Studiosus Theologiae

2010. március 3., szerda

Szerb Antal - megfilmesítve

Szerb Antal

A Pendragon legenda - 1974
(706 MB)

Petőfi Sándor - megfilmesítve

Petőfi Sándor

János Vitéz - 1939

A helység kalapácsa - 1965

Új linkek a megjegyzésekben

A Szekuritate árnyékában (Duna TV)

A Szekuritate árnyékában
Romániában átvilágítják a protestáns lelkészek múltját.

Duna TV
Villányi Zoltán
2010.03.02.

Ákos, Csaba, Herman, Katona. Ilyen és ehhez hasonló fedőnevek alatt jelentettek egyes református lelkészek a kommunizmus legsötétebb éveiben. Jelenleg tart az átvilágítási folyamat, munkacsoportok elemzik a romániai protestáns lelkészek múltját. A katolikusok nem vesznek részt az átvilágításban.

http://www.dunatv.hu/data/cms613592/papok211.jpg

"Alulírott, tudva, hogy a haza megvédése minden román szocialista köztársaságban élő állampolgár kötelessége, vállalom, hogy titkos, szervezett és aktív formában támogatom a Titkosrendőrség tevékenységét, együttmüködésem során minden rám bízott feladatot megpróbálok megoldani és erről soha senkinek nem szólok."- így szólt a beszervezési kötelezvény, melyet lelkészek sora írt a szekuritátéhoz 1974 és 1986 között.

Útlevelért, pénzért, munkahelyekért vagy egyéb kedvezményekért többen együttmüködtek a politikai rendőrséggel. A román kormány 2006 elején, az ún. Ticu törvénnyel lehetővé tette, hogy bárki szabadon belenézhessen saját dossziéjába és megalakította a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottságot is. Ekkor derült ki, hogy több, ma is aktívan tevékenykedő magasrangú politikusnak, egyházi vezető személyiségnek köze volt a titkosrendőrséghez. Bihar megyében például egy lelkésztestvérpárról derült ki, hogy szekustisztek voltak. Azóta mindketten elhagyták az országot. Az egyik legtöbbet figyelt személyiség Tőkés László volt.

- Furcsállom sokak viselkedését, a legtöbben úgy tesznek mintha nem hallanának, és nem látnának, mások mint a hitnek a bajnokai úgy viselkednek, kompenzáló magatartást tanúsítanak. A besugók és kollaboránsok nem éltek a rendszerváltozás kegyelmi pillanatával és még húsz évig vitték magukkal a multnak a hulláját. Nem történt meg a megtisztulás a bünbánat és a bünbocsánat.

1974 decemberében jelenik meg a külföldieket elszállásolását tiltó, majd 1983-ban az írógépek ellenőrzésének a törvénye. Közösségépítő és a nemzettudat erősítését célzó munkásságáért Csernák Béla református lelkész a megfigyelések másik célpontja volt.

- Átjött a szomszédom és megmondta: nekem miliciai kötelességem hogy figyeljem Önt. Ha Önhöz vendég érkezik, nekem le kell írjam a gépkocsi márkáját, színét, rendszámát, a napot, hány órakór jött, hány személy szállt ki, hány nájlonzacskó volt a kezükben, mikor jöttek ki Öntől, hány nájlonzacskó volt a kezükben, mikor távoztak. Kérem ne haragujdon meg, de vegye tudomásul.

A lelkészek közül volt aki alkoholhoz vagy kötélhez nyúlt, vagy egyszerüen beleroppant a zaklatásokba.

A riportot teljes terjedelmében megekintheti csatolt videónkon!

2010. március 2., kedd

Nyirő Jószef - megfilmesítve

Nyirő József

http://www.szinhaz.hu/images/simplestforum/617164.jpg

Uz Bence - 1938

(600 MB)

password: dungeon-team.com

Nyirő József: Az én népem (mp3)

http://www.laudate.hu/webshop/catalog/images/5495.jpg

Nyirő József
Az én népem
(hangoskönyv)

Zordonabbul és mégis megbékéltebben, megrázóbban és megnyugtatóbban még nem rajzolta meg soha senki a magyar kisebbségi élet sorsát, mint Nyirő József Az én népemben. A regényben két világ feszül szembe egymással a két háború közötti Székelyföldön: a román jegyzők, csendőrök, szolgabírók és pópák uralma, amely mohón igyekszik elorozni mindent a székelyektől, és a mélységekben ott munkál az emberekben az ösztönös humánum, amely az ellenséget is emberszámba veszi, segíteni próbál rajta. A regény főhőse, Botár Béla, küszködő, megcsalt, meghurcolt református pap, havasi viharban indul annak a román szolgabírónak a keresésére, akinek személyes indokból a halálát kívánhatná. Elszerette a feleségét, a kétgyermekes papnét, és úri modora ellenére a legagyafúrtabb és legaljasabb módszereket veszi igénybe a pap elpusztítására. Botár Béla nem tehet másként, erre kötelezi a lelkiismerete, Isten parancsai, az emberi hagyomány. Olvashatjuk a regényt szerelmi történetnek. Olvashatjuk költői vallomásnak az anyaföld iránt érzett szeretetről, a csak azért is helytállásról. De ott rémlik mindezek mögött a magyar tanítóból románná lett renegát emberi tragédiája is. Nyírő, a realista, érzékelteti, hogy milyen szörnyű nyomás nehezedik a tanítóra, valósággal az éhhalál elől menekül a románosodás csapdájába, de a román hatalomnak csak addig van szüksége a felajánlkozására, az ő románságára, amíg sikerül megszereznie a magyar iskolát, megsemmisíteni az anyanyelvű oktatást. Az iskolájukból kiebrudalt magyar gyermekeknek nem marad más fegyverük, csak az imádság. Mondják a Miatyánkot, újra mondják, ebbe kapaszkodnak. A felnőttek másként válaszolnak az örökös kisemmizésre, megaláztatásra. Megszületik bennük és elmélyül a kisebbrendűségi érzés, mintha ez védelem lehetne a hatalommal szemben. A székely pap nem tud ebbe beletörődni, népmentő terveket melenget, ezek hívják ki ellene a román elnyomás bosszúját, és majdnem a halálba kergetik. Ám ez a könyv mégsem gyűlöletre, hanem szeretetre tanít. Nyirő József elénk tárja a székely nép csalódások és megpróbáltatások ellenére is töretlen és törhetetlen hitét, amely a regény végén iskolaépítő kedvbe szökken, és biztosan mutatja az irányt a jövőbe.

Download 569 MB MP3/ZIP:

Nyirő József: Isten igájában (mp3)

http://www.laudate.hu/webshop/catalog/images/4520_344x480.jpg

Nyirő József
Isten igájában
(hangoskönyv)

Felolvassa: Szoboszlai Éva

Az író alteregója – Hargithay József – nem elhivatottságból, hanem kötelességtudatból lesz pap, hogy özvegy édesanyját és testvéreit eltarthassa. Már a szemináriumban gyötri az önvád, hogy csupán képzeli vagy hazudja hivatástudatát. Később, fölszentelt papként eszmél rá, valójában székely népét kell szolgálnia, a nyomorúságban vergődő, mindenkitől kiszipolyozott, senkitől nem segített erdélyi magyarságot. Átéli a faluban a háború kitörését, a lelkesedés első mámorából való irtózatos kiábrándulást, a szörnyűségek szörnyűségének igazi arcát, a front mögötti életet, a nyomorult kis falu szenvedését, ahol ő is mint plébános folytonos nyomorban él, a nép naiv felbuzdulásait és hálátlanságait, a hadikórház borzalmait, aztán a végleges katasztrófát, a román imperiumot, a magyar sors veszendőségét. Megismeri a gyöngeség és az áldozatosság riasztó és nemes példáit, a kitaszítottságot és a fölemelő szolidaritást, hiszen semmiféle ágában a magyar törzsnek nem él ez a szolidaritás olyan mélyen és közvetlenül, mint a székelyben. Végre egy tiszta, szenvedélyes szerelem leszakítja róla a reverendát, amelyen kezdettől fogva hasadások voltak, kilép a papi rendből, s új hittel új életet kezd akkor, amikor rémült tömegek menekülnek Erdélyből.

Nyirő József súlyosan átélte az erdélyi magyarság minden időben fájdalmas kiszolgáltatottságát, elesettségét, kihasználatlan jóakaratát és tehetségét, így a cselekvő emberség és a közösségi értéktudat jegyében alkotta meg élete egyik legjelentékenyebb művét, a két világháború közötti magyar próza sikeres, nagy hatású darabját.

Download 565 MB MP3/ZIP:

2010. március 1., hétfő

Egyházalapítási láz - nő a vallás iránti érdeklődés

Délmagyarország
Farkas Judit
2010.03.01. 11:40

Nem csillapodik az egyházalapítási láz – 2009-ben 169 bejegyzett egyház között oszlott meg az adók egy százaléka. Sok a keresztény és buddhista kisegyház, de találunk ősmagyart és ezoterikusat is.

A szakértő szerint nő a vallás iránti érdeklődés, és jó üzlet is lehet a bejegyeztetés – csak 100 ember kell hozzá és egy alkotmányba nem ütköző alapszabály.

Hárommilliárd forint – ennyit ajánlottak fel az adók egy százalékából a római katolikus egyháznak Magyarországon 2009-ben. Januárban került fel a lista az APEH honlapjára, amelyből kiderül: legalább 169 egyház verseng a felajánlásokért. Az adományok 88 százalékát a történelmi egyházak – a katolikusok, a reformátusok, a Mazsihisz és az evangélikusok – kapták.

Az egyházaknak adott egy százalékokból (5 milliárd forint ) 60 százalék a katolikusoké. Az összeget többek között óvodák, iskolák, szociális intézmények fenntartására, a hátrányos helyzetűek, például a hajléktalanok megsegítésére fordítják. Működtetnek szeretetszolgálatot, levéltárakat, múzeumokat, tehetséges diákokat pártoló alapítványokat.

Az ismert egyházak mellett azonban számos egzotikus vagy furcsa nevű szervezet felbukkan a listán, és sokuknál fogalmunk sem lehet, mit kezdenek a felajánlásokkal. A lista mellesleg duplájára nőtt az elmúlt tíz évben – úgy tűnik, egyre népszerűbb az egyházalapítás.

– A Fővárosi Bíróság kezeli a Magyarországon bejegyzett egyházak listáját, az adatbázisban több mint 400 egyházi jogi személy van – tudtuk meg Nagy Gábor Dánieltől, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének szociológusától. – A szabályozás lehetővé teszi, hogy egy egyház szervezeti egysége is bejegyeztesse magát jogi személyként, így például katolikus szerzetesrendek. Ha ezeket ˝letisztítjuk˝, akkor is több mint 200 a bejegyzett egyházi szervezetek száma, és a lista folyamatosan bővül – mondta a szociológus, aki szerint ennek több oka lehet. Az egyik, hogy sok harmadik országbeli érkezik hazánkba, például a Távol-Keletről, ezért megjelentek nem magyar nyelvű egyházak is.

A Krisna-tudatú hívők közössége is jelen van Magyarországon

Ha már Keletről van szó, a lista 168. helyét egy kínai nyelvű keresztény egyház foglalja el szerény 37 ezer forinttal. A Krisna-tudatú hívők közössége mellett több hindu és 15 buddhista egyházi szervezetnek adakoztak az adózók és képviselteti magát az Egyesítő Egyház is. Az akár teljesen más kultúrában élő párokat Moon tiszteletes hozza össze fényképes önéletrajzok alapján.

Egy másik ok, hogy a magyar társadalomban spirituális reneszánszról beszélhetünk: nagy, és egyre nő a vallás iránti érdeklődés. – Az emberek 10–11 százaléka jár hetente templomba, 20 százaléka imádkozik naponta. Jóval több mint kétharmaduk azonban hisz a keresztény Isten elgondolásában és önmagát vallásosnak tartja – világított rá a szakértő. A kutatásokban két nagy típusba sorolják a vallásosságot: az egyik az intézményes, ami egyházi, közösségi keretek között zajlik, a másik a privát, ˝a maga módján˝. Ez utóbbiak aránya 25-től 45 százalékig terjedhet. Érdekesség, hogy az intézményes vallásosság aránya most a fiatal diplomások körében magas az össztársadalomhoz képest.

Az ezoterikus irányultságú kisegyházak is szép számmal képviseltetik magukat. Ezekben keveredik a keresztény, a misztikus keleti, az okkult és az ősi (vagy annak vélt) hagyomány. A ˝Közösség a születés méltóságáért˝ több mint 13 milliót gyűjtött, amivel stílusosan a 13. helyet szerezte meg: bárki tag lehet, aki jelen volt már szülésnél. És ha már hagyomány, 25. az APEH-listán az Ősmagyar Egyház. Az Ankh, az örök élet egyháza száznál is több jótékonysági szervezetet támogatott 2007-ig – akkor frissült utoljára a listájuk. Ám akad több olyan szervezet is, amely rontáslevételt, különböző misztikus szolgáltatásokat kínál – de nem csak ezért lehet jó üzlet egy kisebb egyházat bejegyeztetni.

Nagy Gábor Dániel nem tud olyan egyházról, amelynek küzdenie kellett a megalapításért vagy nem voltak hajlandók bejegyezni.

– Az egyház mint jogi forma gazdasági jogi szempontból a legkedvezőbb lehetőséget nyújtja esetleges bújtatott vállalkozások számára. Egy bejegyzett egyház komoly adókedvezményekhez és lehetőségekhez juthat. Adományt gyűjthet a híveitől, akik karitatív munkát végezhetnek az egyházi szervezeten belül, és mindez nem adóköteles. Segíthetnek felépíteni a gyülekezet- nek egy házat: magánszemély ezt csak legális foglalkoztatási jogviszonyban tehetné. Az egyház nyújthat bizonyos hitélethez kapcsolódó szolgáltatásokat adómentesen, de ennek az értelmezése igen széles körű – hívta fel a figyelmet Nagy Gábor Dániel. A vallástudományi tanszék kutatásai a pénzszerzési előnyök vizsgálatára nem terjednek ki, de 2002 és 2006 között végeztek egy széles körű kulturális-vallási kutatást. Levélben keresték meg a bejegyzett egyházakat.

A bejegyzés kritériumai mellesleg nem éppen szigorúak. Elég 100 fő, aki létrehozza az egyházat, és ha a csatolt alapszabály nem ütközik az alkotmányba, a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre.

Szcientológusok

Nem minden országban szeretik. Az ismertebb egyházak közül a szcientológusok a 26. helyre szorultak, 5.270.059 forintot kaptak 1062 főtől. „Ha valaki igazán szeretne egymillió dollárt keresni, annak a legjobb módja, hogy alapítsa meg a saját vallását" – nyilatkozta az egyház alapítója, L. Ron Hubbard az 1940-es évek végén. Nem sokkal ezután megírta Dianetika című könyvét, a szcientológia alapvetését.

John Travolta

A szervezetet sokan vádolják azzal, hogy kihasználja az egyházi státusszal járó üzleti előnyöket – például hogy a tagoknak az előrelépéshez drága tanfolyamokon kell részt venniük, és a szcientológiában érintett cégek beférkőznek az üzleti életbe. Németországban, Franciaországban állami szinten lépnek fel a szcientológia ellen, Magyarországon nem korlátozzák. A pszichiátriaellenes egyház hívei közé tartozik John Travolta, Tom Cruise és Beleznay Endre magyar színész is.

Tom Cruise

Egy kis szektatan

Hogyan lehet megállapítani, szektába botlunk-e? – kérdeztük a vallástudományi tanszék munkatársát, aki elmondta: egy tipológiai rendszerrel osztályozzák a vallási közösségeket. Fontos tényező a közösség társadalomhoz, valamint a megváltáshoz való viszonya. Ha a társadalomhoz való viszony negatív – úgy vélik, a Földön nincsenek jó lehetőségek, csak rossz dolgok, az emberekben nem lehet megbízni és a közösséggel szemben erőszakos cselekedeteket követnek el –, szektás jegyeket mutat a csoport. Ahogy akkor is, ha azt mondja a közösség, csak itt nyerhető el a megváltás, sehol másutt és csak akkor kerülhetsz egy jobb életbe, ha náluk maradsz. Ám a szociológia a szektát nem mint megbélyegző kifejezést, hanem mint szociológiai fogalmat használja. Megbélyegző éle a köznyelvben van a szónak.

Üzlet egyházat alapítani Magyarországon

http://stimgs.gondola.hu/images/nyito_zold_03.jpg

gondola.hu
Harangi Fülöp
2010. március 1.

A Magyar Népköztársaság utolsó kormánya a Németh-kormány idején ülésező kommunista országgyűlés fogadta el a lelkiismereti, vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990.évi IV. törvényt. A törvény lehetővé tette, hogy bírósági bejegyzés mellett önálló önkormányzattal rendelkező egyházi közösség bárki által szabadon alakítható, amihez száz természetes személy aláírása és szabályzat szükséges. A vallási közösségeket a megyei bíróságok, illetve a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba, ezáltal egyházi státuszt és jogi személyiséget nyernek. A bejegyzést csak akkor lehet megtagadni, ha a vallási tevékenység ellentétes az Alkotmánnyal.

A törvény elfogadását követően a bejegyzett egyházak száma rohamos mértékben növekedett. Számuk 1991-ben 37, 1992-ben 48, 1996-ban már 73 volt. Jobboldali képviselők az egyházi státuszhoz kapcsolódó előnyökkel való visszaélések korlátozása érdekében az Országgyűlésben 1993-ban és 1996-ban egyaránt módosító indítványokat nyújtottak be, hogy egyházat minimum tízezer fő alapíthasson. Ezen módosító indítványok rendre elbuktak a balliberális oldal ellenkezése miatt.

Pedig akkor is és ma is ismert a balliberális oldal képviselői előtt az a helyzet, hogy több olyan társaság is egyházként vetette magát nyilvántartásba amely nem vallási tevékenységet folytat, hanem üzleti vállalkozást. Ezen helyzetet ismerve joggal várják el a ténylegesen egyházi tevékenységet folytató egyházak az államtól azt, hogy az egyházaknak adott speciális kedvezményeket és védelmet ilyen társulatok ne bitorolják.

Mára már eljutottunk arra a szintre, hogy a bejegyzett egyházak létszámát pontosan már nem is lehet megállapítani. Az Apológiai Kutatóintézet adatai szerint 2009 szeptemberében minimum 206 bejegyzett egyház létezett és 77 olyan vallási közösséget tartanak nyilván, amely nincs bejegyezve.

Az egyházak összeszámolását több tényező is nehezíti. A bejegyeztetés még mindig nincs központosítva, az a helyi önkormányzatoknál folyik. Folyamatosan új egyházak kerülnek bejegyzésre, egyesek megszűnnek, másoknak meg a neve változik meg, de a hatóságoknak még az elérhetőségeik megváltoztatását sem kötelesek jelenteni. Az egyházalapításhoz szükséges száz főről beadott névlistát a hatóságok nem ellenőrzik, hogy egyáltalán valósak-e és a beadott nevek nem szerepelnek-e más egyházak listáján. A létező, a bejegyzett és a technikai számmal rendelkező vallási közösségek száma nem azonos. Sok létező és müködő közösség még nem érte el a bejegyzéshez szükséges százfős létszámot, illetve ha el is érte, nem kívánja magát bejegyeztetni.

A Fidesz-KDNP kétharmados győzelme minden bizonnyal új helyzetet fog teremteni és meg fogja nyitni az utat a valásszabadságról szóló törvénymódosítás előtt. Az új kormány az egyeztetések során valószínűleg meg fog egyezni a bejegyzett egyházak, vallási közösségek vezetőivel abban, hogy a gazdasági céllal létrejött egyesületek ne bitoroljanak egyházi státuszt. Az új szabályozásnak mindenképpen figyelembe kell majd vennie azt is, hogy hazánkban az adott egyház milyen történelmi-társadalmi szerepet tölt be.

A törvény módosításának elengedhetetlen feltétele az, hogy széles körű társadalmi konszenzus alakuljon ki a módosítással kapcsolatban. A törvény módosítására nemcsak azért van szükség, mert bizonyos egyházként bejegyzett társaságok gazdasági tevékenységet folytatnak, hanem azért is, mert a nagyfokú liberalizmus szétválasztotta az államot és a társadalmat. Az államnak és a társadalomnak a módosítást megelöző társadalmi konszenzus során ismét egymásra kell találnia.