![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKpEKQf6WD9VUHODcoFNgWbGo3MdX1NYfrzA7PYRpd43XwAqU9xiW8PB6Kadg5kIm4u5r5U_d9356hLn_41ZW_DGqKkrk1GPauldhZugSU7Os0bV_D03HME-ktaR0gxMU3mVWU_hhVHxI/s400/Pickworth-church-door-2.jpg)
A mindennapok istentisztelete nem pótolhatja a vasárnap délelőttit. Ellenkezőleg, az istentisztelet, amelyet vasárnap ünneplünk, ennek a mindennapi istentiszteletnek a forrása, ősképe és megkoronázása. Itt futnak össze a szálak, itt visszük Isten színe elé az elmúlt napok győzelmeit és vereségeit, és kapunk erőt és inspirációt a következőkre. A vasárnapi istentisztelet kétségkívül mint különleges alkalom áll szemben a mindennapokkal. De nem választható el tőlük. Ha azt akarjuk, hogy istentiszteletünk életteli legyen, istentiszteletté kell lennie életünknek.
(Klaus Douglass: Az új reformáció)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése