Francis Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember

Francis Fukuyama - A történelem vége és az utolsó ember

Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása

Samuel P. Huntington - A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása

Újszerződés Erdély magyarjaiért

 

Újszerződés Erdély magyarjaiért

„Még gyűjtök azokhoz, akiket összegyűjtöttem!” (És. 56,8)

Isten Igéje a babiloni fogságból való megszabadulás utánra szóló ígéretet hordozza. A második exodus, azaz a második kivonulás alkalmával szólta a bátorító szavakat a Szabadító. Tudatosította népe előtt, hogy édeskevés a fogságból csupán megszabadulni. A kivonulók kötelessége, hogy Isten akarata szerint honfoglalók legyenek. Hazaérkezőként otthonteremtők lesznek, mert ez parancs, mert ez szent feladat.

Voltak akkor is, akik a kivonulás győzelmi mámorából nem akartak átlépni a honteremtés verítékes munkájára, voltak, akik az ünneplést követően elfeledkeztek a hétköznapok tenyeret kérgesítő, szívet szorító küzdelmeiről. Igen, voltak, akik a honfoglaló otthonépítés helyett magukat ünnepelték elfeledkezve a nyugalomnapjának megszenteléséről, a törvény tiszteletéről és Isten hatalmának feltétlen elfogadásáról.(Ószövetségi követelmény) Minden idők minden nemzetének a haladása, avagy sajnálatos bukása ebben a biblikus összefüggésben keresendő és található.

A bibliai realizmusból lépjünk át saját világunkba. Erdély Partiumában, Bánságában, Máramarosban, Szilágyságban élő magyar közösségének tagjaiként sürgősen meg kell vizsgálnunk a létezésünk állapotát, egzisztenciánk lehetőségét, egyáltalán a jövendőnk kilátásait. Egyházi kimutatásaink erőteljes apadást jeleznek vidékünkön a lélekszám alakulása terén. A hivatalos népszámlálás adatai elkeserítőek. Magas a fiatalok közötti munkanélküliek száma, ám megalázóan alacsony a nyugdíjak összege, a gyermeknevelési segély. Nehezen lehet a keveset arányosan, ugyanakkor igazságosan elosztani a rászorulók között. A betegek ellátása általánosan sok hiányosságot hordoz, szinte alig lehet a rendkívül súlyos és ritka betegségek gyógyításáról beszélni. A megszorítások napirenden érkeznek elbizonytalanító hatással egyénre, családra, de még oly történelmi és nagy közösségre is, mint az egyház. Az állam csak részben rendezte tartozásait, de már elvonásokkal, kárunkra kitalált terhekkel fenyeget. Akár azonnal megismételhetnénk Kós Károly és társainak gondolatait, amelyeket a Kiáltó Szó c. röpiratban 1921-ben megfogalmaztak.

Felvállaljuk a Kiáltó Szó üzenetét, viszont kiegészítjük azzal, ami hitünk szerint a jelenben elengedhetetlen, ha nemcsak felületes gondkezelő megoldást keresünk, nemcsak sátorlakókként kezeljük az otthonunkat, és valóban honfoglalói öntudattal éljük mindennapunkat. Fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartjuk a minden magyar, egy cél irányába való felsorakozását, de tapasztalatból tudjuk, hogy ez csupán emberi erőlködésből sohasem valósult meg. Sőt, az ilyen jellegű felbuzdulások nyomorult önös érdekek mentén mindig újabb, és még eltérőbb ösvényeket hoztak létre.

Elengedhetetlen a világnézet párhuzamára a magunk „erdélynézetét” újonnan, becsületesen és őszintén megfogalmaznunk. Amennyiben a világnézet az önismeret és az önfenntartás magasiskolája, úgy erdélynézetünk új, becsületes és őszinte követése hasznos önismerethez és esélyteremtő önfenntartáshoz vezet. A világnézet kialakulásakor az ember felismeri kicsinységét az univerzumban, ugyanakkor nagyságát a világmindenséget teremtő Isten árnyékában. Egyértelmű, hogy akkor bukott a legszégyenletesebbet az ember, amikor óriásnak érezte magát a kozmoszban, és elhanyagolhatónak tekintette a világteremtő Hatalmast. Erdélyi állapotunk biztonsága megköveteli, hogy Isten a helyére kerüljön a lelkünkben, a családunkban, a társadalomban. Nincs helye az álságos istentiszteleteknek, a vasárnapos örömkoldulásnak, vagy a törvények kiskapu-kutatásának. A legmélyebb lelki szférákból felszínre érkező vágy, a kiegyensúlyozott és biztonságos életet keresi, de ha nem találja meg a követhető elvet, és nem fedezi fel az erőforrást, elveszíti annak lehetőségét, hogy kialakul a világnézete, amit követni lehet, amihez érdemes igazodni. Summázva, erdélynézetünk annak eredménye, hogy a világnézet részeként sajátos kereteink között letapogathatjuk a követhető elvet, a tápláló erőforrás létét, és azokat hasznosíthatjuk a magunk javára. A világnézet stabilitása erőteljesen befolyásolja az ember biztonságtudatát. Mivel a világnézet legárnyaltabb és legkényesebb kérdései transzcendentális, azaz a tapasztalhatón túli, ezért a válaszokat is ezen a síkon kell keresnünk.

Erdélynézetünk ugyanígy transzcendentális. A kérdések így hallatszanak mi lesz a jövőben, mi lesz velem, mi történik az utódaimmal. Az immanens világban az ember bölcsessége nem tud választ adni, az a bölcs, aki ezt be is ismeri. Még bölcsebb, aki nem magánál, hanem az örökkévalóságban keresi a választ, és találja meg a biztonságot. Amikor az egyház megszólal, akkor azért fontos meghallani, és másokat is megértésre kérni, mert itt születik a transzcendens válasz, ez egészíti ki a magunk tapasztalatait, és e kettő egészséges találkozásának minőségétől függ a mindennapokhoz szükséges biztonság. Erdélyi valóságunk fenyegetettsége, a rossz közérzet, az elkeseredés abból fakad, hogy ez a földi és mennyei összhang egyelőre sérült. A harmóniát zavaró hangok kísértik. A kórus szólamai nemcsak hamis hangon énekelnek, hanem nem figyelnek sem a karmesterre, sem egymásra. A nemzeti és a keresztyéni éppen ezért egyelőre távoli eszme, elv melyért elfelejtünk tenni, viszont felelőtlenül gyakran üres hangokon emlegetjük. Ennek a bizonytalanságnak az eredménye: a jövőbe vetett hit haldoklása, a megmaradás feladása és a menekülés kényszere. Ezért értjük félre az autonómia lényegét, az integráció szükségét. Ezért nincs összetartó tekintély. Sajnos kudarcba fúlt egyházunk egykori jól induló kezdeményezése, de a megálmodott ernyőszervezet a lefektetett elveket nem követte. Rajtunk múlik, hogy nagyon nehéz helyzetben kinyithatjuk-e az eget a mieink felett, és elfogadtatjuk-e, hogy élhető az itthon. Keményen támadják ma is azokat, akik biztonságba, boldogságba, bizalomba vezetik népüket. Könnyebb a félelmeseket uralni. A többségieknek csak annyit kellett tenniük, hogy néhány százezer embert idetelepítsenek, és néhány százezer magyart kisegítsenek a szülőföldről idegen helyre. A maradékkal immár könnyű elbánni, ha ezt ráadásul önkiszolgáló módon végre is hajtják egymás között. Meg kell értetnünk, hogy a magasból érkező (transzcendens) hang azt ígéri, hogy „még gyűjtök azokhoz, akiket összegyűjtöttem.” Vajon az egyházak, a lelkészek mennyire vállalják még ezen üzenet igazságának hirdetését, és mennyire van hitele szavuknak a hallgatók között. Meg kell értenünk, hogy minden más közösségépítőnek ugyanúgy ilyen értelemben kell egymás mellé támogatnia a nemzet tagjait a szülőhely (immanens) világában. A velünk és általunk működő hit egyszerre megnyitja a titokzatos eget, és erőt fakaszt a hétköznapok, majd ünnepek világának megélésére. Nem lehet a közös hit és azonos küzdőtér birtoka nélkül világos, egészséges közösségi öntudatot kialakítani. Már pedig enélkül nincs erkölcsi erő. Nem lehet tovább nyomorogni különutas magán akcióval a démonizált világban. Ha valaki ezek után megkérdezi miért szükséges erős gyülekezet, eredményes képviselet, harmonizáló szövetséges, avagy akár minden nap újra éledő útkeresés, akkor bűnbánattal el kell ismernünk, mert a démonizált világot nem tudtuk legyőzni, sőt olykor erőteljesebben karjai közé kerültünk, mint valaha.

A mai napon sokan kíváncsiak arra, hogy ezen a konferencián merre hajlunk, esetleg dőlünk. Kíváncsiak sokan arra is, mit tékozolunk el a szerzett értékekből, avagy mit árulunk el vélt érdemeinkből. Bátran ki kell mondani, csak arra hajlunk, csak azt nem tékozoljuk, csak azt tartjuk értéknek, ami a démonizált világ karjaiból kiragadja az önbizalmában megkárosított fiatalokat, a különféle hazugsággal annyiszor becsapott középkorúakat, valamint a tisztességgel megöregedett, mégis magukat meglopottnak tituláló időseket. Ma kiscsoportos erőlködéssel nemzeti ügyeket megoldani semmiképpen sem lehet, esetleg alig visszafordítható tévedésekkel leterhelni, alig gyógyítható sebekkel teleszórni.

Erkölcsi erőt remélünk, erős közösségi öntudatra alapozva! Hiszem, hogy akik felismerték ezt a gondolatot, azok jöttek el, akik mást gondoltak, azok maradtak távol és méregbe mártott pennákkal rótták soraikat. Önmagukat minősítették.

A mi feladatunk a letisztult világnézet alapján a világos állapotokat meghatározó erdélynézet kialakítása. Közös ez az ügy, éppen ezért meghatározó. Vagy kialakítunk a keresztyén etika tükrében egy etikus erdélyi közös nemzetépítő stratégiát, vagy kiszolgálódunk a saját körünkből előköszönő önkénynek, erkölcstelenül triumfáló individualizmusnak, esetleg egyházat, nemzetet megrontó independentizmusnak.

A megoldást abban látom, ha az erdélyi magyarság közéleti többsége felajánl és támogat egy olyan nemzeti eszmét, az elkülönülők részére, a más pártokhoz csatlakozók részére, amit, mint legmagasabb jót, összetartó közakaratot senki sem utasíthat vissza.

Erdélynézet, a világnézet párhuzamán jelentheti a következőket:

a, Erdély magyar népét ki kell szabadítanunk a szüntelen vesztes állapotból, mert ez okozza a halálösztön eluralkodását, ebből származik a menekülési kényszer
b, Erdély magyarjainak tudomására kell hoznunk, hogy hordozott terhei kimagaslanak minden európai nemzethez képest, de képessége és tehetsége is megvan a megoldáshoz
c, Erdély, mint a magyar nemzet előkelő része példaadó megújulási akciókra volt képes, és nemcsak lenyűgözte a világot, hanem a jövendőjét is képes páratlan megújításokkal megeleveníteni
d, Erdély hívő népe, felekezetek felett, szereti Istenét és nemzetét, ebben a lelkületben gyökerezik a vágy, a nyitott ég alatt, és a szülőföld porán való megmaradás után
e, Magyar erdélyiek képesek voltak az erkölcs megtartására, de az erkölcstelenek megítélésére is, mert az igazság és jog dolgait nemcsak szájukon hordozták.

Erdélynézetünk -a világnézet párhuzamában- nem lehet más, mint olyan szolgálat, amely bizonyságot tesz a bennünket összegyűjtő Istenről, és a szülőföldön együttműködő szeretetről, amely a békesség kötelékében egymás mellett tartja a holnapra érdemeseket.

Nagyvárad, 2o13. április 19.

Csűry István püspök

• Harangszó: Önkormányzati elöljárókkal és parlamenti képviselőkkel tanácskozik az Egyházkerület

Az erdélyi magyar egyházak a választásokon való részvételre buzdítanak

• Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség
• Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
• Erdélyi Református Egyházkerület
• Királyhágómelléki Református Egyházkerület
• Magyar Unitárius Egyház
• Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleménye az erdélyi magyarság képviseletéről

Közlemény

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) a kezdetektől állást foglalt abban a tekintetben, hogy mindenképpen szükség van a magyar kisebbség bukaresti képviseletére. Az egyenlő távolság elvének kinyilatkoztatásával, a KRE nem kívánt beleszólni a magyar politikai pártok ez irányú egyeztetésébe.

A KRE jónak tartotta a „nemzeti válogatott” létrehozását. Ennek meghiúsulását elsősorban az EMNP és az MPP jobb oldali koalíciójának elmaradásában látja, aminek szinte egyenes következménye volt az, hogy az EMNP, a teljesen más arányt mutató RMDSZ-szel sem tudott megegyezni.

Ilyen körülmények között, - továbbra is fenntartva az eredeti álláspontot – ismételten kijelentjük: az erdélyi magyarság parlamenti képviseletére szükség van!

Éppen ezért, egyetértünk Szász Jenőnek, a leendő Nemzetstratégiai Intézet vezetőjének a hasznos szavazatok megbecsülésének elvére való felhívásával.

Visszautasítjuk Tőkés László volt püspök azon kijelentéseit, mely szerint a KRE elfogadhatatlan szervilizmust tanúsít az RMDSZ felé. Emlékeztetjük, hogy már az ő püspöksége idején is, a KRE választási állásfoglalásai értékelvűen alkalmazkodtak az adott helyzethez. Így esett meg, hogy volt ahol támogattuk az RMDSZ jelöltjeit, volt ahol nem. Jelenleg a KRE igyekszik betölteni azt a szerepet, melyet épp a KRE közgyűlésén életre hívott, és azóta az EMNP-vel egybemosott EMNT teljesen elfelejtett, éspedig: a politikai csatározásokon és pártérdekeken túl, szem előtt tartani az erdélyi magyarság mindenkori érdekeit!

Kijelentjük: a „nemzeti válogatott” életre-hívásának kudarcáért nem vállalhatunk felelősséget! Az a magyar politikai elit felelőssége, és a megegyezésre képteleneket ott kell keresni! A jelen helyzetben, - a román pártszövetségek mért arányait tekintve, ugyanakkor szem előtt tartva a magyar érdekképviselet arányos szükségességét, valamint az egyes magyar szavazatok legnagyobb hasznosíthatóságát - felszólítunk minden felelősséget hordozó magyar embert, hogy szavazzon a pillanatnyilag legnagyobb eséllyel pályázó RMDSZ jelöltjeire.

Nagyvárad, 2012. december 4.

A KRE Tájékoztatási Szolgálata 

 

Forrás: kiralyhagomellek.ro

 

 

Csűry István királyhágómelléki református püspök üzenete a közelgő parlamenti választások előtt

Pásztori üzenet
Gyülekezzetek, jöjjetek ide!

Kedves Testvéreim!

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkipásztorai kérésének engedelmeskedem, amikor a partiumi gyülekezetek hívő népéhez fordulok az országunkban esedékes parlamenti választások előtt. A kérés hátterében felfedezhető a lelkészek támaszkereső kísérlete, hiszen a gyülekezetek elvárják a bölcs papi tanácsot, miközben a tagok megoszlanak különféle pártok között. Több magyar párt kínálja szolgálatait, és egyre több román párt tart igényt a magyarok szavazatára.

Református Egyházunk Barth Károly megállapítása szerint az a közösség, amely elkötelezve érzi magát a világ iránt, és felelősnek érzi magát érette. Éppen ezért a világnak nincs szüksége elkülönülő és elkülönítő papra, sem kiszakított kis csoportokban ügyködő lévitára, hanem életmentő, „egész-séget” ápoló szamaritánusra, aki felismeri a gondokat, döntést tud hozni, és biztonságos helyre vezeti a sérülteket.

Azzal a jóérzéssel írom a választásokra készülő testvéreimnek ezeket a sorokat, mint aki tapasztalom, hogy legtöbben pontosan látják ezeket a gyógyító szamaritánusokat a környezetükben. Azokat, akikre számíthattunk, amikor templomot építettünk vagy renováltunk, amikor peres ügyeinkben eligazítást kértünk, amikor az oktatás, a kultúra kérdéseiben eljártak. A szamaritánusok kinyújtották felénk a kezüket, a nem szamaritánusok elutasítottak, legfeljebb ígérgettek és magunkra hagytak bennünket.

December 9-én semmi mást nem kell tennünk, mint Isten által adott lehetőséggel sorsunk irányítását megragadni. Azzal, hogy elmegyünk a szavazóhelyekre és választunk a mieink közül, elérhetjük, hogy azok kerüljenek a parlamentbe, akik bennünket képviselnek, ugyanakkor részvételünkkel rontjuk azok esélyét, akik létünket, egységünket és jövendőnket szándékosan vagy csak elvakultan veszélyeztetik.

Testvéreim! Nemcsak az egyházvezető szólal meg, amikor hívlak és elvárlak Titeket a magyar holnap alakítására a szavazófülkékbe, hanem a bibliás lelkész, aki sokat beszélt arról, hogyan menti meg Isten a nemzetét, amelytől csak annyit vár el, hogy engedelmeskedjen.

Isten Igéje ma így szól és kötelez: „Gyülekezzetek, jöjjetek ide! Lépjetek elő mindazok, akik megmenekültek a nemzetek közül! Semmit nem tudnak azok, akik fából készült bálványokat hordoznak, és olyan istenhez imádkoznak, aki nem tud segíteni.” (És.45,20)

Gyülekezzetek ide, és jöjjetek, hogy legyünk együtt, és közösségünket ne bontsa meg semmi, akár belülről fakadó indulat, akár kívülről jövő csábítás.

Lépjetek elő, mert bár megmenekültünk eddig is, de most szavazatainkkal kötelesek vagyunk jelenlétünkről számot adni, hogy utódainknak legyen honnan folytatniuk a küzdelmünket.

Fából készült bálványok tehetetlenek, ezután sem fognak segíteni. A hazugságuk könnyen leleplezhető, hiszen amit mondanak egyszerűen kivitelezhetetlen.

Gyülekezzetek, jöjjetek ide! Hagyjuk el a lemondás bűnné mélyülő hangulatát, kerüljük a félrevezetés hamis tanúbizonyság-tevőit, legyünk végre egy nép az egy Isten egymásra talált gyermekei.

Nagyvárad, 2012. november 15.

A békesség kötelékében
Csűry István
püspök

Az ortodox papi szolgálat helyett a képviselőjelöltséget választotta

Alig egy nappal azután, hogy a Román Ortodox Egyháznak tisztáznia kellett álláspontját papjainak politikai szerepvállalásáról - miután egy liberális képviselőjelölt egy érseket szerepeltetett választási kampányanyagában -, kiderült, egy ortodox pap lemondott lelkészi hivataláról, hogy képviselőjelölt lehessen.

Ioan Poenar, Hunyad megyei román ortodox papnak 22 évi szolgálat után kénytelen volt lemondania hivataláról, hogy képviselőjelöltként indulhasson a szélsőséges megnyilvánulásairól is ismert Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben a december 9-i parlamenti választásokon.

Míg a Román Ortodox Egyház statútuma csak arra tér ki, hogy a papok lemondásukat követően engedélyt kaphatnak püspökeiktől, hogy önkormányzati vagy megyei tanácsosi tisztséget függetlenként betölthessenek, addig a parlamenti tisztség betöltését a Szent Szinódus egy újabb rendelkezése tiltja szószerint. Így Ioan Poenar hiába remélte papi tisztségének megtartását, püspöke jóváhagyását nem kaphatta meg, október 30-án, 10 nappal a választási kampány megkezdése előtt lemondásra kényszerült.

A püspökség szóvivője a sajtó számára tisztázta, hogy az így lemondott lelkész nem veszíti el papi minőségét, továbbra is a klérus tagja marad, csak papi szolgálatot nem teljesíthet mindaddig, amíg politikai tisztségét betölti vagy jelöltként indul annak betöltéséért. Politikai tevékenysége befejeztével kérheti lemondásának visszavonását, püspöke jóváhagyása esetén pedig vagy a korábbi, vagy egy újabb parókián ismét papként szolgálhat.

Helyébe a püspökség egy nyugdíjas papot rendel ki, Ioan Poenar ígérete szerint a vasárnapi szent liturgián maga fogja bemutatni gyülekezetének az új papot, ugyanakkor kötelességének tartja, hogy döntésének okait híveinek elmagyarázza.

(Forrás: Mediafax, Mesagerul Hunedorean)

A román politikusok ismét az ortodox egyházzal kampányolnak

A Román Ortodox Egyház, többségi és nemzeti egyházként mindig is barátilag viszonyult a mindenkori hatalomhoz, a politika pedig tetemes támogatással állította maga mellé az egyházat és híveit. Ennek egyik kirívó példája az egyházi támogatottság választási anyagokon való felmutatása.

 

A december 9-iki romániai parlamenti választások előtt egy hónappal megkezdődő kampányidőszak kezdetén jelent meg egy Galati megyei liberális képviselőjelölt, George Scarlat választási szórólapja, melyen Casian érsekkel és több más pappal együtt szerepel az "Együtt győzünk!" mottó alatt. 

Az Alsó-Dunai Érsekség a sajtónyilvánosságra jutást követően azonnal közölte, hogy egy templomszentelésen készült közös fénykép választási anyagokon való - amúgy engedély nélküli - felhasználása visszaélés és nagy merészség, kérve a - politikai vetélytársak szerint 20.000 példányban kinyomtatott - szórólap  azonnali visszavonását.

A Román Pátriárkátus sajtóközleménnyel reagált az esetre, emlékeztetve a Szent Szinódus korábbi, papjainak a politikában és a választási kampányban való részvételével kapcsolatos határozataira és ajánlásaira.

A papoknak és az egyház egyéb felszentelt szolgáinak választani kell a papi hivatás és az azzal össze nem függő világi szolgálat között, de mint állampolgárok, valamint híveiknek - politikai irányultságuktól függetlenül - lelki atyjai joguk és kötelességük a közéletben részt venni, a közjó előmozdítását támogatni, a keresztény morállal és tanítással ellenkező tevékenységek ellen fellépni. Politikai opciójukat pedig kizárólag a szavazás során fejezhetik ki.

Mit nem szabad a papoknak:

• nem pártpolitizálhatnak;
• nem lehetnek semmilyen politikai párt tagjai;
• nem vehetnek részt választási kampányban;
• nem lehetnek a Parlament tagjai vagy jelöltjei.

Az ortodox egyház felszólítja a politikai pártok vezetőit, hogy ne toborozzanak tagokat a klérusból, ne használják politikai célokra az egyház személyeit, templomait, istentiszteleteit és jelképeit. Ugyanakkor biztosítanak afelől is, hogy az egyház -  az egyenlő távolság jegyében - ezentúl is tevékenyen részt vesz az egyház általános politikai életében: a demokrácia, a szabadság, az istenthit, a haza függetlensége és egysége védelmében, elutasítva a kommunista-ateista totalitarizmust valamint az extremizmus bármilyen formáját.

(Forrás: Gandul.info, Evenimentul Zilei, Basilica)

 

Tüntetés a Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosítása ellen

FELHÍVÁS

„Felépíti Jeruzsálemet az Úr, összegyűjti a szétszóródott Izráelt. Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.” (Zsolt. 147, 2-3)

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége tisztelettel felkéri az egyházmegyék, egyházközségek elöljáróit, hogy lehetőségeik szerint minél több küldöttel képviseljék a református híveket az Erdélyi Református Egyházkerület szervezésében sorra kerülő országos tüntetésen. Egyházkerületeink, testvérfelekezetek közreműködésével tiltakoznak a Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosítása ellen.

Szeptember elsején, déli 12 órára Isten összegyűjti Sepsiszentgyörgyre a jogtiportságban szenvedő erdélyi magyarságot. Gyógyítani akarja a most már elkendőzhetetlenül hátrányos helyzetbe taszított életünket, a több rendben megkárosított közösségeinket. Megfogyatkozott az erőnk, különféle utakon keressük Istent is, mert mint Ezékiel korában pártos nemzetség lettünk (Ez.2,3). Sokféle iránykövetésben tévelyegve Istennel szemben is pártütőkké váltunk. Eljött a felismerés döntésre kényszerítő órája. A megaláztatás és a reánk kényszerített tehetetlenség nyomasztó terhe hordozhatatlan a 21. századi erdélyi magyarság számára. A magyar egyházak közös fellépése a nemzetünket összegyűjtő Isten nevében elodázhatatlan. Ugyanakkor példaadónak kell lennie az összefogásra alig hajlamos hangadók előtt. Egyházkerületeinknek a „megtört szívű” erdélyi magyarok sorsjavító küzdelmében vezető szerephez kell jutniuk, hogy a hitvalló ősökhöz méltóan megújuljon ez az erkölcsében, lelkületében megroppant jelenkor.

Eljött ideje annak is, hogy a sebeket bekötözés előtt Krisztushoz méltó szeretettel ellássuk. Mára már az sem titok, hogy ami embereknek lehetetlen, az Isten segítségével nemcsak lehetséges, hanem elérhető kész segítség. Krisztus az egyház tagjait hatalmazza fel arra, hogy közvetítői tudjanak lenni a mennyei kincseknek, amelyek között ott van a türelem, de az igazság is, a békesség, de a jóvátétel parancsa is.

Legyünk sokan együtt Sepsiszentgyörgyön erős hitvallással és hívő erővel!

Nagyvárad, 2012. augusztus 10.

A békesség kötelékében,

Csűry István
püspök

Az erdélyi magyar történelmi egyházak nyilatkozata restitúció tárgyában

Nyilatkozat

Az erdélyi magyar történelmi egyházak az 1989. évi államhatalmi változás óta küzdenek az államosított vagy más jogcímen elkobzott egyházi ingatlanok teljes körű természetbeni visszaszolgáltatásáért, illetve az esetenkénti méltányos kárpótlásért. A magántulajdon és a közösségi vagyon sérthetetlenségének elvét valló jogállami keretek között huszonkét év túl hosszú időszak jogos követeléseink teljesítéséhez.

A fentiek jegyében egyházaink vezető testületei és hívei mélységes felháborodással vették tudomásul a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatásával kapcsolatos per legutóbbi fejleményét. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület jogos tulajdonának visszaszolgáltatását előmozdító restitúciós bizottság két tagját a tárgyalásra kijelölt törvényszék letöltendő börtönbüntetésre ítélte, ugyanakkor elrendelte az egyházi tulajdonjogot igazoló telekkönyvi bejegyzés törlését, továbbá az Erdélyi Református Egyházkerületet 1 millió 137 ezer lej büntetés kifizetésére kötelezte.

Az elítélt személyekkel való együttérzésünk kifejezésén túlmenően egyházaink közösen kívánnak fellépni az igazságos és méltányos fellebbezési döntések megszületéséért. Reméljük, hogy az államhatalmi szinten jelenlevő magyarellenesség dacára mihamarabb és maradéktalanul sor kerül erre.

A fentiek ékesen bizonyítják, hogy amíg nem teljesül az elrabolt egyházi vagyontárgyak teljes visszaszolgáltatása, illetve kielégítő mértékű kárpótlása, addig nem beszélhetünk az erdélyi történelmi egyházak és a romániai államhatalom közötti viszony rendezettségéről.

Erdély-szerte, 2012. július 11.

Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke

Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke

Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke

Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke

A Romániai Református Egyház Zsinatának állásfoglalása restitúció tárgyában

Állásfoglalás

A Romániai Református Egyház Zsinata 2012. július 13-án tartott ülésén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára a következő határozatot hozza:

Megbotránkozással értesültünk a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának híréről, a Visszaszolgáltatási (restitúciós) Bizottság tagjainak letöltendő börtönbüntetéséről és az Erdélyi Református Egyházkerületre kiszabott pénzbüntetésről.

Úgy tekintjük, hogy ami jelenleg Romániában az igazságszolgáltatás terén történik, az az Egyház, a magyarság és a jogállamiság elleni durva támadás, egyben az Európai Unióban élő polgárok elleni vétség is.

Felkérjük az illetékes hatóságokat, hogy sürgősen akadályozzák meg a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium törvénytelen visszaállamosításának súlyosbodó folyamatát, ami a buzăui bíróság június 28-i ítéletét követően a láthatóan törékeny demokratikus viszonyokból vissza akarja kényszeríteni az egyházat és híveit az 1989 előtti sötét diktatúrába.

Hittel és reménységgel fordulunk a Romániában élő összes vallási felekezethez és kérjük, hogy közös fellépéssel követeljék velünk együtt:


– a jogállamiság elvének következetes érvényesítését,
– a restitutio in integrum maradéktalan megvalósulását,
– a jogsértő visszaállamosítási törekvések azonnali megszüntetését.

A Romániai Református Egyház Zsinata felkéri lelkipásztorait és híveit, hogy imádkozzanak Románia demokratikus működésében tapasztalható súlyos fogyatékosságok felszámolásáért, a törvény, az igazság és a méltányosság betartásáért, egyházunk Krisztust követő közösségéért.

Kolozsvár, 2012. július 13-án

A Romániai Református Egyház Zsinata

Dr. Pap Géza, püspök
Erdélyi Református Egyházkerület
elnök

Csűry István, püspök
Királyhágómelléki Református Egyházkerület
elnök

Geréb Péter, főgondnok
Erdélyi Református Egyházkerület
elnök

Varga Attila, főgondnok
Királyhágómelléki Református Egyházkerület
elnök

Online petíció a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében

KONCEPCIÓS PER AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Keresztyén testvéregyházak, emberjogi szervezetek figyelmébe ajánljuk a következő esetet, hogy lehetőségeikhez mérten tájékoztassák az illetékes állami, és államok fölötti szervezeteket egy Európai Unión belüli (Romániai) koncepciós per monitorizálása érdekében. A monitorizálás elsősorban a törvényesség betartását garantálhatná egy rendkívül kényes esetben. A elmult években több alkalommal elmarasztalta már Romániát a strassbourgi Európai Emberjogi Bíróság. Romániában politikai befolyás miatt is gyakran áthágják az érvényben levő jogszabályokat.

Az erdélyi magyar kisebbség felét alkotó 750.000 lelket számláló Romániái Református Egyházat próbálják lejáratni, és egy nem létező bűntény „elkövetésében” bűnpártolóvá és haszonélvezővé tenni. Ugyanakkor 3 személy ellen hivatali visszaélés vádjával büntetőpert indítottak, zárolva az érintettek vagyonát.

A vád szerint a 3 három vádlott alkotta kormányközi bizottság (Markó Attila, Clim Silviu és Marosán Tamás) szándékosan elferdítve a valóságot, jogtalanul állapította meg, hogy az egykori sepsiszentgyörgyi Evangéliumi Református Székely Mikó Kollégium a református egyház tulajdonát képezte és a 2002 májusában általuk kiállított jegyzőkönyv alapján az egykori iskola épületét az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába helyezték. A visszazsolgáltatási jogszabály (1999. évi 83. számú sürgősségi kormányrendelet, amely a 266. számú hivatalos közlönyben jelent meg 1999.jún.10-én) értelmében az ingatlanokat azon egyházaknak, illetve kissebségi szervezeteknek kellett visszaadni, akiktől a kommunista állam elkobozta őket. Az igazság kiderítésére a legegyszerűbb mód az, ha ellenőrizzük, kitől vette el a kommunista állam a szóban forgó épületet. Az 1948. évi 176. államosítási Dekrétum (amely a 177. számú hivatalos közlönyben jelent meg 1948.aug. 3-án) mellékletében többek között benne foglaltatik a szóban forgó iskola is (Sepsiszentgyörgy, Petőfy utca 1 szám alatt), azzal a megjegyzéssel, hogy a református egyháztól lett államosítva. Ezen kívül számos más bizonyíték (jogerős bírósági határozat is) is alátámasztja a Református Egyház jogosultságát az egykori református kollégiumi vagyon tulajdonlására.

Sepsiszentgyörgy város (az iskolaépület visszaszolgáltatás előtti tulajdonosa) törvényes képviselői (városi tanácsa, polgármestere) a perben is a Református Egyháznak való visszaszolgáltatás törvényessége mellett foglaltak állást.

2011 január 23-án Sepsiszentgyörgyön több ezer ember gyertyával tüntetett az iskola jogos tulajdonosa, a Református Egyház ügyét fenntartva. A tüntetésen részt vettek a helyi önkormányzat képviselői, a polgármester, városi tanácsosok és a helyi testvéregyházak képviselői is.

Megjegyezni kívánjuk, hogy a hatályban lévő törvények rendelkezése ellenére 2007 nyarától megszakadt a visszaszolgáltatási folyamat (sok egyházi ingatlant nem kaptunk még vissza), az említett koncepciós per éppen az egyházi visszaszolgáltatás leállítását célozta meg, és máig a restituciós folyamat befagyasztását szolgálja, sőt, a restitúció visszafordítására tesz kísérletet. Európai Uniós ország létére Romániában a jogbiztonság nincs garantálva.

Jelen felhívásunk célja korántsem az, hogy peren kívül keressük igazunkat, hanem a törvényesség betartása érdekében csupán a per széleskörű monitorizálását szeretnénk elérni. El kívánnánk kerülni azt a lehetőséget, hogy hosszú évek elteltével a strassbourgi Európai Emberjogi Bíróság teremtsen igazságot az ártatlanul meghurcolt személyek utólagos felmentésével és az egyházunk tulajdonának elismerésével.

U.I.:

2012 június 28-án a Buzaui Bíróság első fokon 3 év börtönre ítélte a restitúciós bizottság tagjait (Markó Attilát, Clim Silviut és Marosán Tamást), a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium újraállamosítását, valamint 1.137.856 lej egyháztól való elkobzását rendelte el. Tekintettel arra, hogy a bizottság tagjai törvényesen jártak el, s a Református egyház jogosan kapta vissza egykori vagyonát (ezt állami jogszabályok és jogerős polgárjogi bírósági végzés is alátámasztja, melyeket igény esetén bárki rendelkezésére bocsátunk), az alapfokú ítélet egyszerűen gyalázatos!

Stop the show-case trial against Markó Attila, Clim Silviu and Marosán Tamás

I just created a new petition and I hope you can sign -- it's called: Stop the show-case trial against Markó Attila, Clim Silviu and Marosán Tamás

This issue is very important to me, and together we can do something about it! If you sign and then share with your friends and contacts, we'll soon reach our goal of 100 signatures and build pressure to get the decision we want.

Click here to read more about it and sign:
http://www.avaaz.org/en/petition/Stop_the_showcase_trial_against_Marko_Attila_Clim_Silviu_and_Marosan_Tamas/?launch

Campaigns like this always start small, but they grow when people like us get involved -- please take a second right now to help out by signing and passing it on.

Csűry István református püspök felhívása a helyhatósági választások rivalizációjában

Felhívás
a békességet kereső keresztyén emberhez

„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel.” (Zak. 4,6)

Keresztyén Testvéreim! Aggodalommal szólok Partium, Erdély magyarjaihoz a választások előtt néhány órával. A hozzám elérkező hírek arról tanúskodnak, hogy néhány közösségünk életét egymás ellen feszülő indulat zavarta meg, családjainkba beköltözött a félelem. Sajnálatosan, megint egymásban találtunk ellenfelet; sajnos, Isten is késlelteti összegyűjtésünket az egységes magyar nemzet nagy családjába.

Ne mélyítsük tovább a szakadékot egymás között! A magunk hatalma Isten nélkül a semmivel egyenlő, és a többségi nemzet is gúnyolódik feldarabolt erőnk felett, ami a szemükben tehetetlen gyengeség. Az erőszak bármilyen megnyilvánulása eddig is rontotta tekintélyünket, különösen akkor, amikor mások is azt tapasztalhatták, hogy csak egymás ellen van merszünk kiállani és mindenhatónak tetszelegni.

Annak ellenére, hogy most külön utakon gondoljuk a közképviseletet elérni, vannak közös szempontok, amelyeket nem veszíthetünk el. Remélem a közösnek maradt gondolatok visznek bennünket tovább, és végre közelebb kerülhetünk a közeli jövőben az összegyűjtött nemzet valóságához.

Erős embernek kell maradnunk, de nem erőszakoskodónak. Erősnek, mint aki nem hátrál meg, mert akkor elveszett, és életkeresőnek, aki hittel halad. Kövér László Magyarország házelnökének példája jut eszembe, aki elindult hídemberként, a „hídon” őt is megijesztették, de nem fordult vissza. Hitt a küldetésében, és tudta, hogy ebben nem akadályozhatják meg. Eszembe jut Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, aki a Romániában kialakult új helyzetre való tekintettel megüzente, hogy a pártok rivalizációjának csitulnia szükséges.

Az erős ember Isten Lelkét igényli. Isten Lelkével lehet a kialakult feszült helyzetet enyhíteni, ezzel a lélekkel lehet az összegyűjtés isteni ajándékát elfogadni. Kíséreljük megragadni Isten ajánlatát, hogy nagyobb lendülettel haladjunk előre a megáldott keskeny ösvényen.

Nagyvárad, 2012. június 8.

A békesség kötelékében,

Csűry István
püspök

Kapcsolódó cikkek:

• Csűry István református püspök üzenete a közelgő helyhatósági választások alkalmára
• Helyhatósági választások (körlevél) | Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség
• Ft. Adorjáni Dezső Zoltán püspök felhívása szavazásra a közelgő helyhatósági választásokon | www.evangelikus.net
• Erdélyi egyházi vezetők: mindenki menjen el szavazni - Erdélyi hírek | Krónika.ro

Csűry István református püspök üzenete a közelgő helyhatósági választások alkalmára

Pásztori üzenet
a közelgő helyhatósági választások alkalmára

„… összegyűjti a szétszóródott nemzetet.” (Zsolt. 147,2)

Kedves Testvéreim!

A 147. zsoltár arról szól, hogy egyedül Isten tud a jelenben rendet, a jövőben biztonságot teremteni a kiválasztottak életében. A zsoltáros felismerése máig érvényes. Ha valaki a rendet és a biztonságot életelemeként kívánja, akkor azt ma is Istentől remélheti.

A zsoltár a babiloni fogság idején keletkezett. Keservesen állapítja meg, hogy a nép korábban lelkileg zilálódott szét, majd a rabság fizikailag is szétverte. A szétszóródott nemzet erkölcsileg a lehető legmélyebbre került. Más körülmények között, de hasonló helyzetben élünk és szenvedünk. Nehezen akarjuk beismerni, hogy mi „eredményesen” csak szétszóródni tudtunk ellenségeink örömére. A szétszórók könnyű prédát találtak bennünk!

Olykor felismeri őshonos kisebbségünk a veszedelem eddigi sebeit, de a gyógyításra még nem talált megbízható módszert. A megtört szív, a széttöredezett közösség még nem talált mindenki által elfogadható irányadó életmód-meghatározókra, akiket érdemes követni. Ha van is többség a kisebbségben, sokan akadnak, akik tekintélyrombolással csökkentik az esélyeket. Erdélyi magyarságunk kisebbsége is rendelkezik jeles személyiségekkel, de értékhordozásuk egyelőre saját körön belülre szorult állapotban maradt. A fel-felröppenő elvek az összefogásról, a koalíciós közeledésekről, az elodázhatatlan összetartásról mindeddig a tervezés szintjén rekedtek meg. Lehet olyan érzésünk is, hogy ezeket az elveket komolyan senki sem vette. Emlegették, hogy pártkatonákat és szavazatokat gyűjtsenek.

Elszomorítónak, ugyanakkor elgondolkodtatónak tartom, hogy őshonos kisebbségi állapotunkban a belső küzdelmek a legnagyobb szinteket érték el, miközben kevesen maradtak, akik az ország többségének pártjaival veszik fel a viadalt. Könnyebb magyarul a magyart szapulni, de a magyarságunk szétszóródását ez a viselkedés csak továbbmélyíti. Kimondottan üdvözlésre méltó Magyarország miniszterelnökének közelmúltbeli megszólalása az erdélyi magyarok közösségének megóvása ügyében. Kár, hogy az akkori megszólalást néhány nap elteltével sokan elfelejtették.

Ilyen nehéz helyzetben is azt kell látnunk, hogy Isten most sem hagyott el bennünket. A zsoltár ígérete igaz: összegyűjtöm! Lebegjen szemünk előtt ez a gondolat. Menjünk el szavazni, azzal a várakozással, hogy az eredmény megmutatja az erővonalat, amit felismerhetünk és követhetünk. Ahhoz, hogy minél határozottabban jelentkezzen az eredmény, ahhoz mindenkinek le kell tennie a voksát. Ne legyen meghátráltató erő, visszatántorító hatalom. Isten megmutatja a követhetőt, és reménység szerint az összegyűjtő egyéneket és közösségeket. Lesznek polgármestereink, tanácsosaink, lesz magyar közképviselet. A feladat kettős: most megmutatkoznak az összegyűjtő erők, majd ezek összegyűjtésből naponta fognak vizsgázni.

Testvéreim! Az idei választásoknak elsősorban önmagunkra nézve van tétje. A magyarság tekintetében arról van szó, hogy számottevő része maradtunk-e az országnak, amelyben élünk. Településeink tekintetében lényeges marad, hogy beleszólhatunk-e környezetünk saját ízlésünk szerint való alakításába. Egyéni sorsunk szerint válaszra vár, hogy számtalan kudarc és félrevezetés után, tudunk-e felelősséggel dönteni.

Erre csak akkor adunk helyes választ, ha elmegyünk szavazni, és határozottan felvállaljuk véleményünket és önmagunkat. Legyünk bátrak!

Nagyvárad, 2012. május 29.

A békesség kötelékében,

Csűry István
püspök

Menzakatolikusok

Menzakatolikusok

Bioetika blog
2012. február 10.

Amerikában „cafeteria Catholics”-nak csúfolják azokat a hívőket, akik ugyan katolikusnak vallják magukat és rendszeresen járnak templomba, de egyházuk tanításait csak részben követik. Az ilyen hívő à la carte válogat egyháza előírásai közül — csak a neki tetszőket tartja be. A dolog pikantériája, hogy manapság már gyakorlatilag minden katolikus menzakatolikus.

Egy tavaly megjelent tanulmány például azt találta, hogy az amerikai katolikusok — legalábbis a nők — nemigen tartják be a házasság előtti szexre vonatkozó tilalmat. 19 éves korára a katolikus hajadonok 49%-a már túlesett első szexuális élményén; 24 éves korra az arány 89%-ra nő. A férjezetlen katolikus nők körében ez az arány valamivel magasabb, mint protestáns vagy más vallású társaiknál.

A Katolikus egyház nemcsak az abortusz, de a terhességmegelőzés minden „nem természetes” módszerét is tiltja. Ennek ellenére a katolikus nők 98 (!) százaléka használt már valamilyen fogamzásgátló eszközt — még azok között is, akik a leggyakrabban járnak templomba, vagy akik házasságban élnek. A házasságban élő hívőknek csak mintegy 3%-a követi kizárólag a terhességmegelőzés szentesített, természetes módszereit.

Egy másik felmérés szerint az amerikai katolikusok tizede saját bevallása szerint házasságon kívüli kapcsolatban él. Nagy részük egyáltalán nem tekinti irányadónak egyházuk tanítását a válásról, a házasságon kívüli szexuális életről, az abortuszról, a fogamzásgátlásról vagy akár a homoszexualitásról. A megkérdezett hívők 66%-a magánügynek tekinti a fogamzásgátlást, 57%-a a homoszexualitást, 53%-a a házasságon kívüli nemi életet. 52%-uk szerint az abortusz megítélésében is az érintett véleménye, nem pedig az egyház tanítása az irányadó.

Míg az amerikaiak 43%-a jár legalább havi rendszerességgel templomba, nálunk ez az arány csak 15% — mindegyik felekezetet beleértve. De Magyarországon is a hívőknek körülbelül csak a fele ért egyet azzal, hogy az egyházaknak legyen véleménye a családtervezésről vagy a házasságon kívüli nemi életről — bár nem tudom, mennyien tekintik ezeket a véleményeket irányadónak.

Óriási tehát a távolság a hivatalos egyházi tanítás és a XXI. századi hívők között.

Mégiscsak református a Székely Mikó Kollégium?

Mégiscsak református a Székely Mikó Kollégium?

A többéves kivizsgálás leállította az egyházi visszaszolgáltatást

Erdélyi Napló
Somogyi Botond
2012.02.02.

Sokak számára meglepő, de mégiscsak igazságos ítélet született nemrég a buzăui bíróságon: ez ugyanis jogerősnek ismerte el a brassói ítélőtábla azon (több évvel ezelőtt született) határozatát, amely szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium mindenestül a református egyház tulajdonát képezi. Közben teljesen leállt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása.

Amint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, a Mikó Kollégium ügye évek óta húzódik a bíróságokon, s ezzel egyidejűleg leállt a visszaszolgáltatási folyamat is.

A 2000-es évek elején a református egyház visszakapta a szentgyörgyi épületet, a hozzátartozó tanári lakásokat azonban nem, azokat ugyanis a város lakásgazdálkodási cége törvényellenesen eladta magánszemélyeknek.


A bonyodalom akkor kezdődött, amikor életbe lépett az 501/2002-es számú törvény, amely lehetővé tette, hogy a korábban törvénytelen módon szerzett ingatlanok adásvételi szerződését a jogos tulajdonos megtámadhassa. Így került sor arra, hogy az egyház kérte: a kollégiumhoz tartozó tanári lakások adásvételi szerződését a törvényszék semmisítse meg, hiszen azokat az ingatlankezelő a kilencvenes években törvénytelen módon adta el. Ekkor két személy, Benedek Levente valamint Fejér Zoltán feljelentést tett, azt állítva, hogy az iskola (és nyilván a hozzátartozó ingatlanok) nem is voltak soha a református egyház birtokában. Először a rendőrségen, utána az ügyészségen, majd a korrupcióellenes hatóságnál (DNA) tettek feljelentést. Ez utóbbi vizsgálódni kezdett, és azt állította, hogy a restitúciós bizottság tagjai hamis iratok alapján hozták meg a döntést, amikor a Mikó épületét az egyháznak adták. A vizsgálat nyomán per indult, amelynek három vádlottja van, Markó Attila államtitkár, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosa, valamint Silviu Clim, a román igazságügyi minisztérium volt jogi tanácsadója. Ők voltak a tagjai az előbb említett bizottságnak. Ellenük nagy értékre elkövetett hivatali visszaélés címén emeltek vádat a korrupcióellenes ügyészek, akik szerint a református egyháznak juttatott ingatlan által a bizottsági tagok 1,3 millió lej kárt okoztak az államnak.

A többéves kivizsgálás és pereskedés a múlt héten meglepő fordulatot vett: a buzăui bíróság helyt adott annak a 2007-es bírói ítéletnek, amelyet a brassói ítélőtábla hozott meg jogerősen. Ez elismerte, hogy az ingatlan a református egyház tulajdonát képezi. Abban a perben az iskolához tartozó tanári lakások tulajdonosáról döntött a bíróság, de Marosán Tamás jogtanácsos szerint az akkori ítélet az egész kollégiumi vagyonról rendelkezett.

Lapunk megkeresésére Bustya János lelkipásztor, a kollégium egykori igazgatója elmondta: már voltak pozitív előjelek, ugyanis a döntés előtt több előzetes kifogást is emeltek a DNA részéről, azokat azonban a bíróság eleve elvetette. Ezért már lehetett számítani a kedvező döntésre.

A vádlott, egykori jogtanácsos szerint a döntés fordulatot hozhat, és már első fokon felmenthetik őt és társait, ami a remények szerint a legközelebbi februári tárgyaláson, vagy legkésőbb az utána következőn megtörténhet. Tamás Emőke egyházkerületi jogtanácsos szerint azonban a per még legalább egy évet eltarthat, hiszen a vádhatóság (DNA) a számára kedvezőtlen döntés miatt valószínűleg fellebbezni fog, így a jogerős ítélet kimondására később, egy másik szinten kerülhet sor.

A szomorú az, hogy a többéves kivizsgálás ideje alatt teljesen leállt a visszaszolgáltatási folyamat. A református egyház egyetlen épületet sem kapott vissza. A jelenlegi bizottság tagjai állítólag azért nem dolgoznak, mert félnek, hogy a Mikó-ügyhöz hasonlóan az általuk hozott döntéseket mások is megtámadhatják.

A több éves herce-hurca végül is két sepsiszentgyörgyi magyar ember feljelentéséből indult. Mint kiderült, az illető személyeknek nem is lett volna szükségük a szóban forgó tanári lakásokra. Jómódban élő, gazdag sepsiszentgyörgyi lakosok, akiknek saját villájuk is van a városhoz közeli falvakban.

Az egyiknek, Benedek Leventének különben most amúgy sincs szüksége lakásra, hiszen jelenleg börtönben ül. Ugyanis a szentgyörgyi kórházmaffiaperben korábban megállapítást nyert: Benedek tíz évvel ezelőtt a megyei kórház gazdasági igazgatójaként 120 millió lej csúszópénzt vett el. A törvényszék bűnösnek találta, és két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A feljelentő tehát tavaly ősztől börtönben ül, néhány polgári jogától meg is fosztották, az általa kirobbantott ügy azonban tovább folytatódik.

Hollandia is betiltja a burkát

Hollandia is betiltja a burkát

Magyar Kurír
2012. 01. 28.

A holland kormány választási ígéretéhez elkészült azzal a törvényjavaslattal, ami betiltja a burka vagy bármely más, a teljes arcot eltakaró ruhadarab viselését köztereken és közintézményekben.


A pénteken nyilvánosságra hozott törvényjavaslat 380 euróra büntetné azt, aki eltakarja az arcát köztéren - írja az ABC spanyol napilap hírportálja. A tiltás templomokra, mecsetekre nem vonatkozna. A parlamenti eljárás lefolytatása azonban még hónapokat vesz igénybe.

Liesbeth Spies belügyminiszter szerint mindez azért nagyon fontos, mert az egymás közti nyílt kommunikációt szolgálja. A tiltás egyébként valószínűleg körülbelül háromszáz embert érinthet. Ha a parlament elfogadja a javaslatot, amit a holland államtanács egyébiránt ellenzett, akkor Hollandia lesz a harmadik ország Európában, ahol tiltják a burka viselétét Franciaország és Belgium után. Az ősszel volt hasonló kezdeményezés Svájcban is, a parlament alsóháza megszavazta a burka nyilvános helyen való viselésének tiltamát, de végül nem lépett életbe a törvény, amelyhez hasonlót az olaszoknál is benyújtott egy marokkói származású képviselő, ám javaslata nem valósult meg.

XVI. Benedek 2010 novemberében azt nyilatkozta, hogy ugyan valóban problémás, hogy ha sok muzulmán nő nem önkéntesen hordja a burkát, ám a teljes tiltást nem tartja jó ötletnek, hiszen sokan vannak, akik önként viselik a ruhadarabot, és miért is ne tehetnék ezt. A francia püspökök hasonló véleményen vannak.

Leáll az egyházi restitúció Romániában? (video)

Leáll az egyházi restitúció Romániában?

hirado.hu
2012. január 27.

Az EU-s csatlakozás után már nincs kényszerítő eszköz amiért Románia folytatná az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását.

A VIDEO a forrásoldalon tekinthető meg

Nem érdeke már Romániának a történelmi magyar egyházak ingatlaninak mielőbbi visszaszolgáltatása, ezért a folyamat mára szinte teljesen leállt. A nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Böcskei László szerint Románia uniós csatlakozása óta folyamatosan lassul a restitúció. A nagyváradi egyházmegye tavaly egyetlen épületet sem kapott vissza, ingatlanainak egyharmadával még tartozik az állam.

A nagyváradi premontrei kanonokrend egykori iskoláját, rendházát és birtokait is követeli, több mint húsz éve, de hiába.

Fejes Rudolf Anzelm apát, premontrei rendfőnök hangsúlyozta: kérelmük elutasítását azzal indokolták, hogy a kommunisták nem követtek el jogtalanságot, mert már 37 előtt a román államé volt, és emiatt nem vonatkozik rá a visszaszolgáltatási törvény.

Az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény ugyanis csak az 1945 és az 1989 közötti egyházi ingatlanokra vonatkozik. Nincs jobb helyzetben az Irgalmas Rend belvárosi bérpalotája sem. Két éve üresen áll, és bár a püspökség minden igazoló irattal rendelkezik, a restitúció mégsem történt meg.

Romániában tavaly az ingatlanok visszaszolgáltatása gyakorlatilag teljesen leállt.

Most már nem fontos ennek a restitúciós törvénynek az alkalmazása. Fontos volt ez, amikor még uniós csatlakozás előtt álltunk, akkor nagyon jól működött – fogalmazott Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök.

A nagyváradi római katolikus püspökség 121 ingatlanát kérte vissza a rendszerváltás után, ám eddig csak 78 épületről döntött a bukaresti bizottság.

A nagyváradi egyházfő azt fontolgatja, hogy bírósághoz fordul a restitúció meggyorsítása érdekében.

Biserici spoite cu bani europeni la Iasi

Biserici spoite cu bani europeni la Iaşi. Află pe ce se duc fondurile nerambursabile FOTO

Adevarul
23 ianuarie 2012.



Mitropolia Moldovei şi Bucovinei ia 60 de milioane de lei pentru refacerea catedralei. Alte cinci lăcaşe de cult sunt finanţate. Bisericile şi mănăstirile au câştigat cele mai multe proiecte de dezvoltare a turismului în Moldova cu fonduri europene nerambursabile.

Citeste articolul

A Cseh Köztársaságban az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatását tervezik

A Cseh Köztársaságban az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatását tervezik

Vatikáni Rádió
21/01/2012

Petr Nečas miniszterelnök kormánya jóváhagyta azt a rendszabályt, amely szerint vissza kell szolgáltatni az egyházaknak a kommunista rendszer által elkobzott javait. Az országgyűlés elé terjesztett törvény elrendeli, hogy juttassák vissza a katolikus egyháznak a csaknem 3 milliárd eurót kitevő tulajdonait, illetve fizessenek 2,3 milliárd euró értékben kártérítést a több mint 30 éven át tartó illetéktelen birtoklásért.


A jelenlegi intézkedéssel egyben véget ér az az időszak is, amikor a papok és a szerzetesek az államtól kapták fizetésüket. Az állam és az egyház viszonyát véglegesen rendező törvény szövevényes utat tett meg idáig és csak a cseh miniszterelnök saját szövetségeseinek adott ultimátumának köszönhetően hagyták jóvá.

Az ország püspöki konferenciája megköszönte a kormánynak a törvény támogatását és annak a reményének adott hangot, hogy az országgyűlés is hamarosan jóváhagyja azt.

(vm)