Heidelbergi Káté (dok.film)

heidelbergi kate from Kalman Oroszi on Vimeo.

Letöltés:
http://data.hu/get/6957435/heidelbergi_kate.wmv

A Mi Atyánk a Heidelbergi Káté szavaival

Mennyei Atyánk, tehozzád fordulunk, mert te Krisztus által Atyánkká lettél, és amit tőled hittel kérünk, sokkal inkább megadod nekünk, mint szüleink, akik nem tagadják meg tőlünk a földi jókat.

A te mindenhatóságodtól várjuk minden testi-lelki szükségünk kielégítését.

Kérünk, add először, hogy téged igazán megismerjünk, hogy megszenteljünk, dicsérjünk és magasztaljunk minden művedben, amelyekben mindenhatóságod, bölcsességed, jóságod, igazságod, irgalmasságod és igaz voltod tündöklik. Továbbá add, hogy egész életünket, gondolatainkat, beszédünket és cselekedeteinket arra irányítsuk, hogy nevedet miattunk ne gyalázzák, hanem szálljon arra dicséret és dicsőség.

Atyánk, úgy igazgass minket igéddel és Lelkeddel, hogy egyre jobban engedelmeskedjünk neked. Tartsd meg és növeld anyaszentegyházadat; pusztíts el minden ördögi mesterkedést, ellened lázadó hatalmat és minden gonosz tervet, amelyet szent igéd ellen szőttek, míg végre kiteljesedik a te uralmad, amikor te leszel minden mindenekben.

Add, hogy mi és minden ember megtagadjuk önnön akaratunkat, és minden ellentmondás nélkül engedelmeskedjünk a te egyedül jó akaratodnak, hogy így mindenki a maga tisztét és hivatását éppoly készségesen és hűségesen töltse be, mint az angyalok a mennyben.

Kérünk, Atyánk, adj meg nekünk mindent, amire ebben az életben szükségünk van, hogy ezáltal megismerjük, hogy egyedül belőled fakad minden jó, és hogy áldásod nélkül sem törődésünk, sem munkánk, sőt adományaid sem válnak hasznunkra. Ezért bizalmunkat elfordítjuk minden teremtménytől, és egyedül csak beléd vetjük.

Könyörgünk, Atyánk, a Krisztus véréért nekünk, nyomorult bűnösöknek ne tulajdonítsd sem az általunk elkövetett bűnöket, sem a minket bénító gonosz hajlamot.

Magunkban oly elesettek és gyarlók vagyunk, hogy egy pillanatra sem tudunk fennmaradni, ráadásul a mi esküdt ellenségünk, az ördög, a világ és a mi tulajdon testünk minket szüntelenül ostromol, Szentlelked erejével tarts meg és erősíts meg minket, hogy ebben a lelki küzdelemben vereséget ne szenvedjünk, hanem szilárdan ellenállhassunk, míg végre teljes diadalt nyerünk.

Mennyei Atyánk, mindezt azért kérjük tőled, mert te a mi királyunk és mindenható vagy, aki nekünk minden jót meg is akarsz, meg is tudsz adni. Mindezekért pedig ne mireánk, hanem szent nevedre térjen örök dicsőség!

Azzal a hittel kérjük ezt tőled, hogy a mi imádságunkat sokkal bizonyosabban meghallgattad, mint amennyire mi azt szívünk szerint kívánhatnánk.

Ámen.

(Összeállítás a Heidelbergi Káté 450. évfordulójára készült új fordítás alapján)

Studiosus Theologiae-blog
http://stud-theol.blogspot.com

Heidelbergi Káté (word cloud)

A Heidelbergi Káté leggyakoribb szavai "szó-felhőben".
(word cloud, wordart)

Kinderkatechismus (pdf)

Der kleine Heidelberger Katechismus

Die Niederländisch-reformiert Gemeinde Elberfeld hat unter H. F. Kohlbrügge eine leicht gekürzte und vereinfachte Version des Heidelberger Katechismus herausgegeben – den »Kleinen Katechismus« 1.

Er bietet an einigen Stellen ganz hilfreiche Vereinfachungen und Kürzungen. Er kann eine sinnvolle Zwischenstufe zwischen dem Kinderkatechismus (Alter: ca. 3-10) und dem Heidelberger Katechismus (Katechese ab ca. 12-14 Jahren) sein.

NACHTRAG: Sollte sich jemand finden, der bereit ist, diesen »Kleinen Katechismus« abzutippen, damit wir ihn leicht sprachlich bearbeiten und neu auflegen können, dann würden wir uns sehr über Kontakt freuen. Danke!

NACHTRAG II: Ein fleißiges Mitglied der Gemeinde hat die Arbeit vollbracht – der Kleine Katechismus ist nun neu gesetzt und elektronisch verfügbar.

 

PDF

 

 

Kleiner Katechismus (pdf)

Der kleine Heidelberger Katechismus

Die Niederländisch-reformiert Gemeinde Elberfeld hat unter H. F. Kohlbrügge eine leicht gekürzte und vereinfachte Version des Heidelberger Katechismus herausgegeben – den »Kleinen Katechismus« 1.

Er bietet an einigen Stellen ganz hilfreiche Vereinfachungen und Kürzungen. Er kann eine sinnvolle Zwischenstufe zwischen dem Kinderkatechismus (Alter: ca. 3-10) und dem Heidelberger Katechismus (Katechese ab ca. 12-14 Jahren) sein.

NACHTRAG: Sollte sich jemand finden, der bereit ist, diesen »Kleinen Katechismus« abzutippen, damit wir ihn leicht sprachlich bearbeiten und neu auflegen können, dann würden wir uns sehr über Kontakt freuen. Danke!

NACHTRAG II: Ein fleißiges Mitglied der Gemeinde hat die Arbeit vollbracht – der Kleine Katechismus ist nun neu gesetzt und elektronisch verfügbar.

 

PDF

 

 

Nagy Péter: Konfirmácziói kisebb káté (1899)

Nagy Péter
Konfirmácziói kisebb káté
Kolozsvár
(1899)

PDF

Siderius János: Catechismus (1646)

Siderius János
Catechismus, az az rövid kérdések és feleletek által valo tanitás az keresztyéni hütnek fö agazatirol / Siderius János által irattatot
Szebenben [Nagyszeben] : nyomtattatot Lintzi Marcus által

1646

 

PDF

 

 

Konfirmáció előkészítő

Konfirmáció előkészítő
Református keresztyén hitünk alapigazságai
Konfirmációs tananyag

Letöltés (mp3, avi)
Memoriterek diaképekben
Memoriterek felolvasva
Óravázlatok

Szenci Molnár Albert: Kis catechismus (1607)

Szenci Molnár Albert: Kis catechismus 

(1607)

 JPG/RAR

Victor János: A Heidelbergi Káté 1.-85. kérdés-feleletének magyarázata (pdf)

Victor János
A Heidelbergi Káté 1.-85. kérdés-feleletének magyarázata

Eredetileg megjelent: "Az Út" című református hetilapban, folytatásokban, 1950-1952 között.

Heidelberg Catechism (mp3)

• URC - Audio Recordings of Creeds and Confessions - Heidelberg Catechism
• RCUS - Audio Heidelberg Catechism
• LibriVox - The Heidelberg Catechism
• CPRC - Heidelberg Catechism Sermons
• URC - Heidelberg Catechism Curriculum for Families
• CURC - Sermons on the Heidelberg Catechism
• Monergism - Heidelberg Catechism

The Commentary of Zacharias Ursinus on the Heidelberg Catechism (pdf)

The Commentary of Zacharias Ursinus on the Heidelberg Catechism
(1888)

PDF

Catechesis Religionis Christianae (1563)

Catechesis religionis christianae, quae traditur in ecclesiis et scholis Palatinatus
1563

Lateinische Ausgabe des Heidelberger Katechismus von 1563
Link zum Digitalisat, Johannes A Lasko Bibliothek Emden

Heidelberger Katechismus (1563)

3. Auflage des Heidelberger Katechismus von 1563
Link zum Digitalisat, Universitätsbibliothek Heidelberg


Der Heidelberger Katechismus, 3. Auflage 1563, Digitalisat, Universitätsbibliothek Heidelberg

pdf-Datei 

Quelle und mit freundlicher Genehmigung: Universitätsbibliothek Heidelberg. 

 

 

Heidelbergi Káté - prédikációk (mp3)

Sorozat a Heidelbergi Kátéról

Hajdúböszörményi Református Egyházközség

"Tegyük föl a kérdést, hogy miért is kell káté és miért is kellett megfogalmazni ezeket a kérdéseket tulajdonképpen!

Általában nagyon zavaros időkben írták ezeket a kátékat, azokban az időkben, amikor a hit kérdése, az Isten személyéről szóló kérdések, a Jézus Krisztushoz fűződő viszony nem volt egyértelmű az emberekben. Ezekben az időkben íródtak a káték, ezekben az időkben íródott a Heidelbergi Káté is.

A Káté, miközben nagyon személyesen fogalmazza meg a kérdéseket, végigveszi a keresztyén tanítás legalapvetőbb, legsarkalatosabb kérdéseit: az Úri Imádságot, a Tízparancsolatot, vagy az Apostoli Hitvallást is. Egy szükséges és egy drága könyvet tartunk a kezünkben, amikor a Heidelbergi Kátét kézbe vesszük.

Egyházunk egyik hitvallása a II. Helvét hitvallás mellett. Megírását III. Frigyes pfalzi választófejedelem rendelte el és kérte két, Heidelbergben tanító fiatal Kálvin-tanítványtól, professzortól. 1562-ben készült el Ursinus Zakariás, illetve Olevianus Gáspár ezzel a művel és - bár posta nem igazán működött még - 2 éven belül magyarul olvasható volt Erdélyben, 15 év múlva pedig a Dunántúlon is.

Hogy a reformáció idején milyen határozottan kellett nyilatkozni hitbeli kérdésekről, azt senkinek sem kell magyarázni. De fölvetődhet a kérdés: ma miért kell ilyen határozottan megfogalmazni ezeket a kérdéseket, és vajon elfogadhatjuk-e ugyanilyen határozottan azokat a válaszokat, amelyeket a Káté ad? Le kell szögeznünk: akik azt gondolják, hogy ma kevésbé élünk lelkileg zavaros időket, mint a reformáció idején, azok valamit nem látnak jól. Ugyanis olyan időket élünk, mint amit Józsué halála után fogalmaz meg Isten Igéje: "...mindenki azt cselekedte, ami jónak látszott a szemei előtt." Akkor nem volt vezetője Isten népének. Ma talán lenne; de könnyebb az önállóság útját választani. Viszont ennek a hitbeli és erkölcsi vonatkozásaival nem számol az ember. [...] Ha valaha volt lelkileg-szellemileg zűrzavaros idő, akkor ez a mi időnk az."

Nyilatkoznunk kell tehát: a Heidelbergi Káté nem vesztett aktualitásából. Világos, érthető bizonyságtételeire ma is nagy szükségünk van.

Zila Péter

Fájllista:

(01. Urnapja) 2006.01.01_vasarnap de_Zila Peter_pCsel 16,26-32_Rom 8,28-30.mp3
(02. Urnapja) 2006.01.08_vasarnap de_Zila Peter_Mk 10,17-27_Mt 22,37-40.mp3
(03. Urnapja) 2006.01.15_vasarnap de_Zila Peter_1Moz 4,1-12_Jn 3,1-7.mp3
(04. Urnapja) 2006.01.22_vasarnap de_Szabo Sandorne_Zsolt 5_Rom 5,12 2Moz 34,6.mp3
(05. Urnapja) 2006.01.29_vasarnap de_Zila Peter_Rom 3,9-20_Rom 7,21-25.mp3
(06. Urnapja) 2006.02.05_vasarnap de_Zila Peter_1Moz 18,22-33_1Tim 2,5-6.mp3
(07-08. Urnapja) 2006.02.12_vasarnap de_Szabo Sandorne_Jn 3,14-21_Jn 3,16.36. 20,31.mp3
(09. Urnapja) 2006.02.19_vasarnap de_Zila Peter_Zsolt 104_Mt 6,31-33.mp3
(10. Urnapja) 2006.02.26_vasarnap de_Zila Peter_Ezs 38,1-8.17_Ezs 49,14-16.mp3
(11. Urnapja) 2006.03.05_vasarnap de_Zila Peter_pCsel 8,26-40.mp3
(12. Urnapja) 2006.03.12_vasarnap de_Szabo Sandorne_pCsel 10,30-43_1Pt 2,9.mp3
(13. Urnapja) 2006.03.26_vasarnap de_Zila Peter_Mk 4,35-41_1Pt 1,17-19.mp3
(15. Urnapja) 2006.04.02_vasarnap de_Zila Peter_Fil 2,5-11_Mt 21,37-39.mp3
(16. Urnapja) 2006.04.09_vasarnap de_Szabo Sandorne Lk 19,28-44_Rom 7,24-25 Jn 5,24.mp3
(17. Urnapja) 2006.04.16_husvetvasarnap de_Zila Peter_Jn 21,1-17.mp3
(18. Urnapja) 2006.04.23_vasarnap de_Zila Peter_Jn 14,26-31.mp3
(19. Urnapja) 2006.04.30_vasarnap de_Zila Peter_Mt 25,31-46_Mt 24,42-44.mp3
(20. Urnapja) 2006.05.07_vasarnap de_Zila Peter_Jn 16,7-14_Ezs 66,13.mp3
(21.1. Urnapja) 2006.05.14_vasarnap de_Zila Peter_Zsolt 50,1-6_f 2,19-22.mp3
(21.2. Urnapja) 2006.05.21_vasarnap de_Szabo Sandorne_Fil 1,1-11_1Jn 1,3 Zsolt 103,1-4.mp3
(22. Urnapja) 2006.05.28_vasarnap de_Zila Peter_Jel 21,3.mp3
(23. Urnapja) 2006.06.04_punkosdvasarnap de_Zila Peter_Rom 3,24-25.28. 5,1.mp3
(24. Urnapja) 2006.06.11_vasarnap de_Zila Peter_Mt 25,31-46.mp3
(25. Urnapja) 2006.06.18_vasarnap de_Zila Peter_pCsel 8,26-39.mp3
(26. Urnapja) 2006.06.25_vasarnap de_Szabo Sandor_Rom 6,3-8_Mk 16,15-16 Mt 28,19-20.mp3
(27. Urnapja) 2006.07.02_vasarnap de_Szabo Sandorne_Jn 3,1-16_1Moz 17,7 pCsel 2,39.mp3
(28. Urnapja) 2006.07.09_vasarnap de_Zila Peter_1Kor 11,23-32_1Kor 10,16-17.mp3
(29-30. Urnapja) 2006.07.16_vasarnap de_Zila Peter_Jn 6,48-59_1Jn 5,12.mp3
(31. Urnapja) 2006.07.30_vasarnap de_Szabo Sandor_.mp3
(32-33. Urnapja) 2006.08.06_vasarnap de_Zila Peter_Mt 3,1-12.mp3
(34.1. Urnapja) 2006.08.13_vasarnap de_Zila Peter_5Moz 4,1-9_2Moz 20,1-2.mp3
(34.2. Urnapja) 2006.08.20_vasarnap de_Zila Peter_Zsolt 126_2Moz 20,2-3.mp3
(36-37. Urnapja) 2006.09.03_vasarnap de_Zila Peter_Fil 2,5-11 2Moz 20,7.mp3
(38. Urnapja) 2006.09.10_vasarnap de_Szabo Sandor_5Moz 5,1-3.12-15_2Moz 20,8-11.mp3
(39. Urnapja) 2006.09.17_vasarnap de_Zila Peter_f 6,1-9_2Moz 20,12.mp3
(40. Urnapja) 2006.10.08_vasarnap de_Zila Peter_1Jn 3,10-16_Mt 5,21-26.mp3
(41.1. Urnapja) 2006.10.15_vasarnap de_Vincze Marta_Jn 8,1-11_Mt 5,27-32.mp3
(41.2. Urnapja) 2006.10.22_vasarnap de_Zila Peter_1Moz 2,18-25_Zsolt 128.mp3
(42. Urnapja) 2006.10.29_vasarnap de_Zila Peter_Mk 12,13-17_2Moz 20,15.mp3
(43. Urnapja) 2006.09.24_vasarnap de_Zila Peter_Jak 3,1-12_f 4,24-25 2Moz 20,16.mp3
(44. Urnapja) 2006.11.05_vasarnap de_Zila Peter_1Kir 21,1-16_2Moz 20,17.mp3
(45. Urnapja) 2006.11.12_vasarnap de_Zila Peter_Zsolt 141_Fil 4,6-7.mp3
(46. Urnapja) 2006.11.19_vasarnap de_Szabo Sandorne_f 1,3-14_2Kor 6,18 Mt 6,9.mp3
(47. Urnapja) 2006.11.26_vasarnap de_Zila Peter_Zsolt 19_Mt 6,9.mp3
(48. Urnapja) 2006.12.03_vasarnap de_Zila Peter_Jel 21,1-6_Mt 6,10a.mp3
(49. Urnapja) 2006.12.10_vasarnap de_Zila Peter_Lk 5,1-11_Mt 6,10.b.mp3
(50. Urnapja) 2006.12.17_vasarnap de_Vincze Marta_2Moz 16,11-27_Mt 6,11.mp3
(51. Urnapja) 2006.12.24_vasarnap de_Zila Peter_Mt 18,23-34 Mt 6,12.mp3
(52.1. Urnapja) 2006.12.31_vasarnap de_Zila Peter_Jak 1,12-18_Mt 6,13a.mp3
(52.2. Urnapja) 2007.01.01_ujev_hetfo de_Zila Peter_1Kron 29,10-17_Mt 6,13b.mp3

Letöltés a megjegyzésekben.

Google Translated Heidelbergi Káté

Heidelbergi Káté 1. kérdés-felelete
(református hitvallási irat)

Kérdés: Mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod?

Felelet: Az, hogy mind testestől, mind lelkestől, akár élek, akár halok, nem önmagamé, hanem az én hűséges Uramnak és Megváltómnak, a Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, engem a Sátán minden hatalmától megszabadított és úgy megőriz, hogy az én mennyei Atyám akarata nélkül még csak egy hajszál sem eshetik le fejemről; sőt inkább mindennek az én üdvösségemre kell szolgálnia; azért engem biztosít az örök élet felől és szív szerint késszé tesz arra, hogy ezután Őneki éljek.

Google-visszafordítás angolból

K: Mi egy vigasz az életben és a halál?

Válasz: Az a tény, hogy mind a test és a lélek teljesen teljesen függetlenül attól, hogy élek vagy meghalok, nem a magam, hanem az én hűséges Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus, a tulajdonra vagy aki az ő drága vére minden bűnömet tökéletesen elégedett nekem Sátán minden erejével leszállított és azt állítják, hogy az én mennyei Atyám akaratát, még csak egy hajszál Leeshetsz fejem, hanem mindent az én üdvösség arra, hogy szolgálja, mert én vagyok az örök élet és a szív kész csinál, hogy a majd néki élni.

Google-visszafordítás németből

Kérdés: Mi az a kényelmes élet és a halál?

Válasz: Az a tény, hogy mind az egész test és a lélek teljesen függetlenül attól, hogy élek vagy meghalok, nem nekem, hanem az én hűséges Megváltó és az Úr, Jézus Krisztus, ingatlan, vagy aki az ő drága vére minden bűnömet tökéletes rám Sátán elégedett minden hatalom szállított és azt állítják, hogy az én mennyei Atyám is esik a haj a fejem, de minden szolgálja a megváltás, mert tudom, hogy az örök élet és a szív, így készen áll, hogy a élek vele utána.

Google-visszafordítás románból

Kérdés: Mi az a kényelmes élet és a halál?

Válasz: Az a tény, hogy az egész test és a lélek teljesen, akár élnek vagy meghalnak, nem nekem, hanem az én hűséges Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus, ingatlan vagy akik az Ő drága vére minden bűnömet az én tökéletes tartalmát Sátán minden hatalom szállított, és azt mondják, hogy az én mennyei Atyám akaratát, még csak egy hajszál Leeshetsz fejem, hanem mindent az én üdvösség arra, hogy szolgálja, mert én vagyok az örök életre és a szív hogy kész erre, aztán a lány él.

Google-visszafordítás szerbből

Kérdés: Mi az a kényelmes élet és a halál?

Válasz: Az, hogy a test és a lélek együttes teljesen függetlenül attól, hogy élek vagy meghalok, nem a magam, hanem az én hűséges Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus, vagy a javak, amelyek a drága vére minden bűnömet tökéletesen elégedett velem Sátán minden hatalom nyilvánított, és azt állítják, hogy az én mennyei Atyám még csak egy hajszál Leeshetsz fejem, de minden az én üdvösség adagonként, mert én vagyok az örök életet és a szívben, készen rá, majd azt mondta: él.

Google-visszafordítás ukránból

Kérdés: Mi az egyik kényelmes élet és a halál?

Válasz: Az a tény, hogy mind az egész test és a lélek egyáltalán, hogy élek vagy meghalok, nem magam, hanem az én hűséges Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus, a tulajdonra vagy aki az ő drága vére minden bűnömet teljesen elégedett Me Sátán minden hatalom leszállított és azt állítják, hogy Mennyei Atyám lesz legalább egy hajszálat is leesik a fejem, és mindent a saját üdvösség a szerva, mert örök életet és a szív készen áll, amit élőben.

Google-visszafordítás szlovákból

K: Mi egy vigasz az életben és a halál?

Válasz: Az a tény, hogy mind a test és a lélek teljesen megtelt, én hadd élni vagy meghalni, nem magamnak, hanem az én hűséges Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus, illetve, hogy az ingatlan az ő drága vére minden bűnömet tökéletesen elégedettek velem Sátán minden tápegység, és azt mondom, hogy az én mennyei Atyám még egy kis hajat leesik a fejem, de a megváltás az én szolgálni, mert az örök élet és a szív kész arra, hogy majd élni .

Google-visszafordítás héberből

Kérdés: Mi az egyik kényelmes élet és a halál?

Válasz: Az a tény, hogy a szervezet teljes és a lélek teljesen, ha élek, vagy meghalok, nem magamért, hanem Ladens hűséges és Megváltó Isooa Messiás, a tulajdonra vagy a vérben az ő drága minden bűnömet teljesen elégedett a Sátán minden erejével tájékozott, és azt állítják, hogy az apja az én mennyei lesz Még a haja is hullani a fejem, de mindent Jézusnak kellett szolgálni, mert szív örök életet ezt persze így élni.

Google-visszafordítás kínaiból

Kérdés: Mi az élet és a halál a kényelem?

A: hogy élek vagy meghalok, nem nekem, hanem az én hűséges Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus, a tulajdonra vagy aki az ő drága vére minden bűnömet, a test és a lélek teljesen teljesen, teljes mértékben felel meg a Sátán minden olyan hatáskört, a szállítás, és tartom az én mennyei Atyám, még csak egy hajszál is esik a fejemre, nem a megváltás szolgáltatást, mert én voltam az örök élet és a szív kész erre, akkor életét.

Google-visszafordítás latinból

Q. Mi az a kényelmes élet és a halál?

Meg kell mondani, az egész, amely szintén hasonló a test és a lélek, hogy élünk-e, vagy meghalunk, ez nem én vagyok, hanem a hit az Úr és a Megváltó Jézus Krisztus minden bűnömet a vér a saját, vagy aki a Sátán minden hatalom átadáskor tökéletesen elégedett velem Ami az én Atyámat is: és azt mondom, hogy az éppen elvesztette haját lehet a fejemből: de bármi arra, hogy szolgálja a megváltás az örök élet, és a szív kész megtenni mert rá, ezért élnek.

Google-visszafordítás angolból-németből-románból-szerbből-ukránból-szlovákból-héberből-kínaiból-latinból

K: Mi a kényelmes az élet és a halál?

Into a lélek és a test minden, akár élnek vagy meghalnak, nem engem, hanem a dolgok valós, és tartalma bűneim a vérrel a Megváltó és Üdvözítő a Isooao az ördög, és minden haj tartoznak az élelmiszer-és az Atya, hanem a megváltás, és az élet, mert, ahogy kívánja elme, és éljen.

Vérről menő vita (HVG)

Vérről menő vita

2012. október 10.

HVG

„Kárhozatos bálványimádás” a katolikusok miséje, az oltáriszentség tisztelete és annak vétele – szól a Heidelbergi káté 80. paragrafusa, amelynek friss fordítását heves vita után hagyták jóvá idén májusban a magyarországi reformátusok XIII. zsinati ciklusának 10. ülésén, méghozzá 57:17 arányban. Az ügyből óriási botrány lett, elvégre a Heidelbergi káté a Magyarországi Református Egyház egyik hivatalos hitvallási irata. Laikus fordításban maga a hitvita arról is folyik, hogy a kenyér és a bor a szó szoros értelmében Krisztus teste és vére-e, ahogyan a katolikusok mind a mai napig tekintik. A HVG által megkérdezett vallástudósok értetlenül állnak a történtek előtt. Mint mondták, a Heidelbergi kátéba a maga idejében bizonyára nem véletlenül került be ez a passzus: a kora újkor tanulatlan vidéki papjai és hívei közül valószínűleg sokan afféle varázsszerként, mintegy babonaságból vették magukhoz az ostyát, ám ennek XXI. századi megerősítésére nincs látható ok. Már csak azért sem, mert – mint a Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapja által idézett Márkus Mihály nyugalmazott református püspök felelevenítette – a 449 évvel ezelőtt megjelent Heidelbergi káté első kiadásában szó sem volt kárhozatos bálványimádásról, az erdélyi híveknél például, akik az eredeti verziót vették át, most nincs is benne ez a kitétel. Magyarországon azonban a második kiadást „szentesítették”, amelyben ott van a súlyos megfogalmazás. Ráadásul az új fordítás előterjesztőinek eredeti javaslata szerint a „kárhozatos bálványimádás” kitétel zárójelben szerepelt volna, és lábjegyzetben azt írták oda a szerkesztők, hogy „a kifejezést csak a történelmi hűség kedvéért hagytuk a szövegben. Amit a XVI. században a Káté szerzői jónak láttak, azt ma már – mint római katolikus hittestvéreinket bántó kitételt – nem használjuk.” Ezt a verziót azonban a református zsinat tagjainak többsége leszavazta – és így mintegy azonosult Szabó István dunamelléki püspök érvelésével.

Csiha Kálmán: A Heidelbergi Káté 80. kérdés-feleletének gyakorlati magyarázata

Csiha Kálmán Az Isten ösvényein. A Heidelbergi Káté gyakorlati magyarázata (Kolozsvár, 2000.)

80. kérdés: Mi különbség van az úrvacsora és a pápista mise között?

Felelet: Az úrvacsora nekünk arról tesz bizonyságot, hogy minden bűneink teljességgel megbocsáttatnak Krisztus amaz egy áldozatáért, melyet ő maga a keresztfán egyszer véghezvitt. Továbbá, hogy mi Szentlélek által Krisztusba oltatunk, ki most a maga valóságos testével a mennyekben, az Atyának jobbján van és azt akarja, hogy őt ott imádjuk. A misében pedig az taníttatik, hogy élők és holtak bűnei nem bocsáttatnak meg Krisztus kínszenvedéséért, ha misemondó papok által Krisztus azokért naponként is meg nem áldoztatik. Azonfelül az is taníttatik, hogy Krisztus teste szerint, igazán és testileg jelen van a kenyér és a bor színe alatt, és ennek okáért azokban kell őt imádni. Eszerint a mise alapjában véve nem más, mint megtagadása Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és kínszenvedésének.

A római katolikus egyházban azt vallották, hogy amikor a lelkipásztor elmondja az imádságot, akkor az ostya átváltozik valóságosan Krisztus testévé, ez volt a transsubstantiatio. A katolikus pap azért hajol meg az oltár előtt, azért vet keresztet, mert úgy tudja, hogy az oltárban van az ostya, és az ostyában testileg ott van Jézus Krisztus. Ha azt mondták: áldozás, arra gondoltak, hogy mikor a pap megtöri az ostyát, mivel abban testileg ott van Jézus, akkor még egyszer megáldozza, vagyis még egyszer megöli Jézust a mi bűneinkért. Számunkra ezt még elgondolni is borzalmas. A mostani katolikus egyház már részben módosított ezen az álláspontján, de még nem mondták ki a módosítást, csak a liturgiában van másképpen, mint ahogyan eddig volt. Az eddigi katolikus hit szerint tehát Isten azért bocsátja meg a bűneinket, mert a pap megáldozza Jézus Krisztust (ez tulajdonképpen ahhoz hasonló, mint amikor az Ószövetségben a papok mindig újra megáldozták a nép bűneiért a bűnbakot), a hívő pedig testi értelemben szájával veszi magához a megáldozott Krisztust. Ez latinul a manducatio oralis, azaz a szájjal való evése Jézusnak.

A mi hitünk szerint Jézus Krisztus egyszer halt meg a keresztfán érettünk. Borzalmas lenne, ha mi megpróbálnánk Őt akár jelképesen is újra megölni, vagy megenni a testét. A kereszten való egyetlenegy áldozatával eltörölte bűneinket, és Isten is eltörölte a bűnért való áldozatot. Beszéltünk arról, hogy a zsidók bűnért való áldozatot csak a templomban mutathattak be. Titus római császár Krisztus után 71-ben, mikor Jeruzsálemet elfoglalta, lerontatta a zsidó templomot. Isten úgy rendezte a világtörténelmet, hogy azt többé ne tudják felépíteni, ezért Izraelben nincs többé, megszűnt a bűnért való áldozat. Így Isten az ószövetségi bűnért való áldozatot megszüntette, mert a történelemben is Jézus Krisztus bemutatta a nagy bűnért való áldozatot, érettünk s a világ minden bűnéért meghalt a keresztfán, azért, hogy számunkra legyen bűnbocsánat és örökélet.

Az úrvacsora az Ő egyszeri áldozatára emlékeztet, amit a keresztfán egyszer véghezvitt. Az úrvacsorában vele valóban találkozunk, Őt magunkhoz vesszük, de nem a szájunkkal a gyomrunkba, hanem hit által a lelkünkbe, a szívünkbe vesszük. Ez a manducatio spiritualis (Krisztussal lelkileg való táplálkozás). A katolikus (pápista) mise, az áldozás megtagadása Jézus keresztfán történt egyszeri áldozata érvényességének, mert újra meg újra megismétli azt, hogy érvényes legyen. Igaz, már sokat közeledtek a mi felfogásunkhoz, ha a dogmatikában nem is, legalább a liturgiában, amikor úgy imádkoznak: „Istenünk, segíts nekünk, hogy az Úr Jézus valóságos testének nézzük az úrvacsora ostyáját.”

A reformáció idején elődeink nagyon sokat harcoltak azért, hogy úgy vegyék kenyérrel és borral az úrvacsorát, ahogyan azt az Úr Jézus rendelte. A középkori katolikus egyház csak ostyát adott. Azt mondta, hogy az az Úr Jézus teste, és a testben benne van a vér is, a bort csak a papok itták. Most is általában úgy van. Azonban most már megteszik azt, hogy bemártják az ostyát a borba, és az új rendeletek szerint, ha valaki külön kívánna ostyával és borral úrvacsorát venni, akkor ezt úgy is kiszolgáltatják neki. Nagyon örülünk annak, hogy a katolikus egyház felfogásában közeledik a mi hitünkhöz. De mind ez ideig nem mondták ki a protestáns egyházakkal való közös úrvacsorázást.

Victor János magyarázata a Heidelbergi Káté 80. kérdés-feleletéhez

Dr. Victor János: A Heidelbergi Káté 1-85. kérdés-feleletének magyarázata

(Eredetileg megjelent: "Az Út" című református hetilapban, folytatásokban, 1950–1952 között.)

 Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

A 80. kérdés 

ELÉRKEZVE a Káté tanulmányozása során a hírhedtnek nevezhető 80. kérdéshez, mindenekelőtt hallgassuk meg, mit mond arról, hogy "mi különbség van az Úr vacsorája és a római katolikus mise közt?" A felelet így hangzik: "Az úrvacsora arról tesz nekünk bizonyságot, hogy minden mi bűneink tökéletesen megbocsáttatnak a Jézus Krisztusnak amaz egyetlenegy áldozatáért, melyet Ő maga a keresztfán vitt véghez; és hogy mi a Szentlélek által Krisztusba oltatunk, Aki most a maga valóságos testével a mennyekben az Atya jobbján van, és azt akarja, hogy ott imádjuk Őt. A mise ellenben azt tanítja, hogy az elevenek és holtak bűnei nem bocsáttatnak meg a Krisztus szenvedéseiért, hacsak érettük Krisztus a misemondó papok által naponként is meg nem áldoztatik; és hogy Krisztus a kenyérnek és bornak színe alatt testileg jelen van, és ezért ezekben kell Őt imádni. E szerint a mise alapjában véve nem más, mint megtagadása Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének, és kárhozatos bálványimádás." 

Tegyünk itt különbséget a között, hogy mit mond a Káté, és a között, hogy hogyan mondja. Nyilvánvaló, hogy az előbbi a fontos, az utóbbi hozzá képest másodrendű jelentőségű. Mégis ez a másodrendű jelentőségű dolog, a Káté modora, amely ezt a feleletét jellemzi, súlyos következményeket vont maga után a Káté történetében. Ez a modor ugyanis tagadhatatlanul éles és nyers. Érthető, ha a római katolikus egyház nagy sérelmet csinált abból, hogy a Káté "kárhozatos bálványimádásnak" bélyegzi az ő legfőbb szertartását: a miseáldozatot. 

A KÁTÉ TÖRTÉNETÉBŐL ugyanis világosan kitűnik, hogy ez az egész 80. kérdés akkor került bele az újabb kiadásaiba, amikor köztudomású lett: milyen határozatot hozott az előző, 1562. évben a római egyháznak akkor ülésező híres "tridenti zsinata" éppen a miseáldozattal kapcsolatos tanítása tárgyában. Nem volt abban a határozatban semmi új, csak a római egyházban máris uralkodó tanítást rögzítette meg és merevítette meg a reformáció tanításainak ellenében. És ilyenkor követett szokása szerint a római egyház ehhez a határozatához is hozzáfűzte, hogy aki pedig nem vallja azt, amit ő tanít, az "legyen átkozott" - "anathema sit". Erre vágott vissza a Káté a maga kíméletlen kárhoztató ítéletével, amely - jegyezzük meg - voltaképpen enyhébb magánál a vágásnál, mert hiszen nem is személyeket ítél a kárhozatra, hanem egy bizonyos szertartást és az ahhoz fűződő felfogást bélyegez "kárhozatosnak". 

Nekünk, akik hálás és hű tanítványai vagyunk a Káténak, szabad ezt az éles kitételét, amely annyira kirí az egyébként benne uralkodó hangból, helytelenítenünk és sajnálnunk. De lényegében mi sem mondanánk mást. Hiszen a Káté sem mond itt egyebet, mint amit már az előzőekben kifejtett. Csak a maga, Isten Igéje alapján előadott úrvacsorai felfogásához hozzáméri a római egyház miseáldozatát, és megállapítja, hogy az nem felel meg ennek a mértéknek. Két ponton állapítja ezt meg a Káté. 

AZ ELSŐ MOZZANAT az Ő kereszthalálában lerótt "elégtétel", amely által megszerezte számunkra "minden bűneink tökéletes megbocsáttatását". Erre mutat rá, és ezért kezeskedik az úrvacsorában felénk nyújtott kenyér és pohár, az Ő "megtöretett testének és kiontott vérének" ezek a "jegyei" és "pecsétjei". De megváltó jelentősége csak akkor van Jézus halálának, ha olyan "egyetlenegy áldozat", amely örökre elégséges. Nos, a római egyház miseáldozata az evangéliumnak ezt az alapigazságát, amelyre az ember csakugyan hitének teljes bizodalmával ráhagyatkozhat, teljesen elhomályosítja. Elméletileg persze azt tanítja a római egyház, hogy ez a miseáldozat nem valami új áldozat a Jézus Krisztus halálában történt áldozat mellett, hanem éppen annak az állandó felelevenítése Isten színe előtt. De a dolog lényege mégiscsak az, hogy - amint a Káté mondja - "bűneik nem bocsáttatnak meg, ha csak érettük Krisztus a misemondó papok által naponként is meg nem áldoztatik". Vagyis Krisztusnak a kereszten bemutatott áldozata magában véve nem elegendő, hanem szükséges hozzá még ez az emberek által mindig újra véghezvitt engesztelőáldozati szertartás is. 

A MÁSIK MOZZANAT, amelyről szó van, a Krisztussal való életközösségünk, amelyet az úrvacsorában a kenyérnek evése és a bornak ivása jelképez, és "pecsétként" hitelesít. Láttuk, milyen súlyt helyez a Káté arra, hogy ezt az életközösséget úgy mutassa fel, mint amely a Szentlélek által válik valósággá, nem pedig valamilyen testi "evés" és "ivás" révén. Krisztust úgy magunkba fogadni, hogy Ő velünk eggyé váljék és mi is Ővele, nem a szánkon át lehet, hanem a hitünk által. De a római egyház miseáldozata éppen ebbe a tévelygésbe vezeti bele az embereket. Hiszen azt tanítja, hogy a miseáldozat során a papi áldás ráolvasása folytán a kenyér és a bor valósággal átváltozik Krisztus testévé és vérévé, hogy áldozatként újra bemutatható legyen Istennek megengesztelésére. 

Ebből születik meg azután az a következmény, amelyet a Káté, mint a legsúlyosabb eltévelyedést bélyegez meg. Ha ugyanis úgy áll a dolog, hogy Krisztust a papi szó alászállíthatja az Ő mennyei dicsőségéből erre a földre, akkor az "átlényegült" kenyér, illetve ostya előtt le kell borulni, éspedig az Istent megillető imádattal. Az ilyenfajta istentiszteletre, mely emberkéz készítette anyagi tárgy előtt borul le, csak keményen nemet lehet mondani, ha hívek akarunk maradni Isten Igéjéhez. 

Heidelbergi Káté (wordart)

A nagyításhoz kattintson a képre!