2009. november 24., kedd

Manhattani deklaráció

Manhattani deklaráció a vallásszabadságért, a család és a házasság védelméért

„Nincs olyan kulturális vagy politikai intézmény, ami képes lenne elhallgattatni a keresztyén lelkiismeret szavát” - hangsúlyozták vallási vezetők a múlt hét végén az USA-ban elfogadott közös nyilatkozatukban. Ebben az élet szentsége, a hagyományos házasság és a vallásszabadság védelme érdekében emelik fel szavukat…

(New York) – Az iratot, amit „Manhattani Deklaráció”-nak neveztek el, több mint százhuszonöt USA-ban közismert katolikus, protestáns és ortodox egyházi vezető, vallási szervezetek képviselője írta alá. A washingtoni Nemzeti Sajtóklub is közzétette a deklarációt. Nincs olyan kulturális vagy politikai intézmény, ami képes lenne elhallgattatni a keresztyén lelkiismeret szavát – fogalmaznak a deklarációban. Mi ellen emelik fel szavukat? Az abortuszok, az embrióromboló kutatás, az öngyilkosság, az eutanázia és mindenféle életellenes akció ellen, minden olyan morális visszaélés ellen, ami a család és a házasság ellen irányul. A mostani deklarációt megelőzte 2009. szeptember 28-án az a new yorki találkozó, ahol a felsorolt vallási közösségek vezetői tárgyalóasztalhoz ültek, hogy tisztázzák, mit tudnak közösen tenni. Az aláírók felhívják az amerikai közvélemény figyelmét arra, hogy védelmezzék az igazságosság elvét, a közjót. Jézus Igéje szerint szeretnék azt elérni, hogy azt adják meg a császárnak, ami császáré, Istennek pedig azt, ami az Istené. Bírálják az Obama- kormányzat politikáját, amelyik megengedi az embrionális élettel folytatott kísérletezést. Ugyanakkor nem tudják elfogadni a házasság újraértelmezését, az azonos neműek házasságát, illetve párkapcsolatát. Az aláírók között amerikai katolikus érsekek, püspökök vannak, ortodox metropoliták és püspökök, J. Akinola nigériai anglikán prímás, Chuck Colson, a világméretű Testvéri Börtöntársaság alapítója, Michael Timmis, mai vezetője, sajtóorgánumok alapítói, családvédő szervezetek vezetői, közismert bibliatársulatok képviselői.

(christiantelegraph.com – 2009-11-22 - dr. békefy – www.reformatus.hu)

II. János Pál pápa flagellálta magát

Papa Ioan Paul al II-lea se flagela

Cotidianul
Constantin Vlad
23 Noi 2009

Pentru a se „spăla de păcatele comise“, Suveranul Pontif decedat acum cinci ani obişnuia să se flageleze „cu regularitate“, susţine o călugăriţă care a lucrat pentru fostul Suveran Pontif.

http://i.telegraph.co.uk/telegraph/multimedia/archive/01528/pope_1528584c.jpg
Pope John Paul II
Photo: AFP/GETTY

Informaţia a fost descoperită în urma amplei investigaţii iniţiate de Vatican în vederea sanctificării lui Ioan Paul al II-lea, precizează cotidianul britanic „The Daily Telegraph“. Anchetatorii Cetăţii Sfinte, cu toţii oficiali ai Congregaţiei pentru Cauza Sfinţilor, au cules şi au analizat mii de documente şi mărturii despre viaţa şi activitatea fostului Pontif. Printre acestea figurează şi mărturia călugăriţei Tobiana Sobodka, angajată în apartamentele private papale de la Vatican şi din reşedinţa de vară a Papei, Castel Gandolfo.

„De mai multe ori, el (Papa Ioan Paul al II-lea - n.r.) s-a supus penitenţei corporale. Noi auzeam tot. Eram într-o cameră alăturată din Castel Gandolfo. Puteam auzi sunetul loviturilor când se flagela. A făcut asta cât timp a fost capabil să se deplaseze singur“, afirmă Sobodka. Faptul că defunctul Papă se flagela a fost confirmat şi de un episcop care a servit drept secretar al Suveranului Pontif. „Obişnuia să se pedepsească, în special înainte de a numi episcopi şi de a hirotonisi preoţi. Eu nu am văzut asta cu ochii mei, dar mi-a spus mai multă lume de încredere“, a declarat Emery Kabongo. Autoflagelarea este o practică utilizată de unii credincioşi catolici ca memento al biciuirii la care ar fi fost supus Iisus Hristos de către temnicerii săi romani înainte de a fi crucificat.

În Occident, autoflagelarea este rar întâlnită, fiind mult mai des practicată în Filipine şi în America Latină. „Investigaţia şi documentaţia aferentă acesteia sunt încă secrete, prin urmare nu putem să facem nici un comentariu până la publicarea raportului final“, a spus un purtător de cuvânt al Vaticanului. Congregaţia pentru Cauza Sfinţilor anchetează cazul lui Ioan Paul al II-lea încă de la moartea acestuia şi a aprobat deja „virtuţile eroice“ ale defunctului Papă, trimiţând dosarul succesorului său german.

Beatificarea fostului Suveran Pontif este aşteptată cândva în cursul anului viitor, cel mai probabil în luna aprilie sau octombrie. În aprilie, sanctificarea ar coincide cu împlinirea a cinci ani de la moarte, iar în octombrie 2010 s-ar împlini 22 de ani de când a fost ales Papă, în 1978.



2009. november 23., hétfő

Csűry István a KRE új püspöke (Krónika)

Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új püspöke

Krónika
Nagy Orsolya
2009. november 23.

A lelkipásztori közösség megerősítését tartja a legfontosabb megoldandó problémának Csűry István, akit a hét végén választottak meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé.

http://www.kronika.ro/resources/csury-no_091123.jpg
Helyettesből püspök. Csűry Istvánt választották meg a KREK élére
Fotó: A szerző felvétele

Elsöprő többséggel, 68-17 arányban Csűry Istvánt választotta püspökké a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) hétvégi, nagyváradi közgyűlésén. Csűry korábban egyházkerületi főjegyzőként tevékenykedett, később helyettes, Tőkés László lemondását követően pedig kinevezett püspök volt. A közgyűlésen Csűry Istvánon kívül még két jelölt szállt versenybe a püspöki tisztségért: Mikló Ferenc 14, míg Józsa Ferenc 3 szavazatot kapott.

„A nagyarányú győzelem a nagy felelősségnél is többet jelent: kötelezettséget és hatalmas kihívást” – nyilatkozta a Krónikának az újonnan megválasztott egyházi vezető, aki Sámuel könyvének egyik történetével illusztrálta: az egyházkerületnek most csatarendbe kell állnia, éppúgy, ahogyan azt Dávid emberei tették. „A nyolcvanszázalékos arány szerencsére azt is jelenti, hogy sokan vannak, akik szívesen állnának ebbe a csatarendbe, a közgyűlés tagjai és a gyülekezet egyaránt, ezzel egy időben azonban az elvárások is igen nagyok” – mondta Csűry.

„Mint eddig is, ezután is csakis csapatmunkaként tudom elképzelni az egyházkerület vezetését. A választás óta eltelt két nap alatt már többen is jelentkeztek, hogy részt vennének ebben a csapatban, és ez örvendetes” – fogalmazott a püspök. Csűry azzal is tisztában van, hogy a nem rá szavazó húszszázaléknyi egyháztagot is a csatasorba kell állítania, de úgy véli, ez nem lesz nehéz, hiszen a három püspökjelölt programjában igen sok volt az azonosság, így a célok is legnagyobbrészt közösek.

Az új püspök úgy látja, a KREK nem fog számottevő változásokon keresztülmenni az ő megválasztásával, hiszen csak a püspök személye változott, a kánon nem; legfeljebb annyi történik majd, hogy a saját lelkivilága és munkamódszere szerint vezeti majd a kerületet – mint egyébként minden püspök. „Magamat csendes, alapos, körültekintő embernek tartottam mindig, és ezek lesznek jellemzők a KREK problémáinak megoldására is a következő időszakban” – fejtette ki Csűry.

Az egyik legfontosabb megoldandó problémának Csűry István a lelkipásztori közösség megerősítését tartja. Úgy gondolja, minden lelkésznek meg kell értenie, hogy bármikor felkeresheti gondjaival az egyház vezetőségét, és azokra közösen találnak megoldást. Rövid távú célként tűzte ki, hogy megerősítse a kerület kapcsolatait más egyházakkal, egyházkerületekkel. Azt mondta, lényeges, hogy a KREK ügyei nyugvópontra érjenek, s a „jó és szép” célok elérése érdekében működő stratégiát kíván kidolgozni.


A furat banii si vinul din patru biserici

Cluj: Un bărbat a furat banii şi vinul din patru biserici

23/11/2009
Jurnalul National

Un bărbat din judeţul Cluj a fost arestat pentru furt calificat, după ce a spart trei biserici din judeţul Bistriţa-Năsăud şi una din Cluj furând bani şi vin.

Potrivit unui comunicat de presă transmis de Poliţia Bistriţa-Năsăud, bărbatul în vârstă de 33 de ani, din comuna Iclod, judeţul Cluj, fost prins în flagrant, sâmbătă, în timp ce sustrăgea din Biserica Ortodoxă "Sfinţii Arhangheli Mihail şi Gavril" din cartierul Sărata al municipiului Bistriţa suma de 20 lei şi două sticle de vin. Bărbatul a fost reţinut pentru 24 de ore, perioadă în care poliţiştii au extins cercetările şi au aflat că el a mai dat două spargeri în biserici din localităţile Nimige şi Tăure.

Bărbatul susţine că din cele trei biserici a sustras în total 1.400 lei, iar dintr-o biserică din satul lui natal din judeţul Cluj ar fi sustras 800 de lei. Potrivit sursei citate, bărbatul a fost reţinut pentru 24 ore pentru furt calificat, luni fiind prezentat la Judecătoria Bistriţa cu propunere de arestare preventivă, iar instanţa a emis pe numele lui mandat de arestare pentru 29 de zile.


2009. november 22., vasárnap

Jézus hagymázas magyarosítása (Népszabadság)

Jézus hagymázas magyarosítása

Czene Gábor
Népszabadság
2009. november 21.

http://nol.hu/_design/image/logo_nol_live.jpg


Általában szélsőséges politikai nézetekkel párosulnak azok az elméletek, amelyek Jézust a magyarsággal hozzák vérrokoni kapcsolatba. A jelenség a katolikus egyház ingerküszöbét is elérte: a püspöki kar tagjai egyre határozottabb fellépést tanúsítanak az újpogány „vadhajtások” ellen.

http://static.nol.hu/media/picture/21/85/15/000158521-2512-330.jpg
Győzelem a pogányság felett – Vajk megkeresztelése Benczúr Gyula festményén

„Ha nem ismerjük a vallási összefüggést az Ószövetséggel és a Krisztus korabeli zsidóság hitvilágával, akkor a kereszténységet sem érthetjük meg. (…) Valódi, nem is csak kultúrtörténeti, hanem üdvösségtörténeti kapcsolat fűzi egybe a katolikusokat a zsidó vallási közösséggel és a választott néppel” – hangsúlyozta Erdő Péter, a katolikus püspöki kar elnöke 2007-ben, lapunknak adott húsvéti interjújában. A bíboros szerint az átlagos hívők is tisztában vannak azzal, hogy Jézus zsidónak született.

Akadnak azonban olyanok – főként persze szélsőjobbos-antiszemita körökben –, akik képtelenek feldolgozni a számukra traumatikus tényt, és másfajta származáselméleteket kreálnak. A leginkább elterjedt rögeszme „pártus hercegként” határozza meg Jézust. Ehhez társul a sumér–szkíta–pártus–hun–magyar rokonságba vetett hit, amiből egyenesen következik, hogy a magyarokban is a pártusok vére csörgedezik. És innen tényleg már csak egy apró lépés eljutni oda, hogy „Jézus magyar volt”.

Tévedés azt gondolni, hogy az efféle nézetek csupán szűk, politikailag torzult csoportokban lelnek táptalajra, míg a katolikus egyház tanításait követő hívekről nagy ívben leperegnek. A Nógrád megyei Mátraverebélyre látogató zarándokok közül például olyannyira sokan kérdezősködtek Jézus (és Mária) származásáról, állítólagos magyar gyökereiről, hogy a nemzeti kegyhely Szentkút című lapja úgy érezte, foglalkoznia kell a témával.

Székely János püspök-teológus nemrégiben két oldalon keresztül cáfolta, hogy Jézus pártus herceg (Szűz Mária pedig ősi anyaistennő) lenne. Jézusnak Mária és József a héber Jesu nevet adta, ami az ősi Je(ho)sua rövidebb formája. Mária rokona volt Erzsébetnek, aki „Áron leányai” közül való volt, vagyis a zsidó papi nemzetség tagja – sorolta az érveket a teljesség igénye nélkül Székely püspök.

Jézust a születése utáni nyolcadik napon a zsidó törvényeknek meg felelően körülmetélték. A jeruzsálemi templom belső udvaraiba csak zsidó ember léphetett be. Ha a legkisebb kétség felmerült volna, hogy Jézus és Mária nem zsidó, akkor nem engedték volna be őket. Jézust sokan „Dávid fiának” nevezték. Ha nem lett volna igaz a dávidi nemzetséghez való tartozása, akkor azt azonnal szemére vetették volna az ellenséges farizeusok és írástudók.

A püspök-teológus megállapítása szerint ebből a néhány adatból is nyilvánvalóan látszik, hogy Jézus és Mária zsidó volt. Ugyanakkor: „a kereszténységnek ez a konkrét történelmisége nem csökkenti, nem sérti az egyes nemzetek fontosságát, kulturális hagyományait. Ellenkezőleg, a krisztusi beteljesedés, az evangélium a világ minden kultúráját felemeli, megtisztítja, beteljesíti.”

Jézus „magyarosításának” szándéka amúgy nem új keletű törekvés, és nem is csak a katolikusok tiltakoznak ellene. Grüll Tibor történész az ezredfordulón a Hit Gyülekezetéhez kötődő hetilapban, a Hetekben elemezte a „magyarok hamis evangéliumát”.

A magyar őstörténetre vonatkozó, délibábos elképzeléseket neves szakemberek nyelvészeti szempontból a korábbi évtizedekben is sokszor cáfolták, de – hívta fel a figyelmet a történész – a sumér–magyarológia vallástörténeti aspektusaival nem nagyon törődtek a kutatók. Érthető – vélekedett Grüll –, hisz kinek van kedve több száz oldalas, tudománytalan, teológiailag botrányos, horoszkópokkal és okkult szimbólumokkal tömött szövegeket akár csak el is olvasni?!

A dilettáns elméleteket szerinte mégsem lehet szó nélkül hagyni, mert ezek célja egy olyan vallási rendszer kidolgozása, amely köszönő viszonyban sincs a kereszténységgel. Sőt annak leglényegesebb tanításait tagadja. Híveinek tábora pedig nemhogy csökkenne, inkább növekszik.

Hasonló benyomásokat szerezhetett Pápai Lajos győri megyés püspök is, aki 2003-ban szót emelt a „pogány misztikát és a keresztény hagyományt zavarosan ötvöző” tanok ellen. Nehezményezte, hogy a keresztény értékrenddel ellenkező újpogány nézetek jobboldali lapokban és műsorokban is teret kapnak. A győri püspök attól is tartott, hogy az általa kifogásolt, vallásról vagy Jézusról szóló írások megzavarhatják azokat a katolikusokat, akiknek „hitükről nincsenek értelmiségi szintű ismereteik”.

Arról, hogy az újpogány tanok elleni küzdelem korántsem került le a katolikus egyház napirendjéről, a püspöki kar közelmúltban nyilvánosságra hozott – az ország összes katolikus templomában felolvasott – körlevele is tanúskodik. A dokumentuma fogyasztói szemlélettel, az élvhajhászással és a hedonizmussal említi egy sorban, hogy „ma az újpogányság szelleme is erősödik”. A jelenséget a püspöki kar nagyon veszélyesnek tartja: a kereszténynek tűnő vallási nyelvezet „könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is”.


A magyarság vándorprédikátora: Csiha Kálmán

A magyarság vándorprédikátora

Hitélet. Csiha Kálmán: Egy új honfoglalás csak akkor lehet, ha merünk majd sasok lenni, és mindenkinek megmutatjuk a válságból kivezető utat

Faggyas Sándor
Magyar Hírlap
2009-11-21

A rácsok a földből nőttek, a fény az égből jött… Isten volt benne. A rácsok világában ez a fény mentett meg, nem engedte átnőni a rácsokat a lelkemen – írta börtönvallomásaiban Csiha Kálmán erdélyi magyar református lelkész, nemzetünk talán utolsó vándorprédikátora. Az Erdélyi Református Egyházkerület két éve elhunyt nyugalmazott püspökének most állít szobrot szülőfaluja, Érsemjén. Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alkotását ma délután, a hálaadó istentisztelet után avatják fel a partiumi magyar községben, amelynek másik híres szülötte a szintén református Kazinczy Ferenc.

http://www.magyarhirlap.hu/images/ups/59/59789.jpg

„Kedves testvéreim, minket sasnak teremtett az Úristen, és régen szemétdombon kövér giliszták után kapargáló tyúkká lett a nemzetünk, az egyházunk, a hit bátorsága is. Bennünket sassá teremtett az Úristen! Az őseink is sasok voltak. Nem a társadalom szekere után futottak, hogy az vegye fel őket valahogy a saroglyába, hanem a társadalom szekere előtt mentek, és utat mutattak. Mert Isten üzenetét hordozták. Egy új honfoglalás csak akkor lehet, ha merünk majd sasok lenni. Ha visszatalálunk önmagunkra, aminek szánt bennünket Isten” – Csiha Kálmán, Erdély sorrendben negyvennegyedik református püspöke ezzel a költői képpel zárta két éve, 2007 októberében meg- és felrázó erejű evangelizációs igehirdetés-sorozatát Budapesten, a Fasori Református Egyházközség százéves templomában. Ez volt a 78 éves nyugalmazott püspök utolsó üzenete, mert bár 2011-ig tele volt a naptára, alig egy hónappal később hirtelen elment a minden élők útján.

Nem ismertem közelről, de a Gondviselés különös kegyelméből találkoztam vele utolsó, fasori igehirdetésén és egy héttel korábban Szabadkán, ahol az ottani magyar reformátusok meghívására evangelizált. Tanúsíthatom, Isten embere volt, aki Isten üzenetét valóban karizmatikus és katartikus erővel hirdette, lélekébresztő-építő, és ahogy ő fogalmazott, „drága útravaló-készítő” módon. Ő folyton úton volt, hogy másokat felkészítsen az útra – egy új honfoglalásra. Nem véletlenül lett Honvesztés vagy honfoglalás? a címe utolsó evangelizációs sorozatának, hiszen arról beszélt, hogy most dől el a magyarság sorsa. Több mint ezeréves történelmünk honfoglalások és honvesztések sorozata, de most éljük át a legnagyobb honvesztést, mert nemzetünk immár nem a területeit, nem az elcsatolt nemzetrészeit veszti el, hanem a saját lelkét. Az a legnagyobb honvesztés, ha egy népnek, nemzetnek már „nem kellenek a saját gyermekei, a saját múltja, a saját történelme, a saját testvérei, a saját egészsége, a saját termékenysége sem”, prédikálta. Ezt a legfájdalmasabban az mutatja, hogy az elmúlt ötven évben legalább hatmillió leendő életet öltek meg művi abortusszal Magyarországon, és az öt évvel ezelőtti népszavazáson hárommillió határon túl élő testvért tagadtak meg az anyaország magyarjai. Csiha Kálmán két éve úgy látta, hogy nemzetünk még nem érte el a mélypontot, a tékozló fiú még nem jutott el a disznók vályújáig. De éppen Isten soha el nem fogyó szeretete, végtelen irgalma s kegyelme ad reményt és lehetőséget az újrakezdésre, az új honfoglalásra.

Szabó István püspök mondta két éve a posztumusz Magyar Örökség díj átadásakor Csiha Kálmán küldetéséről és rendkívüli hatásának titkáról: „2000 után püspöki tisztségét letéve az egész Kárpát-medence igehirdetőjévé vált, és élete végéig több száz gyülekezetben szolgált… Egyszerre volt pap és próféta. Mint pap, népe sorsát hordozta, mint próféta, népe jövőjét kereste. Üzenete egyértelmű és világos: a magyarság válsága spirituális gyökerű. Ebben kell megújulnunk, és erre nézve az evangélium az egyetlen lehetőség. Csiha Kálmán ezzel a szolgálatával a magyarság vándorprédikátora lett. Ez a minősítés csak azokat illette, akik tudták és gyakorolták, hogy lelki-szellemi, politikai-földrajzi szétszórtságban élő népüket újra és újra fel kell keresniük, és a vigasztalás és reménység evangéliumát kell hirdetniük.”


Egy református püspök, akit nem tört meg a baj, az üldöztetés

Az 1929-ben Érsemjénben született, 25 éves kora óta lelkészként szolgáló Csiha Kálmán élete legnagyobb részében kettős kisebbségi – nemritkán üldözött – sorban élt Romániában: mint magyar és mint református pap. Életéről akár több regényt is lehetne írni, ő így foglalta össze hosszú és nehéz vándorútját 2003-ban: „Voltam földönfutó osztályellenség, érvényes igazolványok nélkül tanuló diák és teológus, segédlelkész, gyülekezetszervező, parókiát építő fiatal lelkipásztor, gyermeket váró boldog férj, tíz év nehézbörtönre ítélt »ellenforradalmár«, lelkipásztor Gógánváralján, Marosvásárhelyen s végül az Erdélyi Egyházkerület püspöke. És boldog édesapa és nagyapa. A kezemben hűlt ki annak a keze, akit szerettem, s aki egy igaz asszony hűségével önzetlenül szeretett. Még egészen fiatal koromban megértem a háború elvesztését, a számomra felejthetetlen világ megsemmisítését, egy diktatúra születését és összeomlását, a láthatatlan Isten látható beavatkozását a történelembe. Megértem az új világ reményeit, ajándékait és nagy csalódásait, az összedőlt, leomló rácsok világát, de a mindig újranövő emberi gyűlöletet is és az egyházért, a nemzet tört darabjáért rám bízott harcot.”

Csiha Kálmán-szobrot avattak Érsemjénben

Csiha Kálmán-szobrot avattak Érsemjénben

Erdon.ro

Bihar megye – Szombat délután felavatták Érsemjénben Csiha Kálmán szobrát. Az Erdélyi Református Egyházkerület néhai püspöke a település másik két nagy szülötte mellett kapott helyet, és a templomra „néz”.

Csiha Kálmán–szobrot avattak Érsemjénben

Több, mint száz éve állítottak szobrot Érsemjénben Kazinczy Ferencnek. A későbbiekben a nyelvújítóról elnevezett központi parkban idén augusztusban avatták fel a másik helyi születésű híresség, a nótáskapitány Fráter Lóránd szobrát, és már akkor készen volt Csiha Kálmán szobrának helye. Az Erdélyi Református Egyházkerület néhai püspöke 1929–ben született Érsemjénben, és – mint az ünnepségen elhangzott – „sorsa azonos volt magyar közösségének sorsával”. Bárhová sodorta is az élet, illetve a történelem vihara, hitében szilárdan állta a megpróbáltatásokat. Szülőföldjét sosem felejtette el, oda visszajárt, és a hálás, reá büszke semjéniek már két évvel halála után szoborállítással adóztak emlékének.


Püspök(ök) a püspökről


Az ünnepség a református templomban kezdődött, ahol Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, megemlékezve Csiha Kálmánról, aki „a nehéz időkben is vállalta a kűzdelmet, a megaláztatást az uralkodó hatalommal szemben”. A néhai püspökkel kapcsolatos emlékeit, annak utolsó érsemjéni szolgálatát elevenítette fel Fülöp János helyi lelkész, később emlékezett Tempfli József ny.római katolikus püspök. Balazsi József polgármester hosszan sorolhatta, köszönthette a közel– s távolról, bel– és külfüldről érkezett vendégeket.


Tisztelők hosszú sora


A polgármester, immár a szobor előtt, arról beszélt, miért tartották az érsemjéniek a szoborállítást kötelességüknek. Szót kapott még Cseke Attila szenátor, Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezetője, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, az egykori fogolytársak nevében Bikfalvi György, majd a püspök lánya, Nagy Attiláné Csiha Emese. Hunyadi László szobrászművész alkotását Csiha Kálmán unokái, Nagy Botond és Nagy Kálmán leplezték le, és az egyházi vezetők áldották meg, majd hosszú sorban következtek a koszorúzók. A részletekre visszatérünk.


Újabb érv a torinói lepel valódisága mellett

Újabb érv a torinói lepel valódisága mellett

MTI / MR1-Kossuth
2009-11-21

Egy vatikáni kutató szerint a torinói leplen lévő, alig olvasható felirat bebizonyítja, hogy a lelet valóban Jézus halotti leple volt. Barbara Frale történész kifejtette: az 1988-ban elvégzett radiokarbonos kormeghatározás után az arc körül felfedezett halvány betűket már nem vizsgálták meg.

http://media3.washingtonpost.com/wp-dyn/content/photo/2009/11/20/PH2009112002601.jpg


A vatikáni levéltár kutatója szerint a torinói leplen lévő, alig olvasható felirat bebizonyítja, hogy a lelet valóban Jézus halotti leple volt. Barbara Frale elmondta: számítógép segítségével kinagyította a torinói leplen szórványosan olvasható, alig látható görög, latin és arámi nyelvű szavak képét. Arra a következtetésre jutott, hogy a feliratok a názáreti Jézus nevet tartalmazzák görög nyelven. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a szöveg nem lehet középkori eredetű, mivel abban az időben egyetlen keresztény, még egy hamisító sem nevezte volna Jézust csak názáretinek, isteni eredetének megemlítése nélkül. A leplen egy keresztre feszített férfi alakja látható, összetett kezén és lábán szivárgó vérrel. A hívők szerint a lenvászon Krisztus képe a feltámadásakor színeződhetett el. A Vatikán tulajdonában lévő leplet a torinói székesegyházban őrzik különleges körülmények között, és csak ritkán állítják ki.

A radiokarbonos kormeghatározás mást mond

A szkeptikusok azt hangsúlyozzák, hogy az 1988-ban elvégzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a textíliát a XIII. vagy a XIV. században szőtték. Bár a halvány betűket évtizedekkel korábban felfedezték az arc körül, komoly tudósok a teszteredmények ismeretében elutasították azok vizsgálatát – mondta Frale. Amikor azonban kivágta a szavakat a lepelről készült fényképekről és szakértőknek megmutatta őket, azok arra a következetésre jutottak, hogy ez az írásmód a Közel-Keleten volt szokásos a Krisztus utáni első században. A történész feltételezi, hogy a szöveget egy írástudó írta fel egy iratra, majd a lepelre ragasztották a fej körüli részre, hogy a családtagok illendően eltemethessék a halottat. Az abban a korban használt tintában lévő fémnek köszönhetően az írást a vászonra is fel lehetett vinni – magyarázta.

Frale szerint a szöveg részben igazolja az evangéliumnak Krisztus utolsó perceiről szóló beszámolóját is. Egy görög nyelvű részlet úgy olvasható, mint „eltávozott a kilencedik órában”. Ez Krisztus halálának a szent szövegekben jelzett idejére utalhat. A Frale által tanulmányozott kinagyított képen legalább hét szó látható, amelyek Jézus feje körül olvashatók, vízszintesen és függőlegesen. Egy rövid arámi betűs részt nem fejtettek meg. Egy másik, latin nyelvű töredék, "iber" Tiberius császárra utalhat, aki Jézus keresztre feszítésének idején uralkodott – mondta a történész.

Tanulmány a templomosokról

Megpróbáltam tárgyilagos lenni és a vallási kérdést félretenni – mondta Frale. Egy ősi dokumentumot tanulmányoztam, amely egy férfi sajátos helyen és sajátos időben történt kivégzését igazolja – tette hozzá. Frale Olaszországban a középkori templomos lovagrendről folytatott kutatásairól és a Vatikáni Titkos Levéltárban talált, a lovagrenddel foglalkozó kiadatlan dokumentumok felfedezésével vált ismertté. Idén jelent meg egy tanulmánya, amelyben azt állította, hogy a lepel valaha a templomosok birtokában volt. A tanulmány kétségeket ébresztett, mert a lovagrendet a XIV. század elején felszámolták, és a leplet először 1360 körül említik egy francia lovag tulajdonaként. Frale legújabb könyve, a La Sindone di Gesu Nazareno (A názáreti Jézus leple) azonban még nagyobb kétséget ébresztett a szakértőkben.

Az emberek szemcsés fotókkal dolgoznak, és azt hiszik, látják a dolgokat - közölte Antonio Lombatti egyháztörténész, aki maga is több könyvet írt a lepelről. Ez mind a képzelet és a számítógépes program eredménye - tette hozzá. Lombatti szerint görög és arámi feliratos leleteket találtak I. századi zsidó temetkezési helyeken, de latin nyelv használatáról még nem hallottak. Azt az elképzelést is visszautasította, hogy a hatóságok - némi papírmunka után - hivatalosan visszaadták volna a kivégzett ember holttestét a hozzátartozóknak. A rómaiak által alkalmazott legkegyetlenebb büntetés áldozatait elrettentés végett rendszerint a kereszten hagyták, vagy egy szemétdombra dobták.


2009. november 21., szombat

John Stott: A homoszexualitás biblikus megközelítése

Homoszexuális kapcsolat? (tanulmány)

http://www.richardbewes.com/images/forum/speaking/stott-library.jpg

John Stott (az angliai All Souls gyülekezet lelkipásztora) tanulmánya a homoszexualitás biblikus megközelítéséről

Word-dokumentum letöltése: