A következő címkéjű bejegyzések mutatása: artes. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: artes. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. március 13., szerda
2012. december 21., péntek
2012. október 30., kedd
2012. február 19., vasárnap
A kolozsvári Farkas utcai református templom felújítása
Nem döntött még a református egyház a romkert megnyitásáról
Legkésőbb szeptemberre fejeznék be a Farkas utcai templom tetőjavítását
Szabadság
NAGY-HINTÓS DIANA
2012. február 18.
Az egyház „tanúsítson nyitottságot” a Farkas utcai református templom melletti romkert megnyitását illetően – vetette fel Adrian Iancu építész csütörtökön a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által szervezett, többek között a Farkas utca gyalogosövezetté való átalakításával foglalkozó közvitán. Az eseményen részt vevő Maksay Ádám, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) műszaki tanácsosa elképzelhetőnek tartotta azt, hogy a református egyház ideiglenesen hajlandó lenne ilyen gesztusra. Megkeresésünkre Pap Géza református püspök az ügy kapcsán azt nyilatkozta: csakis az egyházkerülethez eljuttatott, hivatalos önkormányzati megkeresés után döntenek erről. Maksay Ádám a már elkezdett templom-felújítási munkálatokról tájékoztatott. Megtudtuk: az egyházkerület már megnyert egy amerikai alapítvány által meghirdetett pályázatot, ám a templom teljes felújításához uniós pénzalapokra pályáznak.
Csütörtökön közvitát szervezett a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Farkas utcának gyalogosövezetté való átalakításáról és a Fellegvár korszerűsítéséről (a témáról lapunk tegnapi, 2012. február 17-i számában is olvashattak – szerk. megj.). Adrian Iancu építész erre vonatkozó tervében az is szerepelt, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület nyissa meg a templom melletti romkertet. Az ügy kapcsán Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette:
– Az egyházkerület még nem kapott semmilyen hivatalos megkeresést ez ügyben. Ahogy ez megtörténik, az egyházkerület elnöksége a kolozsvári egyházközségek képviselőivel közösen megtárgyalja a kérést, és döntenek erre vonatkozólag – mondta a püspök, akitől azt is megtudtuk, hogy mind az egyházkerület, mind a belvárosi egyházközség égető gondja a Farkas utcai templom javítása, illetve a tavaly július végén bekövetkezett viharkárok helyrehozatala. – A Kolozsvári Városi Tanács által a legutóbbi tanácsülésen megszavazott pénz (160 ezer lej – szerk. megj.) egy részét is a tavaly nyári vihar által tönkretett egyházi ingatlanok helyrehozatalára fordítjuk – magyarázta a püspök.
A Farkas utcai református templom felújítását illetően Maksay Ádám műszaki tanácsos azt nyilatkozta: a Farkas utcai református templomnak, mint „A” osztályú műemléknek a felújítási ötlete már 2004-ben megfogalmazódott. Az Erdélyi Református Egyházkerület támogatta a pályázati dokumentáció megírását, amely többféle szakvéleményezést, tanulmányt foglal magába, úgy mint: geodéziai, építészeti, művészettörténeti, képzőművészeti, tartószerkezeti jelentéseket. Egyelőre megnyerték az amerikai Getty Foundation által kiírt pályázatot, de az Észak-nyugati Regionális fejlesztési Ügynökséghez is benyújtottak 2009-ben egy pályázatot. Elkészült már a megvalósíthatósági tanulmány – amelyből részleteket mutattak be a csütörtöki vitán is a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban – és a templom szentélye tetőszerkezetének javítását taglaló gyorsbeavatkozási terv.
– A tetőjavítási munkálatok megkezdésének a kiváltó oka a tavaly júliusi vihar volt. Ezt követően készült el a gyorsbeavatkozási terv, és megszereztük a javítási engedélyt. A vihar miatt a templom teljes cserepezését ki kell cserélni, ezt az amerikai pályázati pénzből végezzük. Az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával sikerült benyújtani az uniós strukturális alaphoz egy pályázatot, amelynek sikeres elbírálása esetén a Farkas utcai református templom 3,5 millió euró támogatásra számíthat. Sajnos, részben a politikai akarat hiánya miatt, a pályázat egyelőre a várólistán szerepel, de reménykedhetünk, hogy az alapok újracsoportosítása következtében előléphet a támogatott objektumok közé – közölte Maksay Ádám.
A Makay Dorottya tartószerkezet-tervező mérnök és Maksay Ádám által kidolgozott szakvéleményezést szemlézve kiderült: a szakemberek nem azonosították az alapok hiányosságaira visszavezethető szerkezeti problémákat. A tartófalak viszonylag jó állapotban maradtak meg, fő károsodásaik épületfizikai és épületbiológiai természetűek. A födémek is jó állapotban vannak, kivéve a hajó boltozatát, ahol a bolthajtáson és a boltháton hosszanti repedések láthatók. A hajó és karzat tetőszerkezete viszonylag jó állapotban maradt meg. A tervezett beavatkozások a következők: a barokk tetőszerkezetnél (hajó és szentély) a biológiai károsodásokat mutató elemek részleges vagy teljes cseréje, az elmozdult kötések megerősítése; a fertőzések gócpontjait képező fedélszerkezetek bontása és újjáépítése. A tartófalak felújítására vonatkozó javaslatok közül megemlítendő az erőteljesen málladozó szakaszok újjáépítése, az elmozdult kőelemek visszaágyazása a hidraulikus mész alapú habarcsba; a repedések kezelése. Kezelni kell a hajóboltozat repedéseit. A boltozat elemzése nyomán el kell dönteni, hogy a kerengő 5-6 oszlopközének vasbeton födéme lebontandó-e, továbbá a fedélszerkezetre függesztett, könnyű mennyezettel helyettesítendő-e. A toronyban meg kell szüntetni az archívum-funkcióból származó többletterhelést: a toronyban tárolják az Erdélyi Református Egyházkerület levéltári anyagát, ennek más helyet kell találni, elképzelések szerint a teológiai intézet közelében álló egyházi ingatlanba költöztetnék. A tetőszerkezet javításával 3-6 hónap alatt végeznek, ez idő alatt a Farkas utcai templom rendeltetésszerűen használható. A teljes restaurálás – amennyiben sikerül erre pénzt szerezni – két évet venne igénybe.
Szabadság
NAGY-HINTÓS DIANA
2012. február 18.
Az egyház „tanúsítson nyitottságot” a Farkas utcai református templom melletti romkert megnyitását illetően – vetette fel Adrian Iancu építész csütörtökön a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által szervezett, többek között a Farkas utca gyalogosövezetté való átalakításával foglalkozó közvitán. Az eseményen részt vevő Maksay Ádám, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) műszaki tanácsosa elképzelhetőnek tartotta azt, hogy a református egyház ideiglenesen hajlandó lenne ilyen gesztusra. Megkeresésünkre Pap Géza református püspök az ügy kapcsán azt nyilatkozta: csakis az egyházkerülethez eljuttatott, hivatalos önkormányzati megkeresés után döntenek erről. Maksay Ádám a már elkezdett templom-felújítási munkálatokról tájékoztatott. Megtudtuk: az egyházkerület már megnyert egy amerikai alapítvány által meghirdetett pályázatot, ám a templom teljes felújításához uniós pénzalapokra pályáznak.
Várólistán a fél évezredes templom többmillió eurós restaurálási pályázata - ROHONYI D. IVÁN
Csütörtökön közvitát szervezett a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Farkas utcának gyalogosövezetté való átalakításáról és a Fellegvár korszerűsítéséről (a témáról lapunk tegnapi, 2012. február 17-i számában is olvashattak – szerk. megj.). Adrian Iancu építész erre vonatkozó tervében az is szerepelt, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület nyissa meg a templom melletti romkertet. Az ügy kapcsán Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette:
– Az egyházkerület még nem kapott semmilyen hivatalos megkeresést ez ügyben. Ahogy ez megtörténik, az egyházkerület elnöksége a kolozsvári egyházközségek képviselőivel közösen megtárgyalja a kérést, és döntenek erre vonatkozólag – mondta a püspök, akitől azt is megtudtuk, hogy mind az egyházkerület, mind a belvárosi egyházközség égető gondja a Farkas utcai templom javítása, illetve a tavaly július végén bekövetkezett viharkárok helyrehozatala. – A Kolozsvári Városi Tanács által a legutóbbi tanácsülésen megszavazott pénz (160 ezer lej – szerk. megj.) egy részét is a tavaly nyári vihar által tönkretett egyházi ingatlanok helyrehozatalára fordítjuk – magyarázta a püspök.
A Farkas utcai református templom felújítását illetően Maksay Ádám műszaki tanácsos azt nyilatkozta: a Farkas utcai református templomnak, mint „A” osztályú műemléknek a felújítási ötlete már 2004-ben megfogalmazódott. Az Erdélyi Református Egyházkerület támogatta a pályázati dokumentáció megírását, amely többféle szakvéleményezést, tanulmányt foglal magába, úgy mint: geodéziai, építészeti, művészettörténeti, képzőművészeti, tartószerkezeti jelentéseket. Egyelőre megnyerték az amerikai Getty Foundation által kiírt pályázatot, de az Észak-nyugati Regionális fejlesztési Ügynökséghez is benyújtottak 2009-ben egy pályázatot. Elkészült már a megvalósíthatósági tanulmány – amelyből részleteket mutattak be a csütörtöki vitán is a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban – és a templom szentélye tetőszerkezetének javítását taglaló gyorsbeavatkozási terv.
– A tetőjavítási munkálatok megkezdésének a kiváltó oka a tavaly júliusi vihar volt. Ezt követően készült el a gyorsbeavatkozási terv, és megszereztük a javítási engedélyt. A vihar miatt a templom teljes cserepezését ki kell cserélni, ezt az amerikai pályázati pénzből végezzük. Az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával sikerült benyújtani az uniós strukturális alaphoz egy pályázatot, amelynek sikeres elbírálása esetén a Farkas utcai református templom 3,5 millió euró támogatásra számíthat. Sajnos, részben a politikai akarat hiánya miatt, a pályázat egyelőre a várólistán szerepel, de reménykedhetünk, hogy az alapok újracsoportosítása következtében előléphet a támogatott objektumok közé – közölte Maksay Ádám.
A Makay Dorottya tartószerkezet-tervező mérnök és Maksay Ádám által kidolgozott szakvéleményezést szemlézve kiderült: a szakemberek nem azonosították az alapok hiányosságaira visszavezethető szerkezeti problémákat. A tartófalak viszonylag jó állapotban maradtak meg, fő károsodásaik épületfizikai és épületbiológiai természetűek. A födémek is jó állapotban vannak, kivéve a hajó boltozatát, ahol a bolthajtáson és a boltháton hosszanti repedések láthatók. A hajó és karzat tetőszerkezete viszonylag jó állapotban maradt meg. A tervezett beavatkozások a következők: a barokk tetőszerkezetnél (hajó és szentély) a biológiai károsodásokat mutató elemek részleges vagy teljes cseréje, az elmozdult kötések megerősítése; a fertőzések gócpontjait képező fedélszerkezetek bontása és újjáépítése. A tartófalak felújítására vonatkozó javaslatok közül megemlítendő az erőteljesen málladozó szakaszok újjáépítése, az elmozdult kőelemek visszaágyazása a hidraulikus mész alapú habarcsba; a repedések kezelése. Kezelni kell a hajóboltozat repedéseit. A boltozat elemzése nyomán el kell dönteni, hogy a kerengő 5-6 oszlopközének vasbeton födéme lebontandó-e, továbbá a fedélszerkezetre függesztett, könnyű mennyezettel helyettesítendő-e. A toronyban meg kell szüntetni az archívum-funkcióból származó többletterhelést: a toronyban tárolják az Erdélyi Református Egyházkerület levéltári anyagát, ennek más helyet kell találni, elképzelések szerint a teológiai intézet közelében álló egyházi ingatlanba költöztetnék. A tetőszerkezet javításával 3-6 hónap alatt végeznek, ez idő alatt a Farkas utcai templom rendeltetésszerűen használható. A teljes restaurálás – amennyiben sikerül erre pénzt szerezni – két évet venne igénybe.
2012. február 14., kedd
Rokkerjézus, légy vendégünk - Jézus a rock-albumok borítóján
Rokkerjézus, légy vendégünk
manna.ro
2012.02.14
Rock-zenekarok, metálbandák, keresztény-rockerek, viccelődő zsidó zenészek gyakran foglalkoznak Jézus Krisztussal, aki a híres musicaltől (rockoperától) függetlenül valóban sztár lett a keményzenében.
Olyan rockzenei lemezborítók közül válogattunk, amelyekre Jézus is felkerült… valamilyen formában.
manna.ro
2012.02.14
Rock-zenekarok, metálbandák, keresztény-rockerek, viccelődő zsidó zenészek gyakran foglalkoznak Jézus Krisztussal, aki a híres musicaltől (rockoperától) függetlenül valóban sztár lett a keményzenében.
Olyan rockzenei lemezborítók közül válogattunk, amelyekre Jézus is felkerült… valamilyen formában.
Calvary Death: Jesus, Intense Weeping
Christian Death: Sex, Drugs and Jesus Christ
Deicide: Once Upon the Cross
Deicide: Scars of the Crucifix
Doctor Octoroc: 8-bit Jesus
F-Minus: Baby Jesus, Sliced Up in the Manger
Horned Almighty: Black Metal Jesus
Jesus and Mary Chain: April Skies
Jesus Christ Surferstar Soundtrack
Jewmongous: Taller than Jesus
Mägo de Oz: Jesús de Chamberí
NOFX: Never Trust a Hippy
Slayer: Christ Illusion
The Meads of Asphodel: The Murder of Jesus the Jew
Tommy James: Christian of the World
Bónusz!
The Faith Tones: Jesus Use Me
Ez ugyan nem rockzenei album, és a címet leszámítva Jézus sem szerepel rajta, de a borítón látható, nehezen meghatározható nemű zenészeket annyira áthatja az érzés, hogy mi sem tudtunk ellenálni, ígyhát felkerült a listánkra.
2012. január 18., szerda
2012. január 12., csütörtök
Hány veszélyeztetett állatot látsz a képen?
How many endangered animals can you spot in the World Wildlife Fund’s poster warning about deforestation?
Daily Mail
12th January 2012
Now you see them, now you don't - a striking portrayal of animals hidden in a rain forest which could all be wiped out as a result of deforestation are revealed in a poignant poster.
The poster from wildlife campaigners WWF shows everything from a lion to an elephant which have all been skilfully concealed in a jungle vista.
The animals are camouflaged as if they are part of the tropical and lush undergrowth, but in fact what appears to be a tree trunk or vine is actually a lot more.
Hidden depths: At first glance this looks like a picturesque image of a leafy rainforest
Endangered: The camouflaged animals can be seen marked with a red outline revealing those most affected by deforestation
The poster - part of campaign to highlight the damage of deforestation - was aimed at getting the public to take a moment to consider how many animals could be lost if deforestation continues at it's current rate.
Forests still cover around 30 percent of the world's land surface but they are being felled at a rate of nearly 30 square miles a year - roughly an area the size of Panama.
During the past 40 years, close to 20 percent of the Amazon rain forest has been cut down more than in all the previous 450 years since European colonisation began
This poster was plastered along busy stretches of the Paris Metro underground and featured in Lonely Planet magazine.
Marine Garcia, from design agency Marcel, said four artists worked meticulously on the poster to try and conceal the animals from the public just enough to make them work to see them.
She said: 'The point of this poster was to let people know that deforestation does not only kill trees, it is also killing wildlife too.
'The animals are hidden because soon we might really not be able to see them again.'
2012. január 10., kedd
The Last Supper - National Geographic Photo Contest 2011
Viewers' Choice People Winner
Photo and caption by Alessandro Citti
Lucca, Italy
Maybe women weren't at the Last Supper, but they are certainly going to be at the next one.
photo location
Photo and caption by Alessandro Citti
Lucca, Italy
Maybe women weren't at the Last Supper, but they are certainly going to be at the next one.
photo location
2012. január 6., péntek
Gárdonyi Géza: Jézus - Dagnan: Az utolsó vacsora (festmény)
Gárdonyi Géza: Jézus
Hetek
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor
A párisi kiállításon láttam egy képet, Dagnan francia festőnek a műve: az Az utolsó vacsorát ábrázolja. A képtárlat nézői egy pillantást vetettek erre is. Aztán továbbmentek. Ez a kép nem ennek a publikumnak való volt, amelynek szeme rohanva igyekszik felfalni egy világkiállítás tömérdek látványosságát. A rikító színű képek állították meg őket, meg az olyan képek, mint a japániak.
De én nem tartozom a siető emberek közé. A kép megállított. S mikor végigmentem a nagy palotán, újra visszatértem hozzá.
A csoportosítás hagyományos ebben Az utolsó vacsorában, de az alakok élnek.
Jézus a középen áll fehér ruhában. A kezében széles üvegpoharat tart. Szemét az égnek emeli. Ebben a pillanatban mondja:
– Ez az én vérem…
A tanítványok arcán látszik, hogy érzik ennek a percnek ünnepi jelentőségét. Mindnyájan áhítattal bámulnak a mester arcára. Egy félkönyökre támaszkodó fiatalembernek az ajkai is nyitva vannak az áhítatos figyelemtől.
Csend van.
Szívünknek a dobogása is megáll, mikor várjuk, hogy a Mester folytatja a szavait.
Hát ilyen lehetett ő valósággal. Talán nem volt ennyire szép, szabályos arcú, talán a zsidó arcok közt ma is látunk olyanokat, amilyen arca neki volt, de a szeme, az az isteni lelket kifejező szeme, az csak ilyen lehetett, amilyen ezen a képen.
Elgondolkozom, milyen lehetett az, hogy micsoda ember lehetett az, akiért hatvan-hetven ember odahagyta mesterségét, hajlékát, családját, és könyörgött neki:
– Engedd, hogy kövesselek.
Semmi hasznot nem vártak tőle. Semmi pénzt. Semmi kényelmet. Mert hiszen neki nem volt se vagyona, se hajléka. Ő nem adott semmit, ami földi kincs.
Micsoda varázsa lehetett az ő szavaiban, az ő lelkében, az ő alakjában, hogy így magához tudta bilincselni az embereket, ahogy azok boldogok voltak, hogy vele lehettek.
Hiszen bölcs emberek és édes beszédű emberek mindenkor voltak a világon, de ez az egy mégiscsak csodálatos lehetett. Hogy annyira megragadta az első megjelenésével az embereket, hogy annyira magához kötötte, ahogy később inkább a vérpadra léptek, hogysem megtagadják.
Az ember ma, mikor tizenkilenc száz év áll köztünk, azt is gondolhatná, hogy talán nem is igaz, amit a négy evangélium az ő szavai gyanánt előad. Talán csak a papok komponálták ki azokat a szép szavakat, amiket Jézus szavai gyanánt ismerünk.
De hiszen a papok maguk is írtak könyveket. Voltak köztük lángeszű emberek, s a maguk gondolatait a maguk nevével adták ki. Hogyan van, hogy mindezek a gondolatok halvány szikrák azokhoz a tündöklő szavakhoz képest, amelyek Jézus ajkáról szállnak hozzánk.
Nem lehet az ilyet komponálni. Nem lehet ilyen egyöntetűség akármilyen nagyeszű emberek tákolmányában.
Ha csak János evangéliuma maradt volna fenn, arra is azt mondanám:
Íme, ez az ember ismerte fiatal korában az ő mesterét.
Nem kellett-e a mesternek rendkívüli embernek lennie, hogy a tanítvány egész életére varázsa alatt maradt. Sem az idő, sem a helyzeti változások nem tudtak elhalványítani a szívében.
Pedighát ez a János evangelista maga is okos ember volt, kétségen kívül képes arra, hogy bíráljon és ítéljen. Amiket ő megírt Jézusról, sem több, sem kevesebb, mint amennyire az emberi emlékező erő kiterjedhet.
Valószínű, hogy Jézus, tanítványaival beszélgetve, sokszor visszatért egyes igékre és mesékre.
Ilyenek lehettek az ő kijelentései, az ő meséje a magvetőről, az ő beszéde a nyolc boldogságról.
Az utolsó estén mondott szavai különösen nem mosódhattak el, mert a tanítványok emlegetvén őt, sokszor elmondották, s ha valamelyik felejtett volna, a többi kiigazította: így volt, így mondotta.
A könyvet nem olvasó nép között ma is láthatjuk, hogy mily kevés az eredeti ötlet és gondolat, s hogy a tudás csupa szóbeli hagyaték összege lévén, mennyire híven meg tudna őrizni egyes mondatokat. És ez természetes is. Az ő memóriájok nincs annyira túlterhelve mint a könyvolvasó ember memóriája. Szekrényökben a keveset jobban rendben tarthatják, mint mink a sokat.
Aztánhát Jézus képekben beszélt:
– A rókáknak barlangjaik vannak, és az ég madarainak fészkeik, de az ember fiának nincs hova a fejét lehajtsa. – Egyetek ebből, ez az én testem. Igyatok ebből, ez az én vérem!
– El lehet-e ilyen mondatokat felejteni?!
Akárki akárhogyan fogja fel Jézust, az bizony kétségtelen, hogy rendkívüli lélek volt.
Én a templomi tanításokat nem lapozom itt, csak a magam jámbor felfogása szerint gondolom, hogy az emberi lelkek olyanformán származnak Istenből, mint a napból a sugarak. Egyik testbe kisebb sugár száll, a másikba nagyobb. Jézus a legfényesebb és a legmelegebb sugara volt a földön élt emberiségnek. Az emberi testben zártan is több volt benne az égi természet, mint a földi.
S mi, akik nem érezzük annyira az égi származásunkat, az emberi művelődés nagy hajlásában látjuk és érezzük, hogy mégis a legtöbbet tudott, s azóta is akármerre halad az emberiség vándorlása, a törekvések és jelszavak erdején át mindenkor az ő szava ragyog át:
– Én vagyok az út, igazság, élet.
Ő az út: a szeretet.
Ő az igazság. Ki kételkedhetik szavainak őszinteségében, mikor meghalt azért, amiket mondott. Nem volt kénytelen vele. Ismerte ellenségeit: kerülhette volna, s végső esetben visszavonhatta volna minden tanítását.
De ő elfogadta a kínos halált.
Az utolsó szavát sokféleképpen magyarázzák. Nekem eszembe jut Fadrusz elbeszélése.
Delíriumban volt. A rettenetes kínban enyhítő segítséget kívánt, s hogy ezt nem kapta meg, féleszméletlen állapotban jajdulhatott meg:
– Miért hagysz el engem.
Ő volt az első, aki ezt mondta az Istennek:
– Atyám.
Az embernek:
– Testvérem.
S a természet vizsgálata kétezer év múltán bizonyít, hogy az Isten valóban Atya.
(Az írást a Noran Libro kiadó hozzájárulásával a Bibliai történetek – Magyar írók novellái című, 2011-ben megjelent kötetből közöljük, szerkesztő: Kőrössi P. József)
Hetek
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor
A párisi kiállításon láttam egy képet, Dagnan francia festőnek a műve: az Az utolsó vacsorát ábrázolja. A képtárlat nézői egy pillantást vetettek erre is. Aztán továbbmentek. Ez a kép nem ennek a publikumnak való volt, amelynek szeme rohanva igyekszik felfalni egy világkiállítás tömérdek látványosságát. A rikító színű képek állították meg őket, meg az olyan képek, mint a japániak.
Pascal Adolphe Jean Dagnan-Bouveret francia festő (1852–1929): Az utolsó vacsora
De én nem tartozom a siető emberek közé. A kép megállított. S mikor végigmentem a nagy palotán, újra visszatértem hozzá.
A csoportosítás hagyományos ebben Az utolsó vacsorában, de az alakok élnek.
Jézus a középen áll fehér ruhában. A kezében széles üvegpoharat tart. Szemét az égnek emeli. Ebben a pillanatban mondja:
– Ez az én vérem…
A tanítványok arcán látszik, hogy érzik ennek a percnek ünnepi jelentőségét. Mindnyájan áhítattal bámulnak a mester arcára. Egy félkönyökre támaszkodó fiatalembernek az ajkai is nyitva vannak az áhítatos figyelemtől.
Csend van.
Szívünknek a dobogása is megáll, mikor várjuk, hogy a Mester folytatja a szavait.
Hát ilyen lehetett ő valósággal. Talán nem volt ennyire szép, szabályos arcú, talán a zsidó arcok közt ma is látunk olyanokat, amilyen arca neki volt, de a szeme, az az isteni lelket kifejező szeme, az csak ilyen lehetett, amilyen ezen a képen.
Elgondolkozom, milyen lehetett az, hogy micsoda ember lehetett az, akiért hatvan-hetven ember odahagyta mesterségét, hajlékát, családját, és könyörgött neki:
– Engedd, hogy kövesselek.
Semmi hasznot nem vártak tőle. Semmi pénzt. Semmi kényelmet. Mert hiszen neki nem volt se vagyona, se hajléka. Ő nem adott semmit, ami földi kincs.
Micsoda varázsa lehetett az ő szavaiban, az ő lelkében, az ő alakjában, hogy így magához tudta bilincselni az embereket, ahogy azok boldogok voltak, hogy vele lehettek.
Hiszen bölcs emberek és édes beszédű emberek mindenkor voltak a világon, de ez az egy mégiscsak csodálatos lehetett. Hogy annyira megragadta az első megjelenésével az embereket, hogy annyira magához kötötte, ahogy később inkább a vérpadra léptek, hogysem megtagadják.
Az ember ma, mikor tizenkilenc száz év áll köztünk, azt is gondolhatná, hogy talán nem is igaz, amit a négy evangélium az ő szavai gyanánt előad. Talán csak a papok komponálták ki azokat a szép szavakat, amiket Jézus szavai gyanánt ismerünk.
De hiszen a papok maguk is írtak könyveket. Voltak köztük lángeszű emberek, s a maguk gondolatait a maguk nevével adták ki. Hogyan van, hogy mindezek a gondolatok halvány szikrák azokhoz a tündöklő szavakhoz képest, amelyek Jézus ajkáról szállnak hozzánk.
Nem lehet az ilyet komponálni. Nem lehet ilyen egyöntetűség akármilyen nagyeszű emberek tákolmányában.
Ha csak János evangéliuma maradt volna fenn, arra is azt mondanám:
Íme, ez az ember ismerte fiatal korában az ő mesterét.
Nem kellett-e a mesternek rendkívüli embernek lennie, hogy a tanítvány egész életére varázsa alatt maradt. Sem az idő, sem a helyzeti változások nem tudtak elhalványítani a szívében.
Pedighát ez a János evangelista maga is okos ember volt, kétségen kívül képes arra, hogy bíráljon és ítéljen. Amiket ő megírt Jézusról, sem több, sem kevesebb, mint amennyire az emberi emlékező erő kiterjedhet.
Valószínű, hogy Jézus, tanítványaival beszélgetve, sokszor visszatért egyes igékre és mesékre.
Ilyenek lehettek az ő kijelentései, az ő meséje a magvetőről, az ő beszéde a nyolc boldogságról.
Az utolsó estén mondott szavai különösen nem mosódhattak el, mert a tanítványok emlegetvén őt, sokszor elmondották, s ha valamelyik felejtett volna, a többi kiigazította: így volt, így mondotta.
A könyvet nem olvasó nép között ma is láthatjuk, hogy mily kevés az eredeti ötlet és gondolat, s hogy a tudás csupa szóbeli hagyaték összege lévén, mennyire híven meg tudna őrizni egyes mondatokat. És ez természetes is. Az ő memóriájok nincs annyira túlterhelve mint a könyvolvasó ember memóriája. Szekrényökben a keveset jobban rendben tarthatják, mint mink a sokat.
Aztánhát Jézus képekben beszélt:
– A rókáknak barlangjaik vannak, és az ég madarainak fészkeik, de az ember fiának nincs hova a fejét lehajtsa. – Egyetek ebből, ez az én testem. Igyatok ebből, ez az én vérem!
– El lehet-e ilyen mondatokat felejteni?!
Akárki akárhogyan fogja fel Jézust, az bizony kétségtelen, hogy rendkívüli lélek volt.
Én a templomi tanításokat nem lapozom itt, csak a magam jámbor felfogása szerint gondolom, hogy az emberi lelkek olyanformán származnak Istenből, mint a napból a sugarak. Egyik testbe kisebb sugár száll, a másikba nagyobb. Jézus a legfényesebb és a legmelegebb sugara volt a földön élt emberiségnek. Az emberi testben zártan is több volt benne az égi természet, mint a földi.
S mi, akik nem érezzük annyira az égi származásunkat, az emberi művelődés nagy hajlásában látjuk és érezzük, hogy mégis a legtöbbet tudott, s azóta is akármerre halad az emberiség vándorlása, a törekvések és jelszavak erdején át mindenkor az ő szava ragyog át:
– Én vagyok az út, igazság, élet.
Ő az út: a szeretet.
Ő az igazság. Ki kételkedhetik szavainak őszinteségében, mikor meghalt azért, amiket mondott. Nem volt kénytelen vele. Ismerte ellenségeit: kerülhette volna, s végső esetben visszavonhatta volna minden tanítását.
De ő elfogadta a kínos halált.
Az utolsó szavát sokféleképpen magyarázzák. Nekem eszembe jut Fadrusz elbeszélése.
Delíriumban volt. A rettenetes kínban enyhítő segítséget kívánt, s hogy ezt nem kapta meg, féleszméletlen állapotban jajdulhatott meg:
– Miért hagysz el engem.
Ő volt az első, aki ezt mondta az Istennek:
– Atyám.
Az embernek:
– Testvérem.
S a természet vizsgálata kétezer év múltán bizonyít, hogy az Isten valóban Atya.
(Az írást a Noran Libro kiadó hozzájárulásával a Bibliai történetek – Magyar írók novellái című, 2011-ben megjelent kötetből közöljük, szerkesztő: Kőrössi P. József)
2011. december 10., szombat
A kolozsvári Házsongárdi temető síremlékeit törvényi védelemre terjesztették fel
Rövidesen kiterjedhet a törvény oltalma a Házsongárd értékeire
A kolozsvári pantheon közel 400 emlékét terjesztették fel törvényi védelemre
Szabadság
Zay Éva
2011. december 10.
Házsongárdi síremlékek durva, legtöbbször szándékolt rongálásának, a látványos értékpusztítás megfékezésének halaszthatatlan feladatát vállaló személyek és szervezetek lépésről lépésre, nemegyszer fogszorítva véghezvitt munkája eredményeként az utolsó métereit kell már csak végigjárni a sziszifuszi akadálypályának: a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szakemberei átadták a Kolozs megyei művelődésügyi igazgatóságnak az összesen 397 tételből álló, műemlékké nyilvánításra javasolt Házsongárdi sírok, síremlékek helyrajzi felmérésre alapuló jegyzékét, csatolva a műemlékvédelmi törvény előírásai által megkövetelt fényképes adatlapokat is. A művelődésügyi igazgatóságot vezető Leonard Horvath lapunknak elmondta: a jegyzéket az Országos Műemlékvédő Bizottságnak kell jóváhagynia következő – elvileg már decemberben esedékes – ülésén, illetve a kulturális és örökségvédelmi miniszter rendeletének megerősítenie.
Kapcsolódó link:
A kolozsvári pantheon közel 400 emlékét terjesztették fel törvényi védelemre
Szabadság
Zay Éva
2011. december 10.
Házsongárdi síremlékek durva, legtöbbször szándékolt rongálásának, a látványos értékpusztítás megfékezésének halaszthatatlan feladatát vállaló személyek és szervezetek lépésről lépésre, nemegyszer fogszorítva véghezvitt munkája eredményeként az utolsó métereit kell már csak végigjárni a sziszifuszi akadálypályának: a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szakemberei átadták a Kolozs megyei művelődésügyi igazgatóságnak az összesen 397 tételből álló, műemlékké nyilvánításra javasolt Házsongárdi sírok, síremlékek helyrajzi felmérésre alapuló jegyzékét, csatolva a műemlékvédelmi törvény előírásai által megkövetelt fényképes adatlapokat is. A művelődésügyi igazgatóságot vezető Leonard Horvath lapunknak elmondta: a jegyzéket az Országos Műemlékvédő Bizottságnak kell jóváhagynia következő – elvileg már decemberben esedékes – ülésén, illetve a kulturális és örökségvédelmi miniszter rendeletének megerősítenie.
Kapcsolódó link:
2011. december 7., szerda
2011. november 16., szerda
A nagyváradi Rulikowski temető megóvásáért
A Házsongárd Alapítvány segítségét kérték a nagyváradi Rulikowski temető megóvásához
Krónika
Nagy Orsolya
2011. november 16.
Védetté nyilváníttatná a nagyváradi Rulikowski temető kilencven évnél régebbi sírhelyeit az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezete – mondta el tegnap Csomortányi István regionális szervezési igazgató.
A Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány munkatársa, Kordics Imre történész az RMDSZ kezdeményezésére már el is kezdte a régi sírhelyek számbavételét, és azt mondja, az egyetlen lehetőség arra, hogy megóvják őket az eltűnéstől az, hogy az alapítvány, a szövetség vagy esetleg a városi önkormányzat megvásárolja azokat. A műemlékké nyilvánításhoz ugyanis helyi tanácsi határozatra van szükség, amire nincs garancia, a magyar képviselők csak heten vannak a huszonhét fős testületben.
Csomortányi István azt mondja, a köztemető az utolsó olyan sírkertje a városnak, ahol még megmaradtak a magyar emlékek, az összes többit megszüntették, felszámolták az utóbbi évtizedekben. A váradőssi, a váradvelencei, az olaszi és a szőllősi temetők már nem léteznek: az előző kettőt beépítették, az utóbbiakat pedig parkosították. Az EMNP-s politikus szerint az utóbbi évtizedekben a köztemetőként funkcionáló Rulikowskiból is tömegével tűnnek el a száz évnél régebbi sírok.
Eltűnnek a régi sírok
Csomortányi állítását Kordics Imre helytörténész is alátámasztotta. Mint mondja, a temető szabályzata szerint azok a sírok, ahová harminc évnél régebben temettek utoljára, és a leszármazottak már nem igénylik, eladhatók. „Szinte észrevétlenül tűnnek el a sírhelyek” – mondja a szakember. Elmesélte: nemrég egy 1848-as hadnagy sírhelyét számolták fel a fenti okból. De a Sulyok István püspök sírhelyével szembeni soron is rengeteg száz évesnél régebbi sírhely volt, azokat is mind megvették. A történész szerint a lehető leghamarabb védetté nyilváníthatják négy-öt jelentős személyiség sírhelyét, és a leltár is rövid időn belül készen lesz.
Csomortányi István egyébként úgy tudja, a Rulikowski temető szabályzatát úgy módosítják, hogy jövőre már csak legtöbb hét évre lehet egy sírhelyet kibérelni. Az EMNP-s politikus szerint ez a sírok mielőbbi eltűnését szolgálja, és persze elsősorban a magyarok vesztesége, hiszen a temető régi részében elhantoltak mintegy nyolcvan százaléka magyar. Pásztai Ottó Zoltán, a temető gondnoka azonban azt mondja, az EMNP félreértette a szabályzatot. Elmagyarázta: csak a temetéskor kell hét évre bérelni a sírhelyet, később ezt – éppúgy, mint eddig – akár húsz–huszonöt évre is meg lehet hosszabbítani.
Tanácsok Kolozsvárról
A kolozsvári Házsongárd Alapítványtól kért tanácsot a partiumi EMNP a Rulikowski temető megmentéséért. Gergelyné Tőkés Erzsébet, az alapítvány elnöke a Krónikának elmondta: azt tanácsolta a hozzá fordulóknak, mielőbb végezzék el a temető pontos felmérését, és ha kell, kérjenek támogatást Kelemen Hunor művelődésügyi minisztertől – mint kijelentette, a tárcavezető minden segítséget megadott, hogy a Házsongárdban elkezdődhessen egyes sírok védetté nyilvánításának folyamata. A helyzetet nehezíti, hogy Kolozsváron az unoka a legtávolabbi rokon, aki még örökösödés címén igényelheti a sírhelyet, ám az is rengeteg papírmunkával jár, tehát sokkal könnyebb egy vadidegennek megvásárolni a sírt, mint az örökösnek átvenni.
Pásztai Ottó Zoltán azt mondja, Nagyváradon egyelőre nem ilyen súlyos a helyzet, itt ugyanis még negyedrendű leszármazott is lehet örökös, de végrendelet alapján vagy adományozással is könnyű megtartani a családi sírhelyet, így itt nincs szükség arra sem, hogy a minisztériumhoz forduljanak az értékmentők. Érdekesség, hogy bár a Rulikowski Várad legfiatalabb temetője, amelyet a hagyomány szerint Rulikowski Kázmér lengyel szabadságharcos és vértanú 1849-es temetésével nyílt meg, ennél valójában régebbi: a leltározás alatt már találtak 1786-os sírt is.
Krónika
Nagy Orsolya
2011. november 16.
Védetté nyilváníttatná a nagyváradi Rulikowski temető kilencven évnél régebbi sírhelyeit az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezete – mondta el tegnap Csomortányi István regionális szervezési igazgató.
A Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány munkatársa, Kordics Imre történész az RMDSZ kezdeményezésére már el is kezdte a régi sírhelyek számbavételét, és azt mondja, az egyetlen lehetőség arra, hogy megóvják őket az eltűnéstől az, hogy az alapítvány, a szövetség vagy esetleg a városi önkormányzat megvásárolja azokat. A műemlékké nyilvánításhoz ugyanis helyi tanácsi határozatra van szükség, amire nincs garancia, a magyar képviselők csak heten vannak a huszonhét fős testületben.
Csomortányi István azt mondja, a köztemető az utolsó olyan sírkertje a városnak, ahol még megmaradtak a magyar emlékek, az összes többit megszüntették, felszámolták az utóbbi évtizedekben. A váradőssi, a váradvelencei, az olaszi és a szőllősi temetők már nem léteznek: az előző kettőt beépítették, az utóbbiakat pedig parkosították. Az EMNP-s politikus szerint az utóbbi évtizedekben a köztemetőként funkcionáló Rulikowskiból is tömegével tűnnek el a száz évnél régebbi sírok.
Eltűnnek a régi sírok
Csomortányi állítását Kordics Imre helytörténész is alátámasztotta. Mint mondja, a temető szabályzata szerint azok a sírok, ahová harminc évnél régebben temettek utoljára, és a leszármazottak már nem igénylik, eladhatók. „Szinte észrevétlenül tűnnek el a sírhelyek” – mondja a szakember. Elmesélte: nemrég egy 1848-as hadnagy sírhelyét számolták fel a fenti okból. De a Sulyok István püspök sírhelyével szembeni soron is rengeteg száz évesnél régebbi sírhely volt, azokat is mind megvették. A történész szerint a lehető leghamarabb védetté nyilváníthatják négy-öt jelentős személyiség sírhelyét, és a leltár is rövid időn belül készen lesz.
Csomortányi István egyébként úgy tudja, a Rulikowski temető szabályzatát úgy módosítják, hogy jövőre már csak legtöbb hét évre lehet egy sírhelyet kibérelni. Az EMNP-s politikus szerint ez a sírok mielőbbi eltűnését szolgálja, és persze elsősorban a magyarok vesztesége, hiszen a temető régi részében elhantoltak mintegy nyolcvan százaléka magyar. Pásztai Ottó Zoltán, a temető gondnoka azonban azt mondja, az EMNP félreértette a szabályzatot. Elmagyarázta: csak a temetéskor kell hét évre bérelni a sírhelyet, később ezt – éppúgy, mint eddig – akár húsz–huszonöt évre is meg lehet hosszabbítani.
Tanácsok Kolozsvárról
A kolozsvári Házsongárd Alapítványtól kért tanácsot a partiumi EMNP a Rulikowski temető megmentéséért. Gergelyné Tőkés Erzsébet, az alapítvány elnöke a Krónikának elmondta: azt tanácsolta a hozzá fordulóknak, mielőbb végezzék el a temető pontos felmérését, és ha kell, kérjenek támogatást Kelemen Hunor művelődésügyi minisztertől – mint kijelentette, a tárcavezető minden segítséget megadott, hogy a Házsongárdban elkezdődhessen egyes sírok védetté nyilvánításának folyamata. A helyzetet nehezíti, hogy Kolozsváron az unoka a legtávolabbi rokon, aki még örökösödés címén igényelheti a sírhelyet, ám az is rengeteg papírmunkával jár, tehát sokkal könnyebb egy vadidegennek megvásárolni a sírt, mint az örökösnek átvenni.
Pásztai Ottó Zoltán azt mondja, Nagyváradon egyelőre nem ilyen súlyos a helyzet, itt ugyanis még negyedrendű leszármazott is lehet örökös, de végrendelet alapján vagy adományozással is könnyű megtartani a családi sírhelyet, így itt nincs szükség arra sem, hogy a minisztériumhoz forduljanak az értékmentők. Érdekesség, hogy bár a Rulikowski Várad legfiatalabb temetője, amelyet a hagyomány szerint Rulikowski Kázmér lengyel szabadságharcos és vértanú 1849-es temetésével nyílt meg, ennél valójában régebbi: a leltározás alatt már találtak 1786-os sírt is.
2011. november 13., vasárnap
2011. október 20., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)