezdtük a temetőt, nagyon sok volt az elgazosodott sír” - mondta Tőkés Erzsébet. „Ezeket megtisztítottuk. Pályázati pénzekből, családi hozzájárulásokból és adományokból sikerült helyreállítani a temetőbejárat arculatát meghatározó Sigmond-mauzóleumot, a Jósika-kriptát, a bethleni Bethlen kriptát, a Béldi-kripta tetőszerkezetét és folyamatban van az iktári Bethlen-kripta valamint a Berde-kripta külső restaurálása. Nagyon fontos, hogy a fiatalokkal megismertessük a temető értékeit, ennek szellemében gyakran tartunk kint iskolai vezetéseket. Néhány perc múlva épp egy ilyen kezdődik majd.”
A műemlékem.hu információja szerint a házsongárdi temető védelmének legnagyobb akadálya a terület értéke. Ugyan már a 19. század végén meg akarta tiltani a város a temetkezést a zsúfoltság miatt, a mai napig hasítanak ki – gyakran korábbiakat megsemmisítve – új sírhelyeket. Ezek értéke pedig nem történelmi jelentőségben, hanem lejben, vagy euróban mérhető. A régi sírokat azért is nehéz megőrizni, mert azokat sok esetben nem váltják meg, így „útjában vannak” a temető fejlesztésének, parcellázásának. Nevét elhallgatni kívánó forrásunk szerint az egyedi védelmekre tett javaslat a viszonylag szabad újraparcellázás lehetőségét szűkíti, ezért lett fagyos a hangulat Kolozsvárott.
Korábbi lapértesülések szerint a 250 védelmi javaslat egy részének már elkészült a szakmai dokumentációja, s a védelmekről még ebben az évben dönthet Kelemen Hunor kulturális és művelődésügyi miniszter.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)