2010. június 15., kedd

Dr. Csutak Csaba (Mementó)

Dr. Csutak Csaba (Mementó)

3szek.ro
2010. június 9.

Kilencven évvel ezelőtt, éppen a Trianoni diktátum aláírásának évé­ben, 1920-ban született Kolozsváron tősgyökeres háromszéki család sarjaként.

http://www.3szek.ro/kepek2/20100608230426.jpg

Református esperes-lelkész, püspökhelyettes volt, egyházi író, zágoni dr. Csutak Vilmos, a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium és a Székely Nemzeti Mú­zeum jeles igazgatójának, történésznek és Simonffy Máriának gyermeke. Az elemi iskolát Sepsiszentgyörgyön végezte. 1938-ban érettségizett a Mikó Kollé­giumban. Mint Kolozsváron végzett teológus 1943 és 1990 között a belvárosi egyházközség lelkésze, 1968—1990 között egyházmegyei esperes. Hat éven át töltötte be az egyházkerületi főjegyzői tisztséget. Időközben helyettes professzori teendőket is ellátott a Protestáns Teológiai Intézetben. Doktori disszertációjának címe: Krisztus egyetlen egyháza. Több tanulmányával gazdagította a hittudományi ismeretek tárházát: Tavaszy Sándorról értekezett a Református Szemlében (1988/5—6. sz.), a szombatos kérdésről írt tanulmánya 1994-ben jelent meg Kolozsváron a Református élő könyvek sorozatban. 1995-ben hunyt el. Síremléke a Há­zsongárdi temetőben, hagyatékát felesége, a Református Család című kiadvány munkatársa őrzi.


2010. június 14., hétfő

A Mózes-hegy rejtélye

A Mózes-hegy rejtélye
Fordulatra készül a Vatikán: feladják az 1700 éves tradíciót?

Hetek
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor
Grüll Tibor
2010. 06. 04.

A felfedezésre váró szent helyek és tárgyak listáján biztosan dobogós helyezésre számíthat – Noé bárkája és a frigyláda mellett – az „igazi” Sínai-hegy pontos helyének kutatása, amelyre már több alternatív javaslat született. Emmanuel Anati régészprofesszor húsz éve lepte meg a világot azzal a bejelentéssel, hogy Mózes hegye nem más, mint a Negev-sivatag északi részén található Har Karkom hegy.

http://www.hetek.hu/files/imagecache/nagyobbkozepes/images/2010/22/Mozes_hegy.jpg


Emmanuel Anati 1930-ban született Firenzében olasz zsidó szülők gyermekeként. Izrael állam megalakulását követően hamarosan Jeruzsálembe költözött, és a Héber Egyetemen tanult régészetet. Később a Harvardon lett ösztöndíjas, és a Sorbonne-on doktorált. Ezután őstörténetet tanított a Tel Aviv-i Egyetemen, és kiterjedt kutatásokat folytatott a Negevben. A hatvanas évek közepén tért vissza Olaszországba, ahol a Camonica-völgy sziklarajzainak feltárásával szerzett nemzetközi hírnevet. Már 1986-ban publikálta Isten hegye (Mountain of God) című könyvét, amelyben azt állította, hogy az igazi Sínai-hegy nem a Sínai-félszigeten, hanem a Negev-sivatagban található. Anati negyedszázad óta küzd elméletének elismertetéséért, és ebben a küzdelemben most - úgy tűnik - sikerült áttörést elérnie.

Új zarándokcélpont?

„Mindez nem teória, hanem maga a valóság. Teljesen bizonyos vagyok benne - így nyilatkozott május végén Emmanuel Anati a Jerusalem Post vele készített interjújában. - Több éven keresztül végzett ásatásaim a Har Karkomon, no meg a Biblia figyelmes tanulmányozása semmi kétséget nem hagyott bennem afelől, hogy a valódi Sínai-hegyről van szó. Most meg vagyok győződve róla, hogy a Karkom Isten igazi hegye" - mondta a nyugalmazott egyetemi tanár. Az interjú apropóját az adta, hogy Anati most angolul is megjelentette A Sínai-hegy rejtélye - régészeti feltárások a Karkom-hegyen (The Riddle of Mount Sinai - Archaeological Discoveries at Har Karkom) című, 2001-ben olaszul publikált kötetét, melyben megismételte azt a teóriáját, hogy a híres Ramon-krátertől 25 kilométerre található Har Karkom volt az a hegycsúcs, amelyen Mózes átvette a Tízparancsolatot. „Tisztában vagyok vele, hogy forradalmi gondolatról van szó - ismerte el a sziklarajzok kutatására szakosodott professzor. - Nem csupán a helyszínt változtatom meg, de ráadásul áthelyezem Izraelbe, ami minden bizonnyal ki fogja váltani az egyiptomiak haragját. Izraelnek azonban büszkének kellene rá lennie. A Negevben nincsen semmi, fejlesztésre szorul."

Anati múlt pénteken az északkelet-itáliai kisváros, Vicenza Teológiai Szemináriumán jelentette be könyvének megjelenését, és hozzátette: „Tulajdonképpen már el is fogadták az elméletemet. A zarándokutakat is szervezik. Találkozókat egyeztettem teológusokkal és másokkal, beleértve a vatikáni zarándokhivatalt is. Már a következő évtől indítani szeretnék a Karkom-hegyre a zarándokutakat." Anati szerint sok évbe telt, míg érveivel meggyőzte a katolikus egyházat, és az elfogadás lassú folyamatnak bizonyult. „Körülbelül három és fél évvel ezelőtt kaptam egy telefonhívást a Vatikánból, hogy egy magas rangú pap akar velem találkozni, aki egy sofőrrel érkezett hozzám. 500 kilométerre lakom Rómától; egy egész napon át üldögélt velem, és rengeteg kérdést tett fel - idézi fel a történteket Anati. - Azután eltűnt, majd egy év elteltével katolikus teológusok csoportja jelent meg, akik még mélyebben utána akartak járni a dolognak. Hét teológus ült itt velem egy napon át; később még négy alkalommal találkoztam velük. Hat hónappal ezelőtt négy napot töltöttek velem a Karkom-hegyen, majd ennek eredményeképpen a vatikáni könyvkiadó részéről felkérés érkezett, hogy részletesen dolgozzam ki a nézeteimet."

Exodus-történet: hol és mikor?

A Biblia szövegében több helyütt is találunk pontos idő- és helymeghatározásokat, így a zsidók Egyiptomból történt szabadulását illetően is. A Királyok első könyve szerint az Exodus 480 évvel az első jeruzsálemi Szentély felépítése előtt ment végbe, vagyis ha a Templom építését körülbelül Kr. e. 950-re tesszük, akkor a kivonulás időpontja Kr. e. 1430 körülre jön ki, Mózes éle­­-tét pedig körülbelül Kr. e. 1510-1390 közöttre datálhatjuk. Izrael fiai az Egyiptomból történt szabadulás után három hónappal - a hagyomány szerint ötven nappal - érkeztek a Szináj (Sínai) pusztájába: „És táborba szállottak a pusztában, a heggyel átellenben. Mózes pedig felment az Istenhez, és szólt hozzá az Úr a hegyről" - olvasható a Kivonulás könyvében. A hegy köré védőkerítést húztak, hogy se állatok, se emberek ne mehessenek közel hozzá. Mózes pedig - miután leírta a kőtáblákra „az Úrnak minden beszédét" - oltárt épített a hegy alatt, és tizenkét oszlopot állított fel Izrael tizenkét nemzetségének megfelelően.

http://www.hetek.hu/files/images/2010/23/Emmanuel_Anati.jpg

Emmanuel Anati


Anatinak azonban kezdettől fogva kételyei vannak a bibliai elbeszélés hitelességét illetően, miközben saját verzióját az egyedül üdvözítő megoldásként tartja számon. „A Kivonulás időpontját is mintegy ezer évvel korábbra teszem az eddig elfogadotthoz képest - nyilatkozta a sajtónak. - Tudom, hogy ez mindenkit meg fog őrjíteni. Viszont igazam van. Biztos vagyok benne" - hangzik a nem éppen meggyőző bizonyítás. A professzor azzal érvel, hogy ha az Exodus leírása történelmileg valóban megbíz­ható, akkor azt - elsősorban klimatológiai okokból - az időszámítás előtti harmadik évezredbe, még pontosabban a 2200 és 2000 közé eső periódusba kell helyeznünk. Anati szerint régészeti leletek sokasága bizonyítja, hogy a Karkom-hegy az összes sivatagi nép számára szent helynek számított, nem csupán a zsidóknak. Beszámolója szerint a helyszínen több mint 1200 lelet - köztük szentélyek, oltárok, sziklarajzok és egy Tízparancsolatra emlékeztető nagy tábla - jelzi, hogy a középső bronzkorban (vagyis ezer évvel a Kivonulás előtt - a szerk.) szent hegynek tekintették. Ehhez járul a fennsík topográfiája, amely tökéletesen megfelel a bibliai Sínai-hegy leírásának. „Amikor Izrael fiai elhagyták Egyiptomot, megérkeztek az Arabához. Nem lehettek volna a Szent Katalin kolostor helyén, hiszen a Bibliában az áll, hogy elérték Cin folyóját (Nahal Cin), majd Hebron felé haladtak tovább." Anati szerint „a Tóra átvételéről szóló egész történet a Negevben játszódott le, Izrael fiai északon vándoroltak, nem pedig délen; a Negevben, nem pedig a Sínain".

Mint Anati mondja, tisztában van vele, hogy vannak ellenfelei, elsősorban az izraeli régészek között, akik közül többen elutasították az ő teóriáját. „Tudom, hogy mindenféle emberek, köztük professzorok is elutasítják az elméletemet, és természetes, hogy így van - nyilatkozta. - Arra kérem őket, hogy olvassák el a könyvemet, és tanulmányozzák a bizonyítékokat, mielőtt kritizálnak engem." A Tel Aviv-i Egyetem professzora, Israel Finkelstein, a téma világhírű szakértője azt nyilatkozta, hogy nem tudja elfogadni Anati hipotézisét. „Semmiféle kapcsolatot nem látok a Har Karkom-i, Kr. e. 3. évezredi leletek, illetve a Kivonulás-történet között"- nyilatkozta Finkelstein a Jerusalem Postnak.

Amatőr régészek kalandjai

„Igazam van, igazam van, igazam van" - hajtogatja Anati, miközben alapvetően kérdőjelezi meg a bibliai leírás hitelességét, csak azért, hogy saját elméletét igazolja. Nemcsak az időrenddel van alapvető probléma (a bibliai elbeszélést nem lehetséges csak úgy ezer évvel előre vagy hátra tologatni, hiszen ezek az események történeti események hálójába vannak beleszőve, amelynek minden szála egy másik szálhoz kapcsolódik), hanem Anati bibliaértelmezésével is. Cin folyó például egyáltalán nem szerepel a héber Bibliában, és a zsidók sem Hebron, hanem Kádes Barnea környékén vándoroltak, miután elhagyták a Sínai-hegyet.

A legrégibb és legelterjedtebb hagyomány eddig a Sínai-félsziget déli csücskénél található Dzsebel Musza (arabul „Mózes-hegy") nevű heggyel azonosította a törvényadás helyét. Ennek története egészen Nagy Konstantin koráig (Kr. u. 4. század) nyomozható vissza, amikor Heléna császárnő - aki módfelett érdeklődött a Szentföld vallási jelentőséggel bíró helyszínei iránt - 330 körül a hegy lábához telepített egy monostort, hogy az ott tanyázó szerzeteseket megvédelmezze a nomádok támadásaitól. Justinianus császár később megerősítette a kis kolostort, amely a középkorban felvette Alexandriai Szent Katalin nevét. Fontos megjegyeznünk, hogy egészen a 19. század közepéig kizárólag a Dzsebel Muszával azonosították a Sínai-hegyet. De a hegy azonosítása nem csak a keresztény tradícióban szerepel. Már a tannaita korban (Kr. u. 2-3. század) keletkezett rabbinikus iratok 36 mérföldben határozták meg a Párán pusztája és a Szináj közötti távolságot, amely pontosan egyezik egy 4. századi gall szerzetesnő, Egeria útibeszámolójának adatával. Arra is vannak bizonyítékaink, hogy már az 1. század végén zsidó zarándokok is felkeresték a törvényadás helyének tartott Dzsebel Muszát. Az azonosítás további érveként szolgál, hogy a Sínai-félsziget déli részén, Serabit el Kadem környékén a 19. század első negyedében az egyiptológia úttörője, William Flinders Petrie ókori rézbányákat fedezett fel. A bánya falán megtalálták a kanaániták és zsidók által használt legősibb betűírás maradványait is, amelyeket a Kr. e. 15. századra kelteznek. A rézbányák jelenléte egyezik azzal a biblikus hagyománnyal, hogy Mózes rokonai, a kéniták/keneusok (kovácsok) ebben a térségben laktak, mielőtt - a Bírák könyve szerint - beolvadtak volna Izrael közösségébe.

A 20. század elején egyes teológusok a Sínai-félsziget északi részén is keresték az igazi Sínai-hegyet. A nyolcvanas években egy másik alternatíva is előkerült: a Szaúd-Arábia északnyugati csücskében, az Akabai-öböllel átellenben lévő vulkanikus terület. Egy Robert Cornuke nevű nyugdíjas amerikai rendőrtiszt eljutott a Dzsebel al-Lóz nevű hegyhez, amelyről - Anatihoz hasonlóan - azt állítja, hogy az ott talált bizonyítékok (elszenesedett földfelszín, sziklarajzok, kőépítmények) meggyőzték arról, hogy ez az igazi Sínai. Cornuke elmélete - amellett, hogy szintén szemben áll a bibliai elbeszéléssel - természetesen kisebb vihart kavart a médiában, mivel Szaúd-Arábia a turisták, s főként a zsidó vagy keresztény vallási turisták elől szigorúan elzárt terület.

Végül is a katolikus egyház mind a mai napig nem adott ki hivatalos állásfoglalást arról, elfogadja-e a Sínai-hegy Anati-féle változatát, és valóban „zarándokok millióit" indítja útnak Izraelbe. Mindenesetre, ha a professzor elmélete ösztönzést ad a kivonulás történetének újabb, elmélyült kutatásához, már megérte. Mert elméletek jönnek és mennek, de egyvalami nem változik: és ez maga a bibliai történet, amelynek értelmezése minden nemzedék számára újabb kihívást jelent.

(A szerző történész.)

Eltussolt magyar egyházi pedofil ügyek

Eltussolt magyar egyházi pedofil ügyek
Szexuális visszaélések: idehaza elenyészően kevés a bírósági eljárások száma

Népszabadság
Czene Gábor
2010. június 14.

Magyarországon csak elvétve kerülnek „egyházi személyek” a vádlottak padjára ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt. Az elmúlt öt évben három ilyen eset történt. Wildmann János, az Egyházfórum főszerkesztője közben állítja: az általa jelzett pedofilgyanús ügyet a katolikus egyház nem volt hajlandó kivizsgálni.


http://static.nol.hu/media/picture/11/56/34/000345611-2550-600f.jpg

Még csak vizsgálatok sem indulnak
Kurucz Árpád


Indulatos szavakkal fűszerezett adok-kapokká fajult a vita Ternyák Csaba egri érsek és Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum főszerkesztője (immáron az LMP választmányi tagja) között.

Wildmann még 2006-ban küldött elektronikus levelet Ternyák érseknek, aki akkoriban rangos tisztséget töltött be a Vatikánban: a papi kongregáció titkára volt. A feljelentéssel felérő e-mail gazdasági visszaélések mellett azzal vádolta az egyik püspököt, hogy „illegális eszközökkel” menteget egy pedofília gyanújába keveredett papot.

A főszerkesztő belső egyházi vizsgálatot kért az ügyben. Választ nem kapott, ellenben kiderült számára, hogy az érintett püspökség Ternyák Csabától értesült a feljelentésről. Wildmann ezért bizonyos részleteket megszellőztetett a Pécsen megjelenő Egyházfórumban – és az eljárás elmaradása miatt bűnpártolással gyanúsította meg Ternyák Csabát. Évekig nem történt semmi, mígnem a HVG a közelmúltban pár mondatban felidézte az esetet. Ternyák érsek erre már közleményt adott ki, hangsúlyozva, hogy olyan stílusú üzenetekre, amilyen Wildmann János e-mailje volt, a múltban sem válaszolt és a jövőben sem fog. Szilárd meggyőződése ugyanis, hogy a „kimondott és leírt szó hitelének és értékének gyengülését az ilyen jellegű, vádaskodó, bizonyítékokat be nem mutató, pletykálkodó, először bizalmaskodóan fülbe súgó, majd a médiát a nyomásgyakorlás és hitelrontás eszközévé alacsonyító, de közben vizsgálatokat követelő írások terjedése” is okozza.

Az egri érsek arra kért „minden, a főszerkesztő úrhoz hasonló érzületű üzenetküldőt”, hogy a papságot is érintő, törvénysértést vagy bűncselekményt megfogalmazó vádakkal forduljon közvetlenül a nyomozó hatóságokhoz.

A Vatikán érvényben lévő előírásai azonban nem egészen így szólnak. A hittani kongregáció eljárási rendje szerint a papi pedofíliával kapcsolatos vádakat először is a helyi egyházmegyének kell kivizsgálnia. Amennyiben a vádak hitelt érdemlőnek bizonyulnak, az ügyet a hittani kongregációhoz kell felterjeszteni. Azokban az országokban, ahol az állami törvények értelmében az egyházi hatóságoknak kötelező rendőrségi feljelentést tenniük a tudomásukra jutott szexuális visszaélésekről, ezt nem szabad elmulasztani. Ahol nincs ilyen jogszabályi kötelezettség (mint például nálunk), az egyháznak az áldozatokat arra kell bátorítania, hogy forduljanak a rendőrséghez.

Wildmann János, aki válaszközleményben folytatta a vitát, fenntartja véleményét, hogy Ternyák Csaba bűnpártolást követett el. Az Egyházfórum főszerkesztője úgy érzi, a maga részéről igyekezett betartani a „szolgálati utat” – első körben az egyházmegyés püspöknél próbálkozott –, és csak kényszerűségből hozta nyilvánosságra információi egy részét. Állítása szerint értesülései megbízhatók, bizonyítékai azonban nincsenek: ezek beszerzése az egyházi szervek feladata lenne.

A főszerkesztő különösképpen azt sérelmezi, hogy – miközben a Vatikán nem indított vizsgálatot – Ternyák Csaba a bejelentés tartalmáról és a küldő személyéről egyaránt tájékoztatta azokat, akik ellen a bejelentés íródott, „lehetővé téve ezáltal bizonyítékok megsemmisítését és a tanúk megfélemlítését és befolyásolását”. Wildmann János szerint a cselekedet alkalmas az „egyszerű hívek megbotránkoztatására” és az „egyház iránti bizalom megingatására”.

Nem tisztünk eldönteni, hogy az egyházi vagy a világi bíróságon megállna-e a bűnpártolás vádja, de annyi biztos: a Wildmann által kifogásolt ügyintézési mód nem nevezhető kivételesnek. Lapunk birtokában van Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius (a Vatikán budapesti „nagykövete”) egyik tavalyi levele. A nuncius egy papi homoszexualitással kapcsolatos kényes ügyben kért állásfoglalást az illetékes püspöktől, egyúttal név szerint közölte, hogy kitől érkezett a feljelentés…

A szexuális bűncselekmények sértettjei – a bizonyítási nehézségek miatt, félve az újabb megaláztatástól – százszor is meggondolják, hogy rendőrséghez forduljanak-e. Főként, ha a katolikus egyház is érintett. A hívek számára külön tehertétel lehet, hogy életük vallási alapja is megrendülhet. A nyugati társadalmakban is évtizedekig eltartott, míg az áldozatok a nyilvánosság elé mertek állni.

Magyarország még meszsze van ettől. Az ügyészségtől kapott adatok szerint „ifjúság és nemi erkölcs elleni” bűncselekmény miatt idehaza az elmúlt öt évben három esetben emeltek vádat egyházi személlyel szemben. 2005-ben két ügyben, két embert vádoltak tiltott pornográf felvétellel való visszaélés, valamint kiskorú veszélyeztetése bűntettével, 2006-ban pedig egy személyt, szintén kiskorú veszélyeztetése miatt.

Az ügyészségi kimutatásból nem derül ki, hogy a vádemelés milyen eredménnyel zárult. Még csak azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán katolikus papokról van-e szó. Felekezeti bontás nincs a statisztikában, a megvádolt „egyházi személyek” elvileg bármelyik vallási közösséghez tartozhatnak.

A bocsánatkérések, kártérítések, tényfeltáró bizottságok és a kemény hangú nyilatkozatok ellenére az egyház hozzáállása még mindig nem egyértelmű. Csak egyetlen példa: az olasz püspöki kar lapjában egy neves vallásszociológus nemrégiben párhuzamot vont napjaink történései – a szerinte mesterségesen szított „morális pánik” – és a náci Németország egyházellenes propagandája között.

Az egyház presztízsének visszaállítását célzó nemzetközi trendet követve elindult egy magyar nyelvű honlap. Böjte Csaba ferences szerzetes felkérte a híveket, számoljanak be a személyesen átélt pozitív példákról. Mert „beszélni kell arról az egy százalékról, amely felelőtlenül bemocskolta a benne bízó gyermekeket, de kell beszélni a többiekről is, azokról a lelkipásztorokról is, akik hihetetlen jósággal, szeretettel hajoltak le hozzánk”.

A honlapnak igaza van abban, hogy a „gyanútlan médiafogyasztóban” túlzó kép alakulhat ki a szexuális visszaéléseket elkövető papok arányáról. Ugyanakkor a Böjte Csaba által becsült egy százalék – a hazai papság létszámából kiindulva – azt jelenti, hogy a gyermekeket molesztáló, hivatásukra méltatlanná vált katolikus lelkipásztorok száma akár több tucat is lehet Magyarországon.

Un preot din Craiova si-a facut firma de catering in curtea bisericii

Un preot din Craiova şi-a făcut firmă de catering în curtea bisericii

Cotidianul
13 iunie 2010

Ca să învingă criza economică, un preot din Craiova şi-a făcut firmă de catering la biserică. Pentru că banii din cutia milei sunt tot mai puţini, slujitorul Domnului s-a gândit că aşa va creşte veniturile lăcaşului de cult. Şi a reuşit. Acum livrează mâncare în tot oraşul. În plus, clienţii pot comanda şi vin bisericesc la preţ redus.

De două luni, în curtea bisericii Sfântul Gheorghe Vechi din Craiova nu mai miroase a tămâie sau lumânări, ci a friptură, ciorbă sau sarmale. Asta pentru că firma de catering îşi are sediul chiar în curtea lăcaşului de cult. Bucătarii pregătesc meniuri variate - ciorbă de roşii, supă de ciuperci, dovlecei pane cu cartofi sau varză cu costiţă.

Pe lângă meniurile cu specific românesc, bucătarii bisericii îi ispitesc pe clienţi şi cu mâncăruri din bucătaria internaţională, precum paste, pizza sau specialităţi mexicane. Printre clienţii fideli se numără şi angajaţii Mitropoliei. "Preoţii de la Mitropolie comandă frecvent de acolo. Pentru că au şi mâncare de post. De recomandat ar fi fasolea, care e foarte bună", spune Ioniţă Apostolache, diacon la Mitropolie.

Investiţia s-a ridicat la aproape 45.000 de euro, iar banii provin din donaţii şi fonduri europene."Oferim servicii de catering tuturor persoanelor. Putem să facem bine şi să slujim pe Dumnezeu, slujind aproapele prin orice metode, inclusiv printr-o afacere", consideră Bogdan Ilie, preot la biserica Sfântul Gheorghe Vechi.

Un meniu al zilei format din două feluri de mâncare costă 10 lei. Firma Sfântul Gheorghe Vechi are şi un spaţiu cu 60 de locuri, situat lângă lăcaşul sfânt şi care poate fi închiriat pentru nunţi sau botezuri.


2010. június 12., szombat

Pokollal riogatnak az iskolában osztogatott képregényben

Pokollal riogatják az óbudai iskolásokat
Az iskolában osztogatott képregényben a pokolba és a mennybe kerülnek a kisfiúk

Blikk
2010-06-11

BUDAPEST — Felháborító! Vallásos agymosással és rémisztő képekkel illusztrált brosúrákkal traktálták tanítás után az Óbudai Nagy László Általános Iskola kisdiákjait. Az iskolában egyébként van hittanoktatás, ám az nem kötelező. A különleges hangulatú vallástani óráról a szülőket pedig nem értesítették.

– Én sohasem tanítottam semmi ilyesmire a gyermekemet, és nem is szeretném, ha bárhol az én beleegyezésem nélkül ilyen tanokat hallgatna – háborodott fel az egyik kisdiák édesapja, aki az előadás után osztogatott képregényes szórólapot eljuttatta szerkesztőségünkbe.


http://www.blikk.hu/data/cikk/2/2/6/24/cikk_2020624/kepregeny-2.jpg

Pokolban. A füzetben a pokol tüze ég a kisfiú háta mögött, aki retteg attól, hogy odajut, mert „senki sem lehet elég jó ahhoz, hogy a mennybe kerüljön"


Az aprócska füzet, egy 1973-ban, Dallasban alapított egyház kiadványa egy kisfiút „igazít el" a bűn, a pokol és a mennyország fogalmai között. Az egyik képsoron a kisfiút barátja ellöki egy kamion elől. A barát meghal, és a mennybe kerül. Másutt a pokol tüze ég, a kisfiú pedig rettegő arccal üvölti, hogy nem akar odakerülni.

– A legrémisztőbb Jézus a kereszten, mert olyan, mintha élne – mesélte Ádám (10), aki részt vett a foglalkozáson. – Voltak felsősök is. Három angol beszélt, aztán a bibliatanárnő szétosztotta a képregényeket. Ijesztő lenne, ha a kisfiú helyében lennék...

Az iskola nem nyilatkozott az ügyről, a fenntartó önkormányzathoz irányították lapunkat. A sajtóosztálytól megtudtuk: a III. kerület oktatási és kulturális főosztályvezetője vizsgálatot indított az ügyben, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a kerület által fenntartott iskolában propagandával zaklassák a diákokat. Az oktatási törvény szerint ahhoz, ami az iskolában történik, de nem az iskola programjába tartozik, szülői engedély kell.


http://www.blikk.hu/data/cikk/2/2/6/24/cikk_2020624/kepregeny-1.jpg

Ilyenen gondolkodik a kisgyerek? A rajzon azt állítják, azért halnak meg az emberek, mert a bűn eltávolítja őket Istentől


– Elítélendő, ha az iskolában van, annak környékén megpróbálják befolyásolni a gyerekeket. Ha a lelki nyomásgyakorlást képregény mögé bújtatják, akkor az még erősebben hat a gyerekekre – magyarázta Keszei Sándor, a Szülők Országos Egyesületének elnöke.

– Az ilyen képsorok megrémíthetik azokat a gyerekeket, aki soha nem találkoztak a halál fogalmával. Traumatikus is lehet, szorongást okozhat – vélte dr. Törő Krisztina gyermekpszichológus.

Az amerikai egyház magyarországi központja a Dob utcában van. Ott nyomtatták a 25 forintért árult katalógust is. Paul Meeham, a Jó Hír Alapítvány elnöke szerint más országokban nem volt probléma.

– A gyereket a boltban látott pornó sokkolja, nem hiszem, hogy ez annak a nyomába érne. A katalógust bárki megveheti. Az azonban nem derült ki, hogy a brosúra hogy került az iskolába.

B. V.



Az orosz iskolások imádkoznak az államfőért

Mostantól imádkozni kell a gyerekeknek az államfőért

Bors
2010.06.11.

Bár Vlagyimir Putyin nemrég tagadta, hogy személyi kultusz venné körül hazájában, többször is arról lehetett hallani, hogy Oroszországban előírásszerűen követelik meg a rendezvényeken az állami vezetők népszerűsítését. Erre enged következtetni a legújabb botrány is, egy szentpétervári iskola diákjainak ugyanis Putyinért kellett imádkozniuk a gyereknapon.

Vlagyimir Putyin miniszterelnökért és Dimitrij Medvegyev államfőért kellett imádkozniuk egy szentpétervári iskola tanulóinak a nemzetközi gyereknapon. A 8 és 14 év közötti gyerekeknek előre kinyomtatták a hagyományos ortodox imák szövegeit, igaz egy kisség átírva azokat. Az új változatban ugyanis szerepelt egy sor Putyinról és Medvegyevről is, amely így hangzott: „Küldd el Mihály arkangyalt, hogy segítse a te szolgáidat, Dimitrijt és Vlagyimirt.” Az ima folytatásában szó volt arról, hogy Isten zúzza szét a politikusok ellenségeit és óvja meg őket a démoni kísértésektől.

http://www.borsonline.hu/hirek/20100611/1276250232.jpg

Mostantól imádkozni kell a gyerekeknek az államfőért


Az államfők imába foglalása a külföldiek számára kissé furcsa lehet, Oroszországban azonban nem váltott ki felháborodást, sőt. Az iskola egyik tanára például bölcs dolognak nevezte, hogy beleírták az imába Putyin és Medvegyev nevét. Az ortodox egyház vezetője szintén nem talált semmit kivetni valót abban, hogy Putyinért imádkozzanak a gyerekek, igaz, ők nem egyeztek bele előre az ima átírásába. Putyin nemrég arról nyilatkozott a nemzetközi sajtóban, hogy nincs körülötte személyi kultusz.


Kizárták a "huligánkodó" görög ortodox pópát

Kizárták a "huligánkodó" pópát

NB1.HU
2010. június 11.

Szaloniki. "Fasisztának és reakciósnak" nevezték a görög ortodox egyházat.

Egy görög pópát kizártak egyházi feljebbvalói, amiért szimpatizálni mert a PAOK Szaloniki radikális drukkereivel.

Christos pópa védekezésül elmondta, hogy ő is a csapat drukkere, és ezt nem tiltja a vallás. Szerinte azért büntetik, mert nagyon népszerű a drukkerek körében, mi több, egyenesen ő lett a kabalafigurájuk. A Facebookon mindenesetre mozgalom indult a "megmentéséért", és "fasisztának és reakciósnak" nevezték a görög ortodox egyházat.

2010. június 10., csütörtök

A Biblia könyveinek leggyakoribb szavai grafikus címkefelhőben

Protestant pastor on the job hunt?

Protestant pastor on the job hunt? Good luck in this market

USA Today
Bob Smietana
The (Nashville) Tennessean
08.06.2010.

http://i.usatoday.net/news/_photos/2010/06/08/ministersx-large.jpg

The Rev. Mark Proctor of Columbia, Tenn., said he has been searching for a pastorate for about two years. "It's hard for any man who is called to preach to sit in the pew," he said.
By Dipti Vaidya, The Tennessean


By the time she graduated from Vanderbilt Divinity School in May 2009, the Rev. Kara Hildebrandt could translate a passage from the Greek New Testament with relative ease and write a sermon like a pro.

Then she hit the clergy glut.

Too many preachers, too many small churches and a bad economy make this one of the worst job markets for Protestant ministers in decades.

According to the Yearbook of American and Canadian Churches, there are more than 600,000 ministers in the United States but only 338,000 churches. Many of those are small churches that can't afford a full-time preacher. Among Presbyterians, there are four pastors looking for work for every one job opening. It took Hildebrandt six months to land a spot.

Even when seminary graduates find work, they're paid less than other professionals, with starting salaries in the $30,000 range, according to the Fund for Theological Education. The fund is sponsoring a conference in Boston next week for seminary students and graduates to brainstorm about their calling and their economic future.

The glut affects veteran pastors, too.

"There's lots of really good pastors out there who are having a terrible time," says Phil Leftwich, executive presbyter of the Presbytery of Middle Tennessee.

The Rev. Mark Proctor of Columbia, Tenn., served at churches in Texas for about eight years before moving to the Nashville area in 2006 for his wife's work. He has interviewed at local churches but, so far, hasn't been offered a job.

For now, he consults with churches on building projects. But, says Proctor, "It's hard for any man who is called to preach to sit in the pew."

Tough job markets for clergy are nothing new, but this is one of the worst, says James Hudnut-Beumler, dean of Vanderbilt Divinity School.

Small churches, which were hit hard by the recession, can't expand or replace staff.

The average church in the United States has 75 people, according to the National Congregations Study from Duke University. In good economic times, small churches can still afford a full-time minister. When times are bad, donations fall off, so churches either pay their minister less or use part-time clergy.

"There are churches in need of a pastor who don't happen to be in the places where clergy want to go," Leftwich says. "A small church that can barely afford a pastor of any kind and it's in the middle of nowhere, and the candidates look at that and say, 'We don't want to go out there.' "

Currently, about 10% of churches in the Tennessee Baptist Convention — or about 300 congregations — are without a pastor, says Bill Northcott, director of the church-minister relations office for the convention.

Northcott's office maintains a database of churches looking for pastors and minister résumés. His office has about 700 résumés from pastors on file. The database software matches candidates who seem compatible, and those résumés are then sent to churches.

That's only the first step, Northcott says. Each Baptist church selects and hires a pastor, unlike Catholics or Methodists, where the local bishop appoints a pastor. Finding a pastor is a little bit like getting married, Northcott says. There's a long process to find the right pastor to fit the right spot, which can't be rushed.

For larger churches, the current clergy glut can be a benefit. They can take their time looking for a new minister.

Bob Whitesel, associate professor of Christian ministry and missional leadership at Wesley Seminary at Indiana Wesleyan University, says churches are under tremendous pressure to attract new members. That means they are looking for pastors who excel at attracting newcomers.

"Churches want to grow," he says. "And the pastors who get jobs are the ones who've shown they can grow churches."

But Jack Carroll, an emeritus professor of sociology from Duke Divinity School who has studied the clergy job market for decades, warns against too much focus on growth. He says outside factors like a community's demographics or economy affect church membership.

"Most of the time, church growth or decline have very little to do with the pastor," he says.

The current job market also is good for retired ministers, who are willing to serve at small churches to supplement their income. Many of those pastors can help small churches keep their doors open, says the Rev. Rosemary Brown.

Brown, 73, retired three years ago to start drawing her pension. But she still works full time as pastor of two United Methodist churches in Nashville. Each congregation has about 85 members, and between them, the two can afford to pay Brown's modest salary.

"I haven't had a raise in 10 years," she says. "And that's all right with me. But if I were a new person starting out, I wouldn't be able to deal with that."

All these factors may be depressing seminary enrollment, down about 6.4% since 2005, according to the Association of Theological Schools.

That, however, could ease the clergy glut in years to come.

Contributing: Stephanie Steinberg