2012. március 30., péntek
2012. február 21., kedd
Napi szemle 2012.02.21.
Olaszországban már a katolikus egyházat is megadóztatnák
http://hir.ma/kulfold/olaszorszagban-mar-a-katolikus-egyhazat-is-megadoztatnak/8233
Hitben élni – Az utolsó ferences szerzetes a háromszéki Esztelneken – VIDEÓ
http://erdely.ma/hitvilag.php?id=110986&cim=hitben_elni_az_utolso_ferences_szerzetes_a_haromszeki_esztelneken_video
Ancheta antifrauda la Episcopia Husilor - un avertisment
http://www.ziare.com/social/biserica/ancheta-antifrauda-la-episcopia-husilor-un-avertisment-1151524
Comoara din Etiopia. Descoperirea care confirma legenda Reginei Sheba, personaj biblic foarte BOGAT
http://stirileprotv.ro/stiri/stiinta/comoara-din-etiopia-descoperirea-care-confirma-legenda-reginei-sheba-personaj-biblic-foarte-bogat.html
http://hir.ma/kulfold/olaszorszagban-mar-a-katolikus-egyhazat-is-megadoztatnak/8233
Hitben élni – Az utolsó ferences szerzetes a háromszéki Esztelneken – VIDEÓ
http://erdely.ma/hitvilag.php?id=110986&cim=hitben_elni_az_utolso_ferences_szerzetes_a_haromszeki_esztelneken_video
Ancheta antifrauda la Episcopia Husilor - un avertisment
http://www.ziare.com/social/biserica/ancheta-antifrauda-la-episcopia-husilor-un-avertisment-1151524
Comoara din Etiopia. Descoperirea care confirma legenda Reginei Sheba, personaj biblic foarte BOGAT
http://stirileprotv.ro/stiri/stiinta/comoara-din-etiopia-descoperirea-care-confirma-legenda-reginei-sheba-personaj-biblic-foarte-bogat.html
Úton 2017-be, a reformáció ötszázadik évfordulójára
Úton 2017-be, a reformáció ötszázadik évfordulójára
reformatus.hu
Kováts Annamária
2012. február 20.
Egyre határozottabban körvonalazódik a reformáció ötszáz éves, 2017-ben esedékes évfordulója megünneplésének mikéntje. A Magyarországi Református Egyház csatlakozott a Refo500 európai kezdeményezéshez, felvette a kapcsolatot az evangélikus egyházzal és saját rendezvényeket is tervez, de a pontos részletek még nem ismertek, mondta el Márkus Mihály nyugalmazott püspök, a Kálvin Emlékbizottság elnöke, akit arról kérdeztünk, hol tartunk most a jubileumi év előkészületeiben.

Mik a távlati tervek az 500 éves évfordulóra? Mit szeretnénk elérni?
A célunk az, hogy méltóképpen megemlékezzünk az évfordulóról. Nagyon pozitívnak tartom, hogy már 2010-ben elkezdtük a felkészülést, amit 2011-ben folytattunk és idén is komolyan foglalkozunk a 2017-es eseményekkel. Tavaly csatlakoztunk egy európai szerveződéshez, a Refo500-hoz, így nemzetközi szinten tudunk információkat cserélni, együttműködni és programötleteket átvenni egymástól. Hazai együttműködésünk az evangélikus egyházzal lesz, felvettük velük a kapcsolatot. Szervezőbizottságukkal eddig két ízben találkoztunk. A közös terveink most még inkább csak elgondolások, felvetések. Az, amit mi szeretnénk együtt megvalósítani, az a két egyház egyesített zsinatának ülése. Ez azért lenne nagy jelentőségű, mert bár volt már példa a közös zsinatra a történelemben, de az utóbbi évtizedekben nem került rá sor. Az elképzelést a két egyház szervezőbizottsága támogatta, zsinatainak illetékesei üdvözölték és megszavazták a közös zsinat elgondolását. Az elvi döntést tehát megszületett. Most jön a neheze, elő kell készíteni, hogy mivel foglalkozzon majd az egyesített zsinati ülés.
Ezenkívül felvetődött egy közös nagyrendezvény megszervezésének lehetősége is 2017 októberére, talán a Sportarénába. A Nemzeti Múzeum vállalta egy nagy reformációtörténeti kiállítás megrendezését, ami rangot, méltóságot ad a megemlékezésnek. Ez is előkészületben van, de még nem jutottunk el a részletekig egyik program esetében sem.
Egy közös protestáns egyháztörténeti lexikon megjelentetését is kezdeményezte a két egyház, ennek hogyan áll az ügye?
Akik foglalkoztak egyháztörténettel, azok tudják, hogy létezik egy kiadvány, Zoványi Jenő Egyháztörténeti lexikoncikkei annak idején egy készülő teológiai lexikon számára címmel. De ez még az 1940-es évek végén íródott, Ladányi professzor átdolgozta és sajtó alá rendezte. Legalább 60-70 esztendős a mű, így az kiegészítésre, átdolgozásra, bővülésre szorulna mindenképpen. Ez a közös zsinat mellett a másik közös tervünk az evangélikus egyházzal. Azt a kérdést a két bizottság már nagyjából körbejárta, hogy mi mindenre lenne szükség a lexikon kiadásához, ami az elképzelések szerint, a XXI. századhoz illő módon, nem papír alapon jelenne meg, hanem digitális formában. Ez befolyásolja a költségeket és nem mindegy használhatóság szempontjából sem, ugyanakkor az előkészítő munkára, – aminél most tartunk –, szinte egyáltalán nincs hatással. Hiszen a lexikoncikkeket ugyanúgy meg kell írni, a kiadványt ugyanúgy meg kell szerkeszteni, mintha kinyomtatnánk. Kell hozzá szerkesztő, szerkesztőbizottság, ki kell válogatni azokat a munkatársakat, akik készítik a lexikont. Eddig ezt tárgyalta meg a lexikonról a két egyház bizottsága részletesen a közös üléseken, és mindegyikünk az ott elhangzottakat további munkára visszavitte saját egyháza felé. Pillanatnyilag mindkét oldalon a szóba jöhető anyagi kereteket tervezzük. Két megközelítés van. Az egyik szerint azt határoznák meg, hogy egy ilyen igényes munkához mennyi pénz kell, a másik szerint azt kell megállapítani először, mennyi pénz áll rendelkezésre, és abból mit lehet kihozni.
Csak református szervezésű rendezvények is lesznek?
Természetesen, de először meg kell teremteni a nagy közös kereteket, amelyeket ki lehet egészíteni, gazdagítani, feltölteni majd helyi programokkal. Ezeknek a részleteit a Kálvin Emlékbizottság eddig még nem látta, de véleményem szerint még nem is kellett volna.
Idén milyen feladat vár a bizottságra?
Az evangélikusokkal együttes üléseken felvett jegyzőkönyvünknek a továbbításával jeleztük és jelezzük a felmerült problémákat az illetékeseknek. Ugyanis a Kálvin-bizottság nem rendelkezik anyagiakkal, nem adhat ki például szerkesztői megbízásokat, csak ötleteket, javaslatokat. Bízom benne, hogy a felmerült kérdések a 2012-es év első felében rendeződnek. Igyekszünk továbbkísérni a megoldandó feladatokat.
reformatus.hu
Kováts Annamária
2012. február 20.
Egyre határozottabban körvonalazódik a reformáció ötszáz éves, 2017-ben esedékes évfordulója megünneplésének mikéntje. A Magyarországi Református Egyház csatlakozott a Refo500 európai kezdeményezéshez, felvette a kapcsolatot az evangélikus egyházzal és saját rendezvényeket is tervez, de a pontos részletek még nem ismertek, mondta el Márkus Mihály nyugalmazott püspök, a Kálvin Emlékbizottság elnöke, akit arról kérdeztünk, hol tartunk most a jubileumi év előkészületeiben.

Mik a távlati tervek az 500 éves évfordulóra? Mit szeretnénk elérni?
A célunk az, hogy méltóképpen megemlékezzünk az évfordulóról. Nagyon pozitívnak tartom, hogy már 2010-ben elkezdtük a felkészülést, amit 2011-ben folytattunk és idén is komolyan foglalkozunk a 2017-es eseményekkel. Tavaly csatlakoztunk egy európai szerveződéshez, a Refo500-hoz, így nemzetközi szinten tudunk információkat cserélni, együttműködni és programötleteket átvenni egymástól. Hazai együttműködésünk az evangélikus egyházzal lesz, felvettük velük a kapcsolatot. Szervezőbizottságukkal eddig két ízben találkoztunk. A közös terveink most még inkább csak elgondolások, felvetések. Az, amit mi szeretnénk együtt megvalósítani, az a két egyház egyesített zsinatának ülése. Ez azért lenne nagy jelentőségű, mert bár volt már példa a közös zsinatra a történelemben, de az utóbbi évtizedekben nem került rá sor. Az elképzelést a két egyház szervezőbizottsága támogatta, zsinatainak illetékesei üdvözölték és megszavazták a közös zsinat elgondolását. Az elvi döntést tehát megszületett. Most jön a neheze, elő kell készíteni, hogy mivel foglalkozzon majd az egyesített zsinati ülés.
Ezenkívül felvetődött egy közös nagyrendezvény megszervezésének lehetősége is 2017 októberére, talán a Sportarénába. A Nemzeti Múzeum vállalta egy nagy reformációtörténeti kiállítás megrendezését, ami rangot, méltóságot ad a megemlékezésnek. Ez is előkészületben van, de még nem jutottunk el a részletekig egyik program esetében sem.
Egy közös protestáns egyháztörténeti lexikon megjelentetését is kezdeményezte a két egyház, ennek hogyan áll az ügye?
Akik foglalkoztak egyháztörténettel, azok tudják, hogy létezik egy kiadvány, Zoványi Jenő Egyháztörténeti lexikoncikkei annak idején egy készülő teológiai lexikon számára címmel. De ez még az 1940-es évek végén íródott, Ladányi professzor átdolgozta és sajtó alá rendezte. Legalább 60-70 esztendős a mű, így az kiegészítésre, átdolgozásra, bővülésre szorulna mindenképpen. Ez a közös zsinat mellett a másik közös tervünk az evangélikus egyházzal. Azt a kérdést a két bizottság már nagyjából körbejárta, hogy mi mindenre lenne szükség a lexikon kiadásához, ami az elképzelések szerint, a XXI. századhoz illő módon, nem papír alapon jelenne meg, hanem digitális formában. Ez befolyásolja a költségeket és nem mindegy használhatóság szempontjából sem, ugyanakkor az előkészítő munkára, – aminél most tartunk –, szinte egyáltalán nincs hatással. Hiszen a lexikoncikkeket ugyanúgy meg kell írni, a kiadványt ugyanúgy meg kell szerkeszteni, mintha kinyomtatnánk. Kell hozzá szerkesztő, szerkesztőbizottság, ki kell válogatni azokat a munkatársakat, akik készítik a lexikont. Eddig ezt tárgyalta meg a lexikonról a két egyház bizottsága részletesen a közös üléseken, és mindegyikünk az ott elhangzottakat további munkára visszavitte saját egyháza felé. Pillanatnyilag mindkét oldalon a szóba jöhető anyagi kereteket tervezzük. Két megközelítés van. Az egyik szerint azt határoznák meg, hogy egy ilyen igényes munkához mennyi pénz kell, a másik szerint azt kell megállapítani először, mennyi pénz áll rendelkezésre, és abból mit lehet kihozni.
Csak református szervezésű rendezvények is lesznek?
Természetesen, de először meg kell teremteni a nagy közös kereteket, amelyeket ki lehet egészíteni, gazdagítani, feltölteni majd helyi programokkal. Ezeknek a részleteit a Kálvin Emlékbizottság eddig még nem látta, de véleményem szerint még nem is kellett volna.
Idén milyen feladat vár a bizottságra?
Az evangélikusokkal együttes üléseken felvett jegyzőkönyvünknek a továbbításával jeleztük és jelezzük a felmerült problémákat az illetékeseknek. Ugyanis a Kálvin-bizottság nem rendelkezik anyagiakkal, nem adhat ki például szerkesztői megbízásokat, csak ötleteket, javaslatokat. Bízom benne, hogy a felmerült kérdések a 2012-es év első felében rendeződnek. Igyekszünk továbbkísérni a megoldandó feladatokat.
2012. február 19., vasárnap
A kolozsvári Farkas utcai református templom felújítása
Nem döntött még a református egyház a romkert megnyitásáról
Legkésőbb szeptemberre fejeznék be a Farkas utcai templom tetőjavítását
Szabadság
NAGY-HINTÓS DIANA
2012. február 18.
Az egyház „tanúsítson nyitottságot” a Farkas utcai református templom melletti romkert megnyitását illetően – vetette fel Adrian Iancu építész csütörtökön a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által szervezett, többek között a Farkas utca gyalogosövezetté való átalakításával foglalkozó közvitán. Az eseményen részt vevő Maksay Ádám, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) műszaki tanácsosa elképzelhetőnek tartotta azt, hogy a református egyház ideiglenesen hajlandó lenne ilyen gesztusra. Megkeresésünkre Pap Géza református püspök az ügy kapcsán azt nyilatkozta: csakis az egyházkerülethez eljuttatott, hivatalos önkormányzati megkeresés után döntenek erről. Maksay Ádám a már elkezdett templom-felújítási munkálatokról tájékoztatott. Megtudtuk: az egyházkerület már megnyert egy amerikai alapítvány által meghirdetett pályázatot, ám a templom teljes felújításához uniós pénzalapokra pályáznak.

Csütörtökön közvitát szervezett a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Farkas utcának gyalogosövezetté való átalakításáról és a Fellegvár korszerűsítéséről (a témáról lapunk tegnapi, 2012. február 17-i számában is olvashattak – szerk. megj.). Adrian Iancu építész erre vonatkozó tervében az is szerepelt, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület nyissa meg a templom melletti romkertet. Az ügy kapcsán Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette:
– Az egyházkerület még nem kapott semmilyen hivatalos megkeresést ez ügyben. Ahogy ez megtörténik, az egyházkerület elnöksége a kolozsvári egyházközségek képviselőivel közösen megtárgyalja a kérést, és döntenek erre vonatkozólag – mondta a püspök, akitől azt is megtudtuk, hogy mind az egyházkerület, mind a belvárosi egyházközség égető gondja a Farkas utcai templom javítása, illetve a tavaly július végén bekövetkezett viharkárok helyrehozatala. – A Kolozsvári Városi Tanács által a legutóbbi tanácsülésen megszavazott pénz (160 ezer lej – szerk. megj.) egy részét is a tavaly nyári vihar által tönkretett egyházi ingatlanok helyrehozatalára fordítjuk – magyarázta a püspök.
A Farkas utcai református templom felújítását illetően Maksay Ádám műszaki tanácsos azt nyilatkozta: a Farkas utcai református templomnak, mint „A” osztályú műemléknek a felújítási ötlete már 2004-ben megfogalmazódott. Az Erdélyi Református Egyházkerület támogatta a pályázati dokumentáció megírását, amely többféle szakvéleményezést, tanulmányt foglal magába, úgy mint: geodéziai, építészeti, művészettörténeti, képzőművészeti, tartószerkezeti jelentéseket. Egyelőre megnyerték az amerikai Getty Foundation által kiírt pályázatot, de az Észak-nyugati Regionális fejlesztési Ügynökséghez is benyújtottak 2009-ben egy pályázatot. Elkészült már a megvalósíthatósági tanulmány – amelyből részleteket mutattak be a csütörtöki vitán is a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban – és a templom szentélye tetőszerkezetének javítását taglaló gyorsbeavatkozási terv.
– A tetőjavítási munkálatok megkezdésének a kiváltó oka a tavaly júliusi vihar volt. Ezt követően készült el a gyorsbeavatkozási terv, és megszereztük a javítási engedélyt. A vihar miatt a templom teljes cserepezését ki kell cserélni, ezt az amerikai pályázati pénzből végezzük. Az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával sikerült benyújtani az uniós strukturális alaphoz egy pályázatot, amelynek sikeres elbírálása esetén a Farkas utcai református templom 3,5 millió euró támogatásra számíthat. Sajnos, részben a politikai akarat hiánya miatt, a pályázat egyelőre a várólistán szerepel, de reménykedhetünk, hogy az alapok újracsoportosítása következtében előléphet a támogatott objektumok közé – közölte Maksay Ádám.
A Makay Dorottya tartószerkezet-tervező mérnök és Maksay Ádám által kidolgozott szakvéleményezést szemlézve kiderült: a szakemberek nem azonosították az alapok hiányosságaira visszavezethető szerkezeti problémákat. A tartófalak viszonylag jó állapotban maradtak meg, fő károsodásaik épületfizikai és épületbiológiai természetűek. A födémek is jó állapotban vannak, kivéve a hajó boltozatát, ahol a bolthajtáson és a boltháton hosszanti repedések láthatók. A hajó és karzat tetőszerkezete viszonylag jó állapotban maradt meg. A tervezett beavatkozások a következők: a barokk tetőszerkezetnél (hajó és szentély) a biológiai károsodásokat mutató elemek részleges vagy teljes cseréje, az elmozdult kötések megerősítése; a fertőzések gócpontjait képező fedélszerkezetek bontása és újjáépítése. A tartófalak felújítására vonatkozó javaslatok közül megemlítendő az erőteljesen málladozó szakaszok újjáépítése, az elmozdult kőelemek visszaágyazása a hidraulikus mész alapú habarcsba; a repedések kezelése. Kezelni kell a hajóboltozat repedéseit. A boltozat elemzése nyomán el kell dönteni, hogy a kerengő 5-6 oszlopközének vasbeton födéme lebontandó-e, továbbá a fedélszerkezetre függesztett, könnyű mennyezettel helyettesítendő-e. A toronyban meg kell szüntetni az archívum-funkcióból származó többletterhelést: a toronyban tárolják az Erdélyi Református Egyházkerület levéltári anyagát, ennek más helyet kell találni, elképzelések szerint a teológiai intézet közelében álló egyházi ingatlanba költöztetnék. A tetőszerkezet javításával 3-6 hónap alatt végeznek, ez idő alatt a Farkas utcai templom rendeltetésszerűen használható. A teljes restaurálás – amennyiben sikerül erre pénzt szerezni – két évet venne igénybe.
Szabadság
NAGY-HINTÓS DIANA
2012. február 18.
Az egyház „tanúsítson nyitottságot” a Farkas utcai református templom melletti romkert megnyitását illetően – vetette fel Adrian Iancu építész csütörtökön a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által szervezett, többek között a Farkas utca gyalogosövezetté való átalakításával foglalkozó közvitán. Az eseményen részt vevő Maksay Ádám, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) műszaki tanácsosa elképzelhetőnek tartotta azt, hogy a református egyház ideiglenesen hajlandó lenne ilyen gesztusra. Megkeresésünkre Pap Géza református püspök az ügy kapcsán azt nyilatkozta: csakis az egyházkerülethez eljuttatott, hivatalos önkormányzati megkeresés után döntenek erről. Maksay Ádám a már elkezdett templom-felújítási munkálatokról tájékoztatott. Megtudtuk: az egyházkerület már megnyert egy amerikai alapítvány által meghirdetett pályázatot, ám a templom teljes felújításához uniós pénzalapokra pályáznak.

Várólistán a fél évezredes templom többmillió eurós restaurálási pályázata - ROHONYI D. IVÁN
Csütörtökön közvitát szervezett a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Farkas utcának gyalogosövezetté való átalakításáról és a Fellegvár korszerűsítéséről (a témáról lapunk tegnapi, 2012. február 17-i számában is olvashattak – szerk. megj.). Adrian Iancu építész erre vonatkozó tervében az is szerepelt, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület nyissa meg a templom melletti romkertet. Az ügy kapcsán Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette:
– Az egyházkerület még nem kapott semmilyen hivatalos megkeresést ez ügyben. Ahogy ez megtörténik, az egyházkerület elnöksége a kolozsvári egyházközségek képviselőivel közösen megtárgyalja a kérést, és döntenek erre vonatkozólag – mondta a püspök, akitől azt is megtudtuk, hogy mind az egyházkerület, mind a belvárosi egyházközség égető gondja a Farkas utcai templom javítása, illetve a tavaly július végén bekövetkezett viharkárok helyrehozatala. – A Kolozsvári Városi Tanács által a legutóbbi tanácsülésen megszavazott pénz (160 ezer lej – szerk. megj.) egy részét is a tavaly nyári vihar által tönkretett egyházi ingatlanok helyrehozatalára fordítjuk – magyarázta a püspök.
A Farkas utcai református templom felújítását illetően Maksay Ádám műszaki tanácsos azt nyilatkozta: a Farkas utcai református templomnak, mint „A” osztályú műemléknek a felújítási ötlete már 2004-ben megfogalmazódott. Az Erdélyi Református Egyházkerület támogatta a pályázati dokumentáció megírását, amely többféle szakvéleményezést, tanulmányt foglal magába, úgy mint: geodéziai, építészeti, művészettörténeti, képzőművészeti, tartószerkezeti jelentéseket. Egyelőre megnyerték az amerikai Getty Foundation által kiírt pályázatot, de az Észak-nyugati Regionális fejlesztési Ügynökséghez is benyújtottak 2009-ben egy pályázatot. Elkészült már a megvalósíthatósági tanulmány – amelyből részleteket mutattak be a csütörtöki vitán is a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban – és a templom szentélye tetőszerkezetének javítását taglaló gyorsbeavatkozási terv.
– A tetőjavítási munkálatok megkezdésének a kiváltó oka a tavaly júliusi vihar volt. Ezt követően készült el a gyorsbeavatkozási terv, és megszereztük a javítási engedélyt. A vihar miatt a templom teljes cserepezését ki kell cserélni, ezt az amerikai pályázati pénzből végezzük. Az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával sikerült benyújtani az uniós strukturális alaphoz egy pályázatot, amelynek sikeres elbírálása esetén a Farkas utcai református templom 3,5 millió euró támogatásra számíthat. Sajnos, részben a politikai akarat hiánya miatt, a pályázat egyelőre a várólistán szerepel, de reménykedhetünk, hogy az alapok újracsoportosítása következtében előléphet a támogatott objektumok közé – közölte Maksay Ádám.
A Makay Dorottya tartószerkezet-tervező mérnök és Maksay Ádám által kidolgozott szakvéleményezést szemlézve kiderült: a szakemberek nem azonosították az alapok hiányosságaira visszavezethető szerkezeti problémákat. A tartófalak viszonylag jó állapotban maradtak meg, fő károsodásaik épületfizikai és épületbiológiai természetűek. A födémek is jó állapotban vannak, kivéve a hajó boltozatát, ahol a bolthajtáson és a boltháton hosszanti repedések láthatók. A hajó és karzat tetőszerkezete viszonylag jó állapotban maradt meg. A tervezett beavatkozások a következők: a barokk tetőszerkezetnél (hajó és szentély) a biológiai károsodásokat mutató elemek részleges vagy teljes cseréje, az elmozdult kötések megerősítése; a fertőzések gócpontjait képező fedélszerkezetek bontása és újjáépítése. A tartófalak felújítására vonatkozó javaslatok közül megemlítendő az erőteljesen málladozó szakaszok újjáépítése, az elmozdult kőelemek visszaágyazása a hidraulikus mész alapú habarcsba; a repedések kezelése. Kezelni kell a hajóboltozat repedéseit. A boltozat elemzése nyomán el kell dönteni, hogy a kerengő 5-6 oszlopközének vasbeton födéme lebontandó-e, továbbá a fedélszerkezetre függesztett, könnyű mennyezettel helyettesítendő-e. A toronyban meg kell szüntetni az archívum-funkcióból származó többletterhelést: a toronyban tárolják az Erdélyi Református Egyházkerület levéltári anyagát, ennek más helyet kell találni, elképzelések szerint a teológiai intézet közelében álló egyházi ingatlanba költöztetnék. A tetőszerkezet javításával 3-6 hónap alatt végeznek, ez idő alatt a Farkas utcai templom rendeltetésszerűen használható. A teljes restaurálás – amennyiben sikerül erre pénzt szerezni – két évet venne igénybe.
Menzakatolikusok
Menzakatolikusok
Bioetika blog
2012. február 10.
Amerikában „cafeteria Catholics”-nak csúfolják azokat a hívőket, akik ugyan katolikusnak vallják magukat és rendszeresen járnak templomba, de egyházuk tanításait csak részben követik. Az ilyen hívő à la carte válogat egyháza előírásai közül — csak a neki tetszőket tartja be. A dolog pikantériája, hogy manapság már gyakorlatilag minden katolikus menzakatolikus.

Egy tavaly megjelent tanulmány például azt találta, hogy az amerikai katolikusok — legalábbis a nők — nemigen tartják be a házasság előtti szexre vonatkozó tilalmat. 19 éves korára a katolikus hajadonok 49%-a már túlesett első szexuális élményén; 24 éves korra az arány 89%-ra nő. A férjezetlen katolikus nők körében ez az arány valamivel magasabb, mint protestáns vagy más vallású társaiknál.
A Katolikus egyház nemcsak az abortusz, de a terhességmegelőzés minden „nem természetes” módszerét is tiltja. Ennek ellenére a katolikus nők 98 (!) százaléka használt már valamilyen fogamzásgátló eszközt — még azok között is, akik a leggyakrabban járnak templomba, vagy akik házasságban élnek. A házasságban élő hívőknek csak mintegy 3%-a követi kizárólag a terhességmegelőzés szentesített, természetes módszereit.
Egy másik felmérés szerint az amerikai katolikusok tizede saját bevallása szerint házasságon kívüli kapcsolatban él. Nagy részük egyáltalán nem tekinti irányadónak egyházuk tanítását a válásról, a házasságon kívüli szexuális életről, az abortuszról, a fogamzásgátlásról vagy akár a homoszexualitásról. A megkérdezett hívők 66%-a magánügynek tekinti a fogamzásgátlást, 57%-a a homoszexualitást, 53%-a a házasságon kívüli nemi életet. 52%-uk szerint az abortusz megítélésében is az érintett véleménye, nem pedig az egyház tanítása az irányadó.
Míg az amerikaiak 43%-a jár legalább havi rendszerességgel templomba, nálunk ez az arány csak 15% — mindegyik felekezetet beleértve. De Magyarországon is a hívőknek körülbelül csak a fele ért egyet azzal, hogy az egyházaknak legyen véleménye a családtervezésről vagy a házasságon kívüli nemi életről — bár nem tudom, mennyien tekintik ezeket a véleményeket irányadónak.
Óriási tehát a távolság a hivatalos egyházi tanítás és a XXI. századi hívők között.
Bioetika blog
2012. február 10.
Amerikában „cafeteria Catholics”-nak csúfolják azokat a hívőket, akik ugyan katolikusnak vallják magukat és rendszeresen járnak templomba, de egyházuk tanításait csak részben követik. Az ilyen hívő à la carte válogat egyháza előírásai közül — csak a neki tetszőket tartja be. A dolog pikantériája, hogy manapság már gyakorlatilag minden katolikus menzakatolikus.

Egy tavaly megjelent tanulmány például azt találta, hogy az amerikai katolikusok — legalábbis a nők — nemigen tartják be a házasság előtti szexre vonatkozó tilalmat. 19 éves korára a katolikus hajadonok 49%-a már túlesett első szexuális élményén; 24 éves korra az arány 89%-ra nő. A férjezetlen katolikus nők körében ez az arány valamivel magasabb, mint protestáns vagy más vallású társaiknál.
A Katolikus egyház nemcsak az abortusz, de a terhességmegelőzés minden „nem természetes” módszerét is tiltja. Ennek ellenére a katolikus nők 98 (!) százaléka használt már valamilyen fogamzásgátló eszközt — még azok között is, akik a leggyakrabban járnak templomba, vagy akik házasságban élnek. A házasságban élő hívőknek csak mintegy 3%-a követi kizárólag a terhességmegelőzés szentesített, természetes módszereit.
Egy másik felmérés szerint az amerikai katolikusok tizede saját bevallása szerint házasságon kívüli kapcsolatban él. Nagy részük egyáltalán nem tekinti irányadónak egyházuk tanítását a válásról, a házasságon kívüli szexuális életről, az abortuszról, a fogamzásgátlásról vagy akár a homoszexualitásról. A megkérdezett hívők 66%-a magánügynek tekinti a fogamzásgátlást, 57%-a a homoszexualitást, 53%-a a házasságon kívüli nemi életet. 52%-uk szerint az abortusz megítélésében is az érintett véleménye, nem pedig az egyház tanítása az irányadó.
Míg az amerikaiak 43%-a jár legalább havi rendszerességgel templomba, nálunk ez az arány csak 15% — mindegyik felekezetet beleértve. De Magyarországon is a hívőknek körülbelül csak a fele ért egyet azzal, hogy az egyházaknak legyen véleménye a családtervezésről vagy a házasságon kívüli nemi életről — bár nem tudom, mennyien tekintik ezeket a véleményeket irányadónak.
Óriási tehát a távolság a hivatalos egyházi tanítás és a XXI. századi hívők között.
2012. február 18., szombat
Az év fája, vadvirága, gombája, hala, hüllője, rovara, denevére és madara
Az év fája

Zselnicemeggy
Az év vadvirága


Zselnicemeggy
Az év vadvirága

Tavaszi hérics
Az év gombája

Az év gombája

Nagy őzlábgomba
Az év hala
Az év madara

Az év hala
Az év madara

2012. február 17., péntek
Napi szemle 2012.02.17.b
„A saját kudarcaink segítenek abban, hogy másokat megértsünk” – Látogatóban a Pálhegyi házaspárnál
http://www.evangelikus.hu/interju/201ea-sajat-kudarcaink-segitenek-abban-hogy-masokat-megertsunk201d-2013-latogatoban-a-palhegyi-hazasparnal/
„Az erényöv titokzatos történetei – mítosz és valóság” – interjú Molnár Antal történésszel
http://www.oecumene.radiovaticana.org/UNG/articolo.asp?c=563756
Borzalmas vádak a szcientológusok ellen
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/borzalmas-vadak-a-szcientologusok-ellen-2080808
Mormonok lettek Wiesenthal szülei
http://mult-kor.hu/20120217_mormonok_lettek_wiesenthal_szulei
Revoluţie în viaţa politică şi socială a Italiei : Biserica va fi şi ea taxată
http://www.adevarul.ro/international/biserica-italia-taxe-criza_economica_0_647935479.html
http://www.evangelikus.hu/interju/201ea-sajat-kudarcaink-segitenek-abban-hogy-masokat-megertsunk201d-2013-latogatoban-a-palhegyi-hazasparnal/
„Az erényöv titokzatos történetei – mítosz és valóság” – interjú Molnár Antal történésszel
http://www.oecumene.radiovaticana.org/UNG/articolo.asp?c=563756
Borzalmas vádak a szcientológusok ellen
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/borzalmas-vadak-a-szcientologusok-ellen-2080808
Mormonok lettek Wiesenthal szülei
http://mult-kor.hu/20120217_mormonok_lettek_wiesenthal_szulei
Revoluţie în viaţa politică şi socială a Italiei : Biserica va fi şi ea taxată
http://www.adevarul.ro/international/biserica-italia-taxe-criza_economica_0_647935479.html
Napi szemle 2012.02.17.
Mire föl használja a metodista címet a volt SZDSZ-es?
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=85123
Kórház? Katedrális?
http://maszol.ro/velemeny/korhaz_katedralis_2012_02_16.html
Maşini de LUX de la stat pentru primăriile PDL, parohii şi biserici
http://www.antena3.ro/romania/masini-de-lux-de-la-stat-pentru-primariile-pdl-parohii-si-biserici-155641.html
Poliţia a descins la Episcopia Huşilor
http://www.cotidianul.ro/politia-a-descins-la-episcopia-husilor-173110/
Şedinţa anuală de lucru a Adunării Naţionale Bisericeşti a Bisericii Ortodoxe Române
http://www.basilica.ro/ro/stiri/bsedinta_anuala_de_lucru_a_adunarii_nationale_bisericesti_a_bisericii_ortodoxe_romaneb_9406.html
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=85123
Kórház? Katedrális?
http://maszol.ro/velemeny/korhaz_katedralis_2012_02_16.html
Maşini de LUX de la stat pentru primăriile PDL, parohii şi biserici
http://www.antena3.ro/romania/masini-de-lux-de-la-stat-pentru-primariile-pdl-parohii-si-biserici-155641.html
Poliţia a descins la Episcopia Huşilor
http://www.cotidianul.ro/politia-a-descins-la-episcopia-husilor-173110/
Şedinţa anuală de lucru a Adunării Naţionale Bisericeşti a Bisericii Ortodoxe Române
http://www.basilica.ro/ro/stiri/bsedinta_anuala_de_lucru_a_adunarii_nationale_bisericesti_a_bisericii_ortodoxe_romaneb_9406.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




