Magyar harangok (mp3)

Magyar harangok 1.

A Kossuth Rádió műsorában immár három éve minden délben egy-egy város, község harangja köszönti a delet. A történeti ismertetést a Magyar Rádió mindmáig egyik meghatározó hangja, Bőzsöny Ferenc tolmácsolja a Déli krónika előtt. Szerkesztő Ágoston István.

• http://harang.magyartemplomok.hu/
• http://harangok.hu/

CD 1:

01 Abaújszántó róm. kat. plébániatemplom
02 Baja Belvárosi plébánia templom
03 Bakonyszentkirály ref. templom
04 Balaton Szent Márton templom
05 Baracska ref. templom
06 Békés ref. templom
07 Békéscsaba evangélikus templom
08 Bp. Szent István Bazilika
09 Bp. Kálvin téri ref. templom
10 Bp. (Mátyás) Nagyboldogasszony főplébánia templom
11 Bp. Örmény kápolna
12 Cegléd ref. templom
13 Cinkota evangélikus templom
14 Csenger ref. templom
15 Csíksomlyó
16 Csongrád róm. kat. plébániatemplom
17 Deáki Szűz Mária templom
18 Debrecen Ref. Nagytemplom
19 Dombóvár róm. kat. plébániatemplom
20 Dunaújváros róm. kat. templom
21 Eger Főszékesegyház
22 Esztergom Bazilika
23 Felsővadász róm. kat. plébániatemplom
24 Fót róm. kat plébániatemplom
25 Gyomaendrőd Szent Imre templom
26 Gyöngyös róm. kat. főtemplom
27 Győr székesegyház
28 Györköny evangélikus templom
29 Hajdúdorog görög-kat. székesegyház
30 Hajdúnánás ref. templom
31 Hajdúszoboszló róm. kat. plébániatemplom
32 Hatvan Szent Adalbert plébániatemplom
33 Ivándárda evangélikus és kat. templom
34 Jánoshalma róm. kat. templom
35 Jászberény Nagyboldogasszony főplébánia templom
36 Jászjákóhalma róm. kat. plébániatemplom
37 Kalocsa Főszékesegyház
38 Kaposvár Nagyboldogasszony székesegyház
39 Kapuvár Szent Anna templom
40 Karancsság plébániatemplom
41 Kecskemét ref. templom
42 Keszthely Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom
43 Kiskőrös evangélikus templom
44 Kiskunfélegyháza Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom
45 Lesencetomaj róm. kat. plébániatemplom
46 Makó Belvárosi Szt. István király plébániatemplom
47 Máriagyüd róm. kat. kegytemplom
48 Máriapócs görög-kat. Bazilika
49 Mezőkövesd róm. kat. templom
50 Miskolc Mindszenty plébániatemplom
51 Mosonmagyaróvár Szűz Mária és Szt. Gotthárd templom
52 Munkács róm. kat. templom
53 Nagycenk Szent István plébániatemplom

CD 2:

01 Nagykanizsa Jézus Szíve plébániatemplom
02 Nagykőrös ref. templom
03 Nagymaros róm. kat. plébániatemplom
04 Nagyszombat róm. kat. székesegyház
05 Nagyvárad Szent László székesegyház
06 Nógrádszakál róm. kat. templom
07 Nyírbátor ref. templom
08 Nyíregyháza evangélikus templom
09 Olaszliszka róm. kat. templom
10 Orosháza evangélikus templom
11 Pákozd Don-kanyar-emlékkápolna
12 Pannonhalma Főapátság
13 Pápa ref. templom
14 Pásztó róm. kat. plébániatemplom
15 Pécs Székesegyház
16 Pilismarót ref. templom
17 Pilisszentiván róm. kat. plébániatemplom
18 Pornóapáti Szent Margit plébániatemplom
19 Regéc róm. kat. templom
20 Sarkad belvárosi ref. templom
21 Sárospatak ref. templom
22 Siklós róm. kat. templom
23 Soltvadkert evangélikus templom
24 Sopron evangélikus templom
25 Sopronhorpács róm. kat. műemléktemplom
26 Sümeg Ferences kegytemplom
27 Szatmár róm. kat. plébániatemplom
28 Szécsény ferences templom
29 Szeged Fogadalmi templom
30 Székesfehérvár Szent István székesegyház
31 Szekszárd Urunk Mennybemenetele plébániatemplom
32 Szentes Szent Anna plébániatemplom
33 Szolnok Magyarok Nagyasszonya vártemplom
34 Szombathely székesegyház
35 Szügy evangélikus templom
36 Tállya evangélikus templom
37 Tata Szent kereszt plébániatemplom
38 Tihanyi Apátság
39 Tófalu róm. kat. templom 39
40 Ungvár görög-kat. székesegyház
41 Vác székesegyház
42 Várvölgy róm. kat. plébániatemplom
43 Veszprém Szent Mihály székesegyház
44 Visegrád róm. kat. templom
45 Zalaegerszeg Mária Magdolna plébániatemplom
46 Zebegény Havas Boldogasszony templom
47 Zirc Cisztercita Bazilika


192 MB MP3 letöltése:

• http://rapidshare.com/files/328222899/hara1.zip
• http://rapidshare.com/files/328222906/hara2.zip

Weöres Sándor: Szent György és a sárkány (rádiójáték)

Szent György és a sárkány
Weöres Sándor drámájának rádióváltozata

Weöres Sándor tragikomédiája, az 1965-ben íródott Szent György és a sárkány, színes szép, kegyetlen mese. A történet csaknem kétezer évvel korábbi, távol eső színtérre vezet, az észak-afrikai Silenebe. Az uralkodóház egymást követő nemzedékei: a lefegyverzően bölcs, százéves Inganga és uralkodásra képtelen korcs utódai, a nagyon is életképes fattyúág vérfertőző testvérei, Lauro és Isbel, az ötös tanács, élén Miron főpappal, Giorgio lovag, a várost ostromló római vezér, a látszatnyomorék Drinus vezette fölkelők vezérei is. A római légiók elvonulnak, s új emberek színre léptével, új címer jegyében - a szűzfaló Octopus képét az őt legyőző Szent Györgyére cserélve föl - új, de túl sok jóval nem kecsegtető hatalom szerveződik.

Jeles napok:

• Jeles napok: Szent György napja

Zeneszerző: Jeney Zoltán

Szereplők:
Giorgio lovag - Papp Zoltán,
Cannidas - Sinkó László,
Inganga - Törőcsik Mari,
Uttaganga - Csonka Ibolya,
Lauro - Mácsai Pál,
Isbel - Für Anikó,
Bardanes - Balkay Géza,
Athanas - Vajda László,
Sirio - Ujlaky Dénes,
Miron - Kun Vilmos,
Lydia - Tihanyi Szilvia,
Cyntia Söptei Andrea,
Barbara - Bertalan Ágnes,
Drinus - Blaskó Péter,
Nella - Szirtes Ági,
Öregasszony - Olsavszky Éva,
Batrach - Hollósi Frigyes,
Polgár - Horváth József,
továbbá: Vajdai Vilmos, Varga Zoltán, Gazdag Tibor, Illyés Róbert, Stohl András

Szólót énekel: Szénási Eszter és Soós András
Énekesek: Bubnó Tamás, Lukin Zsuzsa, Patkó Csilla és Pihler Ágnes

Zenei rendező: Perédi Mária
Zenei munkatárs:Takáts György
A hangfelvételt Kiss László és Borlai Kinga készítette
Dramaturg: Bárdos Pál

Rádióra alkalmazta és rendezte: Zsámbéki Gábor (1990)


23 MB MP3 letöltése:

• http://data.hu/get/736288/weores_sandor__szent_gyorgy_es_a_sarkany.zip

Images of Jesus (slide)

Images of Jesus.

View more presentations from Tamme de Leur.

Pécs ókeresztény bazilikájának romjaira bukkantak

Sopianae ókeresztény bazilikájának romjaira bukkantak

Pécsi Egyházmegye/Magyar Kurír
2010. április 21.

A régészek egy építési területen folytatott ásatás során találták meg az ókeresztény kori templom maradványait. Tóth Zsolt, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozó Janus Pannonius Múzeum archeológusa adott tájékoztatást a közelmúltban megtalált romokról.

Pécsett a Rákóczi út – Jókai út DNY-i sarkán fekvő telken egy kft. irodaházat kíván építeni. 2008–2009-ben a Janus Pannonius Múzeum a területen első lépésben próbaásatást végzett, majd a terület teljes megelőző régészeti feltárását elvégezte. A feltárt terület a római kori Sopianae központjába, a város fórumának déli oldalára esik. A várakozásnak megfelelően nagyszámú és jelentős római kori épületmaradvány került elő. Az előkerült emlékek közül építészetileg legjelentősebb a IV. század elejére keltezhető (pogány) bazilika; ismertté vált a IV. századi bazilika III. századi előzménye is. A területen előkerült valószínűleg a római kori Sopianae város ókeresztény bazilikájának déli fala.

A forum a római városok központi tere a két főút találkozásában. Három oldalról általában oszlopcsarnok vette körbe, a negyedik oldalon pedig a bazilika emelkedett. A forum nyitott tere adott helyet az üzleti életnek és a bíráskodásnak. A bazilika épülete lényegében ugyanazokat a funkciókat tölti be, mint a forum, csak zárt, fedett térben. Belső tere csarnokszerű, nagyszámú ember befogadására képes. Nem összekeverendő a vallási funkciót betöltő ókeresztény és középkori bazilikával.

A 2008-ban mindössze 4,5 méter hosszú szakaszon feltárt falszakasz 2009-ben kelet-nyugati irányban az egész kutatható területen láthatóvá vált. A körülbelül 28 méter hosszú falnak sem keleti sem nyugati vége nem ismert: nyugaton az ásatási terület határa, keleten a kocsifeljáró akadályozta a további kutatást. A megtalált szakasz mintegy fele 1,10–1,30 méter magasan áll, a másik részét az újkori épületek pincéinek építésekor jelentősen lerombolták. A fal 1,20 m széles; a déli falsíkból a támasztópillérek 0,4 méterrel ugranak ki, 3 méterenként emelkednek. Ez a római kori Sopianae eddig ismert legmagasabban megmaradt földfelszín feletti felmenő fala. Megmaradt magasságát annak köszönheti, hogy a római kor után a vízelvezető hálózat nem működött tovább, a területet a Mecsek hegyoldalairól lezúduló vizes, iszapos, humuszos törmelékkel töltötték fel. A középkor időszakára már az akkori földfelszín szintje alá került, így nem bonttották el az építkezésekhez, és a földben a lepusztulástól is védve volt.

A fal – hossza és szélessége alapján – egy nagyméretű épület része lehetett, a támpillérek alapján jelentős belmagassággal. Az építés ideje legkorábban a 370-es évek, de elképzelhető még a 380–390 körüli időszak is. Az épület lényegében a város közepén, az egykori forum területén állt. Magánjellegű építkezés teljesen kizárható, erre utal az épület mérete, s a közterületen való elhelyezése. Ebben az időszakban az építészet súlypontja a világi szféráról áttevődött a vallási épületekre; ekkor kezdték építeni az északi temetőben a sírkamrákat is. A század végére a városi lakosság többségében megkeresztelkedett.

A megtalált falszakaszról egyértelműen kijelenthető, hogy egy ókeresztény bazilika része – ezt a városon belüli központi fekvése és az építés ideje alapján is feltételezni lehet. További közvetett bizonyíték, hogy az ókeresztény temetőben is nagyszámú és jelentős temetői épületek emelkednek, így vélhető, hogy a püspöki székhely nagyszámú keresztény közösségének a településen, az „élők városában” is volt egy jelentős épülete, ahol a közösség összejöhetett és a szertartásokat végezhette. Egyértelműen csak további kutatások alapján lehetne kijelenteni, hogy egy ókeresztény bazilikához tartoztak. Egy háromhajós épület képzelhető el: a középső hajót keletről apszis zárhatta, főbejárata a nyugati oldalon lehetett; nagy része a mai Rákóczi út alá esik.

Quo Vadis - 1912 (film)

Quo vadis?
fekete-fehér, némafilm, olasz filmdráma
1912

rendező: Enrico Guazzoni
író: Henryk Sienkiewicz

1913-ban egy újabb olasz óriásfilm járja be a világot, Enrico Guazzoni filmre viszi a Nóbel-díjas lengyel író, Henryk Sienkiewicz regényét, a Quo vadis?-t (1986). Ez egy szerelmi történet a Nero császár alatti első keresztényüldözés időszakában, egy keresztény lány és egy római tiszt között.

A filmet óriási lelkesedés fogadja; például Auguste Rodin szobrász mesterműnek tekinti. A korabeli kritikát különösen a kosztümök, a díszletek és a trükktechnika nyűgözi le: "A film grandíózusan plaszikus képét tárja elénk a világon uralkodó Rómának Nero és a keresztényüdözések időszakában. Minden nehézkes hatást elkerültek az alkotók, szinte sehol nincs stílustörés; láthatjuk, hogy a rendező itt töviről hegyire ismerte a feldolgozott témát...". A regényt később is megflesítették, a legdrágább változatot Mervyn LeRoy forgatta.


Download 1 GB AVI:

• http://rapidshare.com/files/378237218/quovadis1912.part1.rar
• http://rapidshare.com/files/378252735/quovadis1912.part2.rar
• http://rapidshare.com/files/378267836/quovadis1912.part3.rar
• http://rapidshare.com/files/378285150/quovadis1912.part4.rar
• http://rapidshare.com/files/378303687/quovadis1912.part5.rar
• http://rapidshare.com/files/378301055/quovadis1912.part6.rar

A kiválasztott földön (dok.film)

A kiválasztott földön
HírTV - Hírvilág extra
2010. április 5.

Nem nagyobb terület, mint a Dunántúl. Nincs magasabb hegye a Tátránál. Történelmi emlékei sem feltétlenül régebbiek Mezopotámia, Egyiptom vagy India ősi maradványainál. Mégis: ez a Szentföld. Szent, mert a rejtőzködő Isten többször többféle formában itt tette magát nyilvánvalóvá. Ezt állítja három vallás is, a három nagy monoteista hit. Júdea, Palesztina, Izrael - az Ígéret földje. Ígéret a zsidóknak, a muszlimoknak és a keresztényeknek. A föld, ahol a transzcendens és az evilági szét nem választható - ebből fakad e terület misztériuma, és egyben traumája is.


68 MB WMV letöltése:

• http://www.4shared.com/video/soRtr0ua/A_Szent_fold.html

A cölibátusról: évezredes hagyomány vagy elévült szokás?

A cölibátusról: évezredes hagyomány vagy elévült szokás?



Think Outside The Box
(Transindex)

A tavaly év vége óta egymás után kirobbanó pedofilbotrányok miatt egyre több támadás éri a katolikus egyház intézményét. A közharag nem az elkövető papok személye, hanem az egész egyház ellen irányul. Az esetek elterjedését a liberális katolikus teológusok – élükön Hans Künggel – a régóta vitatott cölibátusi hagyománnyal magyarázzák: az elfojtott szexualitás miatt a vágyak abnormális területekre tevődnek át. Mások szerint éppen ellenkezőleg, a katolikus egyház túlságos liberalizálása a fő ok, és a további esetek elkerüléséhez még szigorúbb szabályokra lenne szükség.

(...)


Ezekből a szempontokból próbáljuk a TOTB-n is megközelíteni a cölibátus kérdését. Liviu Jitianut, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának adjunktusát és Elekes Andrást, 2004-ig hivatalban lévő lelkészt kértük fel, fejtsék ki a véleményüket a témával kapcsolatban. Valójában nem pró és kontra érvek szembeállításáról van szó, hanem érvelőink megpróbálták a témát a maga komplexitásában megfogni.

(...)

Teljes cikk

Melanchthons Vermächtnis: Bildung für alle

Melanchthons Vermächtnis: Bildung für alle



evangelisch.de
Bernd Buchner
19. April 2010

Bundeskanzlerin Angela Merkel, der amtierende EKD-Ratsvorsitzende, der rheinische Präses Nikolaus Schneider sowie die Präses der EKD-Synode, Bundestagsvizepräsidentin Katrin Göring-Eckardt, beim Festakt zum 450. Todestag von Philipp Melanchton. Foto: epd / Jens Schlüter

Reformation - Die Evangelische Kirche in Deutschland (EKD) hat den Reformator Philipp Melanchthon (1497-1560) gewürdigt. An einem Festakt in der Wittenberger Schlosskirche zum 450. Todestag Melanchthons nahmen Vertreter aus Kirche und Politik teil, darunter Bundeskanzlerin Angela Merkel und Sachsen-Anhalts Ministerpräsident Wolfgang Böhmer (beide CDU). Der amtierende EKD-Ratsvorsitzende Nikolaus Schneider hob dabei die aktuelle Bedeutung Melanchthons für das Miteinander der Kirchen sowie die Notwendigkeit von Bildungsgerechtigkeit hervor.


Wenn Angela Merkel ins beschauliche Wittenberg kommt, noch dazu nach einem vulkanaschebedingt stressigen Wochenendtrip durch halb Europa, muss etwas Besonderes der Anlass sein. Der 450. Todestag des Lutherfreundes Philipp Melanchthon wird gefeiert - da darf auch die etwas ermattet wirkende Kanzlerin nicht fehlen, zumal der berühmte Philologe, Theologe und Pädagoge zu den "größten Deutschen" gehört, wie Merkel mit leiser Stimme hervorhebt. Die Festgäste in der Wittenberger Schlosskirche hören es gerne.

"Bildung für alle", so könne man Melanchthons Botschaft zusammenfassen, erläutert die Regierungschefin und nennt ihn "einen der größten Bildungsreformer unserer Geschichte". Ob der aus dem Badischen stammende Professor allerdings die Bildung selbst über die Frömmigkeit stellte, wie Merkel meint, darf man getrost bezweifeln. Bei aller Gelehrsamkeit war Melanchthon nämlich auch ein höchst spiritueller Mensch, der zahllose Gebete verfasste. Bildung war für ihn nie Selbstzweck, sondern stand im Dienste des Glaubens: Nur ein gebildeter Mensch ist wahrhaft religiös.

Ein Lob für die Lehrer

Doch da ist die CDU-Chefin schon weiter im Manuskript ihrer Sonntagsrede am Montag, in der sie sämtliche bildungspolitische Standardsätze, die man gegenwärtig so sagt, aneinanderreiht: Bildung sei gut für Wirtschaft und Demokratie, doch zu oft entscheide noch die Herkunft über das Fortkommen, weshalb es gut sei, dass Bund und Länder an dem Thema dran seien und man künftig zehn Prozent des Bruttoinlandprodukts für Bildung ausgeben wolle und so weiter. Dann noch ein Lob für die Lehrer, die bei guter Arbeit schlecht bezahlt und von allen beschimpft würden.

Pünktlich um 13.58 Uhr, kurz bevor die Fernsehübertragung des Festakts endete, war die Kanzlerin durch. Zuvor hatte der rheinische Präses Nikolaus Schneider eine Montagsrede gehalten mit klugen Worten schilderte er das genialische Wittenberger Gegensatzpaar, den Polterer Luther und den Diplomaten Melanchthon, rühmte dessen ökumenische Leidenschaft und nahm ihn gegen den Vorwurf der konfessionellen Unzuverlässigkeit in Schutz. "Die Brückenbauer erfahren im protestantischen Kontext nicht immer die gebührende Wertschätzung", so die Mahnung des amtierenden EKD-Ratsvorsitzenden.

Bildungspolitische Mängel

Dann aber legte Schneider los und hielt der Politik sämtliche bildungspolitische Mängel und Unzulänglichkeiten vor. "Wenn gebildete Menschen dazu nötig sind, öffentliche Übel abzustellen, dann müssen Schulen und Hochschulen flächendeckend vorhanden sein", verlangte der Präses. Die frühkindliche Bildung müsse weiter ausgebaut, der falsche Gegensatz zwischen Eliten- und Breitenförderung überwunden und der konfessionelle Religionsunterricht gestärkt werden. Bildung, so der Ratschef, müsse viel mehr sein als Wissensvermittlung.

Zu Beginn der Melanchthon-Gedenkstunde, die von der Wittenberger Hofkapelle hymnisch untermalt wurde, würdigte auch Sachsen-Anhalts Ministerpräsident Wolfgang Böhmer (CDU) den Reformator und sein "leidenschaftliches Engagement für die Bildung von Menschen". Dessen Motto "ad fontes", zurück zu den Quellen, sei auch heute noch von Belang: So wären etwa Missverständnisse auch im politischen Bereich vermeidbar, so Böhmer, "wenn wir uns immer nur auf die Quellen von Informationen beziehen würden".

Wo bleibt der Glaube?

Dass Sachsen-Anhalt mehr Geld für die Förderung der in der UNESCO-Welterbeliste stehenden Reformationsstätten im Land haben möchte, gab der Landeschef der Bundespolitik dann gleich aus erster Hand mit. "Ich gehe davon aus, dass das Konsequenzen hat." Der Tourismus ist einer der wenigen Wachstumsmärkte im Lande Luthers und Melanchthons - und mancher Kirchenmann beäugt kritisch die Kulturalisierung und Kommerzialisierung des Reformationsgedenkens. Wo bleibt der Glaube? In Wittenberg sind noch etwa 15 Prozent der Bevölkerung Mitglied einer Kirche.

Wenig berührt vom kulturprotestantischen Bildungsdogma gab sich der Regensburger Bischof Gerhard Ludwig Müller, der den erkrankten Chef der katholischen Bischofskonferenz, Robert Zollitsch, vertrat. In seinem Grußwort versuchte er flugs die Heimholung Melanchthons zu den Altgläubigen: "Im Ton verbindlich, in seiner Theologie verbindend" habe dieser gewirkt und keine Kirchenspaltung gewollt. Nach Müllers Darstellung zählte der Reformator neben Taufe und Abendmahl auch Buße und Priesterweihe zu den Sakramenten. Im Vergleich zu Luther sei dies "besonders erhellend".

Evangelischer Heiliger

In der dank TV-Übertragung gut ausgeleuchteten Schlosskirche war unter allem Ernst angesichts der Gedenkstunde und der bedeutungsschweren Bildungsreden auch Platz für Heiterkeit. Müller erntete Schmunzeln, als er am Ende seines Grußworts Melanchthon um Fürsprache im Himmel für das Gelingen des Ökumenischen Kirchentags in München bat - und ihn so kurzerhand zum evangelischen Heiligen machte. Schneider wiederum präsentierte eine andere Haltung des Reformators: Er habe sich das Reich Gottes als himmlische Akademie vorgestellt. Es gibt also auch eine Bildung nach dem Tod. Das macht Hoffnung.

• Melanchthons Geburtsort pflegt Erbe des Reformators

Evangelische Kirche würdigt Philipp Melanchthon

Evangelische Kirche würdigt Philipp Melanchthon

Nikolaus Schneider: „Bildung darf kein Privileg Weniger sein“



EKD
19. April 2010

Logo der EKD Die Evangelische Kirche in Deutschland (EKD) hat in einem Festakt am heutigen Montag den Reformator Philipp Melanchthon (1497-1560) anlässlich seines 450. Todestages gewürdigt. An der Feierstunde in der Schlosskirche zu Wittenberg nahmen zahlreiche Gäste aus dem politischen, gesellschaftlichen und kirchlichen Leben teil, unter ihnen Bundeskanzlerin Angela Merkel und Ministerpräsident Wolfgang Böhmer.

Der amtierende Ratsvorsitzende der EKD und Präses der Evangelischen Kirche im Rheinland, Nikolaus Schneider, umriss in seinem Festvortrag Person, Werk und Wirkung Melanchthons, der seit 1518 einer der engsten Weggefährten Martin Luthers war. Melanchthon und Luther seien „in erstaunlichem Maße frei von dem damals wie heute verbreiteten Drang, den anderen zu übertrumpfen und den Platz im Rampenlicht vorrangig für sich zu beanspruchen.“ „Dieses einander gerade im Anderssein Wertschätzen und sich über Erfolge des anderen Freuen“, so Schneider, sei „entscheidend für das Gelingen eines gemeinsamen Vorhabens, sei es die Reformation oder seien es Reformen.“

Melanchthon, so der Ratsvorsitzende weiter, sei zudem ein „Brückenbauer und Vermittler“ gewesen. „An ihm können bis in die Gegenwart ökumenische Leidenschaft und die Synthese von Prinzipientreue und geschmeidigem Verhandlungsgeschick Maß nehmen. Ein Melanchthon würde uns nicht nur im evangelisch-katholischen Verhältnis, er würde uns auch als Promotor für die Umsetzung des Verbindungsmodells im deutschen Protestantismus und damit für das Zusammenwirken der lutherischen, unierten und reformierten Kirchen in der Evangelischen Kirche in Deutschland gut tun.“

Am Beispiel Melanchthons verdeutlichte der Ratsvorsitzende den hohen Stellenwert der Bildung für heute: Bildung, so Schneider, müsse mehr sein als „Wissensvermittlung“ und müsse „funktionalistische Verengungen“ hinter sich lassen, denn: „Die Lebenshaltung, das Verständnis des Menschen und der Welt, das Denken über Gott - sie entscheiden darüber, wie wir mit uns selbst und miteinander umgehen. Religiöses und biblisches Wissen sind aus diesem Grund integrierender und orientierender Bestandteil von Bildung.“

Bildung, so Schneider weiter, dürfe „kein Privileg Weniger“ sein. Verstärkte Bildungsanstrengungen dürften nicht bloß eine „gute Idee“ bleiben, sondern brauche „institutionalisierte Formen, damit sie nachhaltig wirken und geschichtsmächtig werden“ könne. Bildung, so der Ratsvorsitzende abschließend, müsse „unsere Sache sein - mit konkreten Folgen.“ Dazu gehören für Schneider „der Einsatz

• für den Ausbau der frühkindlichen Bildung, weil gerade in den ersten Lebensjahren die Bildungserlebnisse besonders prägend sind,
• für einen gerechten Zugang zur schulischen wie zur universitären Bildung, der soziale Hemmnisse in Bildungsbiographien überwindet,
• für die Überwindung falscher Alternativen zwischen Förderung in der Breite und Elitenförderung,
• für ein Bildungsverständnis, das neben Fach- und Anwendungswissen auch Orientierungswissen vermittelt und die Persönlichkeitsentfaltung in den Mittelpunkt stellt,
• für den Religionsunterricht an öffentlichen Schulen, weil sowohl die persönliche Bildung als auch das Zusammenleben verschiedener Religionen in einer zunehmend multireligiösen Gesellschaft die Gesprächsfähigkeit in religiösen Fragen brauchen,
• für eine an der Universität verortete und vernetzte Theologie, die das Bildungspotential der Heiligen Schrift erschließt und kraftvoll in den interdisziplinären Dialog einbringt.“

Deshalb, so Nikolaus Schneider abschließend, sei nicht nur für Melanchthon damals, sondern auch für uns heute die „Unterscheidung und die Verbindung von Glauben und Wissen ein entscheidendes kirchliches und ein gesellschaftliches Thema.“

Wittenberg / Hannover, 19. April 2010

Pressestelle der EKD
Reinhard Mawick