A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cronica. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cronica. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. január 16., csütörtök
2014. január 3., péntek
Nagyvárad és Szent László király (MR1-Kossuth Rádió)
Nagyvárad és Szent László király
MR1-Kossuth Rádió
Magyar szellemtár
2014.01.01.
Ionescu Nikolett interjúja Fleisz János történésszel
2012. november 15., csütörtök
Az ortodox papi szolgálat helyett a képviselőjelöltséget választotta
Alig egy nappal azután, hogy a Román Ortodox Egyháznak tisztáznia kellett álláspontját papjainak politikai szerepvállalásáról - miután egy liberális képviselőjelölt egy érseket szerepeltetett választási kampányanyagában -, kiderült, egy ortodox pap lemondott lelkészi hivataláról, hogy képviselőjelölt lehessen.
Ioan Poenar, Hunyad megyei román ortodox papnak 22 évi szolgálat után kénytelen volt lemondania hivataláról, hogy képviselőjelöltként indulhasson a szélsőséges megnyilvánulásairól is ismert Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben a december 9-i parlamenti választásokon.
Míg a Román Ortodox Egyház statútuma csak arra tér ki, hogy a papok lemondásukat követően engedélyt kaphatnak püspökeiktől, hogy önkormányzati vagy megyei tanácsosi tisztséget függetlenként betölthessenek, addig a parlamenti tisztség betöltését a Szent Szinódus egy újabb rendelkezése tiltja szószerint. Így Ioan Poenar hiába remélte papi tisztségének megtartását, püspöke jóváhagyását nem kaphatta meg, október 30-án, 10 nappal a választási kampány megkezdése előtt lemondásra kényszerült.
A püspökség szóvivője a sajtó számára tisztázta, hogy az így lemondott lelkész nem veszíti el papi minőségét, továbbra is a klérus tagja marad, csak papi szolgálatot nem teljesíthet mindaddig, amíg politikai tisztségét betölti vagy jelöltként indul annak betöltéséért. Politikai tevékenysége befejeztével kérheti lemondásának visszavonását, püspöke jóváhagyása esetén pedig vagy a korábbi, vagy egy újabb parókián ismét papként szolgálhat.
Helyébe a püspökség egy nyugdíjas papot rendel ki, Ioan Poenar ígérete szerint a vasárnapi szent liturgián maga fogja bemutatni gyülekezetének az új papot, ugyanakkor kötelességének tartja, hogy döntésének okait híveinek elmagyarázza.
(Forrás: Mediafax, Mesagerul Hunedorean)
2012. november 14., szerda
A román politikusok ismét az ortodox egyházzal kampányolnak
A Román Ortodox Egyház, többségi és nemzeti egyházként mindig is barátilag viszonyult a mindenkori hatalomhoz, a politika pedig tetemes támogatással állította maga mellé az egyházat és híveit. Ennek egyik kirívó példája az egyházi támogatottság választási anyagokon való felmutatása.
A december 9-iki romániai parlamenti választások előtt egy hónappal megkezdődő kampányidőszak kezdetén jelent meg egy Galati megyei liberális képviselőjelölt, George Scarlat választási szórólapja, melyen Casian érsekkel és több más pappal együtt szerepel az "Együtt győzünk!" mottó alatt.
Az Alsó-Dunai Érsekség a sajtónyilvánosságra jutást követően azonnal közölte, hogy egy templomszentelésen készült közös fénykép választási anyagokon való - amúgy engedély nélküli - felhasználása visszaélés és nagy merészség, kérve a - politikai vetélytársak szerint 20.000 példányban kinyomtatott - szórólap azonnali visszavonását.
A Román Pátriárkátus sajtóközleménnyel reagált az esetre, emlékeztetve a Szent Szinódus korábbi, papjainak a politikában és a választási kampányban való részvételével kapcsolatos határozataira és ajánlásaira.
A papoknak és az egyház egyéb felszentelt szolgáinak választani kell a papi hivatás és az azzal össze nem függő világi szolgálat között, de mint állampolgárok, valamint híveiknek - politikai irányultságuktól függetlenül - lelki atyjai joguk és kötelességük a közéletben részt venni, a közjó előmozdítását támogatni, a keresztény morállal és tanítással ellenkező tevékenységek ellen fellépni. Politikai opciójukat pedig kizárólag a szavazás során fejezhetik ki.
Mit nem szabad a papoknak:
- nem pártpolitizálhatnak;
- nem lehetnek semmilyen politikai párt tagjai;
- nem vehetnek részt választási kampányban;
- nem lehetnek a Parlament tagjai vagy jelöltjei.
Az ortodox egyház felszólítja a politikai pártok vezetőit, hogy ne toborozzanak tagokat a klérusból, ne használják politikai célokra az egyház személyeit, templomait, istentiszteleteit és jelképeit. Ugyanakkor biztosítanak afelől is, hogy az egyház - az egyenlő távolság jegyében - ezentúl is tevékenyen részt vesz az egyház általános politikai életében: a demokrácia, a szabadság, az istenthit, a haza függetlensége és egysége védelmében, elutasítva a kommunista-ateista totalitarizmust valamint az extremizmus bármilyen formáját.
(Forrás: Gandul.info, Evenimentul Zilei, Basilica)
2012. november 10., szombat
Rendőrök csaptak le a volt román ortodox pópákra
A rendőrség gyorsreagálású egysége csapott le a felmentett román ortodox pópákra
A román rendőrség csalásra szakosodott osztálya csapott le a gyorsreagálású erők (SPIR) segítségével a romániai Reviga faluban (Ialomita megye). Romániában bár gyakoriak a "símaszkosok" bevetései rajtaütések, házkutatások, elfogások során, ez esetben tisztségüktől megfosztott román ortodox papok házainak ajtaját törték be. Pandelica Gheorghe és Casian, apa és fia korábban többek között jóslásért, "az Evangélium felnyitásáért", átok feloldásáért lettek felmentve papi szolgálatuk alól - a jelenség gyakorinak mondható az ortodox papok körében.
A rajtütés az ortodox püspökség feljelentése nyomán történt, melyben
azzal vádolták a papokat, hogy az elmúlt évben az egyház leltári tárgyai
közül kb. 40 ezer lej (8.850 euró) értékben tulajdonítottak el
gyertyatartókat, ikonokat, könyveket, papi ruhákat és egyéb
kegytárgyakat, könyvelési iratokat. A rajtaütéskor közülük csak az apa
tartózkodott otthon, pánikrohamot kapott menyéhez orvosi segítséget
kellett kérni.
Casian engedetlenség, szolgálati hanyagság miatt többször részesült fegyelmi intésben, visszautasította a büntető jellegű kolostorba vonulást is, felmentését követően a templomot lefoglalták, a papot kilakoltatták a parókiáról, "autonóm gyülekezetét" saját házában működtette. A papi szolgálat jogtalan gyakorlásáért munkaügyi eljárásra is számíthat. A lelkész korábban egyet nem értését fejezte ki az állami iskolákbeli kötelező vallástanítással, az építendő nemzeti katedrálissal, az állam és egyház összefonódásával szemben. A júniusi helyhatósági választásokon a polgármesteri tisztségért is szeretett volna indulni liberális színekben, ám nemcsak a demokrata önkormányzati vezetés, hanem a liberálisok ellenszegülésével is szembesülnie kellett.
(Forrás: Evenimentul Zilei, Gura Ialomitei, Critic Atac)
2012. október 17., szerda
Vérről menő vita (HVG)
Vérről menő vita
2012. október 10.
2012. október 10.
HVG
„Kárhozatos bálványimádás” a katolikusok miséje, az oltáriszentség tisztelete és annak vétele – szól a Heidelbergi káté 80. paragrafusa, amelynek friss fordítását heves vita után hagyták jóvá idén májusban a magyarországi reformátusok XIII. zsinati ciklusának 10. ülésén, méghozzá 57:17 arányban. Az ügyből óriási botrány lett, elvégre a Heidelbergi káté a Magyarországi Református Egyház egyik hivatalos hitvallási irata. Laikus fordításban maga a hitvita arról is folyik, hogy a kenyér és a bor a szó szoros értelmében Krisztus teste és vére-e, ahogyan a katolikusok mind a mai napig tekintik. A HVG által megkérdezett vallástudósok értetlenül állnak a történtek előtt. Mint mondták, a Heidelbergi kátéba a maga idejében bizonyára nem véletlenül került be ez a passzus: a kora újkor tanulatlan vidéki papjai és hívei közül valószínűleg sokan afféle varázsszerként, mintegy babonaságból vették magukhoz az ostyát, ám ennek XXI. századi megerősítésére nincs látható ok. Már csak azért sem, mert – mint a Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapja által idézett Márkus Mihály nyugalmazott református püspök felelevenítette – a 449 évvel ezelőtt megjelent Heidelbergi káté első kiadásában szó sem volt kárhozatos bálványimádásról, az erdélyi híveknél például, akik az eredeti verziót vették át, most nincs is benne ez a kitétel. Magyarországon azonban a második kiadást „szentesítették”, amelyben ott van a súlyos megfogalmazás. Ráadásul az új fordítás előterjesztőinek eredeti javaslata szerint a „kárhozatos bálványimádás” kitétel zárójelben szerepelt volna, és lábjegyzetben azt írták oda a szerkesztők, hogy „a kifejezést csak a történelmi hűség kedvéért hagytuk a szövegben. Amit a XVI. században a Káté szerzői jónak láttak, azt ma már – mint római katolikus hittestvéreinket bántó kitételt – nem használjuk.” Ezt a verziót azonban a református zsinat tagjainak többsége leszavazta – és így mintegy azonosult Szabó István dunamelléki püspök érvelésével.
„Kárhozatos bálványimádás” a katolikusok miséje, az oltáriszentség tisztelete és annak vétele – szól a Heidelbergi káté 80. paragrafusa, amelynek friss fordítását heves vita után hagyták jóvá idén májusban a magyarországi reformátusok XIII. zsinati ciklusának 10. ülésén, méghozzá 57:17 arányban. Az ügyből óriási botrány lett, elvégre a Heidelbergi káté a Magyarországi Református Egyház egyik hivatalos hitvallási irata. Laikus fordításban maga a hitvita arról is folyik, hogy a kenyér és a bor a szó szoros értelmében Krisztus teste és vére-e, ahogyan a katolikusok mind a mai napig tekintik. A HVG által megkérdezett vallástudósok értetlenül állnak a történtek előtt. Mint mondták, a Heidelbergi kátéba a maga idejében bizonyára nem véletlenül került be ez a passzus: a kora újkor tanulatlan vidéki papjai és hívei közül valószínűleg sokan afféle varázsszerként, mintegy babonaságból vették magukhoz az ostyát, ám ennek XXI. századi megerősítésére nincs látható ok. Már csak azért sem, mert – mint a Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapja által idézett Márkus Mihály nyugalmazott református püspök felelevenítette – a 449 évvel ezelőtt megjelent Heidelbergi káté első kiadásában szó sem volt kárhozatos bálványimádásról, az erdélyi híveknél például, akik az eredeti verziót vették át, most nincs is benne ez a kitétel. Magyarországon azonban a második kiadást „szentesítették”, amelyben ott van a súlyos megfogalmazás. Ráadásul az új fordítás előterjesztőinek eredeti javaslata szerint a „kárhozatos bálványimádás” kitétel zárójelben szerepelt volna, és lábjegyzetben azt írták oda a szerkesztők, hogy „a kifejezést csak a történelmi hűség kedvéért hagytuk a szövegben. Amit a XVI. században a Káté szerzői jónak láttak, azt ma már – mint római katolikus hittestvéreinket bántó kitételt – nem használjuk.” Ezt a verziót azonban a református zsinat tagjainak többsége leszavazta – és így mintegy azonosult Szabó István dunamelléki püspök érvelésével.
Szelet vetettek - II. Vatikáni zsinat (HVG)
Szelet vetettek
MÁSODIK VATIKÁNI ZSINAT, 1962
MÁSODIK VATIKÁNI ZSINAT, 1962
HVG
2012. október 10.
2012. október 10.
Izsák Norbert
Alaposan megújította a katolikus egyházat a második vatikáni zsinat. Az új szellemiség mégsem járta át teljesen az egyházat – részben a mai pápa miatt sem.
„Folyton harcban állt a katolikus egyház a második vatikáni zsinat előtt: előbb a reformációval és a felvilágosodá ssal, később pedig a modernizmussal. A zsinat radikálisan szakított a harcos attitűddel, sokkal inkább a közös pontokat kereste a társadalommal” – foglalja össze Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum főszerkesztője, aki hat évvel ezelőtt az Egy reformzsinat üzenete című könyvében részletesen fel is dolgozta az 1962. október 11-étől 1965. december 8-áig tartó esemény tanításait. A két éve nyugalomba vonult német bíboros, Walter Kasper egyenesen az egyház Magna Chartájának – azaz történelmi alkotmányának – nevezte a zsinat munkája nyomán megszületett 16 dokumentumot.
Szinte forradalmi fordulatnak minősíthető például, hogy kihirdették a korábban lenézett, egyszerű hívek egyenjogúságát a papsággal, és nem kevésbé fontos volt annak kijelentése, hogy nem diktátumokkal, hanem közösségben kell kormányozni az egyházat. A kis híján ezer oldalra rúgó zsinati dokumentumok végre azt is írásba adják, hogy a más felekezetű keresztények nem ellenségek, hanem a katolikusok testvérei. Sőt – a korábbiakhoz képest meglehetősen unortodox módon – a püspökök még azt is megvallották, hogy sok ateista éppen a keresztények viselkedése miatt nem hisz Istenben. Azt az alulról jövő reformot a zsinat inkább csak követte, de mindenesetre elfogadta, hogy a templomokban, latin helyett, egyre több helyen élő nyelven zajlottak a misék.
XXIII. János pápának annyira határozott szándéka volt az egyház megújítása, hogy még saját hatalmát is korlátozva igyekezett igénybe venni a katolikus püspökök kollektív bölcsességét. A nyitás abban a tekintetben is érzékelhető volt, hogy míg az 1563-ban lezárt, történelmi tridenti zsinaton negyven főpap határozott az egyház ügyeiben, addig a második vatikáni zsinaton már több mint kétezer püspök szavazhatott. Az első ülésszak végén elhunyt XXIII. János munkáját VI. Pál folytatta.
A pápa reformtörekvéseit azonban éppen a legközvetlenebb munkatársai akadályozták. A római kúriában dolgozó konzervatív főpapok szerették volna elítéltetni a zsinattal a Karl Rahnerhez és Teilhard de Chardinhez hasonló progresszív teológusok tanításait, sőt újabb dogmákat vezettek volna be. A nyitottabb főpapok azonban – kerékkötő kollégáikat megkerülve – a korábban gyanakvással szemlélt „lázadó”, progresszív teológusokat bevonták a munkába is. Így került végül a tűz közelébe Karl Rahner és a Josef Frings német bíborost akkoriban tanácsokkal elhalmozó ifjú titán, a ma XVI. Benedekként a pápai trónon ülő Joseph Ratzinger is.
„Joseph Ratzinger a progresszív Hans Küng svájci katolikus teológussal együtt küzdött a második vatikáni zsinaton az egyház megújulásáért, ám megijedt az 1968-as társadalmi változásoktól, ezért konzervatív vonalra váltott. Az 1980-as évektől kezdve pedig, a Hittani Kongregáció prefektusaként, kifejezetten ellenállt a reformoknak” – mondja Rudolf Schermann, Bécsben szolgáló, magyar származású katolikus pap, több könyv szerzője és a Kirche In című ökumenikus havi folyóirat alapító főszerkesztője.
A katolikus egyházat mind a mai napig a zsinat és az utána következő események értelmezése osztja meg leginkább. A konzervatívok azt mondják, hogy a második vatikáni zsinatot csak a korábbi rendelkezések fényében szabad értelmezni. A reformerek szerint éppen fordítva: minden korábbi egyházi megnyilatkozást a társadalommal való megértő párbeszédet hangsúlyozó zsinat szemüvegén át kell nézni.
Új szemponttal gazdagította ezt a vitát Kasper bíboros, aki szerint tulajdonképpen két konzervatív tábor csapott össze egymással. A „kicsit” konzervatívok csupán az 1563-ban lezárt tridenti zsinat és az azóta eltelt századok tekintélyelvű szellemiségét vetették volna el, míg tulajdonképpen a haladó szellemiségű főpapok mondhatók „nagyon” konzervatívnak, hiszen ők az evangéliumok lelkületéhez, Krisztus egyszerű tanításához szerettek volna visszatérni. Ezért aztán Kasper szerint „a zsinati megújulás nem valamiféle modernizmus volt, hanem az eredeti forrásokból (...) való megújulás”.
Súlyos vitákra ad okot az is, hogy sokan a második vatikáni zsinat progresszív dokumentumait hibáztatták azért, hogy később egyre többen fordítottak hátat az egyháznak. Mások szerint pusztán annyi történt, hogy a zsinat után szembeötlővé vált a zsinat előtti rejtett válság. Nem könnyíti meg az eligazodást a pápa pálfordulása. Német és osztrák körökben sokan már Ratzinger 1-ként különböztetik meg a korábbi, liberálisabb teológust Ratzinger 2-től, azaz XVI. Benedektől, aki – Schermann szerint részben személyes ambíciói miatt – a római rendszer fogaskerekévé vált.
Más katolikusok úgy lépnek ki ebből a dialektikából, hogy kerek perec ördögi összeesküvésként utasítják el a második vatikáni zsinatot. A kőkonzervatív X. Szent Pius Papi Társaság egyik tagja, Franz Schmidberger egy előadásában arról beszélt, hogy a zsinat a XX. század „legnagyobb szerencsétlensége”. A mintegy szabadkőműves machinációk következményének gondolt zsinatot azért is kárhoztatta, mert éltette a vallásszabadságot, amit pedig Schmidberger – IX. Pius pápával egyetemben – betiltandónak és elátkozottnak gondolt.
„Az egyház még a második vatikáni zsinat rendelkezéseit sem valósította meg maradéktalanul, holott az elmúlt fél évszázadban is robbanásszerű változások mentek végbe, és ezekkel sem ártana szinkronba kerülni” – vet fel újabb szempontot Beer Miklós váci katolikus püspök. Mindazonáltal nem biztos, hogy jól járnának a reformer lelkületű főpapok, ha összehívnák a harmadik vatikáni zsinatot. Máté-Tóth András katolikus teológus, valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének professzora szerint ugyanis II. János Pál pápa idején átalakult a püspöki kinevezés rendszere. Ma már inkább csak a Rómához egyértelműen lojális lelkipásztorokból lesznek főpapok, azaz „most inkább a féket nyomják a Vatikánban”.
IZSÁK NORBERT
Alaposan megújította a katolikus egyházat a második vatikáni zsinat. Az új szellemiség mégsem járta át teljesen az egyházat – részben a mai pápa miatt sem.
„Folyton harcban állt a katolikus egyház a második vatikáni zsinat előtt: előbb a reformációval és a felvilágosodá ssal, később pedig a modernizmussal. A zsinat radikálisan szakított a harcos attitűddel, sokkal inkább a közös pontokat kereste a társadalommal” – foglalja össze Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum főszerkesztője, aki hat évvel ezelőtt az Egy reformzsinat üzenete című könyvében részletesen fel is dolgozta az 1962. október 11-étől 1965. december 8-áig tartó esemény tanításait. A két éve nyugalomba vonult német bíboros, Walter Kasper egyenesen az egyház Magna Chartájának – azaz történelmi alkotmányának – nevezte a zsinat munkája nyomán megszületett 16 dokumentumot.
Szinte forradalmi fordulatnak minősíthető például, hogy kihirdették a korábban lenézett, egyszerű hívek egyenjogúságát a papsággal, és nem kevésbé fontos volt annak kijelentése, hogy nem diktátumokkal, hanem közösségben kell kormányozni az egyházat. A kis híján ezer oldalra rúgó zsinati dokumentumok végre azt is írásba adják, hogy a más felekezetű keresztények nem ellenségek, hanem a katolikusok testvérei. Sőt – a korábbiakhoz képest meglehetősen unortodox módon – a püspökök még azt is megvallották, hogy sok ateista éppen a keresztények viselkedése miatt nem hisz Istenben. Azt az alulról jövő reformot a zsinat inkább csak követte, de mindenesetre elfogadta, hogy a templomokban, latin helyett, egyre több helyen élő nyelven zajlottak a misék.
XXIII. János pápának annyira határozott szándéka volt az egyház megújítása, hogy még saját hatalmát is korlátozva igyekezett igénybe venni a katolikus püspökök kollektív bölcsességét. A nyitás abban a tekintetben is érzékelhető volt, hogy míg az 1563-ban lezárt, történelmi tridenti zsinaton negyven főpap határozott az egyház ügyeiben, addig a második vatikáni zsinaton már több mint kétezer püspök szavazhatott. Az első ülésszak végén elhunyt XXIII. János munkáját VI. Pál folytatta.
A pápa reformtörekvéseit azonban éppen a legközvetlenebb munkatársai akadályozták. A római kúriában dolgozó konzervatív főpapok szerették volna elítéltetni a zsinattal a Karl Rahnerhez és Teilhard de Chardinhez hasonló progresszív teológusok tanításait, sőt újabb dogmákat vezettek volna be. A nyitottabb főpapok azonban – kerékkötő kollégáikat megkerülve – a korábban gyanakvással szemlélt „lázadó”, progresszív teológusokat bevonták a munkába is. Így került végül a tűz közelébe Karl Rahner és a Josef Frings német bíborost akkoriban tanácsokkal elhalmozó ifjú titán, a ma XVI. Benedekként a pápai trónon ülő Joseph Ratzinger is.
„Joseph Ratzinger a progresszív Hans Küng svájci katolikus teológussal együtt küzdött a második vatikáni zsinaton az egyház megújulásáért, ám megijedt az 1968-as társadalmi változásoktól, ezért konzervatív vonalra váltott. Az 1980-as évektől kezdve pedig, a Hittani Kongregáció prefektusaként, kifejezetten ellenállt a reformoknak” – mondja Rudolf Schermann, Bécsben szolgáló, magyar származású katolikus pap, több könyv szerzője és a Kirche In című ökumenikus havi folyóirat alapító főszerkesztője.
A katolikus egyházat mind a mai napig a zsinat és az utána következő események értelmezése osztja meg leginkább. A konzervatívok azt mondják, hogy a második vatikáni zsinatot csak a korábbi rendelkezések fényében szabad értelmezni. A reformerek szerint éppen fordítva: minden korábbi egyházi megnyilatkozást a társadalommal való megértő párbeszédet hangsúlyozó zsinat szemüvegén át kell nézni.
Új szemponttal gazdagította ezt a vitát Kasper bíboros, aki szerint tulajdonképpen két konzervatív tábor csapott össze egymással. A „kicsit” konzervatívok csupán az 1563-ban lezárt tridenti zsinat és az azóta eltelt századok tekintélyelvű szellemiségét vetették volna el, míg tulajdonképpen a haladó szellemiségű főpapok mondhatók „nagyon” konzervatívnak, hiszen ők az evangéliumok lelkületéhez, Krisztus egyszerű tanításához szerettek volna visszatérni. Ezért aztán Kasper szerint „a zsinati megújulás nem valamiféle modernizmus volt, hanem az eredeti forrásokból (...) való megújulás”.
Súlyos vitákra ad okot az is, hogy sokan a második vatikáni zsinat progresszív dokumentumait hibáztatták azért, hogy később egyre többen fordítottak hátat az egyháznak. Mások szerint pusztán annyi történt, hogy a zsinat után szembeötlővé vált a zsinat előtti rejtett válság. Nem könnyíti meg az eligazodást a pápa pálfordulása. Német és osztrák körökben sokan már Ratzinger 1-ként különböztetik meg a korábbi, liberálisabb teológust Ratzinger 2-től, azaz XVI. Benedektől, aki – Schermann szerint részben személyes ambíciói miatt – a római rendszer fogaskerekévé vált.
Más katolikusok úgy lépnek ki ebből a dialektikából, hogy kerek perec ördögi összeesküvésként utasítják el a második vatikáni zsinatot. A kőkonzervatív X. Szent Pius Papi Társaság egyik tagja, Franz Schmidberger egy előadásában arról beszélt, hogy a zsinat a XX. század „legnagyobb szerencsétlensége”. A mintegy szabadkőműves machinációk következményének gondolt zsinatot azért is kárhoztatta, mert éltette a vallásszabadságot, amit pedig Schmidberger – IX. Pius pápával egyetemben – betiltandónak és elátkozottnak gondolt.
„Az egyház még a második vatikáni zsinat rendelkezéseit sem valósította meg maradéktalanul, holott az elmúlt fél évszázadban is robbanásszerű változások mentek végbe, és ezekkel sem ártana szinkronba kerülni” – vet fel újabb szempontot Beer Miklós váci katolikus püspök. Mindazonáltal nem biztos, hogy jól járnának a reformer lelkületű főpapok, ha összehívnák a harmadik vatikáni zsinatot. Máté-Tóth András katolikus teológus, valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének professzora szerint ugyanis II. János Pál pápa idején átalakult a püspöki kinevezés rendszere. Ma már inkább csak a Rómához egyértelműen lojális lelkipásztorokból lesznek főpapok, azaz „most inkább a féket nyomják a Vatikánban”.
IZSÁK NORBERT
2012. augusztus 16., csütörtök
2012. június 14., csütörtök
2012. április 27., péntek
Napi szemle 2012.04.27.
Mennyiség és minőség
Több református szellemiségű intézményre lenne szüksége az országnak, többek között erről is szólt püspöki jelentésében Szabó István. Az egyházvezető arra is felhívta a gyülekezetek figyelmét, hogy a szociális, illetve oktatási intézmények átvételekor nagy körültekintésre van szükség.
http://www.parokia.hu/hir/mutat/3440/
Egyházmegyei vezetők tanácskoztak
Idén is megtartották az országos esperes-gondnoki értekezletet. Az egyházmegyei elnökségekből álló informális testület ebben az évben április 25-én Budapesten, a zsinati székházban tartotta tanácskozását.
http://reformatus.hu/mutat/6636/
Jégkorszak az ökumenikus úrvacsorai gyakorlatban
A Kirchenboten svájci egyházi lap körkérdéséből kiderül, hogy az úrvacsora kapcsán „az ökumené jóformán nem létezik". A felmérésben nyolc kanton szerepelt, ahol csak elvétve élnek közösen református és katolikus gyülekezetek a sákramentummal – tudósít a lap április 25-i kiadása.
http://reformatus.hu/mutat/6638/
Biserici vopsite în nuanţe de partid
Sătenii din Conţeşti, Răcari şi Cornăţelu, spun că lăcaşurile sfinte au fost colorate cu bani de la PDL, acesta fiind un „tribut“ plătit de edili către putere.
http://www.adevarul.ro/actualitate/Biserici_vopsite_in_nuante_de_partid_0_687531600.html
Eltűnt a kereszt a Real Madrid lógójáról
A muzulmán és közel-keleti szurkolók miatt eltüntette lógójáról a keresztet a Real Madrid, az egyik legismertebb spanyol fociklub, írja az RT.com.
http://www.magyarkurir.hu/hirek/eltunt-kereszt-real-madrid-logojarol
Több református szellemiségű intézményre lenne szüksége az országnak, többek között erről is szólt püspöki jelentésében Szabó István. Az egyházvezető arra is felhívta a gyülekezetek figyelmét, hogy a szociális, illetve oktatási intézmények átvételekor nagy körültekintésre van szükség.
http://www.parokia.hu/hir/mutat/3440/
Egyházmegyei vezetők tanácskoztak
Idén is megtartották az országos esperes-gondnoki értekezletet. Az egyházmegyei elnökségekből álló informális testület ebben az évben április 25-én Budapesten, a zsinati székházban tartotta tanácskozását.
http://reformatus.hu/mutat/6636/
Jégkorszak az ökumenikus úrvacsorai gyakorlatban
A Kirchenboten svájci egyházi lap körkérdéséből kiderül, hogy az úrvacsora kapcsán „az ökumené jóformán nem létezik". A felmérésben nyolc kanton szerepelt, ahol csak elvétve élnek közösen református és katolikus gyülekezetek a sákramentummal – tudósít a lap április 25-i kiadása.
http://reformatus.hu/mutat/6638/
Biserici vopsite în nuanţe de partid
Sătenii din Conţeşti, Răcari şi Cornăţelu, spun că lăcaşurile sfinte au fost colorate cu bani de la PDL, acesta fiind un „tribut“ plătit de edili către putere.
http://www.adevarul.ro/actualitate/Biserici_vopsite_in_nuante_de_partid_0_687531600.html
Eltűnt a kereszt a Real Madrid lógójáról
A muzulmán és közel-keleti szurkolók miatt eltüntette lógójáról a keresztet a Real Madrid, az egyik legismertebb spanyol fociklub, írja az RT.com.
http://www.magyarkurir.hu/hirek/eltunt-kereszt-real-madrid-logojarol
2012. április 22., vasárnap
Napi szemle 2012.04.22.
- Kamarás István OJD: Javítható-e az „erkölcstan vagy hittan” elképzelés?
- Visszatérhet a római katolikus egyházba a Szent X. Pius testvériség
- Exod al preoţilor bulgari în ţările vecine, din cauza austerităţii
- Reformatus.hu | Fordítsd le te is a Bibliát!
- Mennyire vallásos a világ és Magyarország?
2012. február 21., kedd
Napi szemle 2012.02.21.
Olaszországban már a katolikus egyházat is megadóztatnák
http://hir.ma/kulfold/olaszorszagban-mar-a-katolikus-egyhazat-is-megadoztatnak/8233
Hitben élni – Az utolsó ferences szerzetes a háromszéki Esztelneken – VIDEÓ
http://erdely.ma/hitvilag.php?id=110986&cim=hitben_elni_az_utolso_ferences_szerzetes_a_haromszeki_esztelneken_video
Ancheta antifrauda la Episcopia Husilor - un avertisment
http://www.ziare.com/social/biserica/ancheta-antifrauda-la-episcopia-husilor-un-avertisment-1151524
Comoara din Etiopia. Descoperirea care confirma legenda Reginei Sheba, personaj biblic foarte BOGAT
http://stirileprotv.ro/stiri/stiinta/comoara-din-etiopia-descoperirea-care-confirma-legenda-reginei-sheba-personaj-biblic-foarte-bogat.html
http://hir.ma/kulfold/olaszorszagban-mar-a-katolikus-egyhazat-is-megadoztatnak/8233
Hitben élni – Az utolsó ferences szerzetes a háromszéki Esztelneken – VIDEÓ
http://erdely.ma/hitvilag.php?id=110986&cim=hitben_elni_az_utolso_ferences_szerzetes_a_haromszeki_esztelneken_video
Ancheta antifrauda la Episcopia Husilor - un avertisment
http://www.ziare.com/social/biserica/ancheta-antifrauda-la-episcopia-husilor-un-avertisment-1151524
Comoara din Etiopia. Descoperirea care confirma legenda Reginei Sheba, personaj biblic foarte BOGAT
http://stirileprotv.ro/stiri/stiinta/comoara-din-etiopia-descoperirea-care-confirma-legenda-reginei-sheba-personaj-biblic-foarte-bogat.html
2012. február 19., vasárnap
A kolozsvári Farkas utcai református templom felújítása
Nem döntött még a református egyház a romkert megnyitásáról
Legkésőbb szeptemberre fejeznék be a Farkas utcai templom tetőjavítását
Szabadság
NAGY-HINTÓS DIANA
2012. február 18.
Az egyház „tanúsítson nyitottságot” a Farkas utcai református templom melletti romkert megnyitását illetően – vetette fel Adrian Iancu építész csütörtökön a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által szervezett, többek között a Farkas utca gyalogosövezetté való átalakításával foglalkozó közvitán. Az eseményen részt vevő Maksay Ádám, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) műszaki tanácsosa elképzelhetőnek tartotta azt, hogy a református egyház ideiglenesen hajlandó lenne ilyen gesztusra. Megkeresésünkre Pap Géza református püspök az ügy kapcsán azt nyilatkozta: csakis az egyházkerülethez eljuttatott, hivatalos önkormányzati megkeresés után döntenek erről. Maksay Ádám a már elkezdett templom-felújítási munkálatokról tájékoztatott. Megtudtuk: az egyházkerület már megnyert egy amerikai alapítvány által meghirdetett pályázatot, ám a templom teljes felújításához uniós pénzalapokra pályáznak.
Csütörtökön közvitát szervezett a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Farkas utcának gyalogosövezetté való átalakításáról és a Fellegvár korszerűsítéséről (a témáról lapunk tegnapi, 2012. február 17-i számában is olvashattak – szerk. megj.). Adrian Iancu építész erre vonatkozó tervében az is szerepelt, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület nyissa meg a templom melletti romkertet. Az ügy kapcsán Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette:
– Az egyházkerület még nem kapott semmilyen hivatalos megkeresést ez ügyben. Ahogy ez megtörténik, az egyházkerület elnöksége a kolozsvári egyházközségek képviselőivel közösen megtárgyalja a kérést, és döntenek erre vonatkozólag – mondta a püspök, akitől azt is megtudtuk, hogy mind az egyházkerület, mind a belvárosi egyházközség égető gondja a Farkas utcai templom javítása, illetve a tavaly július végén bekövetkezett viharkárok helyrehozatala. – A Kolozsvári Városi Tanács által a legutóbbi tanácsülésen megszavazott pénz (160 ezer lej – szerk. megj.) egy részét is a tavaly nyári vihar által tönkretett egyházi ingatlanok helyrehozatalára fordítjuk – magyarázta a püspök.
A Farkas utcai református templom felújítását illetően Maksay Ádám műszaki tanácsos azt nyilatkozta: a Farkas utcai református templomnak, mint „A” osztályú műemléknek a felújítási ötlete már 2004-ben megfogalmazódott. Az Erdélyi Református Egyházkerület támogatta a pályázati dokumentáció megírását, amely többféle szakvéleményezést, tanulmányt foglal magába, úgy mint: geodéziai, építészeti, művészettörténeti, képzőművészeti, tartószerkezeti jelentéseket. Egyelőre megnyerték az amerikai Getty Foundation által kiírt pályázatot, de az Észak-nyugati Regionális fejlesztési Ügynökséghez is benyújtottak 2009-ben egy pályázatot. Elkészült már a megvalósíthatósági tanulmány – amelyből részleteket mutattak be a csütörtöki vitán is a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban – és a templom szentélye tetőszerkezetének javítását taglaló gyorsbeavatkozási terv.
– A tetőjavítási munkálatok megkezdésének a kiváltó oka a tavaly júliusi vihar volt. Ezt követően készült el a gyorsbeavatkozási terv, és megszereztük a javítási engedélyt. A vihar miatt a templom teljes cserepezését ki kell cserélni, ezt az amerikai pályázati pénzből végezzük. Az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával sikerült benyújtani az uniós strukturális alaphoz egy pályázatot, amelynek sikeres elbírálása esetén a Farkas utcai református templom 3,5 millió euró támogatásra számíthat. Sajnos, részben a politikai akarat hiánya miatt, a pályázat egyelőre a várólistán szerepel, de reménykedhetünk, hogy az alapok újracsoportosítása következtében előléphet a támogatott objektumok közé – közölte Maksay Ádám.
A Makay Dorottya tartószerkezet-tervező mérnök és Maksay Ádám által kidolgozott szakvéleményezést szemlézve kiderült: a szakemberek nem azonosították az alapok hiányosságaira visszavezethető szerkezeti problémákat. A tartófalak viszonylag jó állapotban maradtak meg, fő károsodásaik épületfizikai és épületbiológiai természetűek. A födémek is jó állapotban vannak, kivéve a hajó boltozatát, ahol a bolthajtáson és a boltháton hosszanti repedések láthatók. A hajó és karzat tetőszerkezete viszonylag jó állapotban maradt meg. A tervezett beavatkozások a következők: a barokk tetőszerkezetnél (hajó és szentély) a biológiai károsodásokat mutató elemek részleges vagy teljes cseréje, az elmozdult kötések megerősítése; a fertőzések gócpontjait képező fedélszerkezetek bontása és újjáépítése. A tartófalak felújítására vonatkozó javaslatok közül megemlítendő az erőteljesen málladozó szakaszok újjáépítése, az elmozdult kőelemek visszaágyazása a hidraulikus mész alapú habarcsba; a repedések kezelése. Kezelni kell a hajóboltozat repedéseit. A boltozat elemzése nyomán el kell dönteni, hogy a kerengő 5-6 oszlopközének vasbeton födéme lebontandó-e, továbbá a fedélszerkezetre függesztett, könnyű mennyezettel helyettesítendő-e. A toronyban meg kell szüntetni az archívum-funkcióból származó többletterhelést: a toronyban tárolják az Erdélyi Református Egyházkerület levéltári anyagát, ennek más helyet kell találni, elképzelések szerint a teológiai intézet közelében álló egyházi ingatlanba költöztetnék. A tetőszerkezet javításával 3-6 hónap alatt végeznek, ez idő alatt a Farkas utcai templom rendeltetésszerűen használható. A teljes restaurálás – amennyiben sikerül erre pénzt szerezni – két évet venne igénybe.
Szabadság
NAGY-HINTÓS DIANA
2012. február 18.
Az egyház „tanúsítson nyitottságot” a Farkas utcai református templom melletti romkert megnyitását illetően – vetette fel Adrian Iancu építész csütörtökön a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által szervezett, többek között a Farkas utca gyalogosövezetté való átalakításával foglalkozó közvitán. Az eseményen részt vevő Maksay Ádám, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) műszaki tanácsosa elképzelhetőnek tartotta azt, hogy a református egyház ideiglenesen hajlandó lenne ilyen gesztusra. Megkeresésünkre Pap Géza református püspök az ügy kapcsán azt nyilatkozta: csakis az egyházkerülethez eljuttatott, hivatalos önkormányzati megkeresés után döntenek erről. Maksay Ádám a már elkezdett templom-felújítási munkálatokról tájékoztatott. Megtudtuk: az egyházkerület már megnyert egy amerikai alapítvány által meghirdetett pályázatot, ám a templom teljes felújításához uniós pénzalapokra pályáznak.
Várólistán a fél évezredes templom többmillió eurós restaurálási pályázata - ROHONYI D. IVÁN
Csütörtökön közvitát szervezett a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Farkas utcának gyalogosövezetté való átalakításáról és a Fellegvár korszerűsítéséről (a témáról lapunk tegnapi, 2012. február 17-i számában is olvashattak – szerk. megj.). Adrian Iancu építész erre vonatkozó tervében az is szerepelt, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület nyissa meg a templom melletti romkertet. Az ügy kapcsán Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette:
– Az egyházkerület még nem kapott semmilyen hivatalos megkeresést ez ügyben. Ahogy ez megtörténik, az egyházkerület elnöksége a kolozsvári egyházközségek képviselőivel közösen megtárgyalja a kérést, és döntenek erre vonatkozólag – mondta a püspök, akitől azt is megtudtuk, hogy mind az egyházkerület, mind a belvárosi egyházközség égető gondja a Farkas utcai templom javítása, illetve a tavaly július végén bekövetkezett viharkárok helyrehozatala. – A Kolozsvári Városi Tanács által a legutóbbi tanácsülésen megszavazott pénz (160 ezer lej – szerk. megj.) egy részét is a tavaly nyári vihar által tönkretett egyházi ingatlanok helyrehozatalára fordítjuk – magyarázta a püspök.
A Farkas utcai református templom felújítását illetően Maksay Ádám műszaki tanácsos azt nyilatkozta: a Farkas utcai református templomnak, mint „A” osztályú műemléknek a felújítási ötlete már 2004-ben megfogalmazódott. Az Erdélyi Református Egyházkerület támogatta a pályázati dokumentáció megírását, amely többféle szakvéleményezést, tanulmányt foglal magába, úgy mint: geodéziai, építészeti, művészettörténeti, képzőművészeti, tartószerkezeti jelentéseket. Egyelőre megnyerték az amerikai Getty Foundation által kiírt pályázatot, de az Észak-nyugati Regionális fejlesztési Ügynökséghez is benyújtottak 2009-ben egy pályázatot. Elkészült már a megvalósíthatósági tanulmány – amelyből részleteket mutattak be a csütörtöki vitán is a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban – és a templom szentélye tetőszerkezetének javítását taglaló gyorsbeavatkozási terv.
– A tetőjavítási munkálatok megkezdésének a kiváltó oka a tavaly júliusi vihar volt. Ezt követően készült el a gyorsbeavatkozási terv, és megszereztük a javítási engedélyt. A vihar miatt a templom teljes cserepezését ki kell cserélni, ezt az amerikai pályázati pénzből végezzük. Az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával sikerült benyújtani az uniós strukturális alaphoz egy pályázatot, amelynek sikeres elbírálása esetén a Farkas utcai református templom 3,5 millió euró támogatásra számíthat. Sajnos, részben a politikai akarat hiánya miatt, a pályázat egyelőre a várólistán szerepel, de reménykedhetünk, hogy az alapok újracsoportosítása következtében előléphet a támogatott objektumok közé – közölte Maksay Ádám.
A Makay Dorottya tartószerkezet-tervező mérnök és Maksay Ádám által kidolgozott szakvéleményezést szemlézve kiderült: a szakemberek nem azonosították az alapok hiányosságaira visszavezethető szerkezeti problémákat. A tartófalak viszonylag jó állapotban maradtak meg, fő károsodásaik épületfizikai és épületbiológiai természetűek. A födémek is jó állapotban vannak, kivéve a hajó boltozatát, ahol a bolthajtáson és a boltháton hosszanti repedések láthatók. A hajó és karzat tetőszerkezete viszonylag jó állapotban maradt meg. A tervezett beavatkozások a következők: a barokk tetőszerkezetnél (hajó és szentély) a biológiai károsodásokat mutató elemek részleges vagy teljes cseréje, az elmozdult kötések megerősítése; a fertőzések gócpontjait képező fedélszerkezetek bontása és újjáépítése. A tartófalak felújítására vonatkozó javaslatok közül megemlítendő az erőteljesen málladozó szakaszok újjáépítése, az elmozdult kőelemek visszaágyazása a hidraulikus mész alapú habarcsba; a repedések kezelése. Kezelni kell a hajóboltozat repedéseit. A boltozat elemzése nyomán el kell dönteni, hogy a kerengő 5-6 oszlopközének vasbeton födéme lebontandó-e, továbbá a fedélszerkezetre függesztett, könnyű mennyezettel helyettesítendő-e. A toronyban meg kell szüntetni az archívum-funkcióból származó többletterhelést: a toronyban tárolják az Erdélyi Református Egyházkerület levéltári anyagát, ennek más helyet kell találni, elképzelések szerint a teológiai intézet közelében álló egyházi ingatlanba költöztetnék. A tetőszerkezet javításával 3-6 hónap alatt végeznek, ez idő alatt a Farkas utcai templom rendeltetésszerűen használható. A teljes restaurálás – amennyiben sikerül erre pénzt szerezni – két évet venne igénybe.
Menzakatolikusok
Menzakatolikusok
Bioetika blog
2012. február 10.
Amerikában „cafeteria Catholics”-nak csúfolják azokat a hívőket, akik ugyan katolikusnak vallják magukat és rendszeresen járnak templomba, de egyházuk tanításait csak részben követik. Az ilyen hívő à la carte válogat egyháza előírásai közül — csak a neki tetszőket tartja be. A dolog pikantériája, hogy manapság már gyakorlatilag minden katolikus menzakatolikus.
Egy tavaly megjelent tanulmány például azt találta, hogy az amerikai katolikusok — legalábbis a nők — nemigen tartják be a házasság előtti szexre vonatkozó tilalmat. 19 éves korára a katolikus hajadonok 49%-a már túlesett első szexuális élményén; 24 éves korra az arány 89%-ra nő. A férjezetlen katolikus nők körében ez az arány valamivel magasabb, mint protestáns vagy más vallású társaiknál.
A Katolikus egyház nemcsak az abortusz, de a terhességmegelőzés minden „nem természetes” módszerét is tiltja. Ennek ellenére a katolikus nők 98 (!) százaléka használt már valamilyen fogamzásgátló eszközt — még azok között is, akik a leggyakrabban járnak templomba, vagy akik házasságban élnek. A házasságban élő hívőknek csak mintegy 3%-a követi kizárólag a terhességmegelőzés szentesített, természetes módszereit.
Egy másik felmérés szerint az amerikai katolikusok tizede saját bevallása szerint házasságon kívüli kapcsolatban él. Nagy részük egyáltalán nem tekinti irányadónak egyházuk tanítását a válásról, a házasságon kívüli szexuális életről, az abortuszról, a fogamzásgátlásról vagy akár a homoszexualitásról. A megkérdezett hívők 66%-a magánügynek tekinti a fogamzásgátlást, 57%-a a homoszexualitást, 53%-a a házasságon kívüli nemi életet. 52%-uk szerint az abortusz megítélésében is az érintett véleménye, nem pedig az egyház tanítása az irányadó.
Míg az amerikaiak 43%-a jár legalább havi rendszerességgel templomba, nálunk ez az arány csak 15% — mindegyik felekezetet beleértve. De Magyarországon is a hívőknek körülbelül csak a fele ért egyet azzal, hogy az egyházaknak legyen véleménye a családtervezésről vagy a házasságon kívüli nemi életről — bár nem tudom, mennyien tekintik ezeket a véleményeket irányadónak.
Óriási tehát a távolság a hivatalos egyházi tanítás és a XXI. századi hívők között.
Bioetika blog
2012. február 10.
Amerikában „cafeteria Catholics”-nak csúfolják azokat a hívőket, akik ugyan katolikusnak vallják magukat és rendszeresen járnak templomba, de egyházuk tanításait csak részben követik. Az ilyen hívő à la carte válogat egyháza előírásai közül — csak a neki tetszőket tartja be. A dolog pikantériája, hogy manapság már gyakorlatilag minden katolikus menzakatolikus.
Egy tavaly megjelent tanulmány például azt találta, hogy az amerikai katolikusok — legalábbis a nők — nemigen tartják be a házasság előtti szexre vonatkozó tilalmat. 19 éves korára a katolikus hajadonok 49%-a már túlesett első szexuális élményén; 24 éves korra az arány 89%-ra nő. A férjezetlen katolikus nők körében ez az arány valamivel magasabb, mint protestáns vagy más vallású társaiknál.
A Katolikus egyház nemcsak az abortusz, de a terhességmegelőzés minden „nem természetes” módszerét is tiltja. Ennek ellenére a katolikus nők 98 (!) százaléka használt már valamilyen fogamzásgátló eszközt — még azok között is, akik a leggyakrabban járnak templomba, vagy akik házasságban élnek. A házasságban élő hívőknek csak mintegy 3%-a követi kizárólag a terhességmegelőzés szentesített, természetes módszereit.
Egy másik felmérés szerint az amerikai katolikusok tizede saját bevallása szerint házasságon kívüli kapcsolatban él. Nagy részük egyáltalán nem tekinti irányadónak egyházuk tanítását a válásról, a házasságon kívüli szexuális életről, az abortuszról, a fogamzásgátlásról vagy akár a homoszexualitásról. A megkérdezett hívők 66%-a magánügynek tekinti a fogamzásgátlást, 57%-a a homoszexualitást, 53%-a a házasságon kívüli nemi életet. 52%-uk szerint az abortusz megítélésében is az érintett véleménye, nem pedig az egyház tanítása az irányadó.
Míg az amerikaiak 43%-a jár legalább havi rendszerességgel templomba, nálunk ez az arány csak 15% — mindegyik felekezetet beleértve. De Magyarországon is a hívőknek körülbelül csak a fele ért egyet azzal, hogy az egyházaknak legyen véleménye a családtervezésről vagy a házasságon kívüli nemi életről — bár nem tudom, mennyien tekintik ezeket a véleményeket irányadónak.
Óriási tehát a távolság a hivatalos egyházi tanítás és a XXI. századi hívők között.
2012. február 17., péntek
Napi szemle 2012.02.17.b
„A saját kudarcaink segítenek abban, hogy másokat megértsünk” – Látogatóban a Pálhegyi házaspárnál
http://www.evangelikus.hu/interju/201ea-sajat-kudarcaink-segitenek-abban-hogy-masokat-megertsunk201d-2013-latogatoban-a-palhegyi-hazasparnal/
„Az erényöv titokzatos történetei – mítosz és valóság” – interjú Molnár Antal történésszel
http://www.oecumene.radiovaticana.org/UNG/articolo.asp?c=563756
Borzalmas vádak a szcientológusok ellen
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/borzalmas-vadak-a-szcientologusok-ellen-2080808
Mormonok lettek Wiesenthal szülei
http://mult-kor.hu/20120217_mormonok_lettek_wiesenthal_szulei
Revoluţie în viaţa politică şi socială a Italiei : Biserica va fi şi ea taxată
http://www.adevarul.ro/international/biserica-italia-taxe-criza_economica_0_647935479.html
http://www.evangelikus.hu/interju/201ea-sajat-kudarcaink-segitenek-abban-hogy-masokat-megertsunk201d-2013-latogatoban-a-palhegyi-hazasparnal/
„Az erényöv titokzatos történetei – mítosz és valóság” – interjú Molnár Antal történésszel
http://www.oecumene.radiovaticana.org/UNG/articolo.asp?c=563756
Borzalmas vádak a szcientológusok ellen
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/borzalmas-vadak-a-szcientologusok-ellen-2080808
Mormonok lettek Wiesenthal szülei
http://mult-kor.hu/20120217_mormonok_lettek_wiesenthal_szulei
Revoluţie în viaţa politică şi socială a Italiei : Biserica va fi şi ea taxată
http://www.adevarul.ro/international/biserica-italia-taxe-criza_economica_0_647935479.html
Napi szemle 2012.02.17.
Mire föl használja a metodista címet a volt SZDSZ-es?
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=85123
Kórház? Katedrális?
http://maszol.ro/velemeny/korhaz_katedralis_2012_02_16.html
Maşini de LUX de la stat pentru primăriile PDL, parohii şi biserici
http://www.antena3.ro/romania/masini-de-lux-de-la-stat-pentru-primariile-pdl-parohii-si-biserici-155641.html
Poliţia a descins la Episcopia Huşilor
http://www.cotidianul.ro/politia-a-descins-la-episcopia-husilor-173110/
Şedinţa anuală de lucru a Adunării Naţionale Bisericeşti a Bisericii Ortodoxe Române
http://www.basilica.ro/ro/stiri/bsedinta_anuala_de_lucru_a_adunarii_nationale_bisericesti_a_bisericii_ortodoxe_romaneb_9406.html
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=85123
Kórház? Katedrális?
http://maszol.ro/velemeny/korhaz_katedralis_2012_02_16.html
Maşini de LUX de la stat pentru primăriile PDL, parohii şi biserici
http://www.antena3.ro/romania/masini-de-lux-de-la-stat-pentru-primariile-pdl-parohii-si-biserici-155641.html
Poliţia a descins la Episcopia Huşilor
http://www.cotidianul.ro/politia-a-descins-la-episcopia-husilor-173110/
Şedinţa anuală de lucru a Adunării Naţionale Bisericeşti a Bisericii Ortodoxe Române
http://www.basilica.ro/ro/stiri/bsedinta_anuala_de_lucru_a_adunarii_nationale_bisericesti_a_bisericii_ortodoxe_romaneb_9406.html
2012. február 14., kedd
Összeesküvés a pápa ellen? - zavarkeltésről beszél a Vatikán
Összeesküvés a pápa ellen? - zavarkeltésről beszél a Vatikán
MTI / hirado.hu
2012. február 14.
Belső vizsgálatot indított a Szentszék, amiért kiszivárgott egy a pápa ellen készülő összeesküvésről szóló jelentés és a Vatikánon belüli korrupcióról szóló bizalmas levelezés.
Közleményben nyilatkozott a Vatikánból kiszivárgott bizalmas dokumentumokról Federico Lombardi szentszéki szóvivő, aki szándékos zavarkeltésről és a Vatikánnal szembeni támadásról beszélt.
"Most erős idegzetre van szükség, semmi sem okozhat meglepetést" - így kezdte a Vatikáni Rádióban hétfő este sugárzott közleményét Lombardi atya, a Vatikáni Rádió igazgatója. "Az amerikai kormánynak a wikileaks, a Vatikánnak most a leaks jutott, a dokumentumok kiszivárogtatásának célja a zavar- és döbbenetkeltés, amely megkönnyíti, hogy a Vatikán rossz fényben tűnjön fel. Mindenki őrizze meg nyugalmát, hidegvérét, és használja az eszét" - hangoztatta Lombardi a pápai állam falai mögül az olasz sajtóhoz eljuttatott bizalmas dokumentumokra utalva.
Az Il Fatto quotidiano napilap pénteken publikálta a szentszéki államtitkárság jelentését Paolo Romeo palermói érsek kijelentéseiről. Romeo egy XVI. Benedek elleni összeesküvésről beszélt, amelynek következtében a pápának 12 hónapja maradna hátra. A Szentszék "félrebeszélésnek" nevezte az információkat, és belső vizsgálatot indított a kiszivárogtató megtalálása érdekében.
Korábban a LA7 televízió közölte Carlo Maria Vigano érseknek, Vatikánváros volt kormányzó-helyettesének bizalmas leveleit a Vatikánon belüli korrupcióról.
A Vatikán azt a sajtóértesülést is cáfolta, miszerint az olasz hatósági ellenőrzések elkerülése érdekében a Szentszék 180 millió eurót utalt volna át Rómának.
Lombardi közleménye elismerte, hogy a dokumentumok "belülről jutottak ki". Hozzátette: "az egyre erősebb támadás annak a jele, hogy valami fontos dolog a játszma tétje". A szóvivő az egyház által a nemi visszaélések ellen hozott intézkedéseket, a vatikáni intézmények működésében és a vatikáni pénzügyekben teremtett átláthatóságot említette.
A szóvivő ismételten őrültségnek nevezte a XVI. Benedek elleni összeesküvés és merénylet hírét. Az olasz közszolgálati rádiónak hétfőn Luigi Bettazzi, a piemonti Ivrea tiszteletbeli püspöke kijelentette, hogy a pápa elleni merénylet híre "fogás" lehet a pápa lemondásának előkészítésére. Bettazzi nem zárta ki, hogy az idén 85 éves XVI. Benedek éppen idős kora miatt a lemondását mérlegeli.
MTI / hirado.hu
2012. február 14.
Belső vizsgálatot indított a Szentszék, amiért kiszivárgott egy a pápa ellen készülő összeesküvésről szóló jelentés és a Vatikánon belüli korrupcióról szóló bizalmas levelezés.
Közleményben nyilatkozott a Vatikánból kiszivárgott bizalmas dokumentumokról Federico Lombardi szentszéki szóvivő, aki szándékos zavarkeltésről és a Vatikánnal szembeni támadásról beszélt.
"Most erős idegzetre van szükség, semmi sem okozhat meglepetést" - így kezdte a Vatikáni Rádióban hétfő este sugárzott közleményét Lombardi atya, a Vatikáni Rádió igazgatója. "Az amerikai kormánynak a wikileaks, a Vatikánnak most a leaks jutott, a dokumentumok kiszivárogtatásának célja a zavar- és döbbenetkeltés, amely megkönnyíti, hogy a Vatikán rossz fényben tűnjön fel. Mindenki őrizze meg nyugalmát, hidegvérét, és használja az eszét" - hangoztatta Lombardi a pápai állam falai mögül az olasz sajtóhoz eljuttatott bizalmas dokumentumokra utalva.
Az Il Fatto quotidiano napilap pénteken publikálta a szentszéki államtitkárság jelentését Paolo Romeo palermói érsek kijelentéseiről. Romeo egy XVI. Benedek elleni összeesküvésről beszélt, amelynek következtében a pápának 12 hónapja maradna hátra. A Szentszék "félrebeszélésnek" nevezte az információkat, és belső vizsgálatot indított a kiszivárogtató megtalálása érdekében.
Korábban a LA7 televízió közölte Carlo Maria Vigano érseknek, Vatikánváros volt kormányzó-helyettesének bizalmas leveleit a Vatikánon belüli korrupcióról.
A Vatikán azt a sajtóértesülést is cáfolta, miszerint az olasz hatósági ellenőrzések elkerülése érdekében a Szentszék 180 millió eurót utalt volna át Rómának.
Lombardi közleménye elismerte, hogy a dokumentumok "belülről jutottak ki". Hozzátette: "az egyre erősebb támadás annak a jele, hogy valami fontos dolog a játszma tétje". A szóvivő az egyház által a nemi visszaélések ellen hozott intézkedéseket, a vatikáni intézmények működésében és a vatikáni pénzügyekben teremtett átláthatóságot említette.
A szóvivő ismételten őrültségnek nevezte a XVI. Benedek elleni összeesküvés és merénylet hírét. Az olasz közszolgálati rádiónak hétfőn Luigi Bettazzi, a piemonti Ivrea tiszteletbeli püspöke kijelentette, hogy a pápa elleni merénylet híre "fogás" lehet a pápa lemondásának előkészítésére. Bettazzi nem zárta ki, hogy az idén 85 éves XVI. Benedek éppen idős kora miatt a lemondását mérlegeli.
2012. február 13., hétfő
Határozat Názáreti Jézusnak az egyházi státusz megszerzésére irányuló kérelméről
Határozat Názáreti Jézusnak az egyházi státusz megszerzésére irányuló kérelméről
evangelikus.hu
2012. február 13.
Kelt: 33-ban. A nagytiszteletű Szanhedrin a Názáreti Jézus (anyja neve: Mária, születési idő: 1., hely: Betlehem) kérelmét az egyházi státusz megszerzésére elutasítja. Forrás: facebook.com
Indoklás:
A kérelmező és a jelenléti ívet kézjegyükkel (aláírások, jelek, x-ek, stb.) hitelesítő személyek nem tudták a jogszabály által kötelezően előírt, alábbi feltételeket igazolni:
1. ) 100 éves nemzetközi múlt.
Kérelmezők hivatkoztak ara, hogy vezetőjük kezdetektől van , minden Ő általa és Benne teremtetett. Ez a hivatkozás nem lehet helytálló, hiszen ezt kizárólag (a nevét ki ne mondjuk) JHVH-ra igaz, akinek küldötte idővel megszabadít minket a külföldi elnyomás alól.
2.) 1000 fős tagság.
Kérelmezők mindösszesen 12 főt + vezetőjüket tudták tagként felmutatni. Itt jegyzi meg a hatóság, hogy egy bizonyos Iskáriótes Júdás nevezetű személy nem nevezhető elkötelezett követőnek, meglehetősen bizonytalan. Ez a tény és létszámuk alacsony volta megerősítette a hatóság azon meggyőződését, hogy ez a mozgalom nem lesz hosszú életű.
3.) Társadalmilag hasznos tevékenység
A lefolytatott vizsgálati eljárás során bizonyítást nyert, hogy a kérelmezők a társadalom számára kifejezetten káros tevékenységeket folytatnak, melyeket az alábbiakban részletezünk:
– szombatnapon gyógyítanak,
– vezetőjük kegyelemről és a bűnök bocsánatáról beszél (züllesztve ezzel a társadalom erkölcsét és a jog hatalmát),
– mennyei királyságot hirdetnek, mely aláássa választott vezetőink tekintélyét,
– általában örömhír üzenetével traktálják a lakosságot ezekben a nehéz időkben.
4.) Vezetőség.
Sajnálatos módon nem sikerült megegyezniük ügyvezető és képviseleti szervekről. Folyamatosan azt kérdezgetik, hogy melyikük a nagyobb.
5.) Székhely
Saját bevallásuk szerint (rókának van barlang, madaraknak fészek, az Emberfiának nincs hova lehajtana a fejét) nem rendelkeznek. Ennek a tényadatnak a birtokában hatóságunk megkereste a társszerveket és kérelmezőknek fejenként – Júdás előzetes egyeztetés alapján mentesülhet a megfizetése alól – 150.000.-, azaz egyszázötvenezer forint bírsággal sújtja. A pénzbírság megfizetését jelen határozat kézhezvételét követő 5 napon belül kell teljesíteni.
A határozat jogerős, fellebbezésnek – természetesen – nincs helye.
evangelikus.hu
2012. február 13.
Kelt: 33-ban. A nagytiszteletű Szanhedrin a Názáreti Jézus (anyja neve: Mária, születési idő: 1., hely: Betlehem) kérelmét az egyházi státusz megszerzésére elutasítja. Forrás: facebook.com
Indoklás:
A kérelmező és a jelenléti ívet kézjegyükkel (aláírások, jelek, x-ek, stb.) hitelesítő személyek nem tudták a jogszabály által kötelezően előírt, alábbi feltételeket igazolni:
1. ) 100 éves nemzetközi múlt.
Kérelmezők hivatkoztak ara, hogy vezetőjük kezdetektől van , minden Ő általa és Benne teremtetett. Ez a hivatkozás nem lehet helytálló, hiszen ezt kizárólag (a nevét ki ne mondjuk) JHVH-ra igaz, akinek küldötte idővel megszabadít minket a külföldi elnyomás alól.
2.) 1000 fős tagság.
Kérelmezők mindösszesen 12 főt + vezetőjüket tudták tagként felmutatni. Itt jegyzi meg a hatóság, hogy egy bizonyos Iskáriótes Júdás nevezetű személy nem nevezhető elkötelezett követőnek, meglehetősen bizonytalan. Ez a tény és létszámuk alacsony volta megerősítette a hatóság azon meggyőződését, hogy ez a mozgalom nem lesz hosszú életű.
3.) Társadalmilag hasznos tevékenység
A lefolytatott vizsgálati eljárás során bizonyítást nyert, hogy a kérelmezők a társadalom számára kifejezetten káros tevékenységeket folytatnak, melyeket az alábbiakban részletezünk:
– szombatnapon gyógyítanak,
– vezetőjük kegyelemről és a bűnök bocsánatáról beszél (züllesztve ezzel a társadalom erkölcsét és a jog hatalmát),
– mennyei királyságot hirdetnek, mely aláássa választott vezetőink tekintélyét,
– általában örömhír üzenetével traktálják a lakosságot ezekben a nehéz időkben.
4.) Vezetőség.
Sajnálatos módon nem sikerült megegyezniük ügyvezető és képviseleti szervekről. Folyamatosan azt kérdezgetik, hogy melyikük a nagyobb.
5.) Székhely
Saját bevallásuk szerint (rókának van barlang, madaraknak fészek, az Emberfiának nincs hova lehajtana a fejét) nem rendelkeznek. Ennek a tényadatnak a birtokában hatóságunk megkereste a társszerveket és kérelmezőknek fejenként – Júdás előzetes egyeztetés alapján mentesülhet a megfizetése alól – 150.000.-, azaz egyszázötvenezer forint bírsággal sújtja. A pénzbírság megfizetését jelen határozat kézhezvételét követő 5 napon belül kell teljesíteni.
A határozat jogerős, fellebbezésnek – természetesen – nincs helye.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)