2009. november 30., hétfő

Bibliaolvasó - december

december 1. : Dán 1-2; 1Jn 1
december 2. : Dán 4-5; 1Jn 2
december 3. : Dán 6-8; 1Jn 3
december 4. : Dán 9-10; 1Jn 4
december 5. : Dán 11-12; 1Jn 5
december 6. : Hós 1-3; 2Jn 1
december 7. : Hós 4-6; 3Jn 1
december 8. : Hós 7-9; Júd 1
december 9. : Hós 10-11; Jel 1
december 10. : Hós 12-14; Jel 2,1-11
december 11. : Jóel 1-3; Jel 2,12-29
december 12. : Ámós 1-3; Jel 3
december 13. : Ámós 4-6; Jel 4
december 14. : Ámós 7-9; Jel 5
december 15. : Abd 1; Jón 1; Jel 6
december 16. : Jón 2-4; Jel 7
december 17. : Mik 1-3; Jel 8
december 18. : Mik 4-5; Jel 9
december 19. : Mik 6-7; Jel 10
december 20. : Náh 1-3; Jel 11
december 21. : Hab 1-3; Jel 12
december 22. : Sof 1-3; Jel 13
december 23. : Agg 1-2; Jel 14
december 24. : Zak 1-3; Jel 15
december 25. : Zak 4-6; Jel 16
december 26. : Zak 7-8; Jel 17
december 27. : Zak 9-10; Jel 18
december 28. : Zak 11-12; Jel 19
december 29. : Zak 13-14; Jel 20
december 30. : Mal 1-2; Jel 21
december 31. : Mal 3-4; Jel 22

Bibliaolvasó 2 - december

1. Ézs 2,1-5 Jn 17,1-10
2. Ézs 5,1-7 Jn 17,11-19
3. Ézs 6,1-8 Jn 17,20-26
4. Ézs 9,1-7 Jn 18,1-14
5. Ézs 11,1-9 Jn 18,15-27
6. Ézs 12,1-6 Jn 18,28-40
7. Ézs 25,1-9 Jn 19,1-12
8. Ézs 26,1-4 Jn 19,13-18
9. Ézs 35,1-10 Jn 19,19-24
10. Ézs 40,1-8 Jn 19,25-30
11. Ézs 40,9-11 Jn 19,31-37
12. Ézs 40,25-31 Jn 19,38-42
13. Ézs 41,8-13 Jn 20,1-10
14. Ézs 42,1-9 Jn 20,11-18
15. Ézs 43,1-7 Jn 20,19-31
16. Ézs 49,7-13 Jn 21,1-14
17. Ézs 51,9-16 Jn 21,15-25
18. Ézs 52,1-6 Lk 1,1-17
19. Ézs 52,7-10 Lk 1,18-25
20. Ézs 53,1-12 Lk 1,26-38
21. Ézs 55,1-5 Lk 1,39-45
22. Ézs 55,6-13 Lk 1,46-55
23. Ézs 60,1-9 Lk 1,56-66
24. Ézs 60,18-22 Lk 1,67-80
25. Mt 1,18-25 Lk 2,1-7
26. Mt 2,1-10 Lk 2,8-14
27. Mt 2,11-15 Lk 2,15-20
28. Mt 2,16-23 Lk 2,21-32
29. Ézs 61,1-6 Lk 2,33-40
30. Ézs 61,7-11 Lk 2,41-52
31. Ézs 65,17-25 Jn 1,1-18

(Forrás: William Barclay: The Plain Man’s Book of Prayers, London 1959.)

December

Az egyházi év – amint említettük – az adventi idővel kezdődik, közelebbről pedig advent első vasárnapjával. Ez nincs egy meghatározott naphoz kötve, de első alkalma mindig a karácsony előtti 4. vasárnap. Tehát az adventi idő négy teljes hét. Ha pl. karácsony (december 25) szombati napra esik, akkor az adventi idő jelentősen meghosszabbodik, mivel a november 28-i első vasárnappal kezdődik, amelyet követnek a kővetkezők: december 5. 12. és 19- én. Mivel pár napi eltéréssel az adventi idő mindig decemberhez tartozik, azért ezt a hónapot (a polgári decembert) „Karácsony havának” mondják régi idők óta, a karácsonyra nézés-, a karácsonyvárás folytán. A népnyelvben ez a „Bak” hava.

A December név a latin decem (=10) szóból származik. Jelentése: tizedik (december). Ugyanis egykor márciussal kezdették az esztendőt, s márciustól számítva december a tizedik hónap.

A négy adventi vasárnap csak abban különbözik egymástól, hogy az első alkalommal megterítjük az Úr asztalát. Ettől eltekintve az egész adventi idő a Krisztus jövetelére figyelmeztet (advenio = jövök, eljövök; adventus = megérkezés, Krisztus érkezése).

Az adventnek négyes tekintetét kell figyelembe venni. Először: Krisztus az, akinek eljöveteléről jövendöltek főként az ószövetségi próféták; az egész Ószövetség könyve végeredményben nem egyéb, mint Krisztusra irányuló előremutatás. Másodszor: Krisztus az, aki a prófétai jövendölések szerint valóban eljött, megérkezett karácsonykor. Harmadszor: Krisztus az, akit az állandó mában, a mindenkori jelenben naponta várni kell, hogy újból minden napon megérkezzék; a jövetelvárás tehát legyen a szív állandó történése. Negyedszer: Krisztus az, aki a maga idejében eljön ítélni eleveneket és holtakat, amint ezt az Apostoli Hitvallás tanítja.

Az adventi idő után következik a december 25-re eső karácsony. „A szót átfordították (faragták – írja Bod Péter) a magyarok a latin (deák) incarnatio szóból”, aminek jelentése: megtestesülés. Tehát a karácsony az incarnatio magyarosított alakja; Krisztus Urunk születésének az emlékére ünnepeljük.

Valahányszor ajkunkra vesszük a karácsonyt, a testté tételt, mindig gondoljunk arra, hogy magában foglalja mindazt, amit az Újszövetség könyve, főként a Lukács és Máté evangéliuma első fejezetei leírnak az Úr Jézus születéséről (Máté és Lukács 1. 2. f.; Róma 1, 1–3; 1János 4, 2–3 stb.). A karácsonyi történet legrövidebb kifejezője a János evangéliumában található: „Az Ige testté lett és lakozék miközöttünk” (János 1,14), azaz a láthatatlan mennyei Atya (János 1,18) az ő egyszülött Fiában az „időnek” egy adott pontján látható és hallható alakban az emberek közé jött, Betlehem városkájának egy istállójában szűz Máriától megszületett, és az állatok jászlában helyezték el. Ezért ő a jászol–bölcső gyermeke (Lukács 2, 7).

Erdélyben 3 napot szentelnek (többszöri úrvacsoraosztással) az ünnepnek, másutt kettőt vagy csak egyet. A lényeg itt sem maga a 25-i nap, hanem az, hogy az Úr Jézus naponta beleszülessék a szívekbe, vagy az ének szerint: „szívűnk jászlába”. Az igazi karácsony a hétköznapok karácsonya, a Krisztus-születés állandó történése.

A theologusok sokat vitatkoznak az evangéliumi leíráson: lehetséges–e, hogy Jézus, a testté lett Ige Szentlélektől fogantatott, és szűz Máriától született? A hívő (a theologusokkal együtt) annak örvend (Lukács 2, 10), hogy a megváltó Krisztus születése nem test és vér akarásának az eredménye (János 1,13), hanem az ember hozzájárulása nélküli-, de az emberért végbement történés. Egy édesanyát, Máriát, vette igénybe Isten (Lukács 1, 31) a maga üdvözítő műve számára, hogy minden dicsőség az övé legyen a magasságban, és a földön békességet nyerjenek a szívük jászlát felajánló emberek (Lukács 2,14).

A december 25-i dátumról sok vita folyt és folyik. A hagyomány úgy tartja, hogy „Titus Jeruzsálemből hozott volna Rómába valami írásokat az archívumból, s azokban látták a Krisztus születése napját. Az ő születésétől számlálni az esztendőket kezdette 525-ben Dionisius Exiguus, s azután felvették kivált a Nagy Károly (742–814) császár ideje után.”

Karácsony havára esik a református gyülekezetekben szintén ismerős és helyenként gyakorolt Miklós napja (december 6.). „Állítólag egy főember volt, aki árván maradva, gazdagságát elajándékozta a szegényeknek. A szomszédjában lakott egy szegény ember, kinek három felnőtt leányit nem lévén mivel kiházasítani; azon gondolkozott, hogy bordélyházba adja őket. De Miklós eszébe vévén az esetet, nagy summa aranyat vetett be az ablakon, amellyel leányit kiházasíthatta. Ebből költ az, hogy némely tartományban a szülék gyermekeiknek Sz. Miklós éjszakáján ajándékokat tesznek, s azt mondják, hogy Sz. Miklós hozta.”

Szintén karácsony havához tartozik a karácsony estéje a felékesített karácsonyfával és a hozzá kapcsolódó ajándékozásokkal, jóllehet a reformátusok sokáig nem gyakorolták ezt a szokást. Ezt nevezik némelyek „vigiliának” (éjjeli vigyázásnak – Lukács 1, 8), de általában szent estének. Megjegyzendő, hogy bizonyos hagyomány alapján „Krisztus fogantatása március 25–én történt”, s ennek megfelelően a születési dátum december 25, „amit a IV. század óta a keleti egyház is elfogadott.”

A karácsonyfa nálunk csak az 1800-as évek elejétől jött szokásba. Talán „valahol Strassburg környékén születhetett meg a karácsonyfa szokása, mert ott 1605-ből idéznek róla feljegyzést” (Révai lexikon). A gyertyák és a fényszórók a betlehemi éjszaka világosságára-, s az ajándékozások a keleti bölcsek kincseire utalhatnak. Az egész estéli öröm pedig a Krisztus által hozott megváltás örvendeztető hírére: az evangéliumra figyelmeztet.

Ugyancsak a karácsony hónapjához tartozik a sok református gyülekezetben szintén gyakorolt és sokféle változatú kántálás. Bod Péter szerint ennek az az eredete, hogy „karácsony előtt harmadnappal ajtónként járkáltak, s valami verseket énekeltek a Krisztus születéséről, és jó szerencsés ünneplést kívántak, s eképpen maguknak pénzt, gyümölcsöt és holmi ennivalókat gyűjtöttek, akarván ebben követni a Krisztus születéséről hírt tevő betlehemi pásztorokat. Innen maradott a mi nemzetünknél is az a szokás, hogy karácsony éjszakáján a gyermekek, szolgák és akárkik énekelnek, dúdolnak, zerépatélnak ajtóról ajtóra járván, hogy maguknak valami pénzt és ennivalót gyűjtsenek, melyet aztán elvesztegessenek”. Megfigyelhető, hogy ez is olyan szokás, amellyel lehet helyesen élni, de ugyanúgy lehet engedetlenül visszaélni is. Mindenütt és minden visszaélésnek minősül az egyházban, ami Krisztust valami emberi érdeknek a szolgálatába állítja, vagy amikor Isten dicsősége helyett az egyházi ember (még ha jeles egyházvezető is) kerül előtérbe. A kántálásnak addig tart az értéke, ameddig a Krisztusról szóló bizonyságtevés célját szolgálja.

A német evangéliumi protestáns kalendáriumok is nyilvántartják karácsony másodnapján az első vértanú István halálát (Cselekedetek 7, 7), harmadnapján a János evangélistáét, s december 28-án „az apró szentekét”. Ez a nap azokra a kis gyermekekre emlékeztet, „akiket Heródes megöletett a Krisztus születése alkalmatosságával (Máté 2, 16–18)… Ezen a napon a gyermekecskéket jó reggel vesszővel megütögetik az atyák vagy mások, annak emlékére, hogy gyermekek szenvedtek a Krisztusért, s ezeknek is szenvedni kell a világi életben”. Karácsony havának utolsó ünnepi alkalma a „Szilveszter”. Ennek rendjén óév estéjén harangozással és egyéb szokások (éneklés, vidámkodás, beszédek stb.) gyakorlásával búcsút szoktak venni az immár tovatűnt esztendőtől. A Szilveszter nevet bibliai támpont nélkül viselte „az a római püspök”, akinek ajándékozta Konstantinos császár „Rómát és a tartományokat, amelyeket birtokol a R. Pápa, mivel a császárt a bélpoklosságból gyógyította volna meg”. Az elnevezés tehát nem kapcsolódik az Igéhez, jóllehet mindenfele használják és használjuk, sőt: mint régi hagyományt gyakoroljuk is. Ezen a téren sem vétkezőnk, ha evangéliumi magatartást tanúsítunk, vagyis az idők Urának a nevében számba vesszük a tovatűnt évet, s bűnbánatot tartva azért, amit rossznak minősít Isten, hálát adunk neki mind azért amivel atyai gondviselése megajándékozott, illetve az ő ölébe helyezzük minden terhünket és próbatételünket.



***

Forrás: Tőkés István: Hétköznapok - ünnepnapok
Magyar Elektronikus Könyvtár

***

Karácson haváról és abban való NAPOKRÓL

Honnan neveztetik Karácson havának? Karácsonról, amely ebben a hónapban esik; a szót faragták a magyarok a deák szótól: incarnatio, megtestesülés, carnatio, s abból rontották a szót: Karácson. A rómaiak mondották decembernek, mivel renddel tizedik volt márciushoz. (...)

Micsoda innepek vagynak benne? Ezek:

SZ. MIKLÓS NAPJA. Született Líciában, Patara nevű városban fő emberektől; még csecsemő korában kimutatta, hogy szent ember lészen, mert szeredán és pénteken egyszernél többször nem szopott, azt is estve. Árván maradván gazdagságát elajándékozta a szegényeknek. A szomszédjában lakott egy szegény ember, kinek három felnőtt leányit, nem lévén mivel kiházasítani, azon gondolkodott, hogy a bordélyházba adja őket, de Miklós azt eszébe vévén nagy summa aranyat vetett bé az ablakon, amellyel leányit kiházasította. Ebből költ az, hogy némely tartományokban a szülék gyermekeiknek Sz. Miklós éjtszakáján ajándékocskákat tésznek el, s azt mondják, hogy Sz. Miklós hozta. Hazájában püspökké lett, s jelen volt a nicénumi konciliomban 325. eszt. Ezt a muszkák kiváltképpen való pátrónusoknak tartják; úgyhogy akár jó, akár gonosz találja őket, mind csak néki köszönik, többet is emlegetik az ő nevét, mint a Jésusét. Durandus írja, hogy egy prior nem akarta megengedni a barátoknak, hogy olvassák a Sz. Miklós históriáját, melyre nézve éjtszaka Miklós reá ment, lerántotta az ágyból s a földhöz ütötte, s elkezdette az ántifóniát: O Pastor aeterne! s mikor felelni kellett volna, mindenkor jókat vágott egy vesszővel a hátára. Azután megengedte a prior, hogy énekeljék a barátok. (...)

***
Forrás: Bod Péter: Szent Heortokrátes avagy a keresztyének között előforduló innepeknek és a rendes kalendáriomban feljegyeztetett szenteknek rövid históriájok (1757)
Ungarisches Medien und Informationszentrum
***


Jeles napok:

2009. november 29., vasárnap

Csiha Kálmán-szobor Érsemjénben (fotók)

Csiha Kálmán
(1929-2007)

"Született Érsemjénben, meghalt Marosvásárhelyen. Református lelkész, 1990-2000 között ez Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Költő, publicista, számos, vallásos témájú könyv szerzője. Nyugalomba vonulása után főleg külföldi gyülekezetekben hirdette az igét. Családi sírhelye Marosvásárhelyen található. "

Szobor-avatása: Érsemjén, 2009. november 21.
Szobrász: Hunyadi László (Marosvásárhely)










Az érsemjéni református templom

A templom mai alakját 1795-ben nyerte el bővítéssel. 1776-ban fatornyot, majd faharanglábat kap, a jelenlegi tornyot 1846-ban kezdték el építeni, a munkálatokat a szabadságharc szakította félbe, de 1858-ban befejezik. A templomban két portikusi boltíves kőfaragásos ajtó található, festményekkel díszített szószéke 1807-ből, műemlék orgonája 1847-ből való, két harangját 1924-ben öntötték.

Kazinczy Ferenc
(1759-1831)

"Született Érsemjénben, meghalt Széphalmon. A magyar jakobinus mozgalom tagja, költő és több, jelentős epikus mű szerzője. Korában a magyar irodalmi élet vezéralakja volt. Munkásságának talán legfontosabb eredménye a magyar nyelv megreformálásának megkezdése és vezetése volt. Életét a magyar nyelv, nép és kultúra előmenetelének elősegítésére tette fel."

Fráter Lóránd
(1872-1930)

"Született Érsemjénben, meghalt Budapesten. Katonai pályáját 1906-ban teljesen feladva a nótaszerzésnek és -előadásnak szentelte idejét. 1910-ben országgyűlési képviselőnek választották. Nótáinak nemcsak a zenéjét, de gyakran szövegét is maga szerezte. Hangja és hegedűjátéka lenyűgözte kortársait, több bel- és külföldi túrnét szervezett. Sírja Érsemjénben található"


(c) Fotó: Oroszi Kálmán

Bocsánatot kértek a püspökök a pedofilbotrány miatt

Bocsánatot kértek a püspökök a pedofilbotrány miatt
Akinek kedve volt, megerőszakolhatta a gyerekeket

Heti Válasz
2009.11.29.

Példamutató módon kezeli az ír egyház a szigetországban évtizedeken át tartó pedofilügyeket. A napokban a helyi katolikus püspökök fejezték ki őszinte bocsánatkérésüket. Egyértelmű választ adott a napokban az ír katolikus egyház vezetése mindazoknak, akik bagatellizálták, illetve egyházellenes fondorlatnak tartották a szigetországban kirobbant pedofilbotrányt, illetve annak kezelését. Miután ugyanis a vizsgálat lezárult, és terjedelmes jelentés számolt be a több évtizeden keresztül tartó ügyről, november 26-án Seán Brady armaghi érsek, Írország prímása nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését és szégyenét a jelentésben feltárt tények miatt.

A Magyar Kurír katolikus hírügynökség által ismertetett nyilatkozatban a főpap bocsánatot kért minden sértettől és hozzátartozóiktól, valamint az ír néptől azért, hogy a visszaéléseket évekig takargatták, és fontosabbnak tartották az egyház hírnevét, mint a gyermekek biztonságát és jólétét.

„Mint Dublin érseke, és személyesen, mint Diarmuid Martin, bocsánatot kérek minden túlélőtől, fájdalmat és szégyent érzek mindazért, ami történt" - csatlakozott társához egy másik főpap. „Meg kell állapítani, hogy a dublini főegyházmegye nem volt képes arra, hogy felismerje az érintett személyek gyermekkorának elrablását. Az egyházmegye mulasztást követett el, amikor nem válaszolt a tényeket bátran feltárók kérésére, súlyosbítva ezáltal ártatlanságuk megkárosítását. Ezt soha semmiféle bocsánatkérés nem teheti jóvá" - folytatta az érsek.



Az ír egyház vezetésének mélységes bocsánatkérése megrendítő gesztus, és másoknak is példát mutathat az őszinte szembenézésre. Amint ugyanis a püspökök is hangsúlyozták: a sors tragikus „fintora", hogy azok az erőfeszítések, amelyeket az „egyház védelmében" tettek a botrányt elkerülésére, most ehhez, az egyházat sújtó rettenetes botrányhoz vezettek.

A szigetországban történtek azért is kívánnak egyértelmű választ, mert nem elszigetelt esetekről volt szó. Korábban már hírül adtuk: az 1930-as évektől a kilencvenes évekig tartó időszakot vizsgáló, 250 intézményre kiterjedő jelentés megállapítja: a testi fenyítés, a lelki terror, a szexuális erőszak gyakori volt a katolikus intézményekben. Egyes iskolákban rabszolgaként dolgoztatták a gyerekeket, az ütlegelést rituális jelleggel alkalmazták, máshol a víz alá nyomás és a fenyítés egyéb megalázóbbnál megalázóbb példái kerültek napvilágra.

Az élet különösen a Keresztény Testvérek nevű férfi szerzetesrend, illetve az irgalmas nővérek intézményeiben ért fel sokak számára rémálommal. Az utóbbi évtizedekben a két közösség tagjai közé több pedofil hajlamú ember férkőzött, akik közül sokan évekig zaklatták a fiúkat és lányokat. Több ezres nagyságrendben váltak bizonyítottá azok az esetek, amikor a szerzetesek, illetve a világi munkatársak megerőszakolták a rájuk bízottakat.

A korábbi vizsgálat után most a dublini főegyházmegyében 1975 és 2004 között egyházi személyek által elkövetett szexuális bűntettekről szóló jelentés került napvilágra, hasonlóan fájdalmas eredményekkel.

És hogyan fordulhatott elő mindez? Ennek részben szociológiai, részben egyházszervezeti magyarázata van. Jobbára olyan intézményekről van szó, melyeket a társadalom perifériáján élők - megesett lányok, iskolakerülők, bűnözői háttérrel érkezők - nevelésére hoztak létre a XIX. században. Ezek az iskolák sokszor egy Isten háta mögötti településen voltak, ahol a külső ellenőrzés nélküli összezártság kinek-kinek a rosszabbik énjét hozta felszínre.

A megrontottak egyébként nem maradtak kártérítés nélkül. Az ír kormány és a helyi püspöki kar 12 ezer áldozatnak fejenként átlagosan 90 ezer dollár kompenzációt fizetett; cserébe ők vállalták, hogy nem támasztanak további kártérítési követeléseket.


2009. november 28., szombat

Érsekek tussolták el a pedofíliát

Érsekek tussolták el a pedofíliát

R. Hahn Veronika
Népszabadság
2009. november 28.

Négy érsek is összejátszott a hatóságokkal, hogy az ír katolikus egyház tekintélyének és vagyonának megóvása érdekében eltussolják a gyermekekkel szembeni zaklatásokat.

http://static.nol.hu/media/picture/91/42/16/000164291-3992-600f.jpg
Diarmuid Martin érsek bocsánatot kért

Felháborodással és az áldozatok iránti mély együttérzéssel fogadta a Brit-szigetek közvéleménye a dublini főegyházmegyében előfordult, gyermekekkel szemben elkövetett visszaélésekről készült 750 oldalas jelentésben feltárt tényeket. A vizsgálóbizottság az 1975 és 2004 között elkövetett zaklatásoknak járt utána és röviden összefoglalva arra a következtetésre jutott, hogy az állam a "ne kérdezz, ne beszélj" politikáját követte, amikor szemet hunyt a tömeges méretű molesztálások felett. A három kötetbe foglalt dokumentum kijelenti, hogy a "titoktartás, a botrány elkerülése, az egyház tekintélyének védelme és vagyonának megőrzése" fontosabb volt, mint igazságot szolgáltatni a szenvedőknek.

Az eljárás során nem bizonyosodott be, hogy szervezett pedofil bűnszövetkezet működött volna az egyházon belül, de az igaz, hogy elképesztő mennyiségű, 172 nevesített és tizenegy meg nem nevezett pap ellen nyújtottak be panaszt. A bizottság a listát 46 római katolikus papra szűkítette le, akik ellen a hosszú évek során összesen 320 gyermek tett panaszt. Közülük tizenegyet ítéltek el szexuális zaklatás miatt. 2004 májusa óta, ugyancsak a dublini főegyházmegyében szolgáló papok ellen 130 további bejelentés érkezett. Volt olyan pap, aki saját bevallása szerint több mint száz gyermekkel fajtalankodott, egy másik pedig két és fél évtizeden át minden második héten megrontott egy kisfiút.

A jelentés első helyen természetesen magukat az egyházra szégyent hozó papokat ostorozza, de bőven kijut a kritikából a rendőrségnek is. Egy bizonyos Edmondus atya ellen tett panaszt például az ír Garda főparancsnoka ahelyett, hogy bűnügyi eljárást indított volna, inkább John Charles McQuaid érseknek adta át. 1995-ben fordult elő először, hogy a főegyházmegye értesítette a polgári hatóságokat a súlyos visszaélésekről, de az biztos, hogy minden püspök elsődlegesen az egyház iránt mutatott lojalitást. Az ír rendőrfőkapitány elnézést kért a történtek miatt, mint ahogy a jelenlegi dublini érsek, Diarmuid Martin is "minden áldozat felé sajnálkozását, együttérzését és szégyenérzetét" fejezte ki.

Az ír egyházban számos hasonló ügy robbant ki a közelmúltban. Nagy vihart kavart, amikor 2005 októberében egy vizsgálat zaklatásokat és azok elhallgatását tárta fel. Fél évvel ezelőtt pedig katolikus vallásos rendek által üzemeltetett árvaházakban és szakiskolákban kiskorúak sérelmére országos méretekben elkövetett szexuális bűncselekményekre derült fény.


A görög kormány megadóztatná az egyházi vagyont

A görög kormány megadóztatná az egyházi vagyont

2009/11/25
Glóbusz / To Ethnos

http://engine.feed.gr/?catid=11424&imgid=7137214&srcid=1101&type=11495

A súlyos recesszió miatt a görög szocialista kormány ingatlanadóval sújtaná az görögkeleti egyház birtokában lévő épületeket, hogy csökkentse a magas költségvetési hiányt - adja hírül a görög napilap. Az egyház azonban ellenáll. A konfliktus oka az állam és az egyház elválasztásának hiánya.

A kormány egyszeri, 600 ezer eurós adót vetett ki az egyházi ingatlanokra. A görögkeleti egyház azonban nem volt hajlandó fizetni. Egyházi vezetők szerint az adóelvonás miatt veszélybe kerülnének karitatív intézményei.

A költségvetésnek viszont nagy szüksége lenne a pénzre: becslések szerint idén akár 12 százalékot is elérheti az államháztartási hiány mértéke. Az egyház a termőföld megadóztatását javasolja a hiány csökkentésének érdekében.

A To Ethnos emlékeztet rá, hogy Görögországban az egyház és az állam szétválasztása nem történt meg: a görögkeleti papok ma is állami alkalmazottak. Az állam és az egyház ilyen összefonódása, a hatáskörök tisztázatlansága állandó konfliktusok forrása. Olyannyira, hogy az ingatlanadó körüli vita kapcsán már egyházi vezetők is megpendítették, hogy érdemes lenne végre szétválasztani a két intézményt, ezzel biztosítva az egyház függetlenségét.


2009. november 27., péntek

Mic Dictionar Ortodox

Cimitirele SRL nu vor fi sfintite

Cimitirele SRL nu vor fi sfinţite

Daniela Cârlea Şontică
Jurnalul Naţional
27/11/2009

http://www.jurnalul.ro/usr/thumbs/thumb_446_x_297_5412-107997-cscimitirpacevouamagureleimg_1152.jpg.jpg

Cum o să ne îngropăm morţii dacă va intra în vigoare legea privind cimitirele, crematoriile umane şi serviciile funerare, al cărei proiect a trecut recent de Senat? Citind acest text la repezeală şi cu binecunoscuta frică de drobul de sare, gata şi isteria mediatică: Vai, nu ne mai putem boci morţii aşa cum au făcut-o moşii şi strămoşii! Dar de la un proiect de lege - e adevărat, cu unele neclarităţi - şi până la jalea că nu mai putem jeli este mult.

Citind textul acestui proiect de lege nu se poate spune că este limpede şi fără cusur, dar nici că este specificat expres ceva din cele acuzate. Frisoanele pe tema ambiguităţilor din proiectul amintit ar putea fi date de alte lucruri, nu de imposibilitatea de a duce la bun sfârşit un ritual tradiţional creştin de înmormântare.

CUM SĂ FIE CAPELA

S-a spus că nu vom putea să ne mai ţinem morţii în case şi să îi jelim în cele trei zile prevăzute în tradiţia religioasă creştin-ortodoxă şi că va interzis prin lege bocitul fie acasă, fie pe stradă până la cimitir, aşa cum se obişnuieşte în unele zone, mai ales rurale. Iată ce se spune în art. 2 (3): "Înmormântarea poate fi religioasă sau laică.

Înmormântarea religioasă are loc cu respectarea canoanelor şi a obiceiurilor bisericeşti. În cazul înmormântării laice, organizatorii stabilesc modul de desfăşurare a procesiunii funerare". Ceea ce lasă loc de interpretări este ceea ce scrie la articolul 8 (1), c, care spune că proprietarul cimitirului este obligat să asigure "spaţiul tehnic care să asigure temperatura de până la 15°C, premergător ceremoniei funerare".

Cuvântul "premergător" este cel care creează întrebarea: mortul trebuie ţinut în acest spaţiu, numit îndeobşte capelă, imediat după deces sau adus aici cu câteva ore înainte de ceremonia înmormântării, aşa cum se obişnuieşte cel mai adesea? Mai există o confuzie pe care textul o lasă atunci când se vorbeşte despre transportul mortului fie în aceeaşi localitate, fie dintr-o localitate în alta, în care se prevede ca sicriul să fie acoperit cu capac.

Nu se spune dacă este vorba despre un transport în cazul în care o persoană a murit în alt loc decât acolo unde ar trebui înmormântat sau dacă acest transport este chiar procesiunea în sine de la casa mortului şi/sau de la capelă la locul de veci din cimitir.

"ACEST PROIECT DE LEGE TREBUIE MODIFICAT"

Juristul Patriarhiei Române, preotul Ionuţ Corduneanu, care a studiat acest text - de posibilă lege dacă va fi adoptat şi de Camera Deputaţilor - ne-a declarat: "Sunt convins că acest proiect de lege a plecat de la necesitatea mai multor locuri de veci, pentru că într-adevăr există o criză în acest sens. Dar cine face o lege care priveşte cimitirele trebuie să se consulte şi cu reprezentanţii Bisericii Ortodoxe Române şi ai celorlalte culte din România.

Ceea ce ne deranjează, şi credem că acesta este interesul pentru care s-a trecut la elaborarea acestui proiect, este interesul de a da posibilitatea ca cimitirele să fie deţinute şi de particulari, SRL-uri şi ONG-uri. În acest moment, doar Biserica şi statul sunt proprietari şi administratori de cimitire. Cimitirele particulare de la noi sunt ilegale. Dintr-o statistică realizată înainte de 1990 reiese că în ţara noastră existau în proprietatea Bisericii 13.000 de cimitire şi în cea a statului 600, deci Biserica a deţinut întotdeauna cele mai multe asemenea spaţii, cum este şi firesc.

Statul şi Biserica sunt instituţii cu o continuitate de sute şi sute de ani, omul are o garanţie ştiind că are loc de veci într-unul din cimitirele acestora, dar când există un cimitir SRL ce garanţie poate avea? Este şi o contradicţie în termeni: o societate cu răspundere limitată să aibă în grijă locuri de veci... Aici văd raţiunea pentru care se doreşte această lege propusă de nişte minorităţi. Un cimitir nu este obiectul unei activităţi economice. Oricum nu cred că va trece de cealaltă Cameră.

Ori va fi modificat serios, ceea ce este destul de greu de făcut, ori este respins şi propus un alt proiect. Patriarhia Română va face demersuri pentru a se elabora un text serios în acest sens, vom colabora şi cu celelalte culte, în orice caz, trebuie să fim consultaţi când se propun asemenea legi. Nu ştim punctul de vedere al Guvernului, nu se află la dosar, lipsa consultării cultelor şi a administraţiilor locale face din acest proiect de lege doar o aventură".

TRANSPORTUL MORTULUI VS CORTEGIU FUNERAR

Reprezentantul Patriarhiei mai spune că în rânduiala canonică există prevederea ca locul cimitirului să fie sfinţit mai întâi de preot, la fel şi fiecare loc de veci în parte. Prin urmare, preoţii nesfinţind un cimitir particular - pentru că ei vor refuza să facă aceasta - cum se va folosi în scop religios un asemenea loc? Cine îşi va îngropa morţii într-un cimitir fără binecuvântare?

În ceea ce priveşte obligativitatea de a transporta mortul cu capacul peste sicriu, juristul Patriarhiei, fiind şi preot, are nelămurirea: Cum se va face serviciul religios în bună rânduială cu sicriul închis când slujba prevede că trebuie să fie deschis, că se spun rugăciuni specifice, se cădelniţează peste trupul mortului, iar sicriul se închide abia când se aşază în groapă?

Nelămurirea vine şi din faptul că un paragraf al proiectului acestei legi prevede clar că înmormântarea religioasă are loc cu respectarea canoanelor şi a obiceiurilor bisericeşti. De unde se vede clar că nu a fost consultat nici un cunoscător al rânduielilor bisericeşti, adică preot, în speţă reprezentantul Patriarhiei.

În privinţa obligativităţii ca în capela cimitirului să fie asigurată temperatura de 15°C, despre aceasta se vorbea încă din 2007, dar acolo unde nu există, şi cele mai multe capele nu au aşa ceva, nu s-a luat vreo măsură de sancţionare.

Pentru liniştirea spiritelor, este bine să avem în vedere faptul că legea aceasta, chiar dacă va fi adoptată, se referă la cimitirele care se vor înfiinţa de aici încolo, nu se aplică la ceea ce există deja, ca orice lege care nu se aplică niciodată retroactiv. Prin urmare, mult zgomot pentru mai nimic, în orice caz e liber la bocet, priveghi şi îngropăciune tradiţională.

http://www.jurnalul.ro/usr/thumbs/thumb_446_x_297_5412-107998-mrinmormantarehk2f2910.jpg.jpg

Cum vor arăta cimitirele

Potrivit noului proiect de lege, de acum încolo, cimitirele care se vor înfiinţa în România trebuie să îndeplinească următoarele condiţii: "Distanţa minimă admisă între zonele protejate şi gardul care delimitează cimitirul este de 100 m", potrivit art.7. -5), şi "cimitirele se împrejmuiesc cu gard şi cu o perdea de arbori. Între morminte şi gardul cimitirului este lăsată o zonă liberă de 3 m", potrivit art. 7. -(6).

Aceste lucruri nu par a fi greu de îndeplinit şi sunt de bun simţ. În privinţa mutării rămăşiţelor pământeşti se prevede la art. 9. -(2): "Exhumarea cadavrelor se poate face după minimum un an de la data înhumării şi numai în perioada 1 noiembrie-31 martie", ceea ce, spune pr. Ionuţ Corduneanu, era în vigoare şi până acum din raţiuni lesne de înţeles.


"Înmormântarea poate fi religioasă sau laică. Înmormântarea religioasă are loc cu respectarea canoanelor şi a obiceiurilor bisericeşti"
Proiectul legii privind cimitirele, crematoriile umane şi serviciile funerare, art.2.-(3).

"Patriarhia Română va face demersuri pentru a se elabora un text serios în acest sens, vom colabora şi cu celelalte culte, în orice caz, trebuie să fim consultaţi când se propun asemenea legi"
Pr. Ionuţ Corduneanu, juristul Patriarhiei Române



Eladó magyar templomok az Egyesült Államokban

Eladó magyar templomok az Egyesült Államokban

gondola / Népszava.com
Papp László
2009. november 19.

http://gondola.hu/cikkek/kep.php?oid=15995929&ct=image%2Fjpeg

Az Amerikába bevándorolt magyarok első kötelességüknek érezték, hogy az új hazában az Istennek emeljenek hajlékot, még mielőtt saját maguknak építettek volna házat. Létesült is a XIX. század végén, a XX. század elején magyar templom mindenütt, ahol a magyarok nagyobb számban letelepedtek Amerikában. Példájukat követték a későbbi kivándorlók is.

Azonban a beolvadás, a magyar közösségek fellazulása, az idősebb nemzedék fogyása, a fiatalabbak érdektelensége megtizedelte az magyar nyelvű amerikai egyházakat. Leghamarabb a zsidó közösségek veszítették el önállóságukat. A gyönyörű magyar zsinagóga emlékét New York déli részén a “lower east side”-on már csak a New York Times archívumából ismerhettem meg. Habár a jiddis anyanyelvű ortodox hívek között többször találkoztam olyanokkal, az itt született fiatalok között is, akik beszélnek magyarul.

A megépült magyar templomoknak ma már alig fele van meg. Tavaly ősszel a debreceni televízió (DTV) két szerkesztő-riportere, Széles Tamás és Vojtkó Ferenc, bejárta a keleti részen a magyar településeket. New Yorktól Chicagóig összesen 64 ma is működő vagy már csak emlékekben élő református templomot látogattak meg. A több mint 300 órányi felvételből 7x35 perces film készült, Krisztus Vándorai címmel, amelyet Amerikában először a Perth Amboy-i templomban mutattak be november 1-jén. "Ez a film a múltról beszél, anélkül hogy ‘siratóének’ lenne. Egy olyan hit- és nyelvi közösség mementója, amelyik száznál több éve él az idegen földön” - mondotta Nt. Kocsis Attila a megnyitón.

Reformátusok

A református templomok a hívő közösségek tulajdonában vannak. Ma már alig néhány templom maradt, amelyben csak magyar nyelvű az istentisztelet. A többiben angol, kisebb részben kétnyelvű, vagy csak havonta egyszeri magyar igehirdetés van. Ahol aztán a gyülekezet tíznél kevesebbre sorvadt, eladják vagy elhagyják a templomot.

Sietteti ezt a folyamatot az is, hogy sok régi magyar közösség a városok legszegényebb részein telepedett meg, ahol ma helyüket főleg színes lakosok vagy dél-amerikai új bevándorlók foglalják el. Aránylag jól járt az a gyülekezet, amelynek templomát - mint a Newark-it New Jerseyben, vagy a connecticuti South Norwalk-i Dokus-hallt, fekete gyülekezet vette meg. Másutt, mint a New York állambeli Poughkeepsie-ben vagy Lackawanna-ban az elhagyott, bezárt épület üresen áll. Peekskill-en zongorajavító műhely, Keasby-n lakóház lett a templomból. És így tovább, az egyre pusztuló, sorvadó magyar gyülekezeteknél.

Vannak azonban olyan közösségek, amelyek, ha megfogyva bár, de törve nem, harcolnak a magyar örökség megtartásáért. Szép példája ennek a New Jersey-beli Franklin város, ahol egy lelkes kis csoport Judy Williams vezetésével, a Történelmi Társasággal összefogva, megmentette a ércbányászok által épített régi templomépületet. Ennek a története megérne egy külön beszámolót.

Az ötezer lakosú helységet valamikor Thomas A. Edison alapította, ő épített a lakosok számára iskolát is. Ezt vette meg a magyar református közösség 1909-ben templomnak. Amikor az 1973-ban megszűnt, a lelkes, származásukra büszke lakosok összefogásával sikerült elérni, hogy a helyi múzeum területére átvitt épület a magyar közösség emlékhelye legyen.

Katolikusok

A katolikus gyülekezetek helyzete más. A magyar közösség adakozásából épült templom nem az övék, hanem a püspökség tulajdona. Ha a püspöknek pénzre van szüksége, mint például a bridgeporti görög katolikusok esetében, hiába működő még a gyülekezet, bezárják és eladják a templomot.

Ugyanez a helyzet most Clevelandben. Az ottani népes és nagy múltú, 105 éves közösség szép helyen fekvő Szent Imre templomát dobra verik, és a híveket a fekete gettóban levő Szent Erzsébetbe utasítják. A gyülekezet, Peller Miklós vezetésével, minden követ megmozgat, igyekszik fellebbezni a bezárás ellen. Hatszáz hívő tartozik a templomhoz, ez egész Amerikában a legnagyobb létszámú magyar egyházközség. Anyagi gondjuk nincs, önfenntartók, több mint 700 ezer dollár megtakarított pénzzel rendelkeznek, erdélyi magyar papjuk, Siklodi Sándor kitart mellettük. Fordultak már a Vatikánhoz, az amerikai Kongresszushoz, a városhoz. Legalább 7-10 év haladékot szeretnének kapni, de a clevelandi püspök, Richard Lennon elutasította kérésüket. A kerület kongresszusi képviselője, Dennis J. Kucinich azt javasolja, hogy a város sajátítsa ki a templom épületét, és adja oda azt a még mindig jelentős magyar közösségnek kultúrház céljára.

Ha a Vatikán nem fogadja el a hívek fellebbezését, amire a tapasztalat szerint kevés a remény, a híres millenniumi falfestményt tartalmazó templomot 2010. július elsején bezárják. Ugyanarra sorsra jut, mint a clevelandi egyházmegye 24 már bezárt temploma, így a Loraini Szent László meg az Orange Village-i Szent Margit, ahol az utolsó misét november elsején mutatták be. A mise után a tiltakozókat letartóztatással fenyegették, majd az üres templomot rendőrök kutyával őrizték.

Tizenhárom Cleveland környéki gyülekezet most Veszélyeztetett katolikusok (Endangered Catholics) néven szerveződve minden szerdán tiltakozó gyűlést, szombatonként egyeztető megbeszélést tart. Ha nem járnak sikerrel, az épületek eladásra kerülnek, ahogy most a templomi kincseket kínálják árverésre.

Aki az eladó üvegablakokat és kegytárgyakat látni akarja, keresse fel a világhálón a http://www.church-inventory.com/inventory.php címet. Ha Szent Istvánt, vagy Szent Lászlót ábrázoló ablakot szeretne, 7500 dollárért megkaphatja egyiket vagy másikat. Szent Erzsébetet már 2500-ért is meg lehet venni.

Lennon püspök magatartása a templomok bezárása terén nem új. Előzőleg Bostonban szolgált, ahol számos templomot megszüntetett. Ötben, éjjel-nappali virrasztással a tüntetők, akiknél az áldozás most pap nélkül történik, elérték, hogy a Vatikán elhalasztotta a döntést, de a püspök megfogadta, hogy ez nem fog Clevelandban megismétlődni.

"Kérés elutasítva"

A Szent Imre-templom bezárása ellen az ország minden részéről érkező tiltakozó leveleket azzal utasították el, hogy azok nem gyülekezeti tagoktól jöttek. Ugyanakkor, amikor a helyi hívek a katolikus kánonjogra hivatkoznak - (Canon 212-2): “Krisztus híveinek joga van igényeiket és főleg lelki szükségleteiket, kívánságaikat a Szentegyház és a papok tudomására hozni” -, nem hallgatják meg őket.

A püspökség által eladásra kínált kegytárgyak között található egy: “Angels with crest and crown” 4 ezer dollárért. Jobban megnézve az angyalok által tartott koronás magyar címert láthatjuk ezzel a felirattal: Isten áldd meg a magyart, és vele szemben Justice for Hungary! Minthogy ez nyilvánvalóan kifejezetten magyaroknak jelentős érték, a Szent László Rend nevében Falk Viktor azt kérte, hogy legalább ezt az egyet adják oda a magyar közösségnek. A válasz rövid és elutasító volt:

"Request denied."

Pénz beszél...

http://www.nepszava.com/uploadpic/16_szent%20istvan%20ablak.jpg
Szent István ablak


Mégsem magyar templomból lett sztriptízbár?

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének közleménye

http://www.euroastra.info/files/images/mpk.preview.jpg

Az alábbiakban közöljük a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének közleményét.

Mivel a tömegtájékoztatási eszközökben sokkoló hírek jelentek meg egy magyarországi templom sztriptízbárrá alakításáról, melyről állítólag Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke nyilatkozott volna, felvettük a kapcsolatot az Apostoli Szentszékkel, minthogy hazánkban ilyen esetről egyáltalán nem volt tudomásunk. Ravasi érsek úr hivatalosan közölte, hogy újságírói pontatlanságról van szó, ő az esettel nem Magyarországon, hanem egy másik kelet-európai országban találkozott. Ott sem az Egyház fordította ilyen célra templomát, hanem a korábban államosított vagy más módon világi kézre került templomok egyikében fordult elő ilyen eset. Hozzáfűzte, hogy a kérdés abban az összefüggésben merült fel, hogy a kommunista rendszer idején tömegesen pusztították el az egyházi kulturális javakat, műemlék épületeket, könyvtárakat, vallásos tárgyú műalkotásokat. Ezeknek az értékeknek a számbavétele, megóvása és méltó bemutatása népeink azonosságát, önbecsülését, kulturális felemelkedését szolgálja. Az istentisztelettel és a hittel közvetlenül kapcsolatos műalkotások pedig éppen a képi kultúra mai korszakában hitünk továbbadásának hatékony eszközei.

Budapest, 2009. november 27.

Magyar Kurír


The Swine Flu Prayer

The Swine Flu Prayer

Most merciful and gracious heavenly father I pray that your people, who are called by your name, would humble themselves so that you will heal the land. We have an epidemic before us, and many are fearful but we know that if we pray and believe, we can cast mountains into the sea, so I pray for the mountain of fear to be cast into the sea. You have not given us a spirit of fear, but of love, power and a sound mind. So we cannot fear the spread of the Swine Flu when we invest all of our energy into you, the strength of our life. You said that you want us to prosper and be in good health and I claim this for myself and all of your children. But I also pray that all would exercise knowledge, wisdom, and understanding as they navigate through this. For those living in areas where there is a high concentration of affected people–Mexico, Fresh Meadow, Queens, close up orifice that can be a gateway for the virus, strengthen immune systems, breathe health and purity into their bodies. Into all of our bodies. Give us knowledge and wisdom to take the practical measures to protect themselves. For those who have been infected with the virus be Jehovah Rophe, the God who heals. Speak into their lives. Breathe into their lives. Provide the affected with the best medical care available. Bless the doctors and nurses, who are having to deal with this onslaught of patients, with patience. Comfort the families who have experienced loss at the hands of this disease. And most of all, I pray that people would put their trust in you and you alone. You are the only one who can get us through this.

In Jesus’ Name,

Amen

The Loudmouth Protestant



Figyelem! A fenti kép társítása az imádsággal sértheti egyesek vallási vagy állatvédői meggyőződéseit és érzéseit. A kép nem az imádság komolyságát vagy szentségét kívánja aláásni, hanem az influenzajárvány körüli üzletszerű pánikkeltést hivatott kigúnyolni. A képen ábrázolt imádkozó sertés bárminemű hasonlósága Önnel vagy sertésével kizárólag a véletlen műve. Az alkotás a művészi kifejezés szabadságának terméke. :)



2009. november 26., csütörtök

Templomból night-club

Templomból night-club
Nightclub from church

Night clubbá alakított magyar templom

Night clubbá alakított magyar templom ellen emelt szót a pápa minisztere

MTI / origo
2009. 11. 26.

Egy éjszakai bárrá alakított magyar templomot hozott intő példának a pápa kulturális minisztere, amikor az egyházi épületek átalakítása ellen emelt szót csütörtökön. A bíboros szerint inkább le kell bontani a templomot, mint hogy night club üzemeljen benne.

Eladhatók vagy lebonthatók a hívek által nem látogatott templomok, de nem alakíthatók át éjszakai szórakozóhellyé - közölte csütörtökön Gianfranco Ravasi bíboros, a Vatikán "kulturális minisztere". A Kultúra Pápai Tanácsának elnöke egy magyarországi templomot hozott fel negatív példaként, amelyet elmondása szerint "night clubbá alakítottak át, az oltáron pedig vetkőzőszámokat mutatnak be".

A bíboros Vatikánvárosban újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy egyes templomok fenntartása túl sokba kerülhet az egyházmegyéknek, mégis a "legnagyobb körültekintésre" intette az egykori szentélyek jövőjéről döntő illetékeseket.

A vallási célra már nem használt templomépületeket Nyugat-Európában is előszeretettel alakítják át szórakozóhellyé, Hollandiában például előfordul, hogy bazárt rendeznek egy-egy nagyobb katedrálisban, Írország fővárosában, Dublinban pedig Church Bar néven működik night club és kocsma egy hatalmas templomépületben.

http://www.thechurch.ie/images/bar.jpg

Eladó egy templom!

Eladó egy templom!

Árkád
2009. nov. 26.


Egy ilyen hírre az ember már igazán felüti a fejét, habár elege van a hasonló jellegű licitálásokból.

http://www.arkad.ro/images/2009.11.26/sportemplom_2_20091126104033_759.jpg

Nemrég kelt el Michael Jackson flitteres fehér kesztyűje is, úgy 420 ezer dollárért, azaz 80 millió forintért. De hát egy templom?!

Sajnos Magyarországon nem ez az első eset, ugyanis 2006-ban eladásra került két darab istenháza is: az egyik a Somogy megyei Bábonymegyeren, a másik Budapest VIII. kerületében. A szomorú helyzetek előzménye a hívek apadása volt, azoké a reformátusoké, akik már nem tudták fenntartani a templomépülettel járó költségeket. Ezért aztán, ahogy mondani szokás, túladtak rajta.

A somogyi templomot egy helyi vállalkozó vette meg 600 ezer forintért, de a nagykanizsai esperes szerint akár 2 forinttól is kezdődhetett volna a licitálás. A befolyt összeget ebben az esetben egy másik református templom felújítására szánták.

A budapesti istenháza viszont egy harcművészeti társaság kezébe került 20 millióért. A szlovák evangélikus egyházközség tulajdonában álló templom szolgált már kereskedelmi célokat is, de gabonaraktárnak is használták.

Eladó egy templom! – ismétlődött meg a napokban a fejeket s szíveket felütő hír, amelyet immár a medgyesegyházi közösség tett nyilvánossá, mondván, hogy „elfogytak a hívek”. Ezért az ingatlanért – mivel így nevezik jogi nyelven -, 4,5 millió forintot kérnek, de a harangot megtartaná az önkormányzat. Az épület a háború előtt zsinagóga volt s miután a zsidókat deportálták, átvették a reformátusok. Jelen pillanatban, a templomban nincs fűtés, világítás, egy-két hívő járt még ide a minden hónap harmadik vasárnapján rendezett istentiszteletre. Maga a felújítás 30 millióba kerülne.

Csupán egyetlen kérése van a helyi közösségnek, hogy kulturális célra használják az egykori imádkozásra szánt helységet: „sem kocsma, de még gyógyszertár sem válhat belőle”. Eddig tartanak a hírek, a száraz adatok, a rideg tények. De elképzelem, hány szilágysági ember szívét rezegteti meg egy ilyen rémhír. Hány templomjáró atyafi lelkében kondul meg a vészharang, és hánynak csuklik el úgy a hangja, mint utolsó akkordok az elhagyott templomi orgonán?

Régóta tudunk hasonló távoli, amerikai, hollandiai esetekről. De ki hitte volna, hogy járványként közelít felénk?! Ki hitte volna, hogy istenházából autószalon, gabonaraktár, harcművészeti edzőterem legyen?

Pedig, sajnos már Magyarországon szedi áldozatait a fekete járvány. Miért nevezem feketének? Mivel az őseink fehér puritanizmusát, a tiszta forrásból származó keresztyénséget elnyomja a mindenfelől importált vallás: buddhizmus, hinduizmus, iszlám, izraelita, kínai univerzizmus, bahái dzsainizmus, oomoto, samanizmus, sátánizmus, sintó, ayyavali, szikhizmus, zoroasztrianizmus, Jehova Tanúi, agnoszticizmus, ateizmus, New Age, panteizmus, szabadkőművesség, szcientológia, kabballa.

És ebben a kicsi országban úgy burjánzik az a rengeteg szövetség, gyülekezet, egyház, mozgalom, páholy, család, hogy csupán 228 hozzájuk hasonló van bejegyezve. Mintha csak a jó termékeny földben ezek a magvak igyekeznének a legtöbbet hajtani s teremni.

Csoda hát, ha kiürülnek a keresztyén templomok? Csoda hát, ha Krisztus egyedül marad az ingatlanban, s ha csupán hideg szelek vagy csavargók járnak hálni beléje?

Isten a megmondhatója, hová vezet az az út, amely az Ő templomából kivezet és más utat, más közösséget keres.

Keresztes Piroska


Interaktív útmutató a mekkai zarándoklathoz (London Times)

Interactive guide to the haj

http://extras.timesonline.co.uk/flash/hajgraphic/stills/hajstill_585x350.jpg

Today is the first day of haj, the pilgrimage to Mecca that all Muslims in sound health and with sufficient financial means have the obligation to make once in their lifetime. The Times has launched an interactive guide to each step of the pilgrimage.

http://www.timesonline.co.uk/tol/img/global/tol-logo.gif

Megjelent a királyhágómelléki református falinaptár


2010-ES EGYHÁZKERÜLETI FALINAPTÁR

A képeken a Nagybánya-óvárosi templom, élesdi úrasztali kanna és lugosi keresztelő kancsó látható.

A naptár ára 3 lej.

www.kiralyhagomellek.ro



Megjelent a királyhágómelléki református kalendárium

Megjelent a református kalendárium

Erdon.ro

Nagyvárad - A királyhágómelléki egyházkerület kiadásában a napokban jelent meg a 2010-es évi református kalendárium. A 12 lejbe kerülő kiadvány az egyházközségeknél és az Illyés Gyula könyvesboltban kapható.

Megjelent a református kalendárium

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) kiadásában a napokban került ki a nyomdából a Bereczki András paptamási lelkipásztor (képünkön) által szerkesztett 2010-es évi református kalendárium. Az igényes kivitelezésű kiadvány címlapján a végvári templom, a hátsó borítóján pedig a borsi gyülekezeti otthon látható. A kötetben interjúk olvashatóak Tőkés László európai parlamenti képviselővel, Berkesi Sándor karnaggyal, Liszt- és Magyar Örökség díjas zeneszerzővel, valamint Éhn József, a Kárpát-medencei Magyarságért Társaság elnökével. A gyülekezeti őrjárat sorozatban ezúttal a tamáshidai, a mezőbajai, az anti, az árpádi, a végvári és a krasznamihályfalvi egyközségek múltjáról és jelenéről esik szó.

Hasznos címtár

A történelmi fejezetek oldalain Ősz Előd teológiai tanár a 350 éve elhunyt II. Rákóczi Györgyről, Mihálka Zoltán történész pedig a 150 éve meghalt Széchenyi Istvánról értekezik. Kupán Árpád történész Sorsfordító évek a romániai magyarság életében, 1939-1940 címmel közül egy hosszabb lélegzetű írást. Az irodalmi részben többek közt Reményik Sándorról, Mikszáth Kálmánról és Petelei Istvánról olvashatóak értékes gondolatok, Járosi Éva összeállításában. Derűs perceket igérnek a viccek, a kisebbeknek pedig a gyereksarok biztosít kellemes kikapcsolódást. Hasznos információkat kinál ugyanakkor bárki számára a kalendárium végén található címtár.

Ciucur Losonczi Antonius


2009. november 25., szerda

Procesul episcopului Casian Craciun cu CNSAS

Procesul episcopului Casian Craciun cu CNSAS a reinceput cu amanare

Ziare.com

Curtea de Apel Bucuresti a amanat, marti, pentru 26 ianuarie, procesul in care CNSAS cere constatarea calitatii de colaborator al fostei Securitati pentru episcopul Dunarii de Jos, Casian Craciun.

http://s1.ziare.com/?mmid=fb9f44b2b9104a1d0

Instanta a dispus, marti, amanarea procesului la cererea reprezentantului CNSAS de a lua la cunostinta intampinarea depusa de avocatii lui Casian Craciun.

Dosarul deschis de CNSAS in instanta a reinceput marti, dupa ce Curtea de Apel Bucuresti dispusese trimiterea acestuia spre rejudecare.

Curtea de Apel Bucuresti a decis, pe 8 mai 2009, ca procesul in care CNSAS cere atestarea calitatii de colaborator al Securitatii a episcopului Dunarii de Jos, Casian Craciun, sa fie rejudecat, admitand, astfel, recursul facut de CNSAS impotriva deciziei Tribunalului Bucuresti.

Procesul ar fi trebuit sa fie rejudecat de Tribunalul Bucuresti (instanta care a dat prima solutie), insa, dupa modificarea legii CNSAS, Curtea de Apel Bucuresti a devenit prima instanta care solutioneaza cererile formulate de Consiliu. Ca urmare, procesul va fi rejudecat de Curtea de Apel Bucuresti, intr-un complet cu un singur judecator.

Solutia data de Curtea de Apel Bucuresti vine dupa ce Consiliul a aratat, prin documentele depuse ca decizia de necolaborare pe care i-a dat-o in trecut episcopului Casian Craciun, nu era una definitiva, legea CNSAS schimbandu-se intre timp.

La termenul anterior al procesului de la Curtea de Apel, instanta a cerut CNSAS sa depuna la dosar contestatia impotriva primei decizii a Consiliului, care hotarase ca episcopul nu a colaborat cu Securitatea. Potrivit reprezentantilor CNSAS, contestatia facuta de Gabriel Catalan (fost angajat al CNSAS) nu a mai putut fi solutionata, intrucat Curtea Constitutionala a declarat neconstitutionala legea de functionare a Consiliului, prin urmare a interzis ca acesta sa mai dea verdicte. Din acest motiv, CNSAS a trimis dosarul in instanta.

Tribunalul Bucuresti a respins, pe 27 octombrie 2008, ca inadmisibila cererea CNSAS de a se constata colaborarea cu fosta Securitate a episcopului Dunarii de Jos, Casian Craciun, admitand, in schimb, exceptia invocata de acesta, prin care a sustinut ca a primit deja un verdict de necolaborare pe aceleasi probe.

CNSAS: Episcopul a fost "util" Securitatii timp de 10 ani

Consiliul National pentru Studierea Arhivelor Securitatii sustine ca episcopul Dunarii de Jos a fost "util" Securitatii timp de 10 ani si a cerut Tribunalului Bucuresti sa constate existenta calitatii de colaborator a lui Casian Craciun.

Casian Craciun "a fost recrutat ca informator ca urmare a propunerii Departamentului Cultelor ca acesta sa fie trimis la studii in strainatate, fiind folosit pentru incadrarea informativa a diverselor medii din cadrul emigratiei romanesti", se arata in nota de constatare emisa de Directia Investigatii a CNSAS depusa la dosar.

De asemenea, CNSAS arata, in actiunea depusa la Tribunalul Bucuresti, citand din dosare ale Serviciului de Informatii Externe (SIE), ca episcopul a preluat urmatoarele nume conspirative de colaborare: "Crin" (1981-1985), "Casius" (1985-1991), "Casio" (1988), cu precizarea ca "domnul Craciun a dorit pastrarea conspirativitatii asupra legaturii sale cu organele noastre (n.r. organele SIE)".

Desi nu s-au identificat documente care sa arate faptul ca episcopul a transmis informatii catre securitate, din continutul rapoartelor intocmite de catre ofiterii de legatura reiese ca ar fi desfasurat activitate in acest sens, sustin reprezentantii CNSAS. Pentru exemplificare, CNSAS precizeaza ca episcopul "a furnizat unele date cu privire la vizitatorii straini din cadrul Episcopiei, cadrele bisericesti propuse sa se deplaseze in exterior, relatiile acestora in strainatate".

De asemenea, Casian Craciun ar fi fost instruit de catre ofiterii de securitate, potrivit CNSAS, pentru a obtine informatii despre "Asociatia fostilor detinuti politici", despre pozitia si cercurile emigratiei referitoare la REX (Regele Mihai I), despre "asa-zisa Uniune a romanilor liberi" condusa de Ratiun Iancu. CNSAS mai sustine ca episcopul trebuia sa afle informatii despre colaboratorii externi ai postului de radio "Europa Libera" si lectorii romani aflati in Franta, care au refuzat sa se intoarca in tara.

Totodata, in actiune se arata faptul ca "domnul Craciun a manifestat interes pentru acest tip de activitate". CNSAS sustine ca episcopul a obtinut date cat mai complete despre "Ratacitul" - "fost coleg cu sursa", pe care l-a influentat sa nu desfasoare "activitati ostile". De asemenea, Casian Craciun ar fi contactat toti preotii si teologii romani din R.F.Germania, pentru a obtine date despre situatia lor si pentru a verifica daca Dumitreasa Calciu (n.r. preot ortodox, dizident si luptator pentru drepturile omului roman, care a facut peste 21 de ani de inchisoare sub regimul comunist; a fost exilat din Romania in 1985 si s-a stabilit in SUA) va veni in R.F.Germania, mai sustine CNSAS.

In actiune, se arata ca CNSAS a decis sa sesizeze Tribunalul Bucuresti dupa ce Gabriel Catalan a contestat verdictul de necolaborare dat de Consiliul CNSAS in 22 noiembrie 2007, el solicitand sa se verifice daca episcopul a lucrat sau a colaborat cu Securitatea.

Colegiul CNSAS a decis, in noiembrie 2007, ca episcopul Casian nu a colaborat cu Securitatea, desi despre acesta presa scrisese ca ar fi fost colaborat cu Directia de Informatii Externe, ca ar fi avut diverse nume conspirative si ca ar fi dat informari pe cand era trimis cu misiuni in strainatate.



Lakat a medgyesi templom ajtaján (H)

Lakat a medgyesi templom ajtaján

http://www.szabadfold.hu/images/SZO_Logo.jpg


Szabad Föld
Borzák Tibor
Fotó: Lehoczky Péter
2009. november 23.

Medgyesegyházán lakat került a református templom ajtajára. Miután elfogytak a hívek, nincs értelme tovább megtartani az istentiszteleteket. Az épület állaga igen kritikus, felújítására azonban nincs pénz.

http://keptar.szabadfold.hu/cikkepek/22709/Image/Nagy_rQcp_medgyesegyhaza1.jpg

A Békés megyei Medgyesegyházán elfogytak a református gyülekezet hívei, már csak ketten fizetnek egyházadót. A főként dinnyetermesztéséről ismert település református temploma kiürült, ugyanis a hetven férőhelyes patinás épületet alig látogatják. Isten háza szemmel láthatóan pusztulásnak indult, felújításra pedig nincs pénz. Ezért úgy döntöttek, hogy eladják a templomot, ingatlanszakértővel felbecsültetett értéke 4,5 millió forint.

– Nem eladásról van szó, nem is klasszikus értelemben vett tulajdonosváltásra kerül sor – mondta érdeklődésünkre Molnár Virág mezőkovácsházi lelkész, aki a medgyesegyházi szorványgyülekezet vezetője is. – Nem azért merült fel a templom bezárása, mert csak ketten járnak oda. Az önkormányzattal a felújításról kezdtünk tárgyalni, de rá kellett jönnünk, hogy önerőből ezt nem tudjuk elvégezni. Ezért közösen keressük a történelmi emlékhely megóvásának lehetőségét.

http://keptar.szabadfold.hu/cikkepek/22709/Image/Nagy_tVjd_medgyesegyhaza2.jpg

Van is mit megóvni, hiszen az épületet eredetileg az 1800-as évek végén zsinagógának emelték. A környék egyetlen zsidótemplomaként szolgálta a híveket, mindaddig, amíg a második világháború koncentrációs táboraiban halálukat nem lelték a viharsarkiak is. Az ingatlan később a református egyház tulajdonába került, Európában sem volt példa arra, hogy egy zsinagógát keresztény felekezet vett volna át. Visszaemlékezések szerint a bronzharangot Rákosi Mátyás ajándékozta a gyülekezetnek, az egyik ablak alatti falrészben pedig egy szelencét rejtettek el korabeli fotókkal és névsorokkal.

Remélhetőleg nem idegenkézre, hanem a medgyesegyházi önkormányzat tulajdonába kerül át a református templom épülete. Ugyanis csak kulturális célokra szeretnék átadni a majdan felújított imaházat. Erre egyébként város önkormányzata szóbeli szándéknyilatkozatot tett, és sajtóközleményt adott ki a témában. Ebből az is kiderül, hogy a református istentiszteleteket a jövőben az evangélikus egyházközösség gyülekezeti termében tartják meg Medgyesegyházán.


Lélekben minden rácsok felett járt

Lélekben minden rácsok felett járt

Erdon.ro

Bihar megye – Szombat este óta Érsemjén központi parkjában egymás mellett áll a település (eddigi) leghíresebb szülötteinek szobra: a Kazinczy Ferencé és Fráter Lórándé mellett felavatták a Csiha Kálmánét.

Lélekben minden rácsok felett járt

Zsúfolásig telt szombaton délután Érsemjén református temploma, ahol az ünnepség kezdődött. Ez is bizonyította, pontosabban bizonyította volna, ha még szükség lett volt rá, hogy mennyi tisztelője volt és van az Erdélyi Református Egyházkerület néhai püspökének. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke prédikációjában úgy emlékezett Csiha Kálmánra, mint olyan „fáklyára”, mely a nehéz időkben is mutatta az utat, s aki nyugodtan állhat a Mindenható ítélőszéke elé, mert pályáját hűséggel megfutotta. Fülöp János helyi tiszteletes felelevenítette Csiha Kálmán semjéni szolgálatait, köztük az utolsót, melyre 2007. Pünkösdjén került sor, Újsemjénben. Később a tiszteletes vezetésével konfirmandusok énekeltek, illetve Csiha–verseket mondtak el.


A síron túlról is

Két éve elhunyt püspök–társáról megemlékezett Tempfli József, a Bihari Római Katolikus Egyházmegye ny.püspöke is, majd Balazsi József polgármester köszöntötte a szélrózsa minden irányából érkezett vendégeket. A templomi esemény zárásaként Csűry István áldotta meg a belső felújításon átment istenházát.

Miért kötelességünk Csiha Kálmánnak szobrot állítani? - tette fel a kérdést már a még letakart alkotás előtt Balazsi József, majd meg is adta a választ: mert egyházát, népét, hazáját szerető, és ebben példát adó egyházi vezetőről van szó, aki nyugdíjba vonulása után a világ minden táján élő magyarokhoz vitte az ige üzenetét. Nehéz olyan emberről megemlékezni, akinek lábnyoma még szinte a mienk mellett van, kezdte beszédét Cseke Attila szenátor, majd a szabadság fogalmát értelmezve idézte a püspököt: „Mert fogollyá nem az lesz, akit rácsok mögé zárnak, hanem akinek átnőnek a lelkén a rácsok.” (Csiha Kálmán – Fény a rácsokon, Bevezetés) Kazinczy anyanyelvünket, Fráter jókedvűnket, Csiha lelkünket építette és jobbította, amikor kellett, mondta Szabó Ödön. Az RMDSZ megyei ügyvezetője hozzátette: Csiha Kálmán olyan lelkész, aki a síron túlról is megtöltötte a templomot, ahogy életében is mindig tette, bárhol járt.

Élethű szobor

A néhai püspök sorsa azonos volt közösségének sorsával, vélte Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul. Az egykor fogolytársak nevében Bikfalvi György mondott beszédet, és már sötétedett, mire a két unoka, Nagy Botond és Nagy Kálmán leleplezhette Hunyadi László szobrát, melyről sokan megállapították, hogy igen hitelesen adja vissza Csiha Kálmán arcvonásait. A néhai püspök lánya, Nagy Attiláné Csiha Emese köszönetet mondott elsősorban Érsemjénnek, de az egész Érmelléknek is, hogy édesapja emlékét ápolják, s a család mindig úgy érezheti, hazaérkezik, ha e tájon jár. A beszédek előtt helyi iskolások, utánuk Meleg Vilmos színművész adott elő Csiha–verseket, majd hosszú sorban járultak a szobor talapzatához a koszorúzók, intézmények, hivatalok, szervezetek, egyesületek, egyházak képviselői, és magánemberek egyaránt. Az ünnepség a Himnusz, és a Székely Himnusz éneklésével zárult.

2009. november 24., kedd

Manhattani deklaráció

Manhattani deklaráció a vallásszabadságért, a család és a házasság védelméért

„Nincs olyan kulturális vagy politikai intézmény, ami képes lenne elhallgattatni a keresztyén lelkiismeret szavát” - hangsúlyozták vallási vezetők a múlt hét végén az USA-ban elfogadott közös nyilatkozatukban. Ebben az élet szentsége, a hagyományos házasság és a vallásszabadság védelme érdekében emelik fel szavukat…

(New York) – Az iratot, amit „Manhattani Deklaráció”-nak neveztek el, több mint százhuszonöt USA-ban közismert katolikus, protestáns és ortodox egyházi vezető, vallási szervezetek képviselője írta alá. A washingtoni Nemzeti Sajtóklub is közzétette a deklarációt. Nincs olyan kulturális vagy politikai intézmény, ami képes lenne elhallgattatni a keresztyén lelkiismeret szavát – fogalmaznak a deklarációban. Mi ellen emelik fel szavukat? Az abortuszok, az embrióromboló kutatás, az öngyilkosság, az eutanázia és mindenféle életellenes akció ellen, minden olyan morális visszaélés ellen, ami a család és a házasság ellen irányul. A mostani deklarációt megelőzte 2009. szeptember 28-án az a new yorki találkozó, ahol a felsorolt vallási közösségek vezetői tárgyalóasztalhoz ültek, hogy tisztázzák, mit tudnak közösen tenni. Az aláírók felhívják az amerikai közvélemény figyelmét arra, hogy védelmezzék az igazságosság elvét, a közjót. Jézus Igéje szerint szeretnék azt elérni, hogy azt adják meg a császárnak, ami császáré, Istennek pedig azt, ami az Istené. Bírálják az Obama- kormányzat politikáját, amelyik megengedi az embrionális élettel folytatott kísérletezést. Ugyanakkor nem tudják elfogadni a házasság újraértelmezését, az azonos neműek házasságát, illetve párkapcsolatát. Az aláírók között amerikai katolikus érsekek, püspökök vannak, ortodox metropoliták és püspökök, J. Akinola nigériai anglikán prímás, Chuck Colson, a világméretű Testvéri Börtöntársaság alapítója, Michael Timmis, mai vezetője, sajtóorgánumok alapítói, családvédő szervezetek vezetői, közismert bibliatársulatok képviselői.

(christiantelegraph.com – 2009-11-22 - dr. békefy – www.reformatus.hu)

II. János Pál pápa flagellálta magát

Papa Ioan Paul al II-lea se flagela

Cotidianul
Constantin Vlad
23 Noi 2009

Pentru a se „spăla de păcatele comise“, Suveranul Pontif decedat acum cinci ani obişnuia să se flageleze „cu regularitate“, susţine o călugăriţă care a lucrat pentru fostul Suveran Pontif.

http://i.telegraph.co.uk/telegraph/multimedia/archive/01528/pope_1528584c.jpg
Pope John Paul II
Photo: AFP/GETTY

Informaţia a fost descoperită în urma amplei investigaţii iniţiate de Vatican în vederea sanctificării lui Ioan Paul al II-lea, precizează cotidianul britanic „The Daily Telegraph“. Anchetatorii Cetăţii Sfinte, cu toţii oficiali ai Congregaţiei pentru Cauza Sfinţilor, au cules şi au analizat mii de documente şi mărturii despre viaţa şi activitatea fostului Pontif. Printre acestea figurează şi mărturia călugăriţei Tobiana Sobodka, angajată în apartamentele private papale de la Vatican şi din reşedinţa de vară a Papei, Castel Gandolfo.

„De mai multe ori, el (Papa Ioan Paul al II-lea - n.r.) s-a supus penitenţei corporale. Noi auzeam tot. Eram într-o cameră alăturată din Castel Gandolfo. Puteam auzi sunetul loviturilor când se flagela. A făcut asta cât timp a fost capabil să se deplaseze singur“, afirmă Sobodka. Faptul că defunctul Papă se flagela a fost confirmat şi de un episcop care a servit drept secretar al Suveranului Pontif. „Obişnuia să se pedepsească, în special înainte de a numi episcopi şi de a hirotonisi preoţi. Eu nu am văzut asta cu ochii mei, dar mi-a spus mai multă lume de încredere“, a declarat Emery Kabongo. Autoflagelarea este o practică utilizată de unii credincioşi catolici ca memento al biciuirii la care ar fi fost supus Iisus Hristos de către temnicerii săi romani înainte de a fi crucificat.

În Occident, autoflagelarea este rar întâlnită, fiind mult mai des practicată în Filipine şi în America Latină. „Investigaţia şi documentaţia aferentă acesteia sunt încă secrete, prin urmare nu putem să facem nici un comentariu până la publicarea raportului final“, a spus un purtător de cuvânt al Vaticanului. Congregaţia pentru Cauza Sfinţilor anchetează cazul lui Ioan Paul al II-lea încă de la moartea acestuia şi a aprobat deja „virtuţile eroice“ ale defunctului Papă, trimiţând dosarul succesorului său german.

Beatificarea fostului Suveran Pontif este aşteptată cândva în cursul anului viitor, cel mai probabil în luna aprilie sau octombrie. În aprilie, sanctificarea ar coincide cu împlinirea a cinci ani de la moarte, iar în octombrie 2010 s-ar împlini 22 de ani de când a fost ales Papă, în 1978.