2013. március 26., kedd

Egyiptom hercege (rajzfilm)



Egyiptom hercege
(The Prince of Egypt)
színes magyarul beszélő amerikai rajzfilm

Rabszolgának született. Királyok nevelték. Vezér lett belőle. Történetét az egész világ ismeri, milliók tisztelik a nevét... ő Mózes. Az Egyiptom hercege az örökség és a sors epikus igényű drámája. Mózes története és útja a rabszolgától a hercegen át a felszabadítóig, évezredeken át fennmaradt, nemzedékek sorát nyűgözte le a hit, remény és szabadság időtlen témáival. A DreamWorks első egész estés animációs filmjéhez az Oscar-díjas Hans Zimmer írt dalokat és zenét. A film káprázatos képi világán pedig több mint 350 animátor, művész és technikus dolgozott.

A Tízparancsolat (rajzfilm)



A Tízparancsolat

(The Ten Commandments)
színes magyarul beszélő amerikai animációs rajzfilm

A Fáraó által halálraítélt zsidó csecsemőt, Mózest, édesanyja és nővére a Nílus hánykolódó hullámaira bízza. Életét a Fáraó lánya menti meg, és Mózes abban a tudatban nő fel, hogy ő egy egyiptomi herceg. Végül, amikor egy esemény kapcsán fény derül zsidó kilétére, száműzöttként kell menekülnie Egyiptom földjéről. Az úton Isten megérinti őt, és tudtára adja, hogy ő fogja kivezetni rabszolgasorban tartott népét Egyiptomból az Ígéret Földjére. Mózes negyven évig vezeti a kiválasztott népet, majd Isten magához veszi őt egy jobb helyre. A Tízparancsolat úgy mutatja be Mózest, a vonakodó prófétát, mint az egyetlen embert, aki szemtől szemben látta Istent, és akit Isten "barátjának" nevezett.

József, az álmok királya (rajzfilm)



József, az álmok királya
(Joseph: King of Dreams)
színes magyarul beszélő amerikai animációs musical

A filmben József, az álomfejtő örök érvényű bibliai története elevenedik meg: Józsefről már gyermekkorában kiderülnek különleges képességei, de mint tizenegy fiúgyermek közül a legifjabbiknak, nem sok esélye van az érvényesülésre. Bátyjai tartanak tőle, ezért eladják rabszolgának Egyiptomba. Itt József a fáraó testőrségének kapitányánál szolgál, és álomfejtő képességéről hamarosan maga a fáraó is értesül, aki megkéri a fiút rossz álmainak megfejtésére. József tanácsaival sikerül elkerülni az Egyiptomra leselkedő katasztrófát, és a fáraó hálából vagyonhoz és hatalomhoz juttatja. József maga mellé veszi a még rabszolgaként megismert szerelmét, ám boldogsága nem lehet teljes: egy váratlan fordulat ismét összehozza őt testvéreivel...

2013. március 23., szombat

Csűry István királyhágómelléki református püspök húsvéti pásztorlevele

 
 
Kedves Szolgatársam!

„A templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak. A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste.” (Mt 27,51-52)

Krisztus halálával kezdődött a halál feletti győzelem. Sírok nyíltak meg és szentek támadtak fel a Megváltó kivégzésének percében. A föld reszketve folytatta útját az univerzumban, de néhány hatalmas öröklétűnek becsült sziklája megomlott, maga alá temetve saját részeit. Az annyiszor megfertőzött templom kárpitja is kettészakadt, alkalmatlanná válva arra, hogy tovább akadályozza az Istenhez közelgőt. Krisztus halálával ítélet alá került minden, ami a Teremtővel szembefordult.

Az élet születésekor így emlékezik meg a Biblia az örvendező Úrról: ”És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó”(1Móz.1,31). Éden lett a mindent biztosító tér, ahol nem volt teljesíthetetlen óhaj, ahol hiányzott a hiány. Isten mérhetetlen szeretetét, a jóságából származó ajándékait, az ember egyetlen könnyelmű, megátkozott pillanatban sárba taposta. Nem volt visszaút. Az Éden tiltott ligetként csak az emlékezetben maradt meg, de a tövist és bogáncsot termő föld csak verítékező munkát és állandó halálveszélyt kínált. Az emberiség történelme azóta sem szól másról, mint szüntelen kudarcról fel-felvillanó sikermorzsákkal vékonyan meghintve. Azóta reformtörekvések, megújulások, megtisztulások tervei láttak napvilágot, majd hunytak ki sorra leküzdhetetlen démonok karjai között. Az ember alkalmatlanná lett Isten szavaiból felismerni a felkínált lehetőséget, az esély mögött az ígéretet, és a mellé rendelt újrateremtő erőt. Ézsaiás így tolmácsolta ezt: ”Bizony, megvigasztalja Siont az Úr, megvigasztalja összes romjait. Olyanná teszi pusztaságát, mint az Éden, kopár földjét, mint az Úr kertje” (51,3). Kopár lélekkel a pusztává silányodó világba nem lehet Édent álmodni, üres szívvel nem fogjuk visszaszerezni Isten kertjének igazi kincseit. Szabadítónk megüzeni az eddigiek megfordíthatóságát. Az ember Édent a pusztára cserélte, de most Isten megcsillantja ennek visszaigazítható reményét. A prófécia után századok teltek el, és semmi sem történt. Isten kertje helyett maradt a kopár föld, Éden álom maradt, és a pusztaság fokozatosan és megfékezhetetlenül tovább terjed. Sajnos ennek egyedüli oka a megújulni nem tudó, reformjaiban mindig elbukó ember bűne.

Kedves Testvéreim! Húsvétkor visszaigazolta Isten a Krisztus feltámadásával, hogy a halál legyőzésével nem adta fel jobbító szándékát, és ha az ember teljesen alkalmatlan társ a megújító teremtésben, akkor is létrehívja a körülményeket, amelyek között új ég és új föld képződik. Mi a feltámadás után közel két évezreddel kettős teher között vagyunk. Egyfelől, őseink tehetetlenségét megismerhettük, és tanulhattunk volna belőle. Nem értünk el eredményt. Másfelől, helyettünk Megváltónk mindent megtett, nekünk csak alkalmaznunk kellene az áldozatával elért adottságokat. Lelkipásztoraink reformokat sürgetnek teljes joggal, de megértették-e, hogy a kárpit szakadása nyitott út Istenhez, amelyen el kell indulni, és sokakkal együtt szüntelenül bejárni minden szakaszát? Presbiterinkkel kesergünk, hogy ürülni látszanak a templomaink, gyülekezeteink tagjai szétszélednek, de érzékeljük-e, hogy a megrendült föld Éden után kiált, és Isten kertjét nekünk kell Vele újratelepítenünk? Kisebbségi helyzetünkben többszörös aggodalmak nyomorgatásában szenvedünk, de halljuk-e, mondjuk-e, hogy a rendíthetetlen szikláknak nincs többé hatalmi tőkéjük, megomlottak, maguk alá temették maradék félelemgerjesztő úrhatnámkodásukat?

Krisztus Jézus feltámadott! Életet adott egyházának, a nemzetünknek, a halál árnyékából szabadulóknak, hogy szolgálják az édenteremtő akaratot a most még kopár pusztákon reménykedő testvérek között.

Áldott húsvétot kívánok!

2013 húsvátján
Csűry István püspök

2013. március 13., szerda

2013. március 9., szombat

Habemus Papam - 2011 (film)


Habemus Papam
színes, feliratos olasz-francia filmdráma
102 perc, 2011

Nanni Moretti története egy kitalált pápaválasztást mesél el, mely tele van meglepő fordulatokkal. Az újonnan megválasztott pápa ugyanis megrémül a rá nehezedő tehertől és nem jelenik meg a Szent Péter téren a hívek előtt. A bíborosok pedig mindent megtesznek, hogy eltitkolják a problémát.


2013. március 7., csütörtök

2013. március 5., kedd

1848/49 - megfilmesítve



A hídember
(2002)

A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be.
A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedô újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére - és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, az engesztelődést akarja szolgálni. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában. Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg elborult elmével vegetál egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását. Barátait kivégzik és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed. Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel, visszanyerve régi képességeit és energiáját, úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a Birodalommal.



Illyés Gyula: A különc
(1980)

Teleki László politikus, az 1848-as szabadságharc idején Magyarország párizsi követe, a forradalom leverése után emigrációban él Kossuthékkal. Ebből a hátrányos helyzetből is eredményesen szervezkedik a Habsburg-ház ellen. Igyekszik megnyerni az európai kormányok támogatását az eltörölt forradalmi vívmányok érdekében. Drezdában titokban találkozik régi szerelmével, özvegy Orczynéval, aki megpróbálja rávenni, hogy térjen haza és házasodjanak össze. Az asszony elmondja, hogy már sokan otthon élnek az emigráció tagjai közül. A férfi nem akar hazatérni, mert úgy érzi, hogy külföldön tehet valamit az eszméiért. Kiderül, hogy a Habsburg-ház halálos ítéletet mondott ki rá. Beszélgetésük közben megjelenik a szász titkosrendőrség. Teleki Lászlót tiltakozása ellenére elfogják, és kiadják az osztrák hatóságoknak...




80 huszár
(1978)

1848. Európa forrong. A Lengyelországban állomásozó, osztrák kötelékhez tartozó magyar huszárok egy csoportja a szabadságharc kitörésének hírére hazaindul. A szökevények útja ezer veszéllyel teli, harcot kell vívniuk a természettel, az út nehézségeivel, az őket üldöző osztrák hadsereggel, és saját felőrlődő idegeikkel.




Föltámadott a tenger
(1953)

Az 1953-ban készült film az 1848/49-es időket eleveníti föl a forradalmárok harcát a belső és külső ellenséggel. Petőfi kezdetektől ott van az eseményeknél, még tiszti rangjáról is lemond, hogy Bem seregében harcolhasson. Bem felveszi a harcot a túlerővel, Gábor Áron ágyúival leveri az ellenséget.




Tizennégy vértanú
(1970)

Október 6-a Nemzeti Gyásznap, melyen az Aradon kivégzett 13 tábornokra és főtisztre, valamint a tizennegyedikként kivégzett Kazinczy Lajosra emlékezünk és mindazokra, akiket a Szabadságharc leverése után utolért a megtorlás. Hajdufy Miklós filmje az Aradon kivégzetteknek állít emléket.




Istennél a kegyelem!
(1999)

"Istennél a kegyelem!" - mondotta mindannyiszor Tichy őrnagy, amikor az elítéltek számára a szokásnak megfelelően kegyelmet kért Urticka porkoláb. 150 éve egy esős októberi hajnalon tizenhármuknak befejeződött a földi élet. Tizenhárom császári-királyi tiszt, a magyar forradalom- és szabadságharc ezredese (Lázár Vilmos), és tábornoka Haynau táborszernagytól nem kapott kegyelmet. "Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, mert gyökerestől kiirtom a gazt!" - írja 1849. augusztusában Schönhals tábornoknak. És Haynaunak igaza lett. A véres leszámolást követően több mint hatvan évig nem lázadozott a magyar. De az emlékezetben annál erősebben élt a mártírok, a tizenhárom aradi vértanú emléke. Legalábbis egy ideig. Ma, amikor európaiság és nemzettudat oly szorosan kezd kötődni egymáshoz, vajon tudjuk-e még egyáltalán kik voltak ezek a férfiak? Egyáltalában fel tudjuk-e sorolni a nevüket, tudjuk-e, hogy örmény, horvát, szerb, német, osztrák származású volt jónéhányuk, hogy magyarul a többségük egyáltalán nem beszélt, tudjuk-e, hogy a hősiesség mögött milyen konkrét tettek és gondolatok álltak? Filmünk, mely eredeti dokumentumok felhasználásával készült, olyan emberekről, személyiségekről szól, akik számára az eskü, a becsület, a bajtársiasság, a lovagiasság, a hazaszeretet még nem elcsépelt, érdektelen fogalmak, hanem valódi, életeszményt adó értékek voltak.




Klapka légió
(1983)

1866-ban a Habsburg Monarchia az olaszok és a poroszok ellen harcol. Ebben a helyzetben az Angliába emigrált Klapka tábornok a poroszok segítségével magyar légiót szervez, s egy lelkes, a szabadságharc eszméitől fűtött csapattal elindul Magyarország felé. Ő és hívei meg vannak győződve arról, hogy elérkezett az idő a szabadságharc folytatására. A magyar nép azonban már a kiegyezésre vár...




Fáklyaláng
(1963)

Illyés Gyula drámaírói munkásságában a Fáklyaláng volt egyik legsikeresebb munkája, melyben az 1848/49-es szabadságharc bukása utáni válságot, tanulságot igyekezett drámai formába önteni - érdekes "utójátékkal", időrenddel, valamiféle drámai "feloldással". Kossuthot és Görgeyt állítja szembe egymással 1849. augusztus 10-én Aradon.



Sárközi György: Mint oldott kéve
(1983)

A Mednyánszky család a birtok megvédése érdekében úgy dönt, hogy legkisebb fiúkat, Cézárt papnak adják. Eduárd az államgépezetben tevékenykedik, Lászlóé marad a birtok. A kamasz Cézár beleszeret unokahúgába, Hedvigbe. Hedvig viszont Bécsben egy bálon magába bolondítja Lászlót. Cézár a hercegprimástól haladékot kap pappá szentelése előtt, döntse elő maga, vállalja-e a papi hivatást. Cézár dönt, megmérgezi magát, de megmentik. Az otthonában lábadozó Cézár újra találkozik Hedviggel, aki ridegen visszautasítja közeledését. Cézárt pappá szentelik.  
"A regény legszebb fejezete fönn a Jablonkai-hágó környékén játszik. Ott paposkodik Cézár a szabadságharc első őszén a ködös fenyvesek közt, a nyomorult tót faluban. S ez a kis falu, az elhagyott parókia, a tót tanító, aki a deres erdőkön át vezeti ránk az osztrákokat, olyan tökéletes hangulati egység, hogy szinte sajnáljuk, mért kell a sátorfánkat szedni, egy kis regény zárt atmoszférája vesz körül s ha itt maradhatnánk vele tíz-tizenkét íven át, talán nagyobb öröm lenne, mint az egész epikai panoptikumot végigjárni." (Németh László írása a Nyugatban)

2013. március 4., hétfő

Bűnök - 2004 (film)


Bűnök
(Forbrydelser)
színes, szinkronizált, dán filmdráma
2004
 
Anne, a frissen végzett lelkipásztor egy börtönben kezdi el szolgálatait, ahová szinte vele egy időben érkezik meg Kate, a börtön titokzatos új lakója. A lelkésznő őszinte és tiszta lelkesedéssel kezdi hivatása gyakorlását, és a kezdők soha vissza nem térő naivságával hiszi, hogy a hit segít a bűnök belső elfogadásában. Kate-et viszont hamarosan csodatevőként kezdik emlegetni, aki akár kézrátétellel is képes segítséget nyújtani börtöntársainak. Az elszánt hit és a „csoda” akkor találkozik össze, amikor Kate megjósolja Anne-nek, hogy terhes. Ő ugyanis évek óta tudja, hogy nem lehet gyermeke, majd később kiderül, hogy a magzat nem biztos, hogy egészségesen fog megszületni.

A börtönben segítséget és támaszt ígérő Anne egy csapásra válik kétségbeesett, a hit és a cinkos csoda között reménytelenül kapálózó, elesett nővé. Többé már szinte semmi nem választja el nyájától, és talán végleg elhiszi, hogy a bűnök soha nem engednek és tovább prédikálni róla csak azokat megélve érdemes.